Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
ft <m zzvssmixisuMt *_ * 'll * A mceeai v£g«3 HÁZTULAJDONOSOK — Reméljük, elégedettek a bérlettel?! KÉRŐK — Siessen uram, még hárman várunk!,. gs TECHNIKA £3 Tudomány El TECHNIKA M Tudomány Hls TECHNIK \ ü Tudomány Új fényben az öregedés rejtélye Az öregedés és a halál régi rejtélye az orvostudománynak és a biológiának. A sejtek — valamennyi élőlény alapegységei — ugyanis nem öregszenek. Állandóan megújulnak és örökké élnek — ha csak valamilyen külső hatás szét nem roncsolja őket. Az egysejtű lények osztódnak, az anyasejtből két lány-, sejt lesz — ezek ugyancsak osztódnak, így örökké fiatalok maradnak. Ügy tűnik, a magasabb rendű élőlények nagyobb specializálódásukkal a halállal is eljegyezték magukat. De hogyan lehetséges, hogy az egyes sejtek, amelyek nagyobb szövetségbe szerveződtek, egy napon elpusztulnak? Ezzel a problémával foglalkozott az NSZK-beli Wiesbandenben nemrégiben megrendezett belgyógyász-kongresszus, összefoglalva az ezen a területen az utóbbi években elért legfontosabb kutatási eredményeket. Az előadások csaknem kivétel nélkül vérünknek azokkal a sejtjeivel foglalkoztak, amelyeknek a betegség elleni harc a feladatuk, vagyis a limfocitáknak nevezett fehér vérsejtekkel, amelyek a véren kívül megtalálhatók testünk második „folyamában” a nyirokrendszerben is. A vérsejtek a csontvelőben képződnek. Hogy miként — ezt hosszú ideig nem tudták. Csak a legutóbbi években sikerült felderíteni, hogy a csontvelő nyilvánvalóan csak egyfajta vérsejtet állít elő — a törzssejteket. Ezek a „félgyártmányok” valahol a szervezetünkben tárolódnak, s innen hívódnak le, ha valahol szükség van rájuk. Csak ekkor „fejlődnek tovább” vörös vérsejtekké, eritrocitákká, amelyeknek az oxigénszállításban van fontos szerepük és fehér vérsejtekké, a test „rendőreivé”, amelyek képesek elfogni az ártalmas sejteket, például a baktériumokat, vírusokat, de akár az elfajzott saját sejteket is. Ultracentrifugával elkülönítették ezeket a törzssejteket a vér többi alakos elemétől, s így megállapították, hogy rendkívüli mértékben hasonlítanak a limfocitákra. Azzal a képességükkel különböznek tőlük, hogy átalakulhatnak más vérsejtekké — hogy ennek mi a tudományos alapja, máig sem tudják. Csak azt tudják, hogy átalakuló képességüket elveszítik, miután a nyirokrendszerbe kerülnek. A klinikai gyakorlat már hasznosítja ezt a felismerést. Ha az emberi szervezetet nagy dózisa röntgen- vagy atommagsugárzás éri, a vérképző csontvelő szétroncsolódili. Ilyen esetekben nagy mennyiségű törzssejtet juttatnak a beteg szervezetbe alkalmas donortól. Ezek a törzssejtek nemcsak a vérben képződnek újjá, hanem a csontokban is letelepednek, és újraképzik a sérült csontvelőt, vagyis újra működésbe helyezik a vérképző mechanizmust. Lehetséges, hogy ezt az eljárást valamikor a félelmetes betegség, a vérrák (leukémia) különböző formáinak gyógyítására is hasznosíthatják majd. Gyanítják, hogy egyes leukémiás betegek elveszítették azt a képességüket, hogy a törzssejteket normális vérsejtekké alakítsák át. A törzssejt-átültetés állatkísérletekben már hasznosnak bizonyult, de csak sok év múlva honosulhat meg a beteg emberek gyógyításában. Szerte a világon sok kutató megállapította már, hogy az életkor jelentős előrehaladtával az emberi szervezetnek a betegségcsírákkal szembeni ellenállóképessége csökken — ezekről