Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

!§TS. szeptember 19. KELÉT-MAGYARORSZÁG 5. oldal Nemzetközi művésztelep Sóstón Egy hónapig messziről érkezett vendégek népesítik be az egykori Szeréna-lakot, a sóstói gyermeküdülőt. Itt rendezték be az idén ne­gyedik alkalommal megnyílt sóstói nemzet­közi képzőművész tábort. Két szovjet, egy csehszlovák, egy lengyel és egy német képző­művész ütött tanyát a gyermeküdülőben. Ve. lük együtt három szabolcsi festőművész, La. katos József. Kerülő Ferenc és Huszár 1st. tan is tagjai a szeptember 3<0-ig tartó alko­tótábornak. Gevondián Ruben Taskentből. A vendégek már bekalandozták a Sóstó legszebb részeit, megismerkedtek Nyíregyhá­za nevezetességeivel, a bokortanyák világé­val. voltak szatmári, beregi körúton, Nyírbá­torban. Halom vázlat, félig vagy egészen kész munka jelzi, hogy az élmények művekké ér­nek. Egyformán felhasználják az alkotásra a .■Csillagos egű műtermet és a hálószobát, ahol villanyfénynél is tudnak dolgozni. Kíváncsi­an lesik egymás alkotásait, estére szalonna­sütés. terefere közben cserélnek vélemény' kötnek közelebbi barátságot. Nagy János Csehszlovákéból.» vese. gazdagítani a mai használati tárgyak ' formakincseit, emberközelivé hozni a plasz­tikai alkotásokat: A művésztelep házigazdája, ' akatos József festőművész toldja még Nagy János szavait azzal, hogy a Sóstón a helyzet iróniája folytán nincs fa a művésznek. Szí. vesen vennék az erdőgazdaság segítségét... Az egyik fa alatt Tibor Csorba, Varsóban élő magyar festőművész rendezgette vázlatait. Feleségével van itt. aki szociológus. Csorba Tibor az akvareil mestere, a táj hangulata fogja meg. Ezt igyekszik elsőként az akva­reil technikával kifejezni, majd otthoni, Var­só óvárosi műtermében más technikára is „áttenni”. Izgatják az egyéb megoldások is, mint a szintetikus festékkel való munka, az akril, vagy az aszfalt technika. Nem tud tu. Tibor Csorba Varsóból. ista lenn! — jegyezte meg. Hosszabb időre ' van szüksége, amíg megérleli az élményt. Ke. ! tíélyesen azt mondta: egyelőre „falja” a ren. 1 geteg élményt, ámhogy miből fog jól lakni, még nem tudja. Vázlatfüzetében az elsők , között találjuk a nyíregyházi Pólyák bokor­ról készült rajzot, ahol lengyelek télepüjtek le egykor. Tarpán Bajcsy.Zsilinszky emléke fogta meg. akit Személyesen ismert. Tiszacsé. cséif ta Móricz házban sokminden, hisz Han. ka asszony, a felesége fordította lengyelre a „Légy jó mindhalálig'’ című regényt... Dimitrij Kozniin Moszkvából. Elsőnek a legtávolabbra’ érkező vendége, két kerestük. Az örmény Gevondián Ruben Taskentből érkezett a Sóstóra, s mint vázla. iáiból kiderült, főként az ember és a techni. ka a tudomány kölcsönhatása izgatja. Vonal­zóval, körzővel, geometriai jellegű munkán dolgozott. Ez lesz első alkotása, amelynek él­ményanyagát az itt töltött napok szolgáltat­ták. Szomszédja. Dimitrij Kozmin ' szibériai, Moszkvában élő festőművész. Mosolyogva mondja, hogy az első művével nem volt elé­gedett. össze is tépte, később azonban szeret­né megérteni. Vázlatok kerülnek elő. majd az első kész festményt csodálhatjuk meg. amely egy nyíregyházi esős nap hangulatát örökíti meg. Jelenleg egy csendéleten dolgo. zik. A művész a szibériai táj egyik szenvedé­lyes festője, de járt Olaszországban és más országban is. Magyarországon huszonnyolc évve! ez­előtt. 