Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

"rtWS. szeptember HÉ KÄÄT-ÄÄiSYÄRORSZAÖ f. éné Pártszerrezég-pártirányitás Pártmunka a gyáregységben Indiai vendégeinkkel Kis vár dán Vendégeink az almáskertben. Hammel József felvétele. AZ IPARBAN végbement koncentrációs folyamat ered­ményeként összevont nagy- vállalatok alakultak ki. Bi­zonyos iparágakban pedig a vállalatokat összefogó trösz­tök jöttek létre. Az újonnan keletkezett vállalati közpon­tokhoz jelentős számú. más közigazgatási egységben el­helyezkedő gyár és üzem tar­tozik. Ismeretes, hogy több megyénkben ezek a gyáregy­ségek képezik az ipar fejlő­désének alapját. A központokhoz tartozó gyáregységek pártszervezetei az elmúlt években jelentős munkát végeztek. Politikai tevékenységükkel elősegítet­ték a gyáregységek beillesz­kedését a nagyvállalat kere­teibe. Ugyanakkor előmozdí­tották a törzsgárda kialakulá­sát. a munkaversény kiszé­lesedését is. Ök gondoskod­nak a dolgozók tájékoztatá­sáról az eeész vállalatot érintő kérdésekben, szorgal­mazzák a szociális ellátás, af munkakörülmények javítá­sát. Többirányú politikai munkáiuk nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogv a gazdasági egységek túinyo- mcL többsége évről-évre nye­reségesen dolgozik, sikeresen teliesíti termelési feladatát. Munkájuk hatékonyságát azonban még fékezi az a kö­rülmény, hogy hatáskörüket és felelősségüket nem minde­nütt értelmezik pontosan és egységesen. Ezért szükséges hangsúlyozni: a gyáregységi pártszervezeteknek a saját működési területükön mind­azokkal a jogokkal és köte­lezettségekkel kell rendelkez­ni. amelyekkel az önálló gaz­dasági egységekben tevé­kenykedők ! Ugyanakkor a nagyvállalati szervezetből adódó sajátosságok termé- szetésen befolyásolják e jo­gok és kötelességek érvénye­sítését. SAJÁTOS FELAOATOK­KAt jár, hogy a gyáregységek a vállalati központtól kapják tervfeladataikat. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, bogy a döntések kialakításá­ban a pártszervezeteknek np lennének tennivalóik. Rész­vételük fontos a jelentős gaz­dasági döntések meghozatalá­ban. így a tervjavaslatok ki­alakításában is. A pártszer­vezeteknek természetesen nem kell közvetlenül bekapcso­lódniuk a tervezési sokrétű bonyolult munkájába, hiszen ez a gazdasági vezetés di>l- ga. Arra azonban helyes ügyelniük, hogy a tervjavas­latokat még a jóváhagyás előtt megvitassák, nemcsak a vezetőségi ülésen, hanem taggyűléseken és a dolgozók­kal közös tanácskozásokon is A pártszervezetek nemcsak segíthetik, hanem ellenőriz­hetik is. hogy a gazdasági vezetők tervező munkái a összhangban álljon a nén- gazdasági igényekkel, tük­rözze a távlati fejlesztési fel­Ezt a á'iónagyságú készü­lékét rákapcsoljuk a tele­fonra — mondta a feltaláló. — így ni.‘ ön Jetárcsázza a számot, azután figyeli a kis készüléket. Ha foszforeszkál- ni kezd, akkor a hívott fél hazudik. — Óriási! — mondta a főosztályvezető és tárcsázni kezdett. — Kérem Kemenesi osz­tályvezetőt — mondta a je­lentkező titkárnőnek. A diónagyságú műsze- fősz' úszkálni kezdett. — Mit mondtak? — kér dezte a feltaláló. — Hosv házon kívül van. Szóval a titkárnője hazu­dott. .hiszen tudom. hogy itt van. Na, menjünk to­vább — mondta és újra tárcsázott. adatokból adódó tennivaló­kat, amint biztosítsa a koope._,jiós és szállítási szer­ződések betartását. Egyes gyáregységekben — szubjektív okok miatt — még mindig tapasztalható a nagy­vállalati keretekből való ki­válási szándék. Találkozni lehet egyoldalú értékesítési, ármanőverezési törekvések- 1 kel is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni,- hogy a párt- szervezeteknek lel kell lépni ..mindennemű megalapozatlan ' ..