a kutatásokról számolt be a kongresszuson R. L. Walford, Los Angeles-i kutató. A fiatal szervezet fáradtság nélkül úrrá lesz a fertőzésen — olykor anélkül, hogy egyáltalán észrevennénk —, idős korban azonban már egy nátha is végzetes lehet, hogy ne is beszéljünk azokról a súlyosabb fertőzésekről, amelyeknek idős korban csaknem védtelenül ki van szolgáltatva a szervezet Miért és hogyan gyengül meg idős korban a szervezet védekező rendszere? A kutatások valószínűvé teszik, hogy ebben a lim- fociták a bűnösek. Míg a többi testsejt folyamatosan megújul, a „rendőr-sejtek”, a limfo- citák minden jel szerint elveszítik ezt a képességüket, így azután már nem győzhetik le az idegen betolakodókat. Korábban azt mondtuk — jelentette ki az amerikai kutató a kongresszuson —, hogy egy ember olyan öreg, amilyenek az erei. Lehetséges, hogy a jövőben azt mondjuk majd: olyan öreg, amilyenek a fehér vérsejtjei. Az öregedéssel szorosan összefügg a modern orvostudomány egyik legfontosabb problémája, a rák kérdése is. Nagyon valószínű, hogy a rák különböző formái az utolsó húsz évben azért váltak olyan gyakorivá, mert az emberek manapság olyan életkort élnek meg, ami 50—100 évvel ezelőtt kivételesnek számított. A rák ugyanis jellegzetes öregkori betegség. A ráksejtek elfajzott sejtek. Elveszítették azt a képességüket, hogy normális növekedésüket fékezzék, féktelenül osztódnak. Bizonyosnak látszik, hogy az egészséges szervezet idegenként felismeri a ráksejteket és harcol ellenük, amíg csak el nem pusztulnak. Amikor sok ámokfutó sejt jelenik meg, a harchoz a szervezet védekező rendszere adja a fegyvereket. Kézenfekvő tehát a következtetés, hogy a rákbeteg szervezetében baj van a védekező rendszerrel, és egy napon talán majd sikerül orvosi beavatkozással megerősíteni ezt a védekező rendszert A wiesbadeni kongresszus előadásaiból kiderült: számos kutató foglalkozik azzal a világon, hogy a szervezet immun- rendszerét az elfajzott sejtek ellen megerősítse. Ezen a módon talán előbb-utóbb úrrá lehetnek az orvosok korunk egyik félelmetes betegségén. Rádióhullámok az erdőben Már vagy 40 éve tudjuk, hogy az erdők nagy hatással vannak a rádióhullámok terjedésére, de csak mostanában született meg az elmélet, amely hiteles magyarázatot ad erre a különös hatásra. A rövid hullámhosszú (15 méter alatti) rádióhullámok terjedése szempontjából az erdők egyfajta átlátszatlan ernyőnek tekinthetők, amely visszaveri a rádióhullámokat, de szilárd egynemű közegnek is, amely elnyeli őket. Egészen másként hatnak az erdők a közép- és hosszú hullámú rádiósugárzásra: valamennyi fa passzív visszasugárzónak tekinthető, olyan akadálynak, amely szétszórja a reá eső rádióhullámokat. A Szovjet Tudományos Akadémia földmágneses kutató intézetében Vagyim Kas- provszkij és munkatársai számos mérést végeztek a jelenség tanulmányozására, hogy felderíthessék elméleti alapjait. Méréseikből egyértelműen kiderült, hogy a nedvkeringéstől átjárt fa jó villamos vezetőnek tekinthető. Ha rádióhullámokkal lép kölcsönhatásba, villamos áram indukálódik benne. Ezt az indukált jelet kisugározza a fa, s ezzel részleges hullámszóródást okoÄ* Kasprovszkij és munkatársai azt. is megállapították, hogy a fák tulajdonságai jelentősen változnak az évszaktól függően, vagyis tavasszal, nyáron és télen. Eveken át mérték, tanulmányozták a fák villamos vezetőképességét, s kimutatták, hogy ez nyáron éri el a legnagyobb értéket, télen viszont a nyári érték huszadrészére csökken. A fagytól „kiszárított” fa, amelyben alig van nedvkeringés, nyilvánvalóan sokkal rosszabbul vezeti a villamos áramot, mint a nedves, ásványi sókban gazdag tavaszi fa. A szovjet kutatók azt is megállapították, hogy a levélzetnek, amely meghatározza a fa villamos kapacitását, ugyancsak fontos szerepe van. Ilyen módon a rádiójelek vételében nagy évszakos különbségek vannak az erdőkben. Ennek bizonyítására a szovjet kutatók számos gyakorlati kísérletet, mérést hajtottak végre. Kiderült például, hogy az adótól mintegy 80 kilométeres távolságra 10—20 százalékkal jobban gyengülnek le nyáron a másodpercenként 263 kilociklus frekvenciájú rádiójelek, mint télen. A másodpercenkénti 548 kilociklus frekvenciájú rádióhullámok gyengülése 70 százalék, 65—70 kilométeres távolságban, a 209 kilociklus frekvencián pedig 800 kilométeres távolságban az 50—100 százalékot is elérheti a gyengülés. Ezek a mérési adatok teljes egészében megegyeznek az elméleti úton számítottakkal., . Kasprovszlflj és munkatársai új elméletükkel és gyakorlati méréseikkel hasznos segítséget nyújtanak a. rádióadó állomások hálózatának fejlesztéséhez. Megfigyeléseik alapján a jövőben pontosan megtervezhetik és felbecsülhetik az erdők csillapító hatását a hírközlés szakemberei. Hungarológiai intézet Újvidéken Jugoszláviában nincs hivatalos nyelv, az ország legkülönbözőbb vidékein élő emberek anyányelvüket beszélik. Vajdaság szellemi központja, tartományi székvárosa Újvidék. Ide települt a magyar kultúra és nyelv ápolására hivatott intézmények többsége is. Az egyetem bölcsészeti karán már régóta működik a magyar tanszék, a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület falvakban, városokban szervezett csoportjai pedig a nyelvtisztítás munkáját végzik. Hozzájuk társult néhány esztendeje a Hungarológiai Intézet, mely a tudomány szintjén vállalkozik a nyelv ápolására, a jugoszláviai magyarság irodalmának, kultúrájának tanulmányozására, a kétnyelvűségből eredő problémák kutatására. De feladata a népi és nemzetiségi irodalmak egymásra hatásának vizsgálata, általában a magyar és délszláv kulturális, irodalmi, nyelvi kapcsolatokból eredő kérdések megválaszolása is. Az intézetet 1969-ben alapították a Vajdasági Tartományi Tudományügyi Közösség anyagi gondoskodásával. A bölcsészeti kar magyar tanszékén fogadott dr. Szeli István egyetemi tanár, a Hungarológiai Intézet megbízott igazgatója: — Sietve láttunk munkához. A legművel- hetőbb és legelhanyagoltabb területeket , vettük számba, önálló költségvetéssel, nyolc belső és legalább ötven külső munkatárssal dolgozunk, egyetemi-főiskolai oktatókkal, levéltárosokkal, könyvtárosokkal, akikkel egy-egy témára kötünk szerződést. A magyar—szerbhorvát összehasonlító irodalmi kutatásokkal és nyelvi érintkezésekkel foglalkozó csoportokat belső munkatársaink vezetik. Éves, illetve messzebbre tekintő terveket dolgozunk ki, sok segítséget kapunk Jugoszlávia más vidékeiről és Magyarországról. A könyvtárosnő kétszer fordult, mfg elém teríthette az intézet publikációit. Negyedéves folyóiratuk utóbb már tematikus számokkal jelentkezett, a linguisztikai füzetekből eddig kettő, a bibliográfiai füzetekből négy esztendő anyaga jelent meg 1968-tól 71.-ig, hozzá a szabadkai színház negyedszázados jubileumára szerkesztett repertórium. Az akadémiai formában, két kötetben megjelent szerb—hon. vát—magyar szótár folytatását is szedik már a nyomdában, a hatalmas munka 120 ezer címszót dolgoz fel. Dr. Szeli István a magyar nyelv ápolás# ra hivatott intézmények közül rendkívüli jelentőségűnek nevezte az újvidéki televízióit A mi déli országrészeinken is kitűnően fogható adások szerkesztősége az idei évtől önállóan. napi húsz, vasárnap negyven perces műsort sugároz. A tervek szerint őszre elkészül az újvidéki tévétorony, s az öt nyelvűre bővülő helyi adásokban napi másfél órás magyar műsor lesz. 1976—77-re várják a tévé« központ teljes felépítését, mely Európa egyil# legkorszerűbb állomása lesz és kizárólag színes technikával dolgozik majd. ; ■ Nikolényl István KERESZT REJTVÉN V Kosztolányi Dezső a vízsz. 40. sorban szereplő verséből idézünk a vízsz. 1. és függ. 14. sorokban. Beküldendő a vers címe; vízsz. 40. és az idézet. „Ősz kullog a hegyben a ravaszdi csősz. Vízszintes í 14. Jelentős, előkelő, közismoü; latin szó. 15. Megbosszul. 16. Személyes névmás. 17. Sikertelenség. 19. Papagály név. 21. Ta- lány-ban van! 22. Ilyen labdajáték is van. 24. Fogas egynemű betűi. 25. Heveny. 28. Csúszós. 30. Mássalhangzó fonetikusan. 31. Több fővárosi üzlettel rendelkező Pest környéki Tsz. 33. Az egyik évszakban. 34. Főzéshez szükséges. 35. Nagy szakszervezeti szövetség rövidített neve az USA- ban. 37. Könnyezik. 38. Német személyes névmás. 39. Napszak. 42. Az ember ágyékának tája. 43. Szept. 16-án. 44. A vízsz. 52. nagyobbik fele. 45. Bibliai személy. 46. Győzelmi kitüntetés. 47. A szép középfoka. 49. Hikmet török költő utóneve. 50. Kicsinyítő képző. 52. Áztató szer. 54. Visszabolondít!!! 55. Nyujtá. 57. Gőg betűi. 58. RNA, 60. Ibsen mű címe. 62. Torló betűi. 64. Azonos magánhangzók. 65. Halfajta. 67. Vesz^egzár névelővel. Függőleges: 2. Vissza: bibliai hajós. 3. Hangtalan ,,nőta”. 4. PÁB. 5. Ritka férfinév. 6. Kefével súrol. 7. Nemzetség, család, kelta eredetű szó. 8. ÁIS. 9. Rossz emlékű német katonai alakulat rövidített neve a II. világháborúban. 10. Cégforma. 11. Hárfaféle. 12. Régi főúri cím és rang. 13. Lenin díjas brazíliai kommunista regényíró (Am adó). 18. Kamatot az alapösszeghez csatol. 20. Szomorít. 22. Ritmus fele. 23. Tengeri állat. 26. Csehszlovák város neve magyarul. 27. Kopasz. 29. Szeszesital. 32. Az élet egyik feltétele. 35. Kis vízesés féle. 36. Angol olaj. S3, őseim. #0. Karjaival átfogó. 4t. Fanyar erdei gyümölcs. 42. Vigyáznak rá. 44. FZF. 46. ÉAT. 48. Budapesti híradástechnikai gyárunk nevének rövidítése. 51. Tartozik neki. 53. Tessék belépni, szabad, franciául fonetikusan. 56. Elad. 58. Visz- szavarr! 59. Vesztőhely Pest mellett! 61. Bak betűi. 62. Folyó a SzU-ban. 63. Egy angolul. 64. Azonos magánhangzók. 66. Adós egynemű betűi. 67. Vissza: igen németül. 68. Török gépkocsik betűjelzése. A megfejtéseket szeptember 24-ig kell beküldeni! CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Szeptember rejt vény pályázatunk Megfejtése: A primadonna éá diák Határidőre jött, mely záros, S jönnek szekundák, s kritikák! Nyertesek: Berzeviczy Andor* né, Demeter István, Rácz Edit* Szabó Pál és Tömöri Pál nyíregyházi, Nagy Katalin baktalő- rántházi, dr. Vágvölgyi Jánosná balkányi, Papp Simon Sándorné laskodi, Ilkovics György orosi és Révész Bertalan záhonyi kedves re j tvény f e j tőink. A nyerem énykőnyveket postád elküldtük. 0* Pérflszenvcdóly