18 éves korában járt, fegyverrel a ke­zében. Debrecen. Szeged, Budapest' felszaba­dításában vett részt. Könnyen meglehet, hogy a mostani látogatás felidézi a 28 évvel ez­előttit is, melyekről majd alkotásai monda­nak többet. Az üd''”* parkjában egy jókora hasáb fával „birkózott” Nagy János, a csehszlová­kiai Helembán élő szobrász. Kővel, fával, bronzzal foglalkozik. Most ippen szatmár. csekéi diófával, amit ottani látogatásuk so­rén kapott a tea-tőt. Nőj alak körvonalai bontakoznak vésője nyomán. Művészi törek­A bolgár Vclímtr Petrov. Bolgár vendégünk. Velimir Petrov is .befut” a városból jön ahol két nyíregyházi utcarészletét festette meg. A bolgár—román határnál, a Duna mentén él A sóstói mii. vésztelep egyik legaktívabb tagja Egyetlen kívánsága, ha lehet, vigyék el i Budapestre, mert csak képekről ismeri a .magyar fővá­rost. Német vendégünkkel. a Karl.Marx. Stadtból érkezett Axci Vunsch.sa! nem tud­tunk találkozni, később néhány órává! láttuk a városban, a Zrínyi Ilona utcán, vázlataival a hóna alatt. A művésztelep vendégei eddig mintegy 25—30 alkotást készítettek, halom vázlat őrzi a szabolcsi ismerkedés nyomait. Becsvággyal készülnek a szeptember 27-ére tervezett zá­rótárlatra. hogy méltón képviseljék országuk színeit. ' p G lobbiét vcii»y hiány Vigyáznak a kizös vagyonára A v-1 Féke Tsz. női több. mint 0700 forint értékű üzemanyag hiányt mutatott ki az év elejei leltár, s tíz hónappal később még nem intézkedtek a hiányzó ősz- szeg befizetéséről. A t-i Szabadság Tsz-ben a fele. lősség kérdését sem vetették fel 17 hiányzó jpb miatt. Az a-i Uj Élet Tsz-ben vizsgá. latra sem méltatták, hogy miért van 172 ezer forint ér­tékű mütiágyatöbblet, az ál- latjfcltarozásnál pétiig több, mint 81 ezer forint értékű többlet. Válasz a miértre A köznyelv erre mondja, hagy Csáki szalmájaként bánnak a közös vagyonával. A népi ellenőrök azonban korántsem elégedtek meg a tények megállapításával, boncolni kezdték az okokat is, Kiderült, hogy a külön­böző bizonylati lazaságok, nyilvántartási szabálytalan­ságok nem ritkák, s ezeken a helyeket a fegyelemmel és a gazdálkodással is baj van. Ezért indított széleskörű vizsgálatot a szövetkezetek­ben még 1971. szeptemberé­ben a.Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság. Az eredmény: minden tíz isz közül hétnél jelentős szabálytalanságokat állapítottak meg. a szövet­kezeti vagyon védelme ilyen sok helyen szenvedett csor­bát. Részletesen elemezték az okokat, javaslatokat dol­goztak ki a hiányosságok megszüntetése érdekében, s természetesen a súlyos ese­tekben további felelősságre- vonást is kezdeményeztek. Persze minden vizsgálat és javaslat annyit ér. amennyit megvalósítanak belőle. Ezért léri vis.sza pontosan ,egy év­vel. később a- népi ellenőrök egy-e,gy. csoporttá .;a -vizsgált tsz-ekbe. A helyzet sok he­lyen iavult. az általános kép azt jelezte: már „csak” min. den második szövetkezetnél voltak jelentős hiányossá, sok. Éppen ezek közül vá­lasztottuk az írásunk elején szerenlő példákat, nmei vek idézték: még bőven van tennivaló. Ami mindezek felelevení­tését indokolja. a megyei 4---------------------------­Néni Ellenőrzési Bizottság legutóbbi — e Héten, tartott — ülése, amelyen' összegez, ték ebben a témában az idei tapasztalatokat. Ezek már lényegesen kedvezőb­bek: már minden tíz terme lőszövetkezet közül nyolcnál teljes rendel, jó nyilvántar fásokat találtak a szövetke­zeti tulajdon vedelme meg­felelő. Negyven Isz-ben C7. vizsgálták ’ - * Ezzel akár le is zárhat­nánk a témát. Jó eredmé­nyei vannak a NEU három éven át visszatérően folyta­tott vizsgálatainak, saját és mások példáin sokat tanul­tak a tsz-vezetők, de tegvük hozzá, a tsz-tagok maguk is sokat tettek a közös vagyo­nának védelme érdekében. Érdemes azonban néhány dologról részletesebben szól­ni a népiellenőrök vizsgála­tai kavicsán. Közel negyven tsz-nél jelentek meg —több alkalommal is — a néni el­lenőrök, hogy ugyanazokra a kérdésekre Választ kérje­nek. A legtöbb helyen a megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyveket vezetőségi üléseken ismertették. Kivétel ez alól az nlcsvaapáli felő­li és a záViny»—7-SUrki Be­nin Tsz. ahol nem került er­re sor. Ahoi szükség voll, többnyire intézkedési terve­ket készítettek, megfontolták a ió javaslatokat, s igyekez­tek javítani’ a közös vagyo­nának védelmén. Az intéz­kedéseket a vajai Béke Tsz- ben maguk a vizsgálatot végző néni ellenőrök is elis­merése! fogadták. A kaki Búzakalász Tsz-ben azonban hórran év alatt sem készí­tetlek el — az egyébként miniszteri rendeletben elő­írt — bizonylati szabályza­tokat. amelyek alapién pon­tosan meg tudnák állapítani egy-egy kár, vagy hiány esetében a felelős személyét Bár a vagyonvédelem so­kat javult, mégis jónéhány hiba visszatérő. Több gondot kellene fordítani az állat- nyilvántartásokra, az# esetle­ges elhullásra. Az olcsva- apati Petőfi Tsz-nél még az idei vizsgálatnál is azt ta­pasztalták: nem tudnák el­számolni megfelelően a szö­vetkezet szarvasmarhatele. péti, mert a valóságban — a takarmányozási napló sze­rint — kevesebb jószág van, mint a szövetkezet nyilván, tartásaiban. Ez pedig — at értékes állatokat tekintve — sokezer forint hiányt je. lent. Fontos, hogy belső s'.üliká- sok. anyagmozgatások elvig, zése nyomon követhető le­gyen, hiszen az emlékezet­ből történő műtrágya- vagy lennér.ysitál) i lás u t ói&goa igazolása gyakori mulasztá­sokat takar. Előfordul, hogy az elszállított almát csak jóval később, a felvásár’ás után veszik nyilvántartárba — holott, a szürettől az el­adásig nagyon hosszú az út, s megannyi mennyiségi, mi. nős égi veszteség fordulhat elő. P<;m!ár. «/állítás Sok helyen kell még ('cl. hívni a figyelmet a pért'á. rak biztonsági felszerelései, re. záraira, amelyek va. gvonvédelmi szempontból kifogásolhatók. Csökkenteni kellene az utólagos elszámo­lásra kiadott összegekre en­gedélyezett határidőt. Óva. koribb&k az 1*—3 ezer fo. rítvtos elszámolatlan tétetek, de olyan ritka esetet is fel­fedtek a népi ellenőrök, ami­kor a* ■ elszámolásra kiadott 195 ezer forintból egy hó­nán elteltével 45 ezer forint még elszámolatlan volt. Javítani való tehát még van. 'Az általános kép azon. ban kedvező: jó kMeí^en van a termelő1 zövstkez*' ek tulajdona, a vezetők, a tec. “ág egyaránt óvja: ügve’ rá. Az óvatosság azonban nem nélkülözhető. Ezért k»t'pne 'nvébb javítani a belső el- ten őrzés hálózatát és nvn. 'rá'át. é'őbbé tenni a s*.