Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

VSrS. miguszfus T. K15LET-MAGYARORSZÄO i. törvényünk. végrehajtása „Egy kenyéren, egy vízen“ Tiszaszalka,Tiszavid, Tiszaadony tsz-ei egyesültek Ifjúsági EGY FIATAL ÉRETTSÉ­GIZETT SZAKMUNKÁS­NAK az ISG-ben az volt a kifogása az ifjúsági bizottság összetétele ellen, hogy abban nincs fizikai munkás, s ke­vés a tizenéves. Igaza volt. Lehet, hogy ezt a észrevételt az illetékesek megszívlelték, s azóta intézkedtek és vál­toztattak. Egy azonban na­gyon lényeges: csak azt lehet bírálni, ami létezik. íls itt már létezik, működik, dol­gozik az ifjúsági bizottság. Tudnak róla a gyár fiataljai. Lehet manapság beszámo­lókat hallani üzemekben, ÁFÉSZ-éknél, szövetkezetek­nél az ifjúsági bizottság munkájáról. Nemrégiben a vállaji tsz-fiatalok munkáját elemezték. A törvény értel­mében került sor az üze­mekben, vállalatoknál és a szövetkezeteknél az ifjúsági bizottságok megválasztásá­ra. Ott, ahol ezeket komo­lyan veszik a gazdasági veze­tők, igazgatók, tsz-elnökök, igazgatóságok, sokat tudnak segíteni az üzem, a tsz légkö­rének formálásában, a mun­kafegyelem alakításában. Sajnos. előfordul, hogy egyes üzemekben éppen a fia­talokra van a legtöbb panasz az idősebb munkások, mun­kásnők részéről. Ezt tapasz­taltuk Nyírbátorban, a Cse­pel Motorkerékpárgyárban, ahol elmondták, hogy a fia­talok egy része nem veszi komolyan a munkát, a fe­gyelmet, s ebből bajok szár­maznak. A vállalat munkavédelmi irodája nem csfik augusztus­ban foglalkozik munkavéde­lemmel. De ebben a hónap­ban a szakemberek nagyobb figyelmességre, nagyobb óva­tosságra, a munkavédelmi szabályok • maradéktalan megtartására serkentik a dol­gozókat. S hónap végén bi­zonyítják: a koncentrált fi­gyelem, a nagyobb propagan­da, a nagyobb elővigyázatos­ság a minimumra csökkenti a baleseteket. Nézzük a tava­lyi példát: júliusban 21 bal­eset történt a vállalatnál, a balesetek miatt 231 munka­nap kiesett. A kampány alatt augusztusban „csak” tíz baleset történt, 89 munkanap esett ki. Mert augusztusban falra mázolt feliratok, plaká­tok , figyelmeztették a reggel munkába állókat: „Dolgozz balesetmentesen!” Az embe­rek egymást is figyelmeztet­ték a nagvobb körültekintés­re. A kitűzött jutalom is fi­gyelmesebb munkára serken­tett. A jutalom kiosztása után a szentemben eső lemosta a falakról a feliratokat, a pla­kátokat és ismét több volt a baleset. A szakemberek szerint a munkavédelmi hónapnak minden évben volt eredmé­nye. Ezek után talán tehe­tünk egy javaslatot: állandó­sítsák a munkavédelmi moz­galmat. tervezzenek nagyobb propagandát, s a jutalmakat csak év végén osszák ki. A munkavédelmi hónapok alatt KÉTOLDALÚ DOLOG EZ. Ismerni kell a fiataloknak is és a vállalat, a szövetkezet vezetőinek is az ifjúságról szóló párthatározatot, az 1971. évi IV. ifjúsági tör­vényt, amelyet a parlament alkotott. Ez év október 2-án lesz két esztendeje, hogy megjelent. Lehetetlen annak összegezésére vállalkozni, mi minden történt azóta. Két­ségtelen, hogy helyzeti előny­ben vannak azok. a járási, városi pártbizottságok, üze­mi pártszervezetek, amelyek idejekorán napirendre tűz­ték e törvényből adódó fela­datokat. Ott, ahol nem függ­tek a törzsgyár intézkedési tervedtől, már elkészültek azok az intézkedési tervek, amelyek részletesen megha­tározzák a megalakult ifjú­sági bizottságok működését. Nem egyedüli a Balkányi Ál­lami Gazdaság és a MEZŐ­GÉP Vállalat és gyáregysé­gei, amelyek gondoskodtak if­júsági alap képzéséről. Efö­lött az ifjúsági bizottság ren­delkezik majd. Jelesen tevékenykednek a tanácsoknál a törvény bizto­sította lehetőségek szerint az ifjúsági állandó bizottságok, melyek' létrehozását a kor­mány ajánlotta. Ennek is kö­szönhető, hogy több községi tanács — az ifjú tanácstagok révén — sikereket ért el,a művelődési hálózat fejleszté­sében, ifjúsági klubok alakí­tásában. Példát mutatnak ebben a hagykállói járásbeli­ek és a kisvárdaiak. delem ne legyen kampány- szerű, legyen állandó. A fel­híváshoz eddig csatlakozott a TMK-üzem, a csőszerelőüzem és az egyik építésvezetőség. Jó lenne, ha a hasznos kez­deményezésnek további kö­vetői lennének, s a felhívást mindenki komolyan venné. Hiszen valóban a legfőbb ér­tékről, a dolgozó emberek egészségéről van szó. Rólad, róluk, rólunk. James Hortobágyi, alias Hortobágyi János egykori hazánkfia, aki harmincöt év után látogatóba jött ismét magyar földre, itt ül velem szemben. Hosszú távollété­nek főbb állomásairól kér­dezem, amely a művészet magaslatára vitte. — Kedves Hortobágyi úr, hogyan kezdődött? — What? Ó, a kezdet. Rö­gös utam volt, de mindig inspirált a háza szeretete. Nagyon szeretem házamat. Ez fűtött nagy-nagy nehézsé­gekben közepette. Könnyez­tem át éjszakákat, mert a Coca-Cola bárban játtsztam zongorista, s ott zsilettel le­hetett vágni a dohányfüst. A háza szeretete diktálta, hogy a magyar folklór ápoljam. Ezért repertoáromban ... what Rhapszody in blue? — Gershwin: Kék rapszó­dia — segítem ki. AZ IFJÚSÁGI TÖRVÉNY végrehajtásában csak kezdetiek az eredmények. S ezért is többen felelősek: részben a gazdasági vezetők, részben a párt-, társadalmi szervek és a KlSZ-szerveze- tek vezetői, ide értve a fiata­lokat is. Csak néhány lénye­ges elemét szeretnénk ki­emelni, s a figyelem közép­pontjába állítani. Első he­lyen szeretnék említeni az először munkába lépő fiata­lokat, kikre a törvény fel­hívja ,a figyelmet. Velük kapcsolatban a törvény elő­írja: ^ „A munkába lépéstől számított öt évig a személy­zeti, a munkaügyi és az üzemegészségügyi szervek megkülönböztetett figyelmet kötelesek fordítani rájuk.” Kötelesek a munkahelyek vezetői a KlSZ-szervezetek- kel együtt vizsgálni azt, hogy a pályakezdő fiatalok munkabeosztása megfelel-e képzettségüknek, képessé­güknek és végzett munká­juknak. Díjazásuk arányos-e felkészültségükkel, végzett munkájukkal, biztosított-e politikai és szakmai tovább­képzésük és így tovább. Fordítsanak gondot a szak- munkástahulók nevelésére, a képzett utánpótlás biztosítá­sára. Vajon tudnak-e arról az üzemi, vállalati fSatalok, bogy a törvény előírja: „az ifjúság közéleti tevékenysé­gének fokozása, valamint a fiatalok tájékoztatása érde­kében a munkahelyeken, a nevelési és oktatási intéz­ményekben — a KISZ- és az illetékes szakszervezet (szö­vetkezeti szerv) segítségével — legalább kétévenként ifjú­sági parlamentet kell tarta­ni '. Az ott elhangzott javas­latokat értékelni, lehetőség szerint megvalósítani. És tudják-e az illetékes szervek, s tudatják-e a fia­talokkal, hogy az önálló ke­resettel nem rendelkező, ar­ra rászoruló fiatalok részére lehetővé kell tenni a közmű­velődési intézmények. a színházak, mozik, a zenei és sportrendezvények kedvez­ményes látogatását? Sov fia­tal sem tud ezekről a ked­vezményekről, amelyeket az ifjúsági törvény biztosít ne­ki. Sőt az ilyen fiatalok üdültetését és turizmusát a szállás- és étkezési költsé­gekhez való hozzájárulással, valamint utazási kedvezmé­nyek biztosításával is segíte­ni kell. Kaptak-e, vagy kap­nak-e ezekről kellő felvilá­gosítást, tájékoztatást a mi fiataljaink? Tudnak-e erről a gazdasági és társadalmi ve­zetők? van jö ifjúsági tör­vényünk. Végrehajtásé-' nák a kezdeténél tartunk. Ahhoz, hogy sikeresen meg­valósuljon, ismerni kell, vég­rehajtását segíteni, ennek ér­dekében párt-, társadalmi, gazdasági vezetőknek a fia­talokkal és a KISZ-szerveze­tekkel összefogni. — Yes, thank you! ..Rhap­szody in blue” mellett rend­szeresen játtsztam a „Ritka búza, ritka árpa” és a „Be­ugróm a nagybőgőbe ...” — Csárdáskirálynő, Haj­mást Péter... — Ó, yes thank you! Ez tartotta bennem a lelket. Hangeryen folklór. — A minap a televízió­nak nyilatkozott, s ott el­mondotta, jó hazafinak tart­ja magát. Most szeretném megkérdezni, hogy távol a hazától milyen érzés jó ha­zafinak lenni? — Ól Good! Very goód! A háborúkor én nem men­tem katona front. Csak A hőséget nehéz volt elvi­selni. Úgy nyomott és tik­kasztott, hogy a madarak nem mertek felrepülni. De a kombájnok mentek. Éppen a zabot aratták, mert a? idén hamarabb beérett a zab, mint a búza. Legalábbis a Be- regben, Tiszaszalka és a töb­bi község ^határában.' Búza is volt még 170 hektáron lá­bon, de a tiszaszalkai Buza- kalász Tsz-ben folyamatos munka a betakarítás, éjjel­nappal dolgoznak az embe­rek, csak az eső, a rossz idő állíthatja meg őket. Kondi Árpád, a tsz fiatal elnöke mégis mérgelődött. — A rotációs fűkaszához nincs alkatrész — mondta dühösen. — Már Szolnok me­gyében is jártunk, de ' ott se kaptunk. A tv-ben. meg mondják, hogy az idén nincs alkatrészhiány. A terméshozamokról szólva arca felderült és megnyugo­dott. A kavkáz Berekben — Nagyon jó most a búza mondta. — Sokkal jobb, mint tavaly. A 35 mázsát megadja hektáronként, csak sikerül­jön gyorsan és jó időben be­takarítani. Tudni kell, hogy Tiszaszal­ka határában katasztrális holdra számítva csak 4—5 aranykoronásak a földekl És mégis jól fizetnek. Kosdi Ár­pád azonban — bár örül a jó termésnek — elégedetlen. — Jobb is lehetne a ter­més, ha kavkázbúzát ter­mesztenénk ;— summázta a ta­nulságot. — Itt, a Beregben mindenütt nagyon jó a kav­káz. ötven mázsát, vagy még többet ad hektáronként. Saj­nos, mi féltünk tőle. De ez­után nem félünk. Fokozato­san áttérünk a kavkáz ter­mesztésére. A kombájnok mentek. A tisztító gépek megállás nél­kül rázták a rostákat. Ma­gasra nőtt a pirosló búza­hegy. — Mikor szállítanak? — kérdeztem az elnöktől. — Éjjel — felelte. — Csak éjjel. Megegyeztünk a gabo­nafelvásárló vállalat telepve­zetőjével, hogy éjszaka is át­veszi a búzát. Ezért nappal aratunk — éjjel szállítunk. De a tisztító gépek éjjel- nappal mennek. A letakarított területeken — tarlókon — szintén dol­goztak. Szórták az istállótrá­gyát és az alapműtrágyát, s nyomban szántottak. Az alap­műtrágya mennyisége, ve­gyesen, 13 mázsa hektáron­ként. Ezeken a táblákon, 50 hektáron jövőre cukorrépa lesz, aminek máris készítik a talajt. Most is 50 hektár a cukorrépa. Ezelőtt csak 10—15 hektár volt, sőt, három éven át egyáltalán nem termesz­tettek cukorrépát Tiszaszal- kán. játtsztam „Rhapszody in blue” és „Ritka búza. ritka árpa” és „Beugróm a nagy­bőgőbe”. — Amikor a .háborúnak vége volt, mi nagyon le vol­tunk rongyolódva. A ma­gyar munkások éhesen kezd­ték el építeni az országot... — Very good! Én sem tétlenkedtem. Az Államok­ban összefogtunk és küld­tünk burgonyát... Y es, krumplit. Mariska néném ír. ta is, hogy azóta van bővé­ben szép országom kolorá- dó bogárral. Nagyon örül­tem, hiszen hazafiságomnak ez új értelmet adott. — A továbbiakban m&oé­— Most ismét van és mi­lyen jó! — újságolta az el­nök. — ötszáz mázsa fépa biztos lesz hektáronként. Talán több is... Egyenként nehéz... E mondatok után a fiatal elnököt megint elfogta a szo­rongás. Mert a rengeteg ré­pát be is kell takarítani. Meg rendeltek egy NSZK-ban ké­szülő, Kleine típusú, korsze­rű betakarító gépsort. Ki is fizették, de még nem érke­zet meg M agy arországra se. Most — érthetően — izgulnak, hogy időben Tiszaszalkára kerüljön a gép, hiszen a répa betakarítását enélkül nem tudják biztosítáni. Örömmel szólt az elnök az almáról is. Nincs sok. csak 25 hektár s ebből 17 hektár a termő, de olyan termés, mint amilyen most ígérkezik — még sohasem volt. A 17 hek­táron lesz vagy 60 tagon al­ma — hacsak jégverés nem éri még —, és olyan alma, hogy az mind export minősé­gű. Eddig' tízszer permetez­tek. De ha kell — még két- szer-háromszor megperme­tezik az almaültetvényt. — Jó most a Bereg -v mond­ta az elnök. — Járom a vidé­ket, látom, minden tsz hatá­ra jó. Bár a’ Beregben már tavaly se volt mérleghiányos tsz... Tiszaszalka szomszédos Ti- szaviddel és Tiszaadonnyal. A három község határa több, mint 3000 hektár. Nem túlsá­gosan jó földek, de — ahogy mondják — meg lehet rajtuk élni, csak jól kell gazdál­kodni. A három tsz-nek ösz- szesen 650 tagja van. Ebből 400 ember még aktívan dolgo­zik. Ez a négyszáz ember nemrég határozott: összefog­nak, 1974. január 1-től egy tsz-ben együtt élnek, dolgoz­nak, gazdálkodnak. Az egye­sülést már mindhárom tsz- ben Júmondták de ezt az évet még külön csinálják végig és r külön-külön zárják. Az­után mindent együtt, „egy ke­nyéren, egy vizen”, ahogyan a szólásmondás fogalmaz­za. Az egyesüléssel kapcsolat­ban Kosdi Árpád vélemé­nye: *— Nehéz lett volna már egyenként továbblépni. Az egyesülés tágabb és évekre szóló lehetőségeket tár fel. Nagyobbakat is az eddigiek­nél. Egyben: ez a legcélsze­rűbben és a leghasznosab­ban járható út jelenleg. Így két-három év alatt fel lehet es fel is kell futtatni a ter­melési értéket évi százmillió forintra, amiből, ha jól csi­náljuk, tízmillió lehet a tiszta nyereség. A célok és tervek közül egy máris kibontakozóban van és eredményes. A baromfite­nyésztés. Igaz, hogy ezt még csak Tiszaszalka csinálja, de már Tiszaviden is. A tisza­szi hitvallásáról szeretnék hallani. — Dollárban? Jelenleg sztriptizbárban játszom, heti kétszáz... , •— A művészi hitvallása — vetem közbe. — Ó, yes! Heti kétszáz dollár, de itt is játszom a magyar folklórt: „Rhapszody in blúe” és „Ritka búza, rit­ka árpa” és „Beugróm a nagybőgőbe”. — Bizonyára sok, neves művésszel találkozott... — Ó, yes! Louis Arm- trong. Very, very good man. Sokszor smirkliz- tem ... no, szidoloztam a trombitáját. A mustoklijqf felléptés előtt én mártottam tisztaszeszbe. Ez hobby volt Armstrongnak. — Tehát dolgozott Arm- stronggal? — Yes! Ö játtszta a hang­versenyt és utána én a bár­szalkai tsz eredetileg 300 ezer pecsenyecsírke nevelé­sét és értékesítését tervezte ebben az évben. Szó volt a lí- batenyésztés elkezdéséről is, de nem kaptak naposlibál. Változtattak a terven. 5000 pulyka felnevelését és érté­kesítését határozták • el. Si­került is — nagyon szépek/a pulykák. A pecsenyecsirke is tVibb lesz ötezerrel a tervezettnél. Tiszaviden ugyanis üresen voltak a dohánypajták, mert dohányt már nem termeszte­nek. Azaz: lomtár volt, a paj­tákban. Kosdi Árpád / ezt ész­revette és mondta arz ottani elnöknek, hogy hasznosítani kellene a pajtákat, 'de még az üres istállókat is. A tehenek mindkét tsz-ben legelőn van­nak, nyári szálláson hálnak, nem járnak haza, így az istál­lók májustól októberig üresek. Nem különleges és speciális épületekben, ha­nem nagyobbrészt a tehénis­tállókban nevelik a baromfit. Az idén összesen 350 ezret. Járt úton — szervezettebben — Jövőre, az egyesült tsz- ben a baromfival tovább kell lépni — mondta Kosdi Ár­pád. — Jók a lehetőségek. Jövőre legalább félmillió pe­csenyecsirkét kell nevelni és eladni. Gondolkodnunk kell majd azon is, hogy épít­sünk-e egy nagy, korszerű baromfitenyésztő telepet. De a jelenlegi épületek jobb ki­használásával is biztosíthat­juk az évi félmillió pecse- nyecsirkét. — Milyen tervek vannak még? — Konkrétan kidolgozott terv még nincs — válaszolt Kosdi Árpád. — Annyi csu­pán, hogy most learatunk, betakarítjuk a gabonát, azu­tán leülünk, a három tsz ve­zetői együtt, meghívjuk a járási vezetőket és a területi tsz-szövetség vezetőit is, hogy megbeszéljünk néhány problémát és néhány olyan tervtételt, amelyekkel máris, még. január előtt foglalkoz­nunk kell. A végleges tervet azonban majd csak az egye­sült tsz megválasztandó új vezetősége készíti el. Alap­jaiban azonban, úgy vélem, semmit se változtatunk meg. Mindhárom községben ha­sonlóak a lehetőségek. Jó a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés is. Az almater­mesztés fejlesztésére is vannak lehetőségeink. Úgy, vélem, haladhatunk mi to­vább a járt utakon, de az eddiginél szervezettebben és dinamikusabban. Más sza­vakkal: ki kell használni az egyesülésből, az összefogás­ból automatikusan adódó le­hetőségeket. Néhány évre ez elegendő és megfelelő prog­ram. S közben majd megter­vezzük a következő lépése­ket, a távolabbi jövendőt. ban zongoráztam a Rhap­szody in blue” és a „Ritka- búza, ritka árpa” és „Be­ugróm a nagybőgőbe”. — Szép pályafutás! Mégis mit tart élete legfőbb értel­mének? — Házaszeretet, magyar fóiklór. — Köszönöm válaszát, vé­gül engedje meg, hogy leg­közelebbi terveiről érdeklőd­jek. — Ó! Yes! What is this: terv? — Legközelebbi céljai... — Sajnos, délután utazom vissza repülővel. Nehéz az elválás, de köt a szerző­dés ... Célom: tovább éltet­ni házaszeretetemet és ját­szani „Rhapszody in blue”, „Ritka búza, ritka árpa”. Beugróm a nagybőgőbe .. V. G* jegyzet Munkavédelmi hónap „Legfőbb érték az ember, dolgozz balesetmentesen” — hirdetik a plakátok augusz­tus 1-e óta a SZÁÉV munka­helyein. (1964 óta a vállalat­nál minden augusztusban munkavédelmi hónapot tar­tanak.) A mostani program­ban ismertetik a dolgozók­kal a munkavédelem fon­tosságát, munkavédelmi fil­meket vetítenek, az üzemor­vosok és a Vöröskereszt ak­tíváinak beyonásával egész­ségügyi szemléket tartanak a munkahelyeken. Szeptember 6-án munkavédelmi konfe­rencián értékelik az ered­ményt. A legjobb három üzemegységet megjutalmaz­zák. a szeszesital-fogyasztást is jobban ellenőrzik a vezetők és egymás vigyázására is na­gyobb gondot fordítanak az emberek. ^Cz év júliusában például egy nyíregyházi épít­kezésen egy kőműves lee­sett az állványról, s megsé­rült a mellkasa és a karja. Munkatársai tudták, hogy ivott, mégis engedték dolgoz­ni. Az egyik kisvárdai épít­kezésen nemrégiben egy dol­gozó munka közben eltörte a lábát, — másodszor. A biztonságosabb munka­végzésért néhány nappal ezelőtt a vállalat lakatos- és asztalosüzeme versenyfelhí­vást intézett valamennyi üzemhez, hogy a munkavé­(nábrádi) F. K. Interjú Szendrei József i

Next

/
Thumbnails
Contents