Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-12 / 188. szám

KBLW-«fA<3T'ÄR0R§ZXS — VASÄttNAPT fíffiTJffifíi*!* fWS; atjfBJíüíns fe SZERÉNY KÍVÁNSÁG ffl! TECHNIKA IS Tudomány ■ TECHNIKA ■ Tudomány IS TECHNIKA KI Tudomány A genetika új útjain — Most, hogy már hat éve házasok va­gyunk, talán vehetnél nekem egy másik ru­hát.. MEGÉRTŐ FELESÉG — Természetes, hogy neked is van vala­mi hobbyd, Egon, de nem foglalkoznál inkább bélyeggyűjtéssel ? CSIGAHÖLGYEK — Te is szeretsz ilyen szép kirakatokat nézni? AZ ÖNKÍNZÓ A Jakutföld kincsestára A szovjet geológusok szilárdan meg vol­tak győződve arról, hogy a híres tyumeni le­lőhelyhez hasonlóan Kelet-Szibéria és a zord Jakutföld is gazdag olaj- és gázlelőhelyeket őriz a mélyében. Az ötvenes években már el­kápráztatták a világot a fő gyémántlelőhe­lyek, a kimberlit kürtők felfedezésével. A távoli vidék gázkincsét a tudósok a nyugat-szibériai gázkészleteknek mintegy a felére tartották, körülbelül harminctrillió köb­méterre. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy Ja- kutföldön az elmúlt negyedszázad alatt a próbafúrások összfolyómétere nem haladta meg a háromszázezer métert, míg Nyugat- Szibériában évente ennek a kétszeresét fúr­ták. Jakutföld mélyének kutatói nem ok nél­kül reménykedtek a nagy geológiai feltárás sikerében. — Az olajkutató geológusok figyelme — mondja Szemjonovics professzor — elsősor­ban Nyugat-Jakutföldre. a Viljuj folyó me­dencéjére irányult, ahol a kőzetek olaj réte­geket tartalmaznak. Mindenekelőtt ez a ha- talm-as, 250 000 négyzetkilométernyi terület kötötte le az olaj- és földgázkutatók érdeklő­dését. Iffct a rétegek a mezozoikus és paleozoi- kus lerakódásokban találhatók, az olajlelőhe­lyek mélysége az ötezer métert is meghalad­ja. 1956 őszén a Viljuj folyó alsó folyása mentén próbafúrást végeztek, hogy megálla­pítsák az üledékes kőzet szerkezetét, összeté­telét, gáz- és olajtartalmát. Hirtelen hatalmas gázsugár tört fel a fú­rólyukból, a kiáramló gáz mennyisége elérte a napi kétmillió köbmétert. így igazolódott be a harmincas években kiaalkult feltevés, hogy Kelet-Szibéria terü­letének mélye olajat és földgázt rejteget. A hatvanas évek elején újabb próbafúrásból „húzták ki a szerencsesorsjegyet”: Markovó- ban (Irkutszk terület) kambrium korszakbeli kiváló minőségű fehér színű olaj buggyant fel a fúrás nyomán. A feltárt gázlelőhelyek vetekednek a híres sebalinkai (Ukrajna), sztavropoli (Észak-Kaukázus) lelőhelyekkel, és a közép­ázsiai Gazli lelőhelyeivel. Jakutföld geológu­sai növelik az ipar olaj- és gázkészleteit. És minél több tényeken alapuló adat halmozódik fel arról, hogy Jakutföld nyugati részének, a verhnyejurszki és a melovói me­zozoikus üledékeknek az olajrétegei szinte lekopírozzák a Tyumen terület északi részé­nek mezozoikus kori olaj rétegeit, annál biz­tosabb a következtetés, hogy hasonlatosság van a 700—1000 méteres mélységekben elhe­lyezkedő lerakódások között. Az utóbbi évek feltárásai igazolták az el­méleti prognózisokat. Mint ahogy feltételez­ték. a Viljuj medencéjének gáz- és olajtarto­mánya nem az egyetlen. A Lena-Aldar-i és az anabari lelőhelyek a szomszédban hama­rosan versenyre kelnek vele. A hatalmas