önállósdival” szemben, ugyan akkor ösztönözve a gaz­dasági vezetést, hogy jól él­jen a meglévő önállósággal. Tudatosítani kell. hogy csak az a gyáregység számíthat ütemes fejlődésre, amelyik saját erőforrásait maximá­lisan kihasználva kezdemé­nyezi gyártmányai korszerű­sítését és nagyvállalati piaci kötelezettségeit jóminőségű termékek szállításával elégí­ti ki. A pártszervezeteknek rá kell mutatniok arra. hogy az olyan lépések, amelyek el­lentétbe kerülnek a nagyvál­lalati célkitűzésekkel, nem­csak a népgazdaság érdekeit sértik, de végső sorod a gyáregységben dolgozó kol­lektíva érdekeivel is szemben állnak. A VÁLLALATI KÖZPON­TOK és a gyáregységek gaz­dasági kapcsolatai igen sok­rétűek. A pártszervezeteknek mindennapi munkájukban mindig számításba kell ven­ni, hogy e kapcsolatok mö­gött, a termelésen túl, embe­ri viszonyok is vannak. Azok a pártszervezetek járnak el helyesen. amelyek erősítik ezeket a kapcsolatokat. Ma­gától értetődik, hogy valami­féle problémamentes kap­csolatokra törekedni, irreális célkitűzés lenne. Ez lehetet­len is. hiszen a vállalati köz­pontok és a fuvaregységek kö- zqtt viták adódnak,' a többi között a bérszínvonalban meglévő különbségekről, a beruházás és a fejlesztés, a nyereségrészesedés felosztá­sáról, a szociális létesítmé­nyek és a munkakörülmé­nyek fejlesztése kérdéseiről. A pártszervezetek ezeket a problémákat nem kerülhetik meg, hiszen a dolgozók ilyen Hétfőn zárta kapuit a me­zőgazdaságú és élelmiszeripar első nagy nemzetközi gép- és műszerkiállítása, az AGRO- MASEXPO ’73, amelynek csaknem 32 000 négyzetméte­res területén felsorakoztatott 1200 hazai és külföldi gép, berendezés és műszer, to­vábbá vidéki üzemi bemuta­tók tömeges érdeklődést vál­tottak ki. — Halló, anyagkiutaló? Mikor szállítják a préslég­szivattyút? — Foszforeszkál — mu­tatott á készülékre a felta­láló. — Sejtettem, hogy ezek is hazudnak. November ötödikére ígérték a szállí­tást. Persze. február is lesz, amíg megkapjuk. Na, meg egy próba. Felhívom telefonon Kapócsi előadót. Látja? Ott az udvar másik oldalán van a szobája. A negyedik ablak... Ö nem lát ide. de mi látjuk őt az ablak sarkából. Éppen ma­nikűrözi a kezeit. — Halló. Kapócsi? Mi van a kimutatással? Ho­gyan. most diktálja az utolsó bekezdést? Köszö­nöm! és hasonló kérdéseket nap mint nap felvetnek. De sze­repüknél fogva minden eset­ben és mindig a legteljesebb objektivitásra kell törekedni­ük. A helyes állásfoglalás kialakításához feltétlenül tá­jékozottnak keli lenniük a nagyvállalat gazdasági hely­zetéről. termelési mutatóinak alakulásáról. a távlati fej­lesztési célkitűzésekből, a bér- és jövedelmi viszonyok vállalati szintű alakulásáról és a «dolgozók szociális el­látottságáról. Helytelenül jár el azl a pártszervezet, amelv véleményeltérések esetén. a valódi összefüggésekből ki­szakítva ítéli meg a gyáregy­ség helyzetét. A BÉRKÉRDÉSEKKEL, a jövedelmek alakulásával el­sősorban a szakszervezet be­vonásával célszerű foglalkoz­ni. A pártszervezeteknek tá­mogatnia kell minden olyan jellegű törekvést, amely a megfelelő határozatokon és kormányrendeleteken alap­szik. Ugyanakkor szükség esetén szembe kell szállnia a demagógiával. Egyébként is helyes, ha rendszeresen ta­nácskoznak a vállalati szak- szervezeti tanácsba választott helyi kommunistákkal, hosv segítséget nyújthassanak ál­lásfoglalásukhoz. A rendsze­res konzultáció mindig hasz­nos. de különösen fontos a kollektív szerződések megkö­tésének időszakában! Még viszonylag kévéi gyár­egységi pártszervezet képes élni a pártmunka koordiná­lásban rejlő lehetőségekkel, pedig ez nemcsak a koordi­nálást végző pártszerv, a vállalati központ pártszerve­zete