Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

1 WH. szeptember Vt. PARTÉLET Többet az emberért A KÖZELMÚLTBAN a párt nyírbátori járási végre, hajtó bizottsága napirendjén szerepelt a termelőszövetke. zeti parasztság és a mező. gazdasági munkások elet. és munkakörülményének vizs­gálata. Az előterjesztés es a vita is széleskörűen ele­mezte a tárgyalt témát, amiből cikkünkben csak né­hány fontosabb reszt érin­tünk. Megállapította a végrehaj­tó bizottság, hogy a járási párlértekezleten hozott ha­tározatnak azt a részét, amely a termelőszövetkezeti parasztság élet- és munka­körülményeivel foglalkozik, eredményesen hajtják vég. re. A járás termelőszövet­kezetei kezdenek felzárkóz­ni a megyei átlag szinthez. Az elért eredmények igazol­ják, hogy jól élnek a párt gazdaságpolitikája nyújtotta lehetőséggel, • szorgalmasan dolgoznak a szövetkezeti ta­gok és megfelelően haszna, sítják az állami támogatást. A tsz parasztság szemé­lyes jövedelme általában tükrözi a dolgozóknak a ter­melésben elfoglalt helyét és szerepét. Előtérbe kerül a készpénzes munkadíjazás, amely csökkentette a koráb­ban meglévő feszültséget a részesművelők és az állandó dolgozók között. A részes­művelésen belül csökken a termékrész szerepe, amely­nek mai mérete a háztáji ál­lattartást segíti. A munka- igényes részesművélésben való termelését, az alacsony eszközellátottság teszi szük­ségessé. A készpénz fizetés általában rendszeres, jobban ' tükrözi a tagság személyi jövedelmét, hozzájárul a sző. vetkezeti parasztság életkö­rülményének javulásához. Az anyagi ösztönzést az alapjavadalmazás garantá­lása. a kiegészítő részesedés és a premizálás lehetősége biztosítja. ■ Az élet és munkakörül­ményt befolyásoló egy tagra jutó jövedelem 1969-hez vi­szonyítva 1972-re mintegy évi háromezer forintos át. taggal növekedett. De ez tíz. tizenöt százalékkal még min­dig a megyei átlag alatt van. Nem a tagság szorgalmán múlik, hogy így alakul a jö. vedelem. Hiszen ebben a já­rásban olyanok a természeti feltételek, hogy egy tsz .ki­vételével minden termelő­szövetkezet a kedvezőtlen adottságűak listáján szere­pel. így a gépesítettség foka, a szakosítás is alacsonyszin­tű. ez pedig sok kézimunka felhasználással jár. Az ilyfen állaoot kedvezőtlenül hat a tagság korszerinti összetéte­lére is. A fiatalok nem szí­vesen vállalták a nehéz ké­zimunkát. A járásban a ter­melőszövetkezeti tagság átlag életkora 52 év. 51 százaléka a tagoknak 60 éven felüli. EZEK UTÁN ÉRTHETŐ, hogy a végrehajtó bizottság vitájában, a legnagyobb he­lyet az idős tsz-tagok hely­zete a velük való törődés gondja foglalta el. Többen hangsúlyozták, hogy a tag­ság elöregedését necsak a munka, a termelés oldaláról vizsgálják a termelőszövet­kezeti vezetők, hanem az eddiginél fokozottabban tö. rödjenek az életkoraimé, nyűk alakulásával, a szociá. lis ellátottsággal. A közös jövedelemből jelentősen nö­velni kell a szociális, kultu­rális alapot, a szövetkezetek anyagi helyzete a jelenlegi összegnél sokkal többre ad lehetőséget. Nagyobb körül­tekintéssel végezzék a fel- használást is. A legtöbb szö­vetkezetben az összeg jó részét drága kirándulásokra költik el. amin az idősebb tagok nem igen vesznek részt. A velük való fokozot­tabb törődés, az élet- és munkakörülmények javítása, á fiatalok számára is von. zabbá teszi a szövetkezeti munkát. A születési statiszti­kában jó helyet elfoglaló járásban a 35 éven aluli tsz. tagok aránya, mindössze 12 százalék. A járás sok