Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

ervx évfolyam, isi. szám ARA: 80 FILLÉR 1973. AUGUSZTUS 8, SZERDA LATUNK TARTALMABOBt Lányok a kastélyban ’ 4 (3. oldal) Olvasóink írják (4. oldal) Az árak nyomában (5. oldal) Bajnoki rajt előtt a Rakamazi Spartacus (7. oldal) Hazaérkezett a magyar VIT-delegácié Biszku Béla köszöntötte a fiatalokat Kedden hazaérkezett az a 700 tagú küldöttség, amely hazánkat képviselte a berli­ni, X. Világifjű&ági és Diák- találkozón. A küldötteket több ezer fiatal várta a Sportcsarnokban, ahol ünne­pi külsőségek között fogad­ták őket. A gyűlés elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Jakab Sán­dor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője, dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter. Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisz­ter, Szépvölgyi*Zoltán, a fő­városi tanács elnöke. Bev­ésik István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, valamint a párt-. állami, társadalmi és tömegszerve­zetek számos vezetője. Ugyancsak az elnökség tag­ja volt Günter Kohrt, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagy­követe. Felhívójel harsant, majd az egyenruhás fiatalok a KISZ Központi Bizottságá­nak zászlajával a gyűlés el­nöksége előtt sorakoztak fel. A Himnusz hangjai után a gyűlést Föcze Lajos, a KISZ Központi Bizottsá­gának titkára nyitotta meg. majd dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára, a magyar küldöttség vezetője tett je­lentést a VIT-delegáció te­vékenységéről. — Jelentem pártunk, kor­mányunk. egész népünk és if­júságunk képviselői előtt, hogy e nagyon sikeres ju­bileumi fesztiválon a 700 ma­gyar küldött méltón képvi­selte hazánkat, — mondotta többek között dr. Maróthy László, akinek jelentését a gyűlés részvevői nagy taps­sal fogadták. Ezután Biszku Béla köszöntötte a Központi Bizottság nevében a Berlin­ben járt magyar VTT-kül­dötteket. — Pártunk és kormá­nyunk, egész népünk nevé­ben szeretettel köszöntőm önöket ismét hazánk földjén. Budapesten — kezdte beszé­dét Biszku Béla. — Két hét­tel ezelőtt azzal búcsúztunk el önöktől, hogy felelősség- teljes, megtisztelő küldeté­sükben egész népünk bizal­mát élvezik, s azt kértük, hogy ehhez a bizalomhoz méltóan képviseljék a VIT- en hazánk ifjúságát, egész társadalmunk békeakaratát, hazafias és internacionalista eszméinket. — A rádió, a televízió, az újságok híradásának segítsé­gével szinte részesei lehet­tünk a VIT-nek, annak a harcos politikát demonstrá­ciónak. amely Berlinben, az első német1 munkás-paraszt állam fővárosában kifejezés­re jutott. A Parlament előtt tett fogadalmukat teljesítet­ték. Pártunk Központi Bi­zottsága nevében köszönetét mondok a magyar VIT-kül- döttség minden tagjának, ve­zetőjének, hogy legjobb meg­győződésük szerint dolgoztak, becsülettel helytálltak, tisz­tességgel végezték feladatai­kat — Munkájukat, ismerjük. A X. jubileumi Világifjúsági és Diáktalálkozó vélemé­nyünk szerint is sikeres volt. Tartalommal töltötte meg jelszavát, jó fóruma volt a népek közötti megértés és barátság elmélyítésének, jól szolgálta a haladás, közös an- tiimperialista küzdelmünk ügyét. A világ ifjúságának haladó demokratikus erői jól felkészültek arra, hogy a VIT-en — ezen a széles körű, sokféle meggyőződésű, sokfé­le párthoz, politikai irány­zathoz és áramlathoz tartozó fiatalt vendégül látó nagy ta­lálkozón — érvényre juttas­sák a fesztivál alapvető gon­dolatát: az antiimperialista szolidaritás, a béke és a ba­rátság ügyét. Jóleső érzéssel nyugtázzuk, hogy a fesztivál sikerében benne van a ma­gyar küldöttség munkája is, s önökön keresztül részes a sikerben az ország, az a nép, s az az ifjúság, amely küldte önöket. — A székes antiimperialista egység, amely a fesztivál min-. deií eseményét jellemezte, számottevő abban a folyamat­ban, amely napjainkban a Szovjetunió, a szocialista or­szágok haladó érőinek har­ca, következetes békepoliti­kája folytán egyre kedvezőbb irányba tereli a nemzetközi fejlődést. A vietnami béke- szerződés, az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia első szakasza mind több embert győz meg arról, hogy csak az imperializmus ellen vívott közös harc, csak a haladó erők győzelme szá­molhatja fel a még mindig fenyegető háborús válság­gócokat, teremthet igazságos, tartós békét Indokínában és a Közel-Keleten, adhat nem­zeti függetlenséget és önren­delkezési jogot a még min­dig gyarmati sorban élő népeknek. Önökön keresztül az egész magyar fiatalság­nak, népünknek mondom: érdemes küzdeni, a harc, a kitartó munka megteremti gyümölcsét. Mindnyájunkat meghatott, szinte jelképe volt a sikeres küzdelemnek, hogy a világ ifjúságához szóló fel­hívást Angela Dayis ismer­tette, akinek életéért, szabad­ságáért szinte az egész világ megmozdult, akit a tömegek kiállása szabadított ki a nép- elnyomók karmaiból. — Jóleső érzéssel láttuk és hallottuk, hogy a magyar VÍT- küldöttség — híven a Magyar Népköztársasághoz, pártunk politikájához — méltó szere­pet játszott a fesztiválon. — Önök a VIT-en végzett mun­kájukkal is tanúsították, hogy a magyar ifjúság, a magyar nép cselekvő részvevője a nemzetközi helyzetet pozi­tívan alakító politikának, hogy bátran lehet építeni ifjúságunkra, valamennyi or­szág haladó, demokratikus ifjúságára. Ez a nemzedék a béke a szocializmus, az em­beriség új holnapjáért küzdők nemzedéke amelynek szava van korunk kérdéseinek megválaszolásában, a világ fejlődésének meghatározásá­ban. — Önök azzal búcsúztak elutazásukkor, hogy hűek lesznek a néphez, hazájuk­hoz. Fogadalmukat teljesí­tették. Élményekkel, benyo­másokkal, gondolatokkal a frissen szerzett. ismeretek mindig nagyszerű érzésével telve tértek haza. Ne felejtsék: tapasztalataikat meg kell osztaniuk társaikkal, azokkal, akik Berlinbe küldték önö­ket, akiket képviseltek. Mond­ják el, mit láttak, mit hallot­tak, számoljanak be az öt földrész ifjúságának széles antiimperialista egységfront­járól, a fesztiválról. Bizonyos vagyok benne, hogy min, minden eddigi VIT, a mosta­ni is újabb fellendülést ho; a magyar ifjúsági mozgalom­ban. — A hétköznapokon is lel­kesítsen mindenkit az a tu­dat, — folytatta Biszku Béla —, amit Berlinben mélyen átéreztek, hogy harcunk a nemzetközi haladásért vívott küzdelem része, hogy ered­ményeinket megsokszorozza az összefogás, hogy hazánk szocialista fejlődése a legna­gyobb hozzájárulás közös ügyünkhöz. Biszku Béla elismerését fe­jezte ki a házigazdáknak, az NDK népének, ifjúságának, a Német Szocialista Egység­pártnak a VIT megrendezé­séért, majd jó pihenést, jó munkát és tanulást kívánt a magyar VIT-küldötteknek. A forró hangulatú gyűlés a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. Fazekas János magyarországi látogatása Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnöke kedden fogadta Fazekas Jánost, a Román Kommunista Párt központi végrehajtó bizottságának tagját, a Román Szocialista Köztársaság minisztertaná-, csának elnökhelyettesét, aki szabadságát tölti hazánkban. Fazekas János találkozott Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, a KB titkárával és Vályi Péterrel, a kormány elnök helyettesével. Megte­kintett több ipari és mező- gazdasági egységet, továbbá ismerkedett fővárosunk tör­ténelmi nevezetességeivel, kulturális ós művészeti éle­tünkkel. (MTI) Búcsú Walter UlbricBittól A vasárnap még a VIT alkalmából ünnepi köntöst viselő Berlin keddre gyász­ba öltözött. Az NDK fővá­rosa félárbocra eresztett ál­lami lobogókkal és a nem­zetközi munkásmozgalom vörös zászlaival búcsúzott Walter Ulbrichttól, a Német Szocialista Egységpárt Poli­tikai Bizottsága tagjától, az NDK államfőjétől. A sze­merkélő, sőt néha zuhogó eső ellenére a gyászolók több kilométer hosszúságú sora haladt az államtanács épülete felé, ahol felravata­lozták Walter Ulbricht holt­testét. A ravatalnál először az NDK párt- és állami vezetői álltak díszőrségét, élükön Erich Honeckerrel, az NSZEP első titkárával. Az NDK összes megyéiből ér­kezetteken kívül eljöttek a ravatalhoz a Berlinben akk­reditált diplomáciai testüle­tek képviselői, a szocialista országok párt- és kormány- küldöttségei, hogy végső bú­csút vegyenek Walter Ulb- richtól. A Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke által vezetett magyar párt- és kormány­küldöttség kedden d. e. rész­vétlátogatást tett az NDK né­pi kamarájának a Hermann- Matern-Strassén lévő épüle­tében. A részvétlátogatást Willi Stoph, az NSZEP Po­litikai Bizottságának tagja, az NDK miniszterelnöke és más vezető közéleti szemé­lyiségek fogadták. Ezután küldöttségünk elhelyezte ko­szorúját Walter Ulbricht ra­vatalánál. A vörös rózsák­ból és rózsaszínű szegfűk­ből összeállított hatalmas koszorút magyar nemzeti­színű és vörös szalag fogta össze a következő felirattal: „A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a Ma­gyar Népköztársaság kor­mánya a német és a nem­zetközi munkásmozgalom nagy halottjának.” Ezután Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára és Kovács Imre nagykövet díszőrséget állott Walter Ulbricht rava­talánál. A ravatalhoz eljöttek elbúcsúzni a többi szó- cialista országból érkezett delegációk is. Ott volt a Szovjetunióból érkezett párt- és kormányküldöttség, ame­lyet Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács elnöksé­gének elnöke vezetett. Kedden délután az állam­tanács épületében gyász- szertartáson búcsúztak az elhunyt Walter Ulbricht­tól. Á fekete zászlókkal fel­lobogózott teremben az első sorban foglalt helyet Lotte Ulbricht, az elhunyt özve­gye és más hozzátartozói. Az állami lobogóval be­vont koporsónál az NDK nemzeti néphadseregének tá­bornokai, magas rangú tiszt­jei álltak díszőrséget. Az NDK nemzeti himnuszának, valamint a gyászindulónak az elhangzása után Erich Honecker, az NSZEP első titkára mondott gyászbeszé­det. „Walter Ulbricht elvtárs halálával pártunkat és né­pünket súlyos veszteség ér­te — mondot ta.. — Az NSZEP elvesztette azt a fér­fit, aki hosszú ideig a -párt első titkára és haláláig a Politikai Bizottság tagja volt, munkás-paraszt álla­munk államfőjének elvesz­tését gyászolja. Véget ért a német és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő harcosának élete, azé a har­cosé, aki olyan fáradhatat­lanul küzdött az imperializ­mus ellen, a szocializmusért és a békéért.” Honecker ezután részlete­sen ismertette Walter Ulb­richt életútját, hangsúlyoz­va, hogy már kora ifjúságá­ban a Spartacus-csoport tagjaként felismerte a Nagy Októberi Szocialista Fórra- dalom világtörténelmi jelen­tőségét, s mindvégig hű ma- radt a nagy október eszméi­hez, a marxizmus—leniniz- mushoz. ' A felszabadulás után állhatatosan harcolt alsóknak az anyagi és szel­lemi romoknak az eltávolí­tásáért, amelyeket a hitleri fasizmus hagyott maga után. Kiemelkedő szerepe volt ab­ban, hogy a mai NDK terü­letén új típusú Lenin-pár- tot sikerült alakítani. Ren­díthetetlen kommunista ki­állását nemcsak az NDK- ban, hanem a testvérorszá­gokban is igen nagyra érté­kelték. „Walter Ulbricht elvtár­sunk élete a proletár fórra, dalmár élete volt. Minden képességét annak szentelte, nem kímélte egészségét, éle­tét sem. hogy a forradalom ügye diadalmaskodjék. Há­lát mondunk neki mind­azért, amit az NDK né­péért tett. Az NSZEP és az NDK népe az ő szellemé­ben. a VIII. kongresszus határozatai alapján tovább­ra is eredményesen folytat­ja majd munkáját” — fe­jezte be búcsúbeszédét Erich Honecker. A gyászünnepség az In- ternacionálé dallamainak in- tonálásával ért véget. Ez­után az NDK nemzeti nép­hadseregének nyolc táborno­ka vállára emelte a kopor­sót és az épület előtt lévő ágyutalpra helyezte. Kato­natisztek vitték elől a ko­szorúkat és a nagy halott számos kitüntetését. Ezt kö­vetően megkezdődött, Walter Ulbricht utolsó útja Berli­nen keresztül, az új város- központtól a baumschulen- wegi krematóriumig. Amer­re a menet haladt, kilomé­tereken át a gyászolók százezrei lehajtott fővel vet­tek búcsút elhunyt államfő­jüktől. (Folytatás a 2. oldalon) Jól halad az aratás, a terményáfvétel a kisvárdai járásban (Tudósítónktól) Az elmúlt hét meleg idő­járása kedvezett a mezőgaz­dasági munkát végzőknek. A kisvárdai járás területén nagyüzem volt a ■ földeken, 107 kombájn aratott s végez­ték a többi időszerű mező­gazdasági munkákat is. A járás kalászos területé­nek 73 % -át aratták le, mindössze 2500 hektár kalá­szos vár még betakarításra. A búza 90, a rozs 70 %-át vágták le. A járásban nyolc termelőszövetkezet — a ber- keszi Bajcsy-Zsilinszky, a dö­géi Rákóczi, a fényeslitkei Gárdonyi, a jékei Szabad Föld, a komorói Búzakalász, a pátrohai Zöld Mező, a rét- közberencsi Egyakarat és a tuzséri Rákóczi Tsz-ek — már végeztek az aratással. Az itt felszabaduló gépek más községek termelőszövet­kezeteiben segítik a gabona­félék betakarítását A járás területén — ha az időjárás kedvez — a hónap közepére valamennyi község­ben befejezik az aratást. A gépek jó karbantartását és az alkatrészellátást bizonyítja, hogy mindössze két gép áttt le rövid időre átmeneti javí­tásra. A tarlószántást illetve a másodvetést közel 400 hektá­ron már elvégezték, s közel 300 hektárt készítettek elő az őszi, 50 hektárt tavaszi ve­tés alá. A'járás több terme­lőszövetkezetében megkezd­ték a korai burgonya, vala­mint a szártalanított vető­burgonya szedését. A raktározási és szárítási munkákról érdeklődtünk a gabonafelvásárló és dohány­beváltó vállalat kisvárdai te­lepén. Eddig már 1000 vagon búza került átvételre, s mintegy 300 vagon maradt kint a ter­melőszövetkezeteknél közös megegyezés alapján. Szárí­tásra 218 vagon búzát és 37 vagon árpát vettek át, és vé­gezték el a szárítást, a csa­padékos időjárás következté­ben nagyobb mennyiségű ter­ményt kellett szárítani. A vállalat 71 vagon terményt megyén kívül száríttatott meg. A termény ezekben a napokban folyamatosan visz- szakerül a vállalathoz, amit az anarcsí Uj Élet Tsz 70 vagonos raktárában helyez­nek el. A nedvességtartalom miatt voltak kisebb fennaka­dások, amit a vállalat siker­rel oldott meg. ötven vagon rozsot Mándokon és Nyírlö­vőn helyeztek el. A termé­nyek szárításában segít a dombródi SERKÖV, melynek száritókapacitása napi 20 va­gon. Az új malom már 70 vagon idei búzát dolgozott fel, a feldolgozás mennyiségének növelése érdekében augusz­tus 6-tól két műszakban dol­goznak. A dohánybeváltó július 16-án kezdte meg a zöld do­hány átvételét. Július hó­napban 1384 mázsát már le­szárítottak. Augusztus elsejé­től teljes kapacitással, 68 fő­vel dolgoznak, s így eddig már 500 vagon dohányt vet­tek át. Az eddigi dohány mi­nősébe jobb a tavalyinál, holdanként 35—40 mázsa át­lagtermést becsülnek, ami 13—15 ezer forint jövedel­met jelent a közös gazdasá­goknak. Eddig a legjobb eredményt — mennyiségileg és minősé­gileg a szabolcsveresmarti Tisza Gyöngye, a laskodt Vorosilov. a nyírlövői Kos­suth, és az amarcsi Uj Élet» Tsa-ek

Next

/
Thumbnails
Contents