számára biztosít jogo­kat. A gyáregységi pártszer­vezet ezen a módon nem­csak a szükséges tájékozta­táshoz juthat hozzá, hanem egyszersmind javasolhatja a gyáregység számára lényeges kérdések megoldását. Kezde­ményezési. javaslattevő jo­gával élve tehát előmozdít­hatja az összhangot, hogy a vállalat vezetése gyáregységi- összvállalati szempontból kedvező és hasznos döntése­ket hozzon. Mcrbler Károly, az MSZMP KB munkatársa A kiállítás főbizottságának elnöke, Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügy: miniszterhelyettes nyilatko­zott az MTI munkatársának az AGROMASEXPO 73 ered­ményeiről. — A kiállítás — mondotta — sok tanulsággal szolgált, s mindenekelőtt igazolta a szakosított vásárok létjogo­sultságát. Mindketten mosolyogva néztek a íoszíoreszkáló ké­szülékre. — Remek — mondta a főosztályvezető —, dé most egy ellenpróbát. A városin felhívom a titkárnőmet. Tárcsázott és elváltozott hangon megkérdezte: — Itt az irattár. A fő­osztályvezető elvtárshoz be lehet menni? Egyedül van? — Látogató van nála. A készülék nem ioszfo- reszkált. — Tökéletes. A titkárnő igazat mondott, tehát nem volt jelzés. Megvételre fo­gom ajánlani. Ebben a pillanatban gyö­nyörű. vöröshajú nő lépett be a szobába. — Jaj. nem ragy egye­dül? — kérdezte ijedten. — Egy távoli nagy ország, India fiait, az Indiai Kom­munista Párt három tagú küldöttségét látta vcnoégül hétfőn Szabolcs-Szatmár megye egyik legfiatalabb városa, Kisvárda. A dele­gációt — melynek vezetője Mohit Sen, az Indiai Kom­munista Párt Központi Vég­rehajtó Bizottságának tag­ja. a KB titkára. tagjai Ciia Mukarje, a KB tag­ja a Nyugat Bengáliai Te­rület titkára és Pratu La- hiri, a KB. nemzetközi osz­tályának vezetője — elkí­sérte útjára Álectá Lét&Sttó, a megyei pártbizottság tit­kára. • Kisvárdán a városi párt- bizottság székhazában fo­gadta a küldöttséget Lipők András, az MSZMP Kisvár- dai Városi Bizottságának titkára. Úri Dezső, a városi tanács elnökhelyettese. Mol­nár Lajos, a járási hép- frontbizottság titkára és Ha­vas Mátyás, a népfrontbi­zottság városi titkára. A városi pártbizottság titkára részletes tájékozta­tójában ecsetelte az alig három esztendővel városi rangra emelkedett Kis­várda politikai. gazdasági, kulturális fejlődését. El­mondta. hogy lényegében e három évben érezni igazán a dinamizmust, ami a vá­rossá avatás után történt. A küldöttség tagjai, külö­nösen a vezetője Mohit Sen elvtárs nagy figyelemmel hallgatta a párt. a népfront bizottság és a tanács jó együttműködése nyomán született eredményeket. Ér­A titkárnőd megmondhatta volna, hogy valaki van ná­lad. — Tudja, hogy te mindig bejöhetsz! Ülj le. drágám. Várj egy kicsit, telefonál­tatok haza, azután elme­gyünk. Ön pedig — fordult a feltalálóhoz — írja le pontos címét és hagyja itt. Felvette a kagylót és ki­szólt titkárnőjének: — Hívja fel a felesége­met. A feltaláló a telefonbe­szélgetésre figyelt. Hallotta, amikor a főosztályvezető azt mondta a feleségének, hogy későn megy haza, mert fontos értekezlete lesz. Erre hirtelen kihúzta a telefonzsinór dugóját. — Bocsánat — mondta sietve —. de mielőtt to­vább hazudna kedves fele­ségének. meg kell monda­nom. hogy elfelejtettem va­lamit közölni. Az ön laká­sában, a felesége rendelésé­re, másfél órával ezelőtt már felszereltem találmá­nyomat. deklődött e kapcsolatok ala­kulásáról, a pártvezetés módszereiről. Tapaszlalaícserc barátok között Gyorsan feloldódott a de­legáció. s igazi barátok, elvtársak között valóságos tapasztalatcsere alakult ki. Elismeréssel nyugtázták azt a fejlődést, amelyről hal­lottak. Lipők András el­mondta. hogy különösen ki­emelkedik a város' életében az ipar fejlődése. Szólt az Öntödei Vállalat, á Villa - mosszigetelő és Műanyag­gyár. az öt nagy szövetké­zét sikereiről, megemlítet­te. hogy hamarosan épül egy 500 vagonos baromfi- feldolgozó üzem. melynek a tervei már elkészültek. Itt épült meg az ország egyik legmodernebb villamos- malma. felépült az új ke­nyérgyár, működik a Kis- várdai Bútorgyár, s a Rá­kóczi Tsz több mint egv évtizede az ország legkivá­lóbb közös gazdaságai kö­zött szerepel.' Szólt az oktatási-kulturá­lis sikerekről. Elmondta, hogy négy középfokú okta­tási intézmény működik Kisvárdán, több óvoda és napközi. Beszámoltak a • ta­nács és ■ a népfrontbizottsá­gok vezetői arról, hogy tár­sadalmi összefogásból mi­lyen sikereket .értek el. Ezt példázzák a nemrégiben megrendezett Kisvárdai Napok. Lipők András nem­csak a programot ismertet­te. de meg is hívta a ked­ves indiai vendégeket vá­rosnézésre. Először a Szabolcs szö­vetkezeti nagyáruházba lá­togattak el, ahol a hango­san beszélőben köszöntöt­ték az Indiai Kommunista Párt \ küldöttségét. Tetszett a delegáció tagjainak az áruház. Mohit Sen elvtár's meg is jegyezte: „Büszkék lehetnek rá, s olyan szép, hogy bármelyik város dí­szére válna.” Gita Mukar- jét sokan megcsodálták a színesen hímzett száriban. S. mint a világon mindén nőt. ői is a ruhák. áruk árai érdekelték. Különö­sen tetszett a teflon sütő, az élelmiszerpult előtt a különböző töltelékáruk árait jegyezte szorgalmasan. Vizs­gálta a lisztet, cukrot s a többi háztartási cikket. Ahol a világmárka „születik“ Nagyon elégedett volt az Udvarias kiszolgálással, a látottakkal. Imién a döttség a kisvárdai vJMb. indult, ahol megtekintette a társadalmi munkában épí- tott gyönyörű várszínpa­dot s a szoborkiállítást. Ró­zsacsokorral fogadták Gita Mukarjét a fürdő bejárata előtt. A küldöttség megte­kintette a fürdőt, s elisme­réssel szólt arról, hogy oly rövid idő alatt ilyen széppé fejlesztették. Kedves epi­zódja volt a látogatásnak, amikor a városi titkár lo­vaglásra invitálta vendé­geit. s elmondta — a meg­tekintett, társadalmi mun­kában épült lovaspálya le­látóján — hogy van olyan lovuk. amelyiken Balczó András, az öttusa világbaj­nok is lovagolt. Tetszettek a hallottak az indiai vendé­geknek, hallottak Balczó- ról. ismerik eredményeit. Ellátogattak a lóistállóba is. majd elbúcsúzva a kedves vendégektől a város veze­tőinek a társaságában el­látogattak a híres Kisvár­dai Szeszipari Vállalathoz, ahol Hegedűs Ferenc igaz­gató kalauzolásával megte­kintették. hol és hogyan ké­szül a világhírű „Club 99”, az aranyérmet nyert ko­nyak. s különböző likőrök. Az IKP küldöttsége ne­vében Gita Mukarje szólt elismeréssel a látottakról, « kívánt sok sikert e termé­keknek a világpiacon is. s több aranyérmet. Mohit Sen arról beszélt, hogy ki­váló pártmunkásokkal is­merkedett meg. s az itt szerzett tapasztalatokat. tar nulságokat hasznosítják odahaza. Almáskertben Tatán mégis a legemlé­kezetesebb, „legsza bolcsi bb' ’ élmény marad az almaszü- ret. Nagy szeretettel fo­gadták a vendégeket a kis­várdai Rákóczi Tsz-ben. ahol a tagság nevében Ju­hász István, a tsz elnöke és Kizman Pál, a pártszerve­zet titkára üdvözölték a de­legáció tagjait. Kinn a ha­talmas almáskertben sze­retettel fogadták a vendé­geket a termelőszövetkezet tagjai. S ha jelképesen is, résztvettek az almaszüreten. Jelezve ezzel is a két nép barátságát. Kellemes élményekkel tá­vozott Kisvárdáról In­dia Kommunista Pártjának küldöttsége. Mohit Sen elv­társ reményét fejezte ki; eljön az az idő. amikor az itt látottakat, hallottakat, tapasztaltakat kamatoztatni tudjak majd a nép javára. F. K. Bezárta kapuit az AGR0MASEXP0 ’73 Palásti László: Csalafinta készülék

Next

/
Thumbnails
Contents