szövet, kezeiében ma már az egész évet végig dolgozó tag ré­szesedése eléri vagy túlha. ladja az ingázŐ segédmunká­sok keresetét. A fiatalok számára a hagyományos mó­don végzett paraszti munka nem vonzó. A gépesítés fo­kozása. a munkakörülmény, a szociális ellátottság nélkül nehezen várható a fiatalok jelentkezése. Hasonló a hely. zet a nők esetében is. Habár a jelenlegi tagság 53 száza­léka nő. De ha a járásban létesül egy alacsony kerese­tet biztosító üzem, oda azon. nal jelentkeznek, a ma még háztartásban dolgozó lányok, asszonyok, mert ott jobbak a munkakörülmények. Az sem véletlen, hogy a szövet­kezetekben igen alacsony a szakmunkasok száma. 1969- ben 128 fő szakmunkás dol­gozott a tsz-ekben, ma 132 főt tartanak nyilván. Az összes tagoknak csupán 2 százaléka szakmunkás. de szövetkezetenként még ez is nagyon eltérő. AZ ÉLET- ÉS MUNKA­KÖRÜLMÉNYEKEN nem­csak a szövetkezeten belül kell változtatni. Nagyori fon­tos, hogy könnyebbé, bal­esetmentesebbé váljon a munka, legyen kellő tisztál­kodási hely és Így tovább, de hogy milyen- a község arcu­lata, ellátottsága, majdcsak ilyen fontos. Az óvoda, a járda, a jobb áruellátás, a szolgáltatás és a sportolási, szórakozási lehetőség, mind, mind hozzátartozik az élet- körülmények alakulásához. A tanácsok anyagi fórrásai- ből mindenre nem jut. Az alapok megteremtéséhez a mezőgazdasági szövetkeze­teknek és más gazdálkodó ipari, vagy kereskedelmi egy. ségeknek is hozza kell járul, niuk. A sok követelmény felso­rolása és az említett kedve­zőtlen adottság, a szövetke­zetek szűkös anyagi helyze­te, úgy tűnhet, ellentmon­dásban van egymással. A pillanatnyi helyzetet vizs­gálva — a jelentős fejlődés ellenére is —- így van, a mostani gazdálkodási móddal sokkal többre nem futja. De ezen lehet és kell is változ­tatni, ezt kívánja a fokozódó igény, de erre ösztönöz a szövetkezeti tagság csökke­nése és elöregedése is. Több javaslat is elhang­zott, hogy bátrabban kezd­jenek hozzá a növényter­mesztés szakosításához, ami egyben a gépesítés fokozását is jelenti. Hogyan, amikor most is szűkiben vannak a gépeknek? ügy, — volt a válasz — hogy az alma több helyen 40—45 mázsát terem holdanként, ezt kevés be­fektetéssel — nagyobb adag műtrágya, gondosabb, szak­szerűbb kezelés — 80—100 mázsára is felemelhetik a nyírbátori homokon. Ez már hozhat olyan jövedelmet, amiből bővíthető a géppark. Fel kell hagyni az eddigi 15—20 féle növény termesz­tésével. A helyi adottságok', nak megfelelő, néhány jól jövedelmező növényt kell ki. választani és azt magasfokú gépesítéssel, intenzív módon termeszteni. A két-három aranykoronás területedet pe­dig erdősítéssel célszerű hasznosítani. Az erősebb, a jobb talajjal rendelkező szövetkezetek, ahol megfe­lelő takarmányt lehet ter­meszteni, foglalkozhatnak szarvasmarha, vagy sertés tenyésztéssel, de szinte min­den szövetkezetben lehető­ség van a kisebb igényű juhtenyésztés fejlesztésére. Tüzetes vizsgálattal, szak­mai hozzáértéssel a szövet­kezetekben vizsgálják mega távlati lehetőségeket és nem sokat késlekedve, mert né. hány éven belül a szövetke­zeti tagság több, mint fele nyugdíjas korú lesz. A VÉGREHAJTÓ BI­ZOTTSÁGI ÜLÉSEN termé­szetesen sző esett még sok egyéb kérdésről, többek kö­zött a szakszövetkezeti tag. ság, a mezőgazdasági mun­kások helyzetéről és a párt- szervezetek feladataitól. Osz. ■szegezve: az előterjesztés a vitával kiegészítve jó alapot nyújt majd ahhoz, hogy a közeljövőben a járási párt. bizottság ülésén megfelelő