Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
T»!PM. szeptember **j. \- WXB'YÄfi OfigZ A 9 5. ofcfaJ 11 írünk & t -si iá g la a n Kossuth rádió Szabolcs-S/at mar — ma A Kossuth rádió „Szót kérek!” című rovatában Dr. Tar Imre, a negyei pártbizottság első titkára beszélt Szabotcs-Szatmár istenéről, jövőjéről. „— Szót kértem, hogy tájékoztassam a rádió hallgatóit S/.abolcs-Szatmár megye fejlődéséről, gondjairól’ — mondotta többek között a megyei pártbizottság első titkára, mnjd jónéhány jellemző számadattal illusztrálva mutatta be megyénket. Néhány az adatok közti!: az ipari termelés értéke 1965- ben 3.5 milliárd forint volt. 1972-ben 3.7 milliárd. 1938- ban 1800 munkás, 1965-ben 30 ezer, 1972-ben 55.600 dolgozott a megye iparában. A diruimikus ipari fejlődés meHett is a megye mezőgazdasági jellegű: mezőgazdasági üzemeinkben termelik az ország téli alma termésének 50 százalékát, a burgonya egynegyedét, a dohány közel 60 százalékát. A húsprogram megvalósítása érdekében 28 szakosított szarvasmarhatelepet, kilenc szakosított sertéstelepet építettek fiagyüze-/ meink. További adatok után befejezésül a következőket mondta: „A megye egészét átfogó öt és tízéves fejlesztési terven dolgozunk, hogy tovább javítsuk a tervszerűséget és tudományosan megalapozzuk a me zve fejlesztését.”- (Augusztus 27.) Szabad Föld Az autóbuszvezető Negyedmillió kilométernyi utat tett meg autóbusszal a pesti utcákon baleset nélkül ' Gyene Péter, a Budapesti Közlekedési Vállalat sofőrje. A róla szóló portréban azt írja a Szabad Föld munkatársa: ..Vannak a városban is olyan foglalkozások, melyeknek nehézségi foka igencsak felveszi a versenyt a régebbi paraszti munkáéval. Gyene Péternek volt alkalma összevetni mind a kétféle tevékenységet. Sonkád községből származik, bevonulásáig apja földjén dolgozott. A honvédségnél szerzett gépkocsivezetői jogosítvánnyal jelentkezett Pestén autóbuszvezetőnek tíz évvel ezelőtt”. A negyedmillió kilométerről, életéről beszélt ezután a szabolcsi-szatmári fiatalember. A falu iát nem tudja elfelejteni. Ha csak szerét ejtheti, feleségével és kisfiával, le- utaznak Szabolcs-Szatmárba a hugáékhoz. Ilyenkor megnézegeti a régi kertet. 1i gyümölcsfákat. kapálgat is kicsit — de a volánt már jobban megszokta, könnyebnek érzi.” (Augusztus 12.) Népszabadság In’ernelláció n vonlán Megyei tanácstagi interpelláció nyomán újabb munkák kezdődnek Szabolcs községben. arrrelv korábban csak a földvár révén volt ismert. Az interpellációt követően egy megyetörténeti kiállítás létrehozása érdekében az állam megvette az Árpádházi királyok arcvonásaival ékített mennyezetű, majdnem kétszáz éves Mudrány-kastélyt. telkeket rendeznek, az autóparkoló építésébe fogtak. Úgy látszik, hogy az eddig — legalábbis hallgatólagosan — kihalóként elkönyvelt 700 lakosú kis Szabolcs község lassan múltjához méltóvá hire- sedik. Kívánatos lenne, ha a mindinkább a magyar történelem élethű illusztrációjává rangosodó szabolcsi lelet- anyag sokak szellemi kincsét növelné; Szabolcs és a közeli Tokaj együtt különösen alkalmas lehet arra, hogy kölcsönösen turistáit, érdeklődőket vonzanak. (Augusztus 23.) Képes Újság Újszerű isko’a Üj fehértón új felnőttoktatási tanfolyammal kísérleteznek. Az Ady Endre Művelődési Ház és a helyi népfront- bizottság megszervezte a kötött iskolai formáktól eltérő, kísérletező, csoportos foglalkozásokat és a magántanulást kombináló esti dolgozók iskoláját, melyet a művelődési házban tartanak. A rövidített tanfolyamon több, mint száz felnőtt szerez általános iskolai végzettséget. (Augusztus IS.) Figyelő Tsz-fejbolt Nagykállóban . A nagy káliói Zöld Mező Termelőszövetkezet 22 millió forintos költséggel korszerű tehenészeti telepet létesített, A szarvasmarha-tenyésztés gazdaságossá tétele érdekében tenyészállat-neveléssel mar- hahízlalással és a tej közvetlen értékesítésével is foglalkoznak. Nagykállóban tejboltot nyitottak, öt forintért értékesítik literenként a teljes tejet. így is megéri a közös gazdaságnak, mert literenként két forint állami támogatást is kapnak hozzá. Árusítanak tejterméket is. Ezeket a nyíregyházi tejipari vállalat szállítja. (Augusztus 8.) Magyar Hírlap „Aklagúzs“ r ♦ a malom vitorláján A Magyar Hírlap munkatársai fotókkal illusztrált cikkben mutatják be a hires dorozsmai szélmalom újjáépítését. Az írás nyíregyházi vonatkozása — amint arról lapunkban már beszámoltunk — az, hogy a ritkaságszámba menő kőműves-mestermunkán, amelyet ma már hazánkban kevesen tudnak elvégezni— a nyíregyházi Horváth István dolgozik. A különleges munka dicsérete mellett a Magyar Hírlap munkatársa a gondokról többek között így ír: a mester „elkészült a vályogfalak felhúzásával, ekkor azonban a lakóhelye szerinti, tehát a Nvíregyházi Városi' Tanács illt> ékes előadója úgy rendelkezett, hogy nem adja meg az általunk kért engedélyt az építési költséghatár .túllépésre. (Eza pénzügyi fogalom a kisiparosokra vonatkozik, megszabja, hogy milyen nagyságrendű munkát végezhetnek.)” A ritka építke- zéshez egyébként az Országos Műemlék Felügyelőség is jelentős pénzt ad, munkatársa így nyilatkozik: „Pénzünk volna a malom helyreállítására, a csongrádi tanácsok sem sajnálták a ráfordítást. Néhány megyévé} arrébb azonban STOP-táblát állítottak elénk. Pedig az építkezést törvényes lehetőségek biztosítják.” így hát adminisztrációs intézkedés fékezi a dorozsmai malom kerekeit, azért nem forog még. (Au. gusztus 15.) Mini-falu az erdők ölén JNemesborzovai pillanatképek Már tarlóról fú a szél. Az. tán beleütközik az erdőszélbe. Lecsillapszik, a fák között szelíden szökik át. A patakon is átkél. s egy gyűrű közepén elterül. Itt, a hör. ben, piciny értől védve, mint nagy tenyéren kicsi madár búvik a megye legkisebb falva. Nemesborzova. Bereg ez a javából. Vad népesíti a bokrot, sűrűt, víz ül meg á mélyedésben, fácán sétál az országút mentén. A föld fekete. Nemcsak vendégel maraszt. Az itt születettet, az itt éiőt sem engedi. Mindenkié, senkié Egyszázhatvanheten laknak itt. Utcája rendezett. Takaros. Házai, npnt apró fészkek ül. nek a fák között. Negyven- nyolc van belőlük. Jövőre ötven lesz. Mert születnek, és visszajönnek. A Tapolnok és Szenke szelíd vize között muszáj megmaradni. Nem szegények. Ősszel az alma ontja kincsét. A takarmány nagy része már az udvarokban. A szarvasmarha — minden lakosra 2—3 jut — naponta fizeti vissza a gondoskodást. A jó nagysze. keresi tsz, ahová csatlakoztak, kiegyensúlyozott jőve. delmet ad. Biztonságot nyújtanak a közeli üzemek, főleg Fehérgyarmaton, ahová eljutni is könnyű. A minifalu jobb kedvre hangolja az embert. Mint cseppben a tenger, úgy tükröződik itt is az egész, az átalakuló táj, az ember színesen kavargó élete. Van azonbati itt is valami, amit sehogyan sem értenek. Azt nevezetesen, hogy a fejlődés kavargó sodrában miért „tépik” őket annyifelé. Mert mi a helyzet ma Ne. mesborzován? A tanács és a termelőszövetkezet Nagy- szekeresen székel. Ez jó, eddig nincs is semmi baj. Az iskolások Penyigére járnak, mert a VOLÁN jóvoltából nem sikerült az anyaközség és a kis falu közötti négy kilométeres útra jármüvet biztosítani. Az orvos is Pe- nyigén található.v Az állator, vashoz viszopt már Csaholc- ra kell járni De még ezzel sincs vége. Az áfész jánk. ma.itisi. A posta és az egyház Mándon található. Nem adják meg inasukat Ha az ember a Nagyokkal és Pápaikkal beszélget, akik benépesítik Nemesborzovát, ennek ellenére jobb kedvre derül. Mert van ebben a faluban minden utat. keresnek, ami a nagyvilághoz köti őket. Minden második házban ott a tévé. Rádió min. denütt akad. Olvassák az újságot, és hozzák a hírt az eljárók. Benne vannak a kor véráramában, az ember talán nem is hinné. hogy ott a végeken nem külön-világban élnek. És nem csökken a borzo. vai&k létszáma. Zsurkai György a falu tanítója erről így beszél: — Huszonhét éve élek itt. Mindenkit ismerek. Szinte az egész - falut tanítottam. Látom, hogy lassan azok . is visszajönnek akik korábban elmentek. Lányaink férjeket hoznak. Van is ilyenkor lakodalom, több napig is eltart. ott a falu apraja-nagy. ja. De hazajött Nagy Miklós is. meg Zsiga is. Pestről. Es minden évben épül egy-kél új ház. Hogy miért? Nem gondolkodtam még ezen. De az biztos, első mozgató a fa. lussseretet, a jó m«t£,<phetés. A borzovsiak nem adják meg magukat. És mondja. nem itt kezdődik valahol a haza- szeretet? í Üdéiéikor. Hala A község nem öregszik. Ha jól utánaszámolunk — márpedig ezt tettük a szekeresi tanácson Homoki László elnökkel és Daróczy István titkárral — kiderül, negyven és ötven év közé tehet» az átlag éleikor. A ma viszonylag néptelen alsó tago. zatba jövőre többen, kétszer annyian kerülnek, mint az idén. A felsőtagozatos iskolások száma 15. (Kisszekeresen. ahol 700-an élnek, 34 felsős jár.) Okos helyi politika fogja meg a fiatal munkaerőt. Az Egyetértás Tsz gépesít. Ide szívesen jönnek. Már működik a baromfikombinát, ide pedig a lányok vágynak. A gyorsan fejlődő Gyarmat tud fogadni szakembert is. Ha nem is ..elővárosa” ez a falu-Fehér, gyarmatnak, azért azt talán elmondhatjuk: egyféle pihenőfalu, ahová este szívesen és könnyen tér haza az ember. A község régi, hagyományos szerkezeti elemei csak nyomokban találhatók. Nem a világtól elzárt mikrovilág ez. Jövő és menő (emberek nagy pihenőhelye, itt megöregedtek biztos otthona. Es hány és hány hagyomány őrzi a régi emléket! Csupa olyan, amely az egyébként is élő rokoni szálak mellett az egymáshoz tartozást jelképezi. lírává*» Esténként, különösen ilyenkor ősz közeledtekor. az asszonyok összeülnek. Ké. zimunkázni. Készül a tisza* háti és a beregi keresztsze* mes. Útra valónak, a lány* nak. Egy.egy darab színes fonallal varrt otthon, szülő* falu. egy-egy kongréra hi-n. zett faluszeretet. Aztán ősz. szejönrtek a lekvárfőzéskor, A férfiak a kártyát választ, ják, minden vasárnap. Es mindenütt és mindig folyik a szó. Lányokat kommcndál. nak. fiút ajánlgat az ed s. anya, politizálnak. főleg olyanról, ami őket is érinti. Százhatvanhét ember négy. vennyolc családban. Ennyi a falu. Egy ésszel és egy szív. vei figyelik, mint indulnak neki gyermekeik az életnek. Egy összevont szemöldökkel nézik, milyen furcsán oda nem való a régi. skanzenbe került torony mai utóda. Egy hangon méltatlankodnak, ha a reggeli buszok nem állnak meg a faluban. Egy bánattal mennek háromévenként te. metésre, amikor siratóval mmpdanak utolsó búcsút a halottnak. Nemesborzova, ahogy mondják, a szláv nyírfától kapta a nevét. Már lÍ81_ben jegyzi okmány meglétét. Megkínozta tatár, török, romfalvak a környéken jel. zik múlt idők nagy csatáit. Ma csendben, idegentől alig háborítva pihen ligetek, er. dők ölén. Országutak, mint vérerek kapcsolják a nasv egészhez, az ország lüktető szívéhez. Kicsiny falu. Egy iramodással átér raita aa utas. De itt nem szabad sietni. Ha csak egy percre, de érdemes megállni. Bürget Lajos TÁMOGATÁSSAL A megyei szőlőtelepítés ője Megjelent a Fáklya . legifjabb száma Van jövője a szabolcsi termelésű szőlőnek és bornak. Egyre nagyobb mértékben igénylik —- nemcsak hazánkban, hanem külföldön is —, a „karcos”, homoki bort. Megyénkben nincsenek történelmileg nevezetes bortermő vidékek. Ennek ellenére a sóstóhegyi, a napkori. és a barabási szőlők termése már évek óta szerepel a ranglistán, mint ízes, kellemes, „vacsorázó bor.” Sőt, a másfél év óta a sóstóhegyi pincészet vezetését átvevő Egér- Gyöngyösi Állam: Pincegazdaság, annyira fontosnak találja ezt az újonnan felfedezett bortermő vidéket, hogy igén jelentős beruházással kívánja megkönnyíteni a szabolcsi szőlőszüretet: egy új szovjet feldolgozó gépsort vásárolt. mélyet szeretne még az idei szüret folyamán üzembe helyezni Sóstóhegyen. ezenkívül újabb nagy tartályokkal — ismét több milliós beruházás — fejleszti az itteni palackozó üzem beNyíregyházán a tanács épületében levő illalszerbolt helyisége nem felelt meg a követelményeknek. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak sikerült megoldást találni és csere formájában biztosítani a lehetőséget az illatszer bolt bővítésére. A mellette levő antikvárium bolt helyiségét szabadították fel azzal, hogy a Szarvas utcai fogadóképességét, hogy öt megye felvásárlási és élár ti- sítási területének gazdájaként egyszerűsítse a szőlő- termelő szövetkezetek, gazdaságok és egyéni termelők szüreti értékesítési gondjait. Viszont nagyon érdekes, hogy már Szabolcs-Szatmái: megye is ad több tízezer mázsa szőlőt és hektoliter mustot vagy bort. a szőlőszüreten. Ioe soroljuk néhány község nevét4, ahol nagy szőlőtelepítések teremnek már: Jéke. Nagycserkesz, Tarpa, Tiszanagyfalu, Gégény, Anarcs, Nyírtelek, Tiszavas- vári. Kisvárda, Nagyhalász, Nyírlugus, Vasmegyer, Ke- mecse és nem utolsósorban, a legnagyobb szőlőtermelő szabolcsi nagyközség. Üjfe- hértó. Ha hozzátesszük, hogy Tisza dőbon idén remek termést ígér az első behitelesített szabolcsi pecsenyeborter- més. a tíz hold furmint — akkor érthető, miért reméljük ettől az új, exportra is termelő ágazattól, hogy iaví82-es háztartási boltot adták át könyves boltnak. Ezzel lehetővé vált, hogy az illatszer bolt 25—30 négyzetméteres területtel bővüljön. A másik költözködő bolt a faáru bolt. Ideiglenes megoldással a faáru boltot átköltöztették a takaréképületben levő porcelán üzletbe. A faáru bolt volt helyiségét már alakítják, itt kap helyet a város új baromfi bolttan i fogja megyei termélő- szövetkezeleink jövedelmezőségét. Pázmándi Imre. az Egér- Gyöngyös Vidéki Pincegazdaság íőagronómusa tájékoztatott arról, hogy megyénkben körülbelül egy-kétezer hektár új szőlőtelepítést tervez a mezőgazdasági kormányzat és a boripar. A bortermő vidékeknek eoílig,elismert területeken — tehát Sóstóhegyen, Napkoron és Barabáson —. az állam hektáronként ötvenezer forinttal támogatja a szőlőtelepítést. A föagronómus ehhez hozzáfűzte. hogy hektáronként átlagosan kettőszázezer forintos fennmaradó beruházási költségeknek felét átvállalja a pincegazdaság, ha a mezőgazdasági üzem szerződést köt vele, hogy áruját nála értékesíti. Tömören: a kétszázezer forintos költségből ötvenezret az állam, hetvenötezret a pincegazdaság visel. . ' ja. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat elképzelései szerint itt egy jól felszerelt baromfi szaküzlet lesz, ahol mindenféle nyers baromfi, aprólékáru és esetleg vadhús is kapható majd. A boltban grill-sütőt rendeznek be. A kirakatban helyezik el és a járókelők szeme előtt sütik majd, reggeltől estig a baromfihúst, (f.) Megjelent a Szovjet—Ma. gyár Baráti Társaság folyó, iratának, a Fáklyának ez évi 17. száma. Színes, képestbe, számoló szól, hogyan térnek át a Szovjetunióban 1975-re az általánosan kötelező kö- zépfokú oktatásra. Ugyan, csak érdekes pedagógiai tár. gyú Cilik „Miért kötelező?” cím alatt a szovjet iskolák „kötelező” és „fakultatív” tárgyait érintő kérdésekről. Közös dolgaink cím alatt olvashatjuk a témát: A szó. cialista államok sokrétű és gyümölcsöző együttműködé. sének további elmélyítését maga az élet sürgeti: ennek megvalósítását szolgálja a szocialista integráció. Zója velünk van című, do. kumenlum fotókkal illuszt* rált visszaemlékezés számol be az 1941 decemberében le. zajlott tragédiáról, Vereja Város közelében a németek kivégeztek egy 18 éves par. tizánlányt. Érdekes írás számol be arról, hogy az óceánban folyók vannak. Képes riportot olvashatunk a moszkvai nagyszínház életé, röl. a szovjet opera és ba. lett.művészet legendás köz. pontjáról. Csak nevében változatlan című írásban a maoista vezetés politikájáról olvasha. tunk. Sportképek, film.recenzi. ók, keresztrejtvény, képes hírek, a világ minden részé, bői. a népszerű orosz nyelv oldal egészíti ki a Fáklya legújabb számát. KÉNYSZERŰ KÖLTÖZKÖDÉS Új baromfiáru-bolt Nyíregyházán az