ö. vetkezeti e’tenőrző bízott, «átok munkáiét. Mindez — számos szén nC|dH van rá — a vagyonvédelemben és a gazdálkodásban esvv'mt iohh eredményeket tesz le­hetővé. M. S. Két érdekes 'regényes visszaemlékezés került a könyvesboltokba. Különbö­zőek a szerzők, egyikük Fábry József magyar, a má­sik Ivan Bratko jugoszláv, a könyvkiadók i6 különbö­zőek: valamiben azonban egyeznek. Mind a két szer­ző a hitleri fasizmus elleni harcról számol be szemé­lyes élményein keresztül. A teleszkóp.akció Ivan Bratko A teleszkóp­akció című memoárja a ju­goszláv partizán háború idő­szakáról szól. A címadó ak­ció a jugoszláv ellenállók egyik legemlékezetesebb, történelmi tényként számon- tartott fejezetéről szól. A" szerző '1942-ben. mint parti­zán egy szlovéniai olasz in­ternáló tábor fogja lett. Mindenre elszánt társaival egy látszólag megvalósítha­tatlan feladatra vállalko­zott: barakuk egyik fekhe­lye alatt alagútállásba kezd lek. 60 méter hosszú alag­utat sikerült kiásniuk. Eny- nyi kellett, hogy a többszö­rös drót-akadály, a géppus­kával felszerelt őrtornyok •dalt elérjék a szabadulást jelentő területet. A maga nemében párat­lan vállalkozást eleveníti fel regényes formában a S'erzö. A könyv az Európa Könyvkiadó gondozás ’’nn jelent meg. A szabadidőért harcoltunk Fábrv József, a nemrég elhunyt, egykoé Kassán te­vékenykedő kommunista munkás írja meg A szabad­ságért harcoltunk cím«” munkájában az 1938 őszé tői 1914 őszéig történteké’ A könyve önéletrajz. Rend­kívül érdekes és Izgalmas akárcsak az a szomorú kor szak. amelyben életük ál landó veszélyeztetésével küz­döttek a fasizmus ellen a haladó emberek. A könyv bői megismerjük a szlová­kiai kommunisták tevékeny­ségét. Kassa provokációs német bombázásának n vá­ros lakóira gyakorolt hatá­sát és Magyarország hábo­rúba lépése körülményeit. Ugyancsak betekintést nye­rünk az internáló táborok­ba zárt hazafiak életéről, terveiből, küzdelmeiről Fábry József, aki később a szovjet—német harévonal- a kerül, hitelesen számol be a magyar katonák han­gulatáról. akik közül sokan már a háború kezdetén tud­ták, hogy tőlük idegen ér­dekekért küldték őkét a szovjet nép ellen. A könyv befejeaő részében a szövi at partizánok soraiba Jelentke­zett magyarok. most.már .gazságos, fasizmus elleni harcát ismerj még az ol­vasó. # A könyv a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában jelent meg. ... ............................................... Első a panyolai hatosfőgat Szép sikerrel zárült az első megyei gyürrtölcskarne- vál. Kedves színfoltja volt a karneváli felvonulásnak a fogalos bemutató Is. A zsür a fogatok bemutatóját, is ér­tékelte. A 3 ezer forintos első díjat a pani/nlai Szikra Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet hatos fogata nyer­te el. A négves és az ötös foga­tok első helyezése: a nagy- eesedi Rákóczi, második a csegöld-császlói Bajcsy-Zsi­linszky, harmadik a rért- rosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A kettes fogatok közül el­ső helyre az ököritófülpösi 'SzamoSmenti tsz. másooikra a Nyíregyházi Állami Gaz­daság tangazdasága, harma­dikra pedig a vásárosna- mányi Vörös Csillag Tsz fo­gata került. A nyíregyházi tangazdaság és a Nyírtass! Állami Gazdaság MF.OOSZ sportlovasai között az első díjat megosztották. Űj könyvek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents