Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

fÜTS. augusztus ft re£&-mmrk*&tmx& Az árak nyomában (5.) Szigorú ellenőrzést Lengyel—magyar csereturné Elutazott a §Ka8iolc§-Volán táncegyüttes Egy fiatalember télikabátot akart vásárolni. Körbejárta a ruházati boltokat és talált is egyet a Centrum Áruházban. A külső oszaka, a belső ted- dyber, az ára pedig 2400 fö­lött. Soknak találta, de azért megvette volna, ha megfelelő méret is lett voln^ belőle. Miután nem sikerült a vásár, elment a Divatruházati Vál- lalathoz, hogy csináltat ma­gának egyet. Elkészült a kal­kuláció is: körülbelül 1400 fo­rint. A külső oszaka, a belső zuzmó. Először azt hitte, rosszul számoltak, mert igaz, a zuzmó olcsóbb, mint a ted- dyber, de a különbséget mégis soknak vélte. A végén azonban megnyugodott: az árhatóság is ellenőrizte a számlát és minden rendben Volt. És a furcsa az egészben, hogy a másik, a drágább ár­nál is minden rendben volt. Mit akarunk ezzel a példá­val? Csak azt érzékeltetni, hogy van egy olyan furcsa módja is az áremelkedésnek, amikor úgy tűnik, sem az ipar, sem a kereskedelem nem hibás abban, hogy vala­mi drágábban kerül a forga­lomba, mint amennyit ér. Mert bármennyire is igaz, hogy jobb, melegebb, eset­leg tartósabb is a teddyber, mégis túlzás az árkülönbség kifejezésére az ezer forint. Hol hát a hiba? A forgalmi adónál, mond­hatná — mondja is — akár az ipar, akár a kereskedelem képviselője és nem is téved­nek túl sokat. A forgalmi adó ugyanis valóban megemeli az árat, de a szerepe — mint minden jövedelem-elvonásnak — az arányosítási és befo­lyásolási funkción túl fedeze­ti funkciót is betölt. Mit ér­tünk ezen? Azt, hogy nagyon sok olyan termékünk Van, ahol nincs forgalmi adó és sok olyan, amely többet ér, mint az ára, de ezt az ál­lam jelentős mértékben tá­mogatja. Elég csak a gyer­mekruházati cikkeket, az élelmiszerek jelentős részét említeni, máris kiderül: ár­rendszerünket úgy alkották meg, hogy a támogatás és a jövedelem-elvonás kiegyen­lítse egymást. Kivétel természetesen itt Is van, ez pedig a mezőgaz­daság: itt a támogatások mértéke meghaladja azt az összeget, amit az állam elvon a jövedelemből. A mezőgaz­dasági termékek áfa a világ­piacon alacsony, alacsonyabb a belső áraknál, így ha ex­portálni akarunk — márpe­dig hazánk exportjában igen jelentős helyet foglal el a mezőgazdasági export — ak­kor ezt eleve támogatni kell, ha pedig mi hozunk be me­zőgazdasági terméket, jóval olcsóbb lenne, amivel a ha­zai termelők nem tudnának versenyképesek lenni. Ezen kfVUl az állandó létszámcsök­kenés, a növekvő szükségle­tek állandó befektetéseket — gépeket, vegyszereket Igé­nyelnek és ezt a befektetést valahol az árakban kell kife­jezésre juttatni. Sorozatunk első részében azó Volt már az 1908 óta be­vezetett árformákról, és ott azt irtuk: legvitatottabb a szabad ár. Valóban így van. A zöldségtermesztés fej­lesztése a piacok és a piaci árak tanúsága szerint eddig mérsékelt eredményt ho­zott. Nyilván öz a tapaszta­lás késztette arra a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, hogy Kecs­keméten országos bemutatót rendezzen, és ezzel egyidő- ben eredménykíállításon bi­zonyítsa a Jó módszerek hasz­nát. Szabolcs-Szatmár szak emberei is készülnek az ese­ményre, amelyet augusztus 22 és 27 között rendeznek meg a nagy alföldi Városban. A bemutató keretében ren­deznek elméleti vitákat, kon­Az áremelkedések itt a leg­szembetűnőbbek, itt gondol­hatjuk, hogy az áremelke­déseknek — éppen a „sza­badság” miatt — nem lehet határt szabni. Valóban így van ez? Amikor ezt a rugal­mas árformát létrehozták, olyan szerepet szántak neki, hogy ösztönözze a választék állandó felfrissítését és a ter­melők az árakon keresztül kapják meg a műszaki fej­lesztéssel, a divatigények kö­vetésével, a kis szériák gyár- tásával járó kiadásokat. Gondoljunk csak arra, né­hány évvel ezelőtt milyen nagy gond volt, hogy nem lehetett a néhány fillér ér­tékű szifontűhöz hozzájutni. Nem, mert a gyárnak nem Volt kifizetődő a termelés, és gyártottak helyette mást, ami jövedelmezőbb volt. Aztán ahogy a szifontü szabad áras lett, egyszerre megjelent a piacon, igaz drágábban, de lehet kapni. Ebből azt a kö­vetkeztetést vonhatnánk le, hogy akkor a szabad áras termékek számának növelé­sével egyenes arányban nő­nek majd az árak, de egy másik következtetést is: le­gyen minden szabad áras és akkor eltűnik majd a szótá­runkból a hiányzó cikkek fogalma. Tulajdonképpen mindkét következtetés igaz, éppen ezért a szabad árforma ki- terjesztése csak fokozatosan képzelhető el: feltétele a pi­aci egyensúly megteremtése. Piaci feszültség állapotában ugyanis jelentős áremelke­déssel kellene számolni. Az ármechanizmus azonban le­hetővé teszi a vállalati árpo­litika kialakítását, ami a ko­rábbi ármechanizmushoz ké­pest minőségi változást je­lent. Mert míg korábban a vállalatok csak közreműköd­tek az árkialakításban, addig most közvetlenül érdekeltek lettek. A vállalati árpolitika ugyanis nem Csak eladói, ha- nem vevői minőségben is je­lentkezik, ez pedig előbb- utóbb az árak stabilizálódá­sához vezet. Jó példa már erre is akad, A Békés megyei mezőgaz­dasági és ipari kiállítással egyidőben rendezi meg a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium a tájjelle­gű szarvasmarha-tenyésztési bemutatót Békéscsabán és a környező szövetkezetekben. Ezen a nagyszabású esemé­nyen hyolc megye — így Sza- bolcs-Szatmár — állatte­nyésztési szakemberei vesz­nek részt. Áz augusztus 13 és 18 közötti időben 2—2 napos programokat rendeznek, me­lyeken esetenként a megyék küldöttei részletesen ismer­kednek a korszerű módsze­rekkel. Szabolcs-Szatmár megye résztvevői augusztus 14-én és 15-én látogatják meg a gazdaságokat. Megte­kintik a gyulai Munkácsy Tsz-t, ahol az önkiszolgáló rendszerű kísérleti telep ferenciákat is, de a fő ese­mények az egyes gazdaságok­ban szervezett bemutatók lesznek. Külön szekció fog­lalkozik a paradidsom-, a tűszerpaprika- és hagymater­mesztéssel, Valamint a zöld­bab-, a zöldborsó- és ubor­katermelés modern módsze­reivel. A Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet Kecskeméten el­sősorban a zöldséenövények tápanyagellitásának tapasz­talatait osztja meg a látoga­tókkal. Bemutató színhelye les? ezenkívül a Kécske­mét-Szikral Állami Gazda­ság, a lászlófalvai Uj Ta­mégpedig az építőipar terü­letén. Itt nagyjából megvan az egyensúly, sőt már az sem ritka, hogy kevesebb ha­szonnal is vállalnak munkát a vállalatok. Hogy lehetne ezt az iparban elérni? Az egyensúlyt pillanatnyilag ne­hezen, de lenne egy másfaj­ta módja is, amit eddig — sajnos — csak egy-két he­lyen láthatunk, akkor is csak export esetében. A vállala­tok többsége ugyanis kimutat bizonyos összegű nyereséget, amibe az árhatóságok nem­igen tudnak belekötni. Csak­hogy van ám lehetőség a nyereség „elbújtatására” is, amit nem szokás vizsgálni. Ez pedig az úgynevezett „vállalati rezsi”. Szinte mindegy milyen te­rületről Vesszük a példát, le­gyen a ruha. Amikor egy ru­házati vállalat elkészítette a kalkulációját és beszámított az árba mondjuk 00 százalé­kot, azt akkor jóváhagyták. Azóta azonban évek teltek el, a termelés megduplázó­dott. a dupla bevételben pe­dig dupla lett a rezsi címén befolyó összeg is. Valóban megduplázódott volna? Szó sincs róla. Ugyanannyi ma­radt, vagy egy kicsit emelke­dett. Tehát az ésszerű az lett volna, ha a százalékot csök­kentik. Mit mondhatnánk összege­zésként? Azt, hogy később, az árutermelés növekedésé­vel az árak stabilakká vál­nak. A jól bevált, nagy tö­megben gyártott cikkeknél, de még az elavult áruknál is az árak csökkenésével lehet számolni, s csak az kerülhet többe, ahol változik a fel­használt anyag, javul a mi­nőség, nagyobb értékű lesz az áru. Addig azonban na­gyon szigorú ellenőrzésre van szükség az iparban, a mezőgazdaságban, az építői­parban és a kereskedelem­ben egyaránt, hogy letörjék azokat a törekvéseket, ame­lyek indokolatlanul, csak a vállalati nyereség érdekében emelik az árakat. Balogh József — Lányi Bolond munkáját tanulmányozzák. Nagybánhegyesen a Zalka Máté Termelőszövetkezetben a szarvasmarha-tenyészté.- fejlesztését, a költség- é:. hozamalakulást vizsgálják, Megtekintik az itteni korsze­rű tejüzemet is. A Mezóhe- gyesi Állami Gazdaságban fajtabemutató lesz. Endrődör a Lenin Tsz-ben a Dália- programmal ismerkednek é*- a húshasznosítás kérdései' vitatiák meg a helyi szakem berekkel. a bé késcsabai művelődési ház­ban lesz konzultáció, ahol r kétnanos tapasztalatokat vi­tatják meg. A nagy jelentőségű eszme­csere és bemutató-sofozat le­hetőséget nvúit árra. hogv a részvevő szakemberek sa.iá+ terű let fi Vön is hasznosítsák az országosan is elismert bé­kési tanulságokat. vasz Termelőszövetkezet, a Kecskeméti Konzervgyár, a nagykőrösi Szabadság Tsz, valamint a kocséri és a tási szövetkezet. A témákból kiderül, szá­mos olyan eljárást, módszert mutatnak be, amely a mi me­gyénkben is jól, hasznosan al­kalmazható. Külön jelentős, hogy emellett a költségszá­mításokat, a gazdaságossági tényezőket is ismertetik. A MÉM országos tanácskozását várakozás előzi meg, a zöld­séggel foglalkozó nagyüze­mek sok új, jó tapasztalatra számítanak. Negyedik külföldi útjára in­dul ma a Szabolcs—Volán táncegyüttes. A csoport eb­ben az évben húsz előadást tartott, legutóbbi fellépései­ken, július végén és augusz­tus elején Lónyán, Csarodán és Vásárosnaményban tartot­ták a hétnapos lengyel turné főpróbáit. Lengyelországban a kielcei vajdasághoz tartozó területeken öt előadáson lép­nek a közönség elé. Kétszer 60 perces műsorukhoz tíz garnitúrára való táncruhát csomagoltak össze. öt fellépésükből kettőt Ostrowdecben, egyet pedig Kielcében, egy tízezer sze­mélyt befogadó amfiteát­rumban tartanak. Ezen kívül Skarz.vsk és Jedrzejów látja vendégül egy-egy alkalomra Tévedés azt hinni, hogy nyáron munka nélkül ma­radnak a pedagógusok. A megyei művelődési központ által szervezett nyári bentla­kásos tanfolyamokon 406-an vettek részt idén. Többnyire pedagógusok. A tízféle to­vábbképzés közül négy — a színjátszó, néptánc, báb és karvezetói — úgynevezett működésiengedély-szerző tanfolyamok. időtartamuk három év, de ha valaki ügyes, rövidebb idő alatt is elvé­gezheti. Az ilyen kéthetes bentlakásos foglalkozások, amilyeneket június—július hónapban rendeztek. csak részei a több éves munká­nak. A Színjátszók — húszán — olyanokból kerültek ki, akik vezettek, vagy most vezetnek irodalmi színpadot, színját­szó csoportot. Most másod­évesek, jövőre megszerez­hetik a működési engedélyt. Az idei tanfölyamvézető Há- vél László hivatásos mű­vészrendező, aki nagy súlyt fektetett a beszéd- és mozgás­technikai oktatásra, helyzet- gyakorlatokra. Legfőbb cél az önálló gondolkodásra való inspirálás volt. A bábtanfolyam kedvező ■lőf éltét elekkel kezdett mun­kához. Mennyiségi szem­pontból Szabolcs-Szatmár megye az országos átlag fölött áll. Ezért most a minőségja­vításra törekedtek. A 29 fő­ből 13-án jelentkeztek fnű- ködésiengedély-szerző vizs­gára. Közülük négyen a leg­jobb kategóriában is siker­rel jártak. Ilyen még orszá­gos viszonylatban sem tör­tént, hogy első próbálkozás­ra mindjárt a „B” kategóriá­ban jól szerepeljenek. Hives László, a Népművelési Inté­zet munkatársa által veze­tett tanfolyam idei célkitű­zései közé tartozott egy bábmódszertani film elké­szítése, és felkészülés a Me­sekert Bábszínház fennállá­sának 25. évfordulójára. Az őszi ünnepségsorozaton a szabolcsi bábosok a „Mese a királyfiról, aki elvesztette a koronáját” című darabbal szerepelnek. A tanfolyam tag­jai részt vettek a próbákon, s egészében láthatták a ren­dező bonyolult munkáját. Tanultak báb- és díszletter­vezést is. A néptáncoktatók tovább­képzését Cégénydányádon rendezték meg. A 39 részt­vevő közül 19-en első éve­sek, a tanárképző főiskola a 27 táncosból és 10 tagú ze­nekarból álló együttest. Szó­lóénekesek is elkísérik a cso­portot, Dobos Erzsébet, Job­bágy Erzsébet és Nagy Jó­zsef. A műsoron szereplő 12 táncból 9 szabolcs-szatmári motívumokra épül, bemutat­ják például ecsedi, beregi, ajaki, nyírségi és szatmári táncukat, s szerepel a prog­ramban a minden fellépésen sikernek számító cigánytánc is. A vendéglátók iránti ked­veskedés miatt lengyel népi tánc — 'egy krakowiak — is bekerült a műsorba, amely­hez az eredeti népi viseletét lengyel táncegyüttestől kap­ják kölcsön. Jobbágy Erzsé- bet lengyel népdalokkal is készül a bemutatókra. néptánc speciálkollégiumából érkeztek. Ök 44 órás foglal­kozáson vettek részt, s ez idő alatt öt táncot tanultak meg. Az ősszel vizsgázó harmad­évesek napi nyolc órás programjában a három év alatt tanult táncok átismét­lése szerepelt Malmos György vezetésével. Elsősorban Sza­bolcs-Szatmár tánchagyomá- nyaiból készült koreográ­fiákat tanultak. A vizsgára 18 táncot tudnak stílusosan bemutatni. Legtöbb résztvevője — 63 — a karvezetői tanfolyamnak volt. A 28 főiskolás mellett többnyire idősebb pedagó­gusok tanultak Kóródy Lász­ló vezetésével. 9 többi továbbképzés idő­tartama egy hét Volt, . mivél ezek főként időszerű prob­lémákkal foglalkoznak, tiem olyan kötött, összefüggő programúak, mint az előbb felsoroltak. A honismereti szakkör 53 tagja (33 más megyéből való) az országos honismereti kon­ferencián vett részt. A ta­pasztalatok alapján úgy ter­vezik, hogy kétévenként ren­deznek majd az ideihez ha­sonló konferenciát vagy nyári honismereti akadémiát. Az előadások mellett a lengyel Városokkal való is­merkedésre is jut idő, sőt Varsóba is tesznek egy ki­rándulást. Ezt a bemutató­sorozatot a kielcei művelő­dési ház művészeti csoport­jának csereturnéja viszonoz­za. A lengyel vendégek egy esztrádműsorral vendégsze­repelnek megyénkben. (Ér­demes megjegyezni, hogy a lengyel művészeti csoportok másképpen értelmezik az esztrádműsor fogalmát, mint mi.) A könnyebb műfajhoz tartozó összeállításukat au­gusztus 20-án délelőtt Nyír­bátorban, délután Mátészal­kán, 21-én Vásárosnamény­ban, 22-én Nyíregyházán az ifjúsági parkban, 23-án Kis- várdán mutatják be. A filmesztétikai tanfolya­mot Ujfehértón tartották. A tanfolyamvezető Veres Jó­zsef, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem filmesztétája volt. A prog­ramban szerepelt többek között a Halhatatlanok, Él­jen a köztársaság. Fotográfia, Szeretlek-szeretlek című fil­mek vetítése. A megtekintés után néhány hallgató is ve­zetett ankétot. Akik szeretnek filmezni, fényképezni, azok számára három tanfolyam is indult: a fotó-, az amatőrfilmes és a moziüzemvezetői. A film- készítés titkait 23-an sajá­tították el. Az egy hét alatt több filmet készítettek ál hallgatók, amelyeket majd a legközelebbi amatőrfilmes fórumon mutatnak be. Hatvan tagja volt a klub­vezetők tanfolyamának. Leg­többen Nyíregyházáról, a fe­hérgyarmati és kisvárdai já­rásból jöttek. A tagság nagy része eddig még nem vezetett, vagy még rövid ideje vezet klubot, ezért a fő témakörö­ket is ennek megfelelően vá­lasztották: az ismeretterjesz­tés klubos formái, közéi eti- ségre nevelés a klubban. (d. a). Soron kívül... A nyírbátori fodrászüzlet­ben egyre többen várakoz­nak. Egy dolgozó szabadsá­gon van, így most mindösz- sze ketten dolgoznak. Itt nem használják a sok helyen jól bevált érkezési sorszámokat, mégis minden „ügyfél” pon­tosan tudja mikor, ki után következik... Az egyik vendég — aki most éppen soron követke­zik — már több, mint egy órája várakozik. Nagy-nagy türelemmel, hiszen meg kell várnia, míg rá kerül a sor. Már el is indul, hogy elfog­lalja a távozó helyét, amikor a mester egy néhány perce érkezett fiatalembert invitál a megüresedett helyre: „Tes­sék csak kérem, soron kívül!” . . .A felháborodott vélemé­nyekre csak annyit jegyez meg a mester úr, hogy: „Csalt egy borotválás az egész!” ... Az előző vendég nem tesz megjegyzést, de most már — biztos ami biztos alapon — odaáll a vidáman társalgó figaró mellé, s el sem moz­dul onnan.,. Mikor feláll he­lyéről a „soron kívül” meg­borotvált vendég, újabb meg­lepetés következik. Olyan, amelyet már nem hogy a vendégek, de még a közelük­ben ülő pénztárosnő sem hagyhatott megjegyzés nél­kül. A ktsz korántsem pálya­kezdő dolgozója — ügyet sem vetve a mellette álló, soron következő, már az előbb ií „kikosarazott” vendégre, s a már hosszú ideje várakozó 1Ö—12 emberre, az akkor be­lépő középkorú férfihez for­dul: — Tessék csak jönni Béla bácsi, megcsináljuk soron kí­vül! — mondja, amire Béla bácsi nem is mond ellent a mester úrnak, hiszen miért is mondana?... A szóban forgó vendég — másfél órai hiábavaló vára­kozás s a fenti eset után — ekkor Illedelmesen köszönti!) s szó nélkül távozott... S hogy visszatér-e ismét a fod­rász ktsz üzletébe, az ezek után n-m valószínű. (sz. gSé Szarvasmarha-tenyésztési bemutató lesz Békésben A cél: iobb ellátói Országos zöldségtermesztési bemutató Szabolcsiak is részt vesznek a kecskeméti rendezvényen heptane-, B»ál>- és kartételeik Pedagógusok a nyári tanfolyamokon

Next

/
Thumbnails
Contents