gázlelőhelyeket egyébként a kimberlit kürtők közelében tárták fel. A ja- kut gyémánt fővárosát, Mirnijt, mindössze száz kilométer választja el a Szrednye-Botuo- binszk-i gázlelőhelytől. A csaknem kétezer méteres fúrólyuk ősi, kambrium kori lerakó­dás alsó rétegén haladt keresztül. A kút ka­pacitása napi kétszáz-háromszázezer köbmé­ter gáz. A kambriumgáz értékes kísérői a tiszta, nemes hélium és a nehéz szénhidrogé­nek. A gázrétegekben kitűnő minőségű ter­méket. kondenzátumot találtak, az úgyneve­zett szürke benzint. A Szrednye-Viljujszk-i gázlelőhely kondenzátumtartalma az előzetes becslések szerint több millió tonna. A tervek szerint a jelenlegi ötéves terv végéig jelentősen fokozzák a feltáró fúrások mennyiségét, 1975 végéig a mélyfúrások össz- méterszáma eléri a 350 000 folyómétert. — A fejlődésnek ez az üteme — mondja Vlagyimir Szemjonovics — megkövetelte, hogy a kutatócsoportokat és a fúróbrigádo­kat modem műszaki berendezésekkel, tech­nikai eszközökkel lássuk el, új anyagokat, új gépeket szállítsunk Jakutföldre. A mélyfúró­berendezések, traktorok, buldózerek, terepjá­rók, a fúrómunkások szétszedhető és szállít­ható faházai elsősorban a nagyobb olaj- és gázkészletekkel rendelkező helyekre irányul­nak, a nyedzselinszki, a masztani, a badara- ni, a botuobinszki lelőhelyekre. Megkezdődött az új területek geológiai kutatása. Lehet, hogy a kevésbé ismert föld­rajzi elnevezések hamarosan Szovjetunió- szerte ismertté válnak. Az elméleti genetika kutatási eredmé­nyei gyakran új gyakorlati területek kialaku­lását vonják maguk után. Ez, az élő szerve­zeteket valamennyi szinten tanulmányozó tu­dományág a mezőgazdaság és az orvostudo­mány elméleti sarokköveinek egyike. Ez meg­határozza a genetika helyét a filozófiai mate­rializmus és a dialektikus természetszemlélet általános tudományos alapjaiban. Az élő rendszer feltárása elvezeti a kuta­tót az élet lényegéhez, és a bonyolult életfo­lyamatok irányításához. Az élő és az élettelen közötti híd létrehozása viszont kizárólag kí­sérleti úton, „élő” nukleinsavak létrehozásá­val lehetséges. A feladat tehát az, hogy élet­telen vegyületekből olyan DNS- (dezoxiribo- nukleinsav) molekulákat szintetizáljunk, ame­lyek végleges kialakulásuk után életre kelnek. Az élet szikráját úgy lehet megragadni, ha 9 mikromolekulát önmaga reprodukálására al­kalmas környezetbe — sejtekbe, vagy sejt- nélküli analóg tömegbe — juttatjuk. A biológia sok tekintetben az emberek vi­lágnézetét is alakítja. Feltárja az ember szár­mazásának titkait, betekint jövőjébe, segít a világ dialektikus felfogásában, feltárva a leg­magasabb szervezettségű anyag — az élő szer­vezet /— fejlődési törvényszerűségeit. Az em­beri genetika filozófiai és szociológiai kérdé­seinek tanulmányozása a modern tudomány egyik központi problémája. Az ember jelene és jövője a világ szociá­lis átalakításától ~ függ, de ezenkívül az em­ber számára a biológiai törvények is érvénye­sek. Az ember genetikai inforiiijjcióját a DNS- molekulák hordozzák és adják" át nemzedék­ről nemzedékre. A tudattal rendelkező em­bernek a földön való megjelenését megala­pozó valamennyi biológiai vonás kódozott alakban öröklődik — ez a gondolkodó ember földi létének elengedhetetlen feltétele. Az ember a földi evolúció legmagasabb rendű egyedülálló láncszeme. Egyedülállóságát tuda­tának köszönheti, annak, hogy a genetikai program mellett egy másik, fejlődését meg­határozó .szociális programot is létrehozott. A genetikai evolúció viszonylag lassú fo­lyamat. Az kétségtelen, hogy a kultúra fejlő­dése, az ember szellemi világában végbemenő változások nem a génekben lejátszódó folya­matokra támaszkodnak. Az ember gigászi evolúciós előnye abban rejlik, hogy tudata se­gítségével, új formában tudott alkalmazkodni környezetéhez és átalakította azt. A lenini visszatükröződés-elmélet az em­ber végtelen, alkotó viszatükröző képességére támaszkodik, amellyel a környező világban és saját magában végbemenő, gyakran változa­tos és ellentmondó jelenségeket is alkotó mó­don tudja visszatükrözni vagy megismerni. Az emberi tudat a külvilág végtelen vissza- tükrözésén kívül, az önfejlesztésre is ké­pesnek bizonyult. Ebben az esetben egy, az emberiség fej­lődésében rendkívül fontos visszacsatolással állunk szemben. A genetikai programok ter­mészetes kiválasztódásának bázisán végbe­ment evolúció az emberi tudat kialakulásá­hoz vezetett. És ez az evolúció által létreho­zott tudat, a termelőerők fejlődésére támasz­kodva rögzíti a szociális átalakulás tanulsá­gait és az ember fantasztikusan gyors szelle­mi evolúciójának egyik tényezőjévé válik. A genetikai evolúció hosszú folyamata mintegy az ember szellemi világa és az őt körülvevő környezet gyors változásával cserélődött fel. Mindez arra mutat, hogy az emberiség törté­nelmi fejlődésének már nincs szüksége gene­tikai forradalomra. , Az emberiség történelme teljes egészében igazolja ezt a koncepciót.' A középkorban megkezdődött fantasztikus kulturális és tudó. mányos fejlődést nem kísérte semmiféle ge­netikai folyamat. A napjainkban lejátszódó szociális és tudományos-technikai forradalom -—, amely lehetővé tette az embernek a szo­cializmus építését és olyan hatalmas ered­mények elérését, mint a világűr és az atom­energia meghódítása —, századunk végén, a XXI. században óriási változásokat hoz az ember szellemi életében is. Ezalatt azonban semmiféle genetikai forradalom nem fog le­zajlani. De mi vezeti az emberiséget a haladás útjára? Világos, hogy a grandiózus előrelépést a termelőerőknek, az ember tudati tevékeny­sége produktumainak felhalmozódásához ve­zető fejlődése teszi lehetővé. Minden generá­ció átadja személyes tapasztalatát — azaz egy szociális programot a következőnek. Az em­ber szociális, kulturális és tudományos fel- emelkedése pontosan ezzel a változó szociá­lis programmal kapcsolatos. A genetika az élet lényegének alapvető problémáit kutatja: olyan konkrét gyakorlati feladatok megoldásán fáradozik, mint a föld élelmiszer-tartalékainak- növelése, amelynek célja az ember végérvényes megszabadítása az éhség fenyegetésétől. Jelenleg genetikai módszereket dolgoznak ki a gyermekbeteg­ségek és biológiai rendellenességek ellen. A kozmikus, a radiációs és a kémiai genetika problémái, a növények, állatok és mikroorga­nizmusok tökéletesítését szolgáló genetikai módszerek kidolgozása, a kiválasztott gének szintézisének és mesterséges úton való szapo­rításának kérdései — mind a modem kutatás célkitűzései közé tartoznak. Ismert tény, hogy a szocializmus jövője szorosan kapcsolódik a tudomány fejlődésé­hez. A biológia az élet jelenségeket hivatott irányítani, tehát a modern természettudomá­nyok szinte felmérhetetlen fejlődésének első vonalában áll. A genetika sikerei szoros kap­csolatban vannak az emberiség jólétével, egészségével és jövőjével. Nyikolaj Dubinyia akadémiikas KERESZT REJTVÉN1/ 1958. augusztus 14-én halt meg F. Joliot Curie fizikus, aki feleségével együtt Nobel-díjat kapott. Beküldendő sorrendben: vízsz. 1., függ. 1. és 14. VÍZSZINTES: 1. Feleségével együtt 1932-ben fedezték fel a . . . 12. December 1-én van a névnapja. 13. No­ha. 15. Zenei együttes. 16. Szó- összetételek előtagjaként a ve­le összetett fogalomnak a föld­del kapcsolatos voltát jelöli. 17. Falat kárpitoz. 19. Vas be­tűi. 20. Sáv szélek! 21. Számos. 22. Folyó spanyolul. 23. iiii 24. ZEA. 26. Nátrium vegyjele. 27. Lám. 28. Zúdít. 29. Vége. né­metül. 31. Ház, lakhely latinul. 34. Akinek ezek meg vannak számlálva, nem sokáig él. 35. Híres építészünk volt. 37. Or­vosság is van ilyen alakban. 38. Fennkölt poézis. 39. Város az NSZK-ban. 40. Török név. 41. Papírra veté. 42. Háború is van ilyen! 44. Rajzeszköz. 46. öve­zet. 48. Párizsi alvilági bűnöző. 50. TSN. 53. Talmi. 54. Széf­ben van! 56. Keskeny nyílás. 57. Mutatószó. 58. A „Halotti beszéd” egyik szava. 59. A munka és energia egysége. 60. Fordított televízió! 61. A növénv része. 63. Tanít valamire. 66. Régi címzésrövidítés. 68. Humo­ros darabokat írt (Károly). 70. Szélsőséges, túlzó személy (+’). 71. Mértani fogalom. 72. Dunán­túli község. FÜGGŐLEGES: 1. Mint a tudományos élet egyik kimagasló személyisége és számos akadémia tagja, ő volt az, aki . . . folyt. függ. 1 és 14. 2. Élő. 3. Mondat része. 4. Nem egészen kopasz!!! 5. Meglel. 6. SMP. 7. Árvízvédel­mi vonal. 8. Államkincstári, la­tinul fonetikusan. 9. Cégforma. 10. ... poetica (+’)• 11. Dante fő művének egyik címszava. 14. A függ. 1. folytatása. 17. Hal­fajta. 18. A zum párja. 25. Nagy költőnk volt. 28. Időegység. 30. A „Fakót előzte meg”! 32. Ze­nei rövidítés. 33. Megszólítás. ^ M. Gyűlölet, valaminek az át- L. Gy. ka. 36. Wtóaast äUS 38. Tüzet lokalizál. 41. Folyó Ausztriában. 42, Hiánytalan, kifogástalan. 43. Fél icce! 45. Gléda. 47. Ha ezt csinálom a nézetével; akkor egyetértek vele. 48. Termetük, formájuk. 49. Az angyalok egyik faja. 51. „A”. 53. Kerti szerszám. 55. Korszak (+’). 62. zzzzz. 64. Vissza: gyilkolt. 65. Három oroszul. 66. Azonos más­salhangzók. 67. Rejtjelkulcs. 69. IE. 71. Cipészszerszám. A megfejtéseket augusztus 2l-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL£ Július 29-i rejtvény pályázatunk megfejtése: ... gyökerezést és ugyanakkor mégis félig- meddig elszakítottságot, amit a viharok okoznak. Nyertesek: Farkas Sándorhé# Gombos Pál, Nyolczas József* Pusztai Ágnes, Tarr Lászlóné nyíregyházi, Dávid Józsefné kis­vár dai, dr. Nagy Lászlónk nagykállói, Nótin János nyírbá­tori, Pénzes György ópályi és Kocsár Jolán tunyogmatolced kedves rcjtvényf ej tőink. A nyeremény könyveket tán elküldtük!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents