Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
Í9T5 augusztus 12. M-IMKír A i16&SZA(5 S. oMal /fogy készül az étlap? Divatos női ruhák Választék az üzemi Az üzemi konyha örökzöld témát jelent a dolgozók között. Senki nem vár négy-öt fogásból álló, reprezentatív ebédet, de azt elvárják, hogy ízletes, változatos és mennyiségre is kielégítő legyen az étel. Teljesítik-e azt a jogos igényüket? — erre a kérdésre kerestük a választ Nyíregyháza néhány üzemi konyháján. Panaszkönyv és egyebek A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában a látogatásunk ideién Pozsgai Dezsöné, az Alföldi Vendéglátóipari Vállalat 33-as konyhájának vezetője és a gyár dolgozói közül hárman a heti étrendet állították össze. Tóth Béla csoportvezető a szakszervezet munkásellátási megbízottjaként volt jelent, Marton Kornél csoportvezető és Bákány Miklós műszerész a dolgozókat képviselte. — Mindig közösen állítjuk össze a heti étrendet — mondta érdeklődésünkre Pozsgai Dezsöné. — Amit kérnek, lehetőleg azt főzünk... A konyha és a gyár vezetői emellett egy panaszkönyvet is készítettek, amelybe a dolgozók beírhatják észrevételeiket az üzemi konyhával kapcsolatban, s javaslatot is tehetnek, mit szeretnének? A füzetben csak dicsérő sorokat találtunk: „ízletes, változatos az ebéd, az adag is megfelelő.” Részt vettünk az étrendmegbeszélésen is. A konyha vezetője és a munkásellátási megbízott között sokszor alakult ki vita. A másik két munkás csak statisztált. így történhetett meg, hogy augusztus 6 és 11 között háromszor került tej alapanyagú leves az üzemi konyha asztalára: zöldbab, gyümölcs és savanyútüdő. Ráadásul hétfőn a zöldbableves mellett másodiknak túróstészta volt! Hiába tiltakozott a konyha vezetője... Szerencsére az esetek többségében a konyha munkáját irányító élelmezési szakemberek véleményét is figyelembe veszik. Az általános vélemény ilyen gondok ellenére is jó. „Miért nem szóltak? ” — Csirke és hal egy évben talán egyszer van — panaszkodtak nem minden él nélkül a Hajtómű és Festőberendezések Gyárának dolgozói. — Egyébként jól főznek, a mennyiségre sem lehet panasz. Meg aztán másodiknak kétféle étel van, lehet válogatni — mondta a többiek helyeslése közben Bodnár Endre művezető. A panaszt továbbítottuk Tímár Istvánnénak, a konyha vezetőjének: — Miért nem szóltak? Ha mondták volna, akkor meg is főzzük. Korábban például Hol késik a mentő... Naponta 200 riasztás „...azt szeretném, ha a mentőállomás dolgozói munkájukat kivétel nélkül lelkiismeretesen végeznék. Egyes mentősök felelőtlensége miatt embereknek ne kelljen meghalniuk.” Idézet egy hozzánk érkezett levélből. írójának fájdalma nem vitatható, hisz férjét vesztette el — szerinte a mentők késlekedése miatt. Utánanéztünk: a mentőskönyvben adatok vannak arról, hogy a bejelentést követő huszadik percben kinn voltak. Nehéz az adatok hamisságát feltételezni, mert több ember ellenőrzi, amíg beírásra kerül. ★ Mindenki természetes dolognak tartja azt, hogy ha mentőt hív jöjjön azonnal, percre pontosan — mert életről van szó. A mentő- szolgálat valóban az életekért van. De ott is emberek dolgoznak. Meghatározott munkaidővel, adott felszereltséggel — emberi gondokkal. Az elmúlt évben Szabolcs- Szatmár 42 mentőautója 72 440-szer vonult ki. Kétszáz riasztás jut egy napra. Az ország harmadik legjobban igénybe vett mentőközpontja a szabolcsi. A megterhelés kisebb lenne, ha a mentőt kizárólag arra használnák —, amiért van. Miniszteri utasítás szabályozza, hogy mikor lehet mentőt hívni. Mikor hívhatja bárki (baleset, öngyilkosság, nagyobb vérzés), és mikor szükséges orvosi beutaló hozzá. Tulajdonképpen minden rendelőintézetben lenni kellene egy ilyen tájékoztatónak. De senki nem siet kitenni. Inkább az a gond. hogy az orvosok az esetek többségében akkor is odaadják a beutalót, amikor nem lenne nagy szükség rá. Sok kocsit vesz ki a forgalomból a betegek hazaszállítása is. A legtöbb esetben azonban olyan gyógyult emberekei szállít, akik más közlekedő-' eszközzel hazamehetnének Erről nem a mentős tehet S lehet hogy éppen egv súlyos közlekedési balesetről késik le emiatt. Nem életbiztosítás mentősnek lenni. A sérülés nélküli részegekkel is ők foglalkoznak. Nem az ő feladatuk lenne és nem is minden esetben a mentős az erősebb. A vaklármázókról még nem is beszéltünk. Akik szórakozásból lehetetlen címekre riasztják a mentőt. Ezért nem kell tolakodásnak venni, ha egy bejelentésre a szolgálatvezető feltesz néhány kérdést. Mert a válasz rá nem a „mi köze hozzá” nyers elutasítása, hanem a pontos felvilágosítás. ★ A felsoroltak ellenére az elmúlt évben 403 esetben késett a mentő. És naponta két- százszor vonulnak ki... K. A. Csíkos ruhában, kéz- és lábbilinccsel vezették elő az egyik vádlottat. Nem teljesen szokatlan látvány ez a bíróságon, de nem is olyan gyakori, hogy ne keltene feltűnést, hiszen a „beöltözés” — mármint a csikós ruha felvétele — csak a jogerős ítélet elhangzása utón történik. Miért volt akkor rabruhában a 36 év,es Suba József? Mert a legutóbb kiszabott 1 év 2 hónap börtönbüntetését ez év március 19-én kezdte letölteni. Volt már korábban is néhány alkalommal „nézeteltérése” az igazságszolgáltatással, mert jól akart élni, de nem úgy mint más: egyszerűen csak munka nélkül. Hozzá is látott rendesen, bejárta az országot és gátlástalanul, válogatás nélkül lopott. Először 1964-ben a de- vecseri járásbíróság, majd a siklósi járásbíróság, később a lengyeltóti járásbíróság, aztán a pesti kerületi, majd kétszer egymás után a pécsi járásbíróság ítélte el, most pedig a nyírbátori járásbíróság vonta felelősségre élettársával, a 27 éves Tamás Irénnel együtt. Tamás Irén sem kezdő a „szakmában ’. Amikor elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, erkölcstelen életmódja. miatt nevelőintézetbe vitték, de négy év múlva — konyhán azért szóltak, hogy a délelőttösöknek nem jut mindig kétféle másodiknak, nem tudnak választani, mert 'akkora már csak egyféle van. Egyetértettünk a panasszal. Azóta mindkét másodikból elteszünk a későn ebédelőknek. Ebből is láthatják, ha szólnak és jogos a kérés teljesítjük. Az „üggyel” kapcsolatban a megjegyzésünk; a konyhán a szakemberek számára is nyilvánvaló, hogy ritkán főznek csirkét és halat. A kétféle másodikért azonban dicséret illeti a vállalat konyháját. Mert tegyünk egy összehasonlítást. A papírgyárnál is, meg a hajtóműnél is 7,30 forint az egy adag előállítására fordítható nyersanyagnorma. Az előbbinél azonban csak egyféle második van. Ügy látszik, a hajtómű konyhája jobban gazdálkodik a pénzből... Változó vélemények A Kelet-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál is a hal és a csirke jelenti a problémát. Legalábbis a dolgozóknak, mert ritkán kerül az asztalra. Ott egyébként a nyersanyagra 8,30 forint a norma. így mindennap húst ebédelhetnek a munkások. 12 dekát adagonként! Az ízre és a mennyiségre nem volt panasz. A Szabolcs megyei Építőipari Vállalat Tünde utcai dolgozói, Dzsogán József gondnok, Pálinkás Ilona anyagnyilvántartó és Csorvá- si Sándor portás már sokat panaszkodtak az üzemi konyhára. — Lehetne változatosabb. A borsófőzelék és a tarhonya például minden héten asztalra kerül. A központból hordják az ételt, s bizony sokszor előfordul, hogy elhűl. Van ugyan melegítő, de erre nincs idő, mivel sokán ebédelnek itt. Csirkehúst is többször el tudnánk képzelni... — mondták. — S miért nem szólnak ? — kérdeztük. — Azért utazzunk be a központba? — kérdezték vissza. Mi azonban úgy gondoljuk: igen. Vagy pedig a papírgyárhoz hasonlóan rendszeresíteni. kellene egy panaszkönyvet, amelybe beírnák véleményüket a dolgozók. Az ellenőrzés során azt tapasztaltuk, hogy a korábbiakhoz képest az üzemi konyhák, jobban főznek. Tennivaló azonban még akad. Bagoly Dániel • • Üzletet nyit Nyíregyházán a „Nyírség" Szfnppmpás női ruhák a legkülönbözőbb fazonban, kiváló alapanyagokból. A kis cimkén pedig a felirat: a Nyírség Ruházati Szövetkezet terméke. A szakemberek körében ismerlek az így jelzett csinos ruhák, de azokkal ritkán találkozik a magyar vásárló. Az 1973. évi termelési programból az is kitűnik, hogy miért. A nyír-egyházi szövetkezet össztermelésének több mint fele nyugati bérmunka, harminc százaléka a Szovjetunióba irányuló export és körülbelül tíz száza- lék jut a belkereskedelemhez. Ahhoz, hogy a nyugati nagy vállalatokkal folytatott versenyben is tartani tudják a jelenleg tartósnak látszó piacot, feltétlenül korszerűsíteniük kellett. Ez az igény találkozott az üzem- és munkaszervezési törekvésekkel, miszerint növelni kell a termelékenységet új, az eddiginél modernebb eljárásokat kell bevezetni, könnyíteni kell a dolgozók fizikai munkáját. Az első és legfontosabb feladatot a korábbi években már megoldották. Modern japán gépekkel szerelték fei a szövetkezetei. Az idei üzem- és munka- szervezési tervből is sok mindent megvalósítottak már. Az egyik legfontosabb technológiai újítás, hogy munkába állítottak három ragasztóHa egy kicsit jobban érezte magát viccelt, heccelte a fiatalokat, s olyan sikamlós dolgokat mondott, hogy nem tudták elhinni: ez az öicikví- dám asszony beteg. Órákig, s nyálcsordulásig tudott beszélni arról, hogyan js készül a fácánsült füstöltszalonnával tűzdelve, nya- konöntve gombásmártással, meghogy milyen pikáns íze van a borban párolt nyúlpör- költnek. Szerette a hasát, a vendégeskedést, s bár jó néhány éve a finom falatokról le kellett mondania, élvezte, hogy beszélhet róla. Egész estén le tudta kötni környezetét, a szomszédból át-átjáró óvónőt, a néha itt időző öreget, aki Bözse mama férjét kereste; fia jóbarátait. Senki nem hitte, hogy Bözse mama beteg, hogy el kellett szállítani a kórházba. Hiába jöttek a vendégek, a jó barátok, olyan volt a lakás, mintha üres lett volna. Színtelen és hangtalan. Mentek utána a kórházba. Ott feküdt a belgyógyászaton az emeleti 15-ösben. Látogatási napon délelőtt, délután nem mehettek be hozzá, prést. Ennek előnye, hogy erősebbé teszi az anyagot, növeli a ruha formatartósságát, s esztétikusabb. Ezen felül idő- és fizikaierő-meg- takarítás ezeken a gépeken dolgozni, hiszen a nehézkes, kézivasalókat váltották fel. A dolgozók érdekében a szövetkezet ez év májusában bevezette a műszak közbeni 5 perc kötelező tornát, sétát. Ezalatt kiszellőztetnek minden helyiséget. Szintén az üzem- és munkaszervezési tervben szerepel egy munkahelyi vezetőképző tanfolyam indítása. A négy nyíregyházi ruhaüzem, mintegy hatvan dolgozója vesz részt a szeptember 15-én induló kilenc és fél hónapos továbbképzésen. Ugyancsak szeptemberben kezdi meg tanulmányait harmincöt szakmunkás- tanuló. Az adminisztrációs személyzet munkáján is könnyítettek egy elektromos számológéppel. Ezeknek a szervezési intézkedéseknek a végrehajtásához a szövetkezet igénybe veszi a budapesti műszaki iroda szakembereinek segítségét is. Ilyen feltételek mellett a dolgozók átlagkeresete a múlt évhez képest 9—10 százalékkal nőtt. A vállalt 300 ezer darab ruhából közel 170 ezer már elkészült. A fél évi zárás eredménye 19 millió forint. A következő hónaookban készülő ruhákat főként az Bözse mama mert dolgoztak valameny- nyien. Megfőzték esténként a portást egy-egy üveg borral, az vitte fel, hol az egyik, hol a másik stábot. Ilyenkor örült, s mindig azt hajtogatta, ő betegebb itt, mint ott- hon, s vigyék hazaértéért alig alszik valamit. Reménykedtek Bözse mama “ kedélyében. Talárt ez erősebb lesz, mint a betegség. Bíztak, hiszen az orvos is ígérte, mindent megtesz, csak legyenek nyugodtan, nem ko- moly a betegség. Borítékba adta neki a pénzt a mama lánya. így volt nyugodt. Érezte, hogy mindent megtesz az anyjáért. Másnap bement meglátogatni a mamát. Az orvost kereste. Az egyik ápolónő világosította fel, hogy a doktor urat áthelyezték egy másik városba. A lány most azt az orvost kereste, akit az eltávozott helyére neveztek ki. Rohant a folyosón, átizzadt homlokkal, kifulladva. Sikerült vele beszélni, s átnyújtani a NSZK-ba és Szovjetunióba szállítják, de van holland, angol, olasz, francia megrendelésük is. A szövetkezet termékei — kizárólag női ruhák, blúzok, szoknyák, nadrágok, blézerek — jó minőségi színvo- nalon állnak. A megrendelők a legmodernebb szintetikus alapanyagokat szállítják. Ezek megmunkálásához nagy felkészültség kell. A belkereskedelem számára különböző méretű orkánkabátokat gyártanak. Szeptemberben kezdik meg olasz import alapanyagból női. férfi, bakfis és kamasz méretben 16 ezer kabát gyártását. A tétel még ebben az évben elkészül, s a megye boltjaiba kerül. Augusztusban több szállítmányt indítanak útnak a külföldi megrendelőknek. Több mint hétezer jersey ruhát küldenek az NSZK-ba, majd 6000-et a Szovjetunióba. A Nyírség Ruházati Szövetkezet terveiben szerepel még egy részleg felállítása a megye területén. 1974-ben üzletet is akar nyitni Nyíregyházán a szövetkezet. A vásárlók így kaohatnak majd azokból a külföldi alapanyagú termékekből, amelyeket a nyugati megrendelőknek szállítanak. A ruhákat méretre igazítják és kisebb javításokat is elvállalnak majd. (d. a) borítékot. Újra bizakodott, reménykedett. Úgy tűnt, valóban lábra áll a mama. Egyik este — hiert igazi házi citromos teát kívánt — felkeresték. Panaszkodott, hogy az étel nem ízlett. A citromos teát kötszerre itta meg. Ez mindennél többet ért. Ott ültek ágya mellett. Lánya az orvost kereste, aki kezelte. Nem találta. Közölték vele,; áthelyezték egy másik osztályra. Elpityeredett. Olvasni lehetett szeme reb- benéséből, keze remegéséből. „Nem fog sokáig élni az én anyám, meglásd” — mondta. Néhány perc telt el csupán, hogy Bözse mama megitta a teát. Még a lábán, lányától támogatva kijött a folyosóra. Este volt, csend, lefekvéshez készülődtek a betegek, amikor elterjedt a hír, rosz- szul van. Futottak ápolóért, csengettek orvosért. Egy fiatal orvos jött. Soha nem látta Bözse mamát. Megpróbált mindent. Hiába. F. K. A tárgyatóferembői Végiglopták az országot 18 éves korában — innen kiengedték. Pécsre költözött, ahol 10 alkalommal büntették meg közveszélyes munkakerülésért, aztán 1966-ban egy évre börtönbe zárták lopásért. Mikor kijött a börtönből, azután ismerkedtek meg Suba Józseffel, összeköltöztek és ezután már együtt mehettek lopni. Mentek is, de a múlt évben ismét börtönbe kerültek, Tamás Irén 7 hónapot kapott és júniusban szabadult volna, ha nem kap kedvezményt. Végül is mindketten tavaly áprilisban szabadultak, de dolgozni továbbra sem volt kedvük, csavarogtak és abból éltek, amit loptak. Suba azért egyszer megpróbált dolgozni is. de hát milyen is a peches ember, néhány nap múlva balesetet szenvedett. Táppénzes állományba került és elment munkaadójához, egy pécsi kisiparoshoz, hogy rendezzék ezt az egész táppénzdolgot. A kisiparos éppen a kocsiját javítgatta, de egy alkatrészt forrasztani kellett és addig otthagyta Subát a kocsi mellett. Mire visszaért, Suba már bent ült az első ülésen — a kocsi ajtaja mellesleg zárva volt — és együtt mentek az SZTK-ba. Aztán elköszöntek egymástól. Amikor azonban a kisiparos hazaért, meglepődve fedezte fel, hogy a kesztyűtartóban hagyott 1100 forintból már csak 400 van. Ez Pécsett történt, aztán jött a nyár és elindultak országjárásra. Szabadhidvégén letáboroztak Suba egyik ismerősénél és ott maradtak három hétig. Közben segítettek a mezőgazdasági munkák végzésében, de megunták a dolgot. Egyik reggel korán elmentek otthonról szállásadóik és mire hzaaértek, már csak a feltört konyhaszekrényt találták, hiányzott belőle 1300 forint és három karóra 2430 forint értékben. Innen Nyírcsászáriba és Nyírbátorba utaztak. Bátorban megtudták. hogy egy asszony építkezik és Suba rögtön felajánlotta szolgálatait. Bér helyett a nyári konyhát kérték, hogy ott lakhassanak és az asszony beleegyezett. Négy nap múlva aztán itt is kitűnt, hogy Su- báék miért vállaltak munkát. Mikor az asszony elment a cipőgyárba, bemásztak az ablakon, elvittek egy fényképezőgépet, egy rádiót, nadrágot, párnahuzatokat, s ami a kezük ügyébe került és továbbálltak. Elérkezett az augusztus, Subáék pedig megérkeztek Máriára. Az utcán egy férfivel találkoztak és beszélgetni kezdtek. Kis idő múlva rájöttek, hogy Suba édesapja és a férfi régi jó ismerősök. A találkozás örömére a férfi meghívta őket a lakására. Vendégül látta őket, szállást is adott, de amikor pénzt kértek tőle útiköltségre, azt mondta, csak akkor ad, ha Suba segít neki másnap kaszálni. Reggel ki is mentek a mezőre, de Suba hamar megunta, hazament. A gazdának nem tetszett a dolog és megegyezett a feleségével, hogy reggel elküldik „vendégeiket”. Így is történt. Még 50 forint útiköltséget is adott és Subáék eltávoztok. De nem a faluból. Meglesték, mikor megy el otthonról a család, aztán belopóztak, felfeszítették az ajtót és ellopták a gazda megtakarított pénzét: 20 ezer 550 forintot. Hogy tovább nem lophattak, az azért volt, mert a nyírbátori járási rendőrkapitányság országos körözést adott ki a tolvajok ellen. Néhány nap múlva Ópályiban tűntek fel, de akkor a férfinek sikerült meglépni a körzeti megbízott elől, két nappal később azonban Hodá- szon már nem. Ügyüket első fokon a nyírbátori járásbíróság tárgyalta és Suba Józsefet 4 év, Tamás Irént 3 év 8 hónap börtönre ítélte, amit fegyházban kötelesek letölteni, mellékbüntetésként oe- dig 5—5 évre eltiltották őket a közügyek gyakorlásától. Az ügyész mindkettőlük ügyében súlyosbításért, Suba felmentésért, védője enyhítésért. Tamás Irén és védője enyhítésért megfellebbezték az ítéletet. A megyei bíróság dr. Papo Sándor tanácsa Suba büntetését 5 évre felemelte, mert az ilyen züllött életmódot folytató bűnözővel szemben a törvény szigorát fokozottabban kell érvényesíteni. Az ítélet jogerős. (balogig