döntések születhessenek a mezőgazdasági dolgozók •élet- és munkakörülményei­nek javítására. v Cs. B. Kisasztal Gyuri bácsi ess az öreg nyugdíjas úgy nézett ki szem­re húzott fehér sapkájával, melegítőben, piros pozsgás arcával, mint egy öreg zsoké. Ott ismerkedtünk meg a Gallyatetői Nagyszálló előtt a Kodály-sétányon, ahol vala­mikor a Tanár szolmizálni ta­nította az itteni gyerekeket. Ö szólított meg bennünket. Ügy látszott, szimpatizáltunk ve­le, vagy partnert keresett? Kitűnt, hogy „csak” az utób­bi érdekli, mert leolvasta ró­lunk vagy ’megszimatolta — ki tudja? —, hogy értünk va­lamit a sakkhoz. Legalábbis a szobal;i sam. Mert én vajmi keveset • Ott volt yele a ma­nna is. Együtt üdültek. Elkísérte ide is Gyu­ri bácsit. Mindenhová ment vele. Ha a szobában fenn hagyta a szipkáját, cigarettá­ját, küldte a mamát, legyen szives hozza le. Ha a plédre volt szüksége, megkerte a mamát. Es a mama minden ellenvetés nélkül ment. Életvidám kis őremember volt. Koránkelő. Már reggeli előtt ott traccsolt a munká­sokkal a szálló előtt. Délután színes levelezőlapot írt. Küld­te a lányának. Mutatta, mit írt. Olvassa csak, mond *» ne­vet majd maga is. „Ezt az üdülőt már negyedik eszten­deje tatarozzák, s még nincs készen. Valamikor 1937-ben építették. Két év alatt be­fejezték. Ha így haladnak, mi hamarabb felépítjük a szo­cializmust, mint ezek itt be­fejezik a tatarozást”. Neve­tett jóízűen. Egyetlen nap alatt minden­ki tudta az üdülő vendégei között, hogy Gyuri bácsi a sakk „mestere”. A mama hoz­ta utána szütyőben a sakkfi­gurákat, a táblát, s ha Gyu­ri bácsi partnert tudott fog­ni, már bontotta is. Sakkban megvert mindenklt.Akár elő­re ki is állíthatták volna a nevére az oklevelet, amelyet a házi sakkverseny győztesé­nek adnak. De Gyuri bácsi nem fogad­ta volna el. Szeretett meg­dolgozni azért, amit kapott. Ezt egyenesen szentségtörés­nek tekintette volna. Végül is körmérkőzésen — egy má­sik nyugdíjast megverve — került az első helyre. Ennek örömére egy rund sörre hivta meg versenytár­sait, a tanárt, a nyugdíjast- a szakszervezeti vezetőt és egy fiatal villanyszerelőt. Ked­ves, kellemes kis öreg ember volt. Sokat beszélt szabad idejében a munkáról, család­járól, különösen a lányáról, akire nagyon büszke volt. El­mondta, hogy a papírgyári munkásfizetésből összeku- porgatott pénzből sikerült ta­níttatni. Persze, erről csak akkor beszélt, ha a mama nem hallotta. Hangjából azonban észrevettem, hogy panaszkodni akar. Na^pk óta kikivánkozik belőle valami, de eddig nem mondta. Egy­szer aztán rászánta magát. És beszélni kezdett Bemutatta, jobban mond­va megrajzolta veje alakját, jellemét. Először a jó oldalait sorolta el. Mondta, milyen nagytudásu kutatómérnök, stram ember, tekintélye van a külföldiek előtt út • hogy A város küszöbén Jegyzetek a nyírteleki Dózsa Tsz-ról — Nagy a város vonzó ha­tása. Nem könnyű a perem- község'ek mezpgazdaságában a munkaerő megtartása. El­lenszerének azt látjuk: talál­ja meg a tsz-tagság a számí­tását. Akkor idősebbek, fia­. falok egyaránt maradnak. Ezt elérni az egyik legfonto­sabb feladatunk. Juhász Sándornak, a nyír­teleki Dózsa Tsz elnökének a szavai ezek, akitől azt kér­deztem: kedvező vagy hát- rány-e a város közelsége. Ide csak pár kilométer Nyír­egyháza. ^onat- és buszköz­lekedés egyaránt szoros kap­csolatot teremt a megyeszék­hellyel. A nyírteleki tsz néhány adata, összes közös területe 3682 hektár. Hozzá tartozik tizennégy tanya-, illetve bo­korrendszer lakossága is. Tagságának száma 871. Jára­dékos, nyugdíjas 362 fő. A nőtagság aránya 47 százalék. Hetvenegy tavaszán egye­sült a korábbi három tsz. Jó döntés volt, ez máris beiga­zolódott. Az utolsó évében együttesen tizenegymilliónál alig valamivel többet fizettek ki részesedésre a tagoknak. Múlt évben ez az összeg már tizenhatmillió-hétszázezer forintra növekedett. A kü­lönbség ötmillió forint, a tagság javára. A megnövekedett terüle­ten egységesebben alakítot­ták ki a termő táblákat. Job­ban hasznosíthatták a gépeket. Tervszerűbbé vált a műtrá­gya- és kémiai vegyszerek alkalmazása. — Csaknem mindenből több termést ttunk be az egyesülés előtti átlagok­nál. Bűzéből hói tűinkén t több mint két mázsával, kukoricá­, ból — májusi morzsoltban számítva — másfél mázsával. Konzervuborkát tinennégy mázsával Bzedtünk többet egy holdról. Ügy, hogy job­ban is kihasználtuk a kon­zervgyár közelségét, a gyors szállítás lehetőségét. A kon­zervzöldség területét közel háromszorosára növeltük: kilencven hektárról kétszáz­ötven hektárra. Rendszeressé tudtuk tenni a teljesítmény utáni havi készpénzdíjazás fi­zetését Ez döntően megszi­lárdította a tagság bizalmát a termelőszövetkezet, a veze­tőség iránt «• OíBliüíÚ ----­a tagság javára Rendszeres fo»§a!lioztalás O \ Táviatok három tsz-ben mások voltak a sapkások, a szervezési fel­tételek. Különösen a munka- díjazás jelentett sok zavart. A részes műveléstől a kész- pénzjúttatásig szinte minden eddigi formát megtartottak. Az egyszerű tagok képtele­nek voltak ezt áttekinteni. Az egyesüléskor épp emiatt jelentették be hatvanötén a kilépésüket. Nem hittek ab­ban, hogy az egyesülés ki­egyenlítődést is hozhat, — A kilépők a városba mentek dolgozni. De többsé­gük azóta vissza is jött. Kü­lönösen erős itt, a város kü­szöbén a háztáji földhöz, ház­táji gazdasághoz való ra­gaszkodás, elsősorban a csa­ládos nők között. A rendszeres foglalkozta­tás, a pénzszerzés érdekében kihasznál a tsz több lehető­séget is. Egyik ilyen, á nők részére a téli almahámozás — konzervgyári megbízásra. Hatvan-hetven személynek ad ez munkát, keresetet téli időben. — Harmincöt fővel mű­ködtetjük a betonáru kiegé­szítő részleget. Járdalapot, kútgyűrűt, beton-, és tám­v oszlopot, áteresztő csövet és tufablokkot készítünk. Ez a tevékenység éves szinten ti­zenegymillió bruttó bevételt jelent. A nyíregyházi TÜZÉP közvetítésével sóderszállítást végzünk a városba. Ezzel tíz IFA-kocsink kapacitását köt­jük le. Ez ugyancsak pénzt jelent a kasszába. Két év mölva lesz teljes a korszerű sertéskombinát mű­ködése. (Nyírteleken kívül társ benne a nagy cserkészi Kossuth és a vasmegyeri Mi­csurin Tsz.) Évente tízezer hússertést ad értékesítésre. Itt elsősorban fiataloknak nyílik munkalehetőség. Köz­vetlen segíthetik a város hús­ellátását. — A kombináttal adódd lehetőséget is szeretnénk mi­nél eredményesebben hasz­nosítani. Egyik elképzelé­sünk: ínyenc falatok boltját nyitni a városban. Beigazolódott: hasznos volt a városperem községé­ben a korábbi három tsz egyesülése. Megnövekedett a gazdálkodás lehetősége, a terméshozamok fokozása. Szilárdabb bázissá vált a kö­zös gazdaság, tagsága bizto­sabban találja meg számítá­sát. S ez még csak rövid két év alatt. S a jövő? — Egyáltalán nem úgy látjuk, hogy a város közelsé­ge sorvasztó hatással volna a falura, a termelőszövetke­zetre. Mint előbb mondtam: van nehézség. De ugyan hol mennek a dolgok maguktól? Még jobban figyelembe kell vennünk a különleges hely­zetet. Csak egy: hol lehetne kedvezőbb a primőr áruk előállítása és értékesítése, mint ilyen helyen? Asztalos Bálinl Garanciális javítás Nyírtelekről A MEZŐGÉPTRÖSZT és az AGROTKÖSZT megálla­podása alapján Szabolcs-Szat- márban a MEZŐGÉP Vállalat nyírteleki gyáregységét jelöl­ték ki a megyébe kerülő, új mezőgazdasági gépek garan­ciális javítására. A kijelölés 1969-től tart s importgépek garanciális javítására is vo­natkozik. Az eltelt idő alatt a fontos megbízatás végzésére sikerült a gyáregységnek jól- képzett gárdát kialakítani. A gyáregység szakemberei adott esetekben a részünkre mezőgazdasági gépet szállító országokba utaznak, a gépek közvetlen tanulmányozására. Nemrég Romániában és az NDK-ban járt egy-egy szak­emberük. Előbbi helyen U—650—M típusú traktor, utóbbin K—442 bálázó és T—087-es szervestrágyaszóró- gép helyszíni szereléstanul­mányozására került sor. Azóta ezek a gépek meg is érkez­tek megyénkbe. Eddig évi átlagban 3,5 mil­lió bevételt jelent a nyírtele­ki gyáregységnek a különle­ges szervizszolgálat végzése. (Ez évi terve 52 millió forint.) A mezőgazdaság fokozott gé­pesítési igényét tekintve, nél­külözhetetlenül fontos ez a garanciális szervizszolgálat, különösen az import gépek­nél. A garanciális javítást végző szakemberek munkájuk során tapasztalják: új gépek meg­hibásodása több esetben ha­nyagságból következik be. Számos gazdaságban nagyobb gondot kellene fordítani a drága gépekre, jobban ellátni kezelésüket, karbantartásom fesfe. Az egyesülés előtt mind­mennyire szereti az ő lá­nyát. És szépen fokozatosan rátért hibáira is. „Tetszik tudni, mindeij rendben len­ne, meg is érteném, csak ne lenne annyira önző, smucig, magánakvaló. Pedig van neki mit aprítani a tejbe. Egyik alkalommal meglátogattam őket. Nem mondom, hogy ki­nézte a számból az ételt, de vplt bennem valami félsz, va­lami tartózkodás, valami megmagyarázhatatlan fur­csa érzés, hogy ez az ember talán még azt is sajnálja, amit a lányom az ojrom elé rak. Abba is hagytam az ét­kezést. Lányom észrevette. Mondtam, hogy nem esik jól, különben nincs semmi bajom. Később a virágokat di­csérte Gyuri bácsi. Egyik áll­vány mellett megállt, ahol megtetszett neki egy kis cse­rép évelő növény. Szép hú­sos levelei voltak. Dicsérte. Milyen szép is, ő ilyent még nem látott, pedig otthon szép gyűjteménye van különböző virágokbóL Lánya vette a lapot, s nem hagyta, hogy édesapja to­vább sóvárogjon egy cserép virág után. Fogta, le­emelte és átnyújtotta az apjá­nak. És Gyuri bácsi itt újra át­vette a szót. „Ha tetszett vol­na látni, milyen haragvó pil­lantásokkal kísérte ezt az aktust a vöm, milyen szeme­ket meresztett a lányomra! Szinte megdöbbentett. Már bántam, hogy a lányom ide adja azt a virágot. Adtam vol­na gyorsad vissza, csak nem akartam, hogy észrevegye a vöm”. Gyuri bácsi elvitte a cserép virágot. Oda állította a kis asztalra a' többiek mellé. Másnap visszavitte. Útközben azon töprengett, mit mond­jon a lányának. Amikor be­nyitott, lánya kissé meglepő­dött. Csak ennyit mondott a kis- öreg. — Ne haragudj kislá­nyom, hogy visszahoztam a virágot, de tudod, olyan gyen­ge a■£ a kisasztal. így is meg­van terhelve. Attól féltem, hogy á sok virágcserép alatt összeomlik. Inkább visszahoz­tam. Lánya Szabadkozott, de lát­ta, hogy örül. Ugyan apukám —mondta, de sugárzott. S férjére gondolt, aki sajnálta a virágot. És most újra meg- békül vele is. Farkas Kálmán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents