Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-05 / 182. szám
f973. augusztus 5. ftELÉT-MAGYARORSZAÖ s. ram • • On gól Papon Papon „különös törődéssel” Javul a húsellátás Szalmáéban Újdonságok Jósavárosbaa Lakások átadás előtt — Tízemel- tesek következnek — Gondok az ellátásban, a közlekedésben veszik körül a gyerekeket. Ezt bizonyítja, hogy a községi tanács titkára és az iskolaigazgató bekerékpározott Kisvárdára, a járási hivatal közegészségügyi felügyelőjéhez. Kérésük az volt: a KÖJÁL engedélyezze egy új iskolai napközis csoport ideiglenes étkeztetéséhez a főzést az óvodai konyhában. A doktornő azzal a feltétellel járult hozzá az ideiglenes engedély kiadásához, hogy a község vállalja a folyóvíz bevezetését az óvoda konyhájára. És a kálvária, az alkudozás akkor kezdődött, mert a tanácstitkár és az iskolaigazgató közölte, hogy a víz bevezetésére nincs pénzük. Azt is jelezték, hogy a termelőszövetkezet elnöke anyagiakkal nem fogja támogatni kérésüket. Ezeket hallva a doktornő úgy döntött. hogy a helyszínen, a község vezetőinek jelenlétében vizsgálja meg az ideiglenes engedély kiadásának lehetőségeit. , Kérés és válasz A községben az óvoda helyiségeit vette szemügyre. Sem a renddel, sem a tisztasággal nem volt megelégedve. Aztán elkezdődött a beszélgetés. A házigazda tisztét Kovács Mihály tsz-elnök töltötte be. Gonda Lajos tanácselnök, Jedla Árpád általános iskolai, igazgató, a KÖJÁL járási felügyelője, a tanács- titkár, a tsz főkönyvelője és az óvodavezető vettek részt a sok húzásból összetevődő, öngólt hozó tanácskozáson. — Hogy ne vegyék visz- sza a községtől a már megkapott általános iskolai napközis csoportot; a szövetkezet költségeire vezessék be az óvoda udvarán lévő kútból a vizet az óvoda konyhájára — kérte a KÖJÁL felügyelője. A sommás indok: a termelőszövetkezet tagságának a gyerekeiről van szó. (A községben egy tsz működik, más jelentős gazdasági egység nincs.) — Mi 180 ezer forint községfejlesztést fizetünk évente és szakembereink nem ebédelhetnek a konyhán. Akkor miért segítsünk? — vágott vissza a szövetkezet elnöke, nyugodt, de határozott hangon. Azt is elmondta: nem helyesli, hogy olyan sok pedagógus és családtag étkezik szünidőben a konyhán. Meg azt is, hogy a szövetkezeti irodaház telekvásárlásánál és az irodaház építkezésének különböző fázisaiban a tanács sem egyértelműen támogatta a szövetkezet elképzeléseit. Azt is fájlalta, hogy a közeli napoktól az óvoda konyháján étkező három dolgozójuknak nem adnak ebédet. Az igazgató és az óvodavezető azzal érveltek, hogy aki az óvodában étkezik, van engedélye. Ám a konyhán étkezők létszámát regisztráló füzetet nem hozták be, így ezt nem tudták igazolni. K« van „nyeregben“? A vita parázsa lángot kapott, de a gyerekekről, a A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályának tájékoztatása szerint a ruházati kereskedelem augusztus 6-tól 18-ig rendezi meg országszerte a hagyományos nyári szezon végi vásárt. A két hét alatt a kijelölt, boltok 20—40 százalékos kedvezménnyel árusítanak. Ebben az évben az eddigieknél nagyobb szabású lesz a vásár. A tavalyinál 30 százalékkal több. 750 millió forint értékű árut hoznak forgalomba kedvezményesen. A vállalatok egyebek között; pamut és selyem nyári ruhaanyagokat, bútorvásznakat, egy és több részes női és gyerekek érdekeiről a vitázó partnerek megfeledkeztek. A külső szemlélő azt érezte, hogy itt már csak az a kérdés, ki az „úr a csárdában”: a megfontolt . és magabiztos szövetkezeti elnök, a község anyagi lehetőségeinek a megtestesítője, vagy a heves és igazát nem egészen bizonyítani tudó igazgató, vagy a maga igazát bizonygató tanács? Mert a tanácsiak pl. tudták, hogy a tsz tiltó rendelkezés ellenére kezdett hozzá irodaházat építeni, építési engedély nélkül, ráadásul olyan telekre, amelyik jogilag még a birtokában sem volt. Mit tettek a kezdet kezdetén? Ismerniük keli az óvodára vonatkozó rendeleteket, utasításokat is. Sőt: meg is kell tartatni azokat. És az is érthetetlen, hogy a termelőszövetkezet vezetői az egyébként jogos irodaház építéséhez miért nem szerezték be előre az engedélyeket? A már tető alatt lévő irodaház építkezését miért csak most kellett leállítani? Miért most érzik magukat nyeregben az elnök zsebében lévő 8 ezer forintos bírság ellenére is? Azt hiszik, így az engedélyező hatóságok elnézőbbek lesznek? De mindezek csak motiválják a fő kérdést: a gyerekek érdekét. A KÖJÁL járási közegészségügyi ellenőre több alkalommal tapasztalt hiányosságokat az óvodában. Azt jegyzőkönyvben rögzítette. Ám a hibák kijavítása elmaradt. A község pedagógiai vezetője és tantestülete, no meg a gyerekek zavartalan ellátásáért felelős óvodavezető megengedték maguknak, hogy naponta a rendszeres óvodai foglalkozási termen, az alvó gyerekek között járjanak be egy helyiségbe ebédelni. Egyikük, másikuk ráadásul cigarettázva, ajtót , nyiljorgatva. Kontra, rekonfra — de miérí? Az irodaház építésénél az „egyébként jogos” kitételt azért használtam, mert a KÖJÁL egyéb utasításaival együtt a tsz irodáját záros határidőn belül kiköltözteti az óvoda épületéből. (Még jól is jön egy KÖJÁL-vizsgá- lat.) Ami még megoldásra vár: közvetlenül az óvoda hátsó falánál a tsz gazdasági udvara van. Ide a legkülönbözőbb traktorok is bejárnak. A gyerekek — saját gyerekeik — nyugalmát ezek is zavarják. Itt is gondolkodiahak el teendőiken. A község párt- és társadalmi szervei Pedig segítsék a vezetést. a községi gondok megoldásában.. ★ A kontrák és rekontrák győztes» végül a közös ügy lett. A termelőszövetkezet magára vállalta, hogy a salát költségeire a tanév kezdete előtt bevezeti a kút vizét az óvodába. Csak azt nem értjük: miért nem lehetett ezt községen belül elintézni egyszerűbben, „csak” a gyerekekért? Sigér Imre férfiöltönyöket, rövid ujjú női pulóvereket, strandcikkeket, fürdőruhákat és úszónadrágokat kínálnak olcsóbb áron. Leszállítják a nyári bőr- és műbőr cipők, a szandálok és víkendcipők árát is. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a vállalatok maguk jelölik ki a vásárban részt vevő boltokat, határozzák meg az akcióba bevont cikkek körét, az árualap választékát, az árengedmények mértékét. Az árengedmény a vásár alatt nem változik, időtartamát nem hosszabbítják meg. A fehérgyarmati járás 15 községe hetente mindössze 34 mázsa húst, illetve húskészítményt kap a központi húskeretből. Ez korántsem elégíti ki a megnövekedett igénye- . két. A húsellátás javítása érdekében július 30-án sertés- tenyésztő és -hizlaló szakcsoportot alakított a Fehér- gyarmat és Vidéke ÁFÉSZ. A szövetkezethez tartozó 15 községben minden szövetkezeti tag tagja lehet a szakcsoportnak. amely egyik önkéntességen alaouló formája a mezőgazdasági szövetkezésnek. A szakcsoport az ÁFÉSZ-en belül önkormányzattal rendelkező, önelszámoló szervezet. A szakcsoport tagjai szerződést kötnek a sertések hizlalására, s kilogrammonként az élő sertéshúsért 1 forintos felárat kannak, ebből azonban 30 fillért a szakcsoport közös kasszájában kötelesek elhelyezni. A közös alapot fejlesztésre, az esetleA hét elején 5 évig tartó folyamszabályozási munka kezdődött a Tisza felső szakaszán, Tiszaszalka térségében. Hasonló szabályozási munkát a múlt században végeztek a folyó felső szakaszán. 1852—1856-ig 61 helyen vágták át a medret Tokaj és Tiszabecs között. A szabályozást akkor is Tiszaszalka határában kezdték: új meder építésével szüntettek meg egy patkó alakú kanyart. A kanyart nem védték, így az idő folyamán a Tisza csaknem teljesen visszanyerte régi alákját, s egyre több földet mosott ki a másik parton a nagyvarsányi termelőszövetkezet földjéből. így a folyó szabályozása nem csupán hajózási okok miatt, hanem gazdasági szempontból is indokolttá vált. A tervezett mederátvágás során 400 méter hosszan új medert építenek, s ezzel 2,6 kilométerrel rövidebb lesz a A turistacsoport megérkezett a borsi határállomásra. Vidámak voltak, már csak néhány perc és a vámvizsgálat volt hátra ahhoz, hogy néhány napig kizökkenve az itthoni munkából, ismerkedhetnek Romániával, megcsodálhatják a gyönyörű tájakat, a tengert, a hegyeket és hát — mert éppen egy szakcsoport volt — egy kis ízelítőt kapnak a szomszédos ország mezőgazdaságának fejlődéséről. A beszélgetést egy bejelentés szakította meg: „Vámvizsgálat következik!” — hangzptt a teremben és a csoport tagjai vámnyilatkozattal a kézben várták, míg rájuk kerül a sor. — Mennyi pénz van önnél ? — kérdezte a vámtiszt P. György nyírmadai lakost. — Százrtyolcvan forint — mondta és mutatta a papírját amelyiken ugyanez az összeg szerepelt. — Megmutatná nekünk a pénztárcáját’ — hangzott el a második kérdés is. Mit lehet erre mondani? Kérdés ide, kérdés oda, a válasz csak igen lehetett és kis idő múlva már készült is a jesvzőkönyv. Miért? Mert 1500 forint — három darab ötszázas t— volt a tárcában, amiről ő — úgymond — nem tudott... Szinte szórói szóra ugyanez történt Keleblában P Rándorné nyíregyházi lakossal is. csak ő Jugoszláviába nróbált „átmenteni” 15Q0 forintot. Sz. Zoltánná pedig már ennyivel sem élégedett meg, négyezerrel próbálkozott. Neki sem sikerült, mindketten esv nap alatt befejezték külföldi utazásukat mert megszegték törvényeink előírásait. azt, hogy külföldre csak 400 forintig lehet kivinges járványok elleni közös védekezésre és egyéb kiadásokra fordítják. A hízott sertések feldolgozásáról és értékesítéséről a szövetkezet gondoskodik. A terv szerint ebben aZ évben több, mint 300 hízott sertést dolgoz fel és értékesít a szövetkezet a hozzá tartozó 15 községben. Jövőre már — valószínű, hogy a központi húskereten kívül — mintegy 1500—1600 vágott sertést kap a 15 község lakossága a szakcsoporttól. így jelentősen javul majd a hús- és szalonnaellátás — a vágott sertésekből ugyanis töltelékárut nem készítenek. A szakcsoport sertéseit a fehérgyarmati községi vágóhídon dolgozzák fel, ahol a megnövekedett forgalomhoz időben biztosítják a technikai és egyéb feltételeket. Megyénkben ez az első ilyen szakcsoport, amely a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium engedélyével jött létre. Tisza. összesen 222 ezer köbméter földet mozgatnak meg, ebből 110 ezer 'köbmétert az átvágás miatt. A munkákat nagy teljesítményű kotrógépekkel végzik. Az új meder oldalát, sőt néhány kilométeren a régi medert is kereszt- és hosszirányú védőművekkel látják el. Az átvágás miatt a Kraszna torkolatától Aranvosapátiig több helyen erősítik a partvédő műveket. A munkálatokat a tereprendezéssel kezdték. Az átvágásra — tervek szerint — 1974-ben kerül sor. A végleges befejezés 1978-ra várható. A szabályozás után meggyorsul a víz folvása, köny- nyebb lesz a hajózás, a gondos munka során tartós lesz az új Tisza-ág. csökken a iéa elakadásának veszélye. A kiiktatott patkó alakú Holt. Ti-s-’át a tervek szerint üdülőni pénzt, azt is apróban, 10, 20, 50, illetve 100 forintos címletekben. Sajnos, azt is meg kell mondani, nem ezek voltak a legsúlyosabb népgazdaság elleni bűncselekmények ebben az idegenforgalmi szezonban: voltak akik itthon, a feketepiacon vásárolt valutával a zsebükben indultak volna a nagyvilágba. O. Éva nyíregyházi lakos 200 nyugatnémet márkát, 1 dollárt és 980 forintot rejtett «1, de a Ferihegyi repülőtértől ő sem jutott tovább, nem töltheti nyári szabadságát a Német Szövetségi Köztársaságban. B. Ferenc nyíregyházi turista szintén az NSZK-ba akart utazni, de a hivatalos, az IBUSZ-nál váltott valután kívül 5300 forint értékben nyugatnémet márka volt a zsebében. Kétségtelen, hogy megnőtt a külföldre utazók száma is, elég ha azt írjuk: az első fél évben több, mint ötszörösére emelkedett a Jugoszláviába utazók száma. De vajon együtt kell-e ezzel járni a törvénysértések számának emelkedésével is? Egyáltalán nem. Államunk ugyanis megfelelő mennviségű valutát ad a turistáknak ahhoz, hogy a külföldön töltött idő alatt ne lesvenev anvagi g»tdiaík. de természetesen nem ahhoz, hogv tucatszámra vásároljanak itthon „jól menő” dolgokat és maid n feketepiacon üzárkerHenek vele. Emlékszünk valamennyien. hovv három éve még csak 70 dollárt, két évvel ezelőtt már 100 dollárt. mőst oedi» 141 dollárt kannak a nvugati országokba utalók, de hasonlóképpen emelkedett a Jugoszláviába utazók valutájának összege is. Végezetül néhány szót A Krúdy Gyúla, az Öszőlő és a Korányi Frigyes utcák által behatárolt területen, amerre a szem ellát, mindenütt építkeznek. Szorgos kezek munkálkodnak Nyíregyháza új lakónegyedének, Jó- savárosnak az elkészítésén. Az Öszőlő és a Krúdy utca sarkán szkréperek „fogyasztják” az egykori szőlődombot. — Úgy tudom, kereskedelmi szakközépiskola lesz itt, ahhoz készítjük a tereprendezést — mondja érdeklődésünkre Herczegfalvi Tibor, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója. Beljebb, északra kőművesek rakják az emeletes épületek falait. Az ÉPSZER kilenc négyszintes, 12—12 1akásos társasházat épít. Be- reczki László kitűzőtől megtudtuk, az elsőt november végén adják át a lakóknak. Ettől hamarabb, szeptember végén készül el a Tiszavasvá- ri Építő- és Szolgáltató Vállalat által készített 12 lakásos kockaház. Már csak a fürdőszobák csempézése és a műkőlépcső elkészítése van hátra, valamint a festés. Ezen a részen, a Tisza menti Termelőszövetkezetek Építőipari Közös Vállalkozása építi a legtöbb lakást. Két 12, két 24, egy 32, egy 4, egy 35 és egy 56 lakásos, négyszintes ház készítésén 105-en dolgoznak. A két 12 lakásos társasház augusztus 20-ra készül el. Szemben, a Volán 5- ös számú Vállalattal már félig kész az egyik létesítmény, amelyben 24 lakás lesz. — Már rég kész lennénk, ha lenne folyamatosan építőanyag — panaszkodnak a ti- szalöki szövetkezet dolgozói. azokról is, aldk külföldre sem akarnak utazni, mégis devizabüntettet követnek el: ők a feketepiac valutaüzérei. Nemrég H. János tiszalöki la kos kapott amerikai rokonától 100 dollárt, amelyet — rendeleteink értelmében — három munkanapon belül köteles lett volna felajánlani a Magyar Nemzeti Banknak és ott megkapta volna érte az árát. H. János nem ezt a módot választotta, hanem M. Ferencnek adta el 40 forintos áron, aki megpróbált a dollárral tovább üzérkedni. Nem sikerült, így. mindkettőjük ellen büntető eljárást indítottak. Ugyanígy járt D. Ferenc nyíregyházi lakos is, aki Hajdúszoboszlón vásárolt 10Í) márkát és néhány nap múlva továbbadta P. B°la nyíregyházi lakosnak 1800 forintért. ★ Feketézők, valutaüzérek, forintkiajánlók. Vajon megéri nekik? Egyértelmű a Válasz: nem! Mindenekelőtt eleshetnek a külföldi utazástól mert a határról visszaküldik őket — a pénzt, a valutát természetesen nem kapják vissza —. aztán kezdődj^ a hiintetőeUárás, és még ezzel sincs véve. A rendőrsácr ngvanis még néhánv évig joggal utasítja e] ezeknek az embereknek az útlev°1ké- relmét azok, a többség érdekében, akik esv-egy külföldi úton Pihenni. szórakozni más nőnék életével, kultúrájával ismerkedni és nem csempészni akarnak. A nyo- mazás végett a nyíregyházi városi-járási tieveszség az it+ leírt esetek főszereplőinek ügyeit átadta a rendőrségnek. Balogh József Továbbmenve a « stó- gyógyfürdő felé, útépítődet találunk. A Korányi utat ä Garibaldi úttal kötik össze a KEMÉV-esek. Az üj út mentén a SZÁÉV építési területe következik. Több, mint 600 ember dolgozik ott jelenleg. — A legfontosabb munkánk most, az új 16 tantermes iskola elkészpése —> mondia érdeklődésünkre Szilágyi Kálmán főépítésveze+ő- heivettes. — A műszaki átadás augusztus 15-én l°sz, szeptember elsőién már itt tanulhatnak a lakónegyed iskolásai. Aztán sorolja a műszaki á.f- adásov ideiét. A 19-es i»’ü épületben 90 lakást augusztus végén, a 20-as jelűben 100-at szmtemberben adnak át a lakóknak. Ezev OTPsek. A 21-e-s ieiűben neq, lá^i otthon lösz, augusztus vesén pdipk á*. miori tpr,^- esi értékesítőn Az tulai- dóflo^k o^táherbpo költnz- hetnek be. Aztán a 10 emeletes fononvházatr következe »k. Hat készül el december végéig. — Készül az új 80 személyes óvoda és a 120 személyes bölcsőde is — folytatia Szilágyi Kálmán. — Jövőre már birtokukba is vehetik a kicsinyek. Az idén új hőközpontot is átadunk, hiszen 500 lakásonként kell elv. Mi oe- dig már túl vagvunk az ezredik házgyári lakás összeállításán is... Nézzük a tervrajzokat, Összesen 3’00 lakást épít a S7ÄEV 1.977-ig. Aztán úiaHi két iskola Is lesz, egy 16 és egy 24 tantermes. A vastag vonallal rajzolt négyszögek az. étterem, a bár. a művelődési ház helvei. Az CSezölő utca mentén kéf 80—80 személyes bölcsőde ős két 150—1 személves óvoda „vonalai”. Mellettük orvosi rendelők, gyógyszertár. Aztán különböző boltok egész sora. Lassan „összeáll” bennünk az új lakónegyed képe. Több, mint 10 ezer ember otthona. Baj van viszont a jelenleg itt lakó 3 ezer ember ellátásával. Amíg az új üzleteket átadják, addig — úgy gondoljuk — az élelmiszer-ellátó vállalatok (a kisker, a MÉK és a húsipar) jobb együttműködéssel elfogadható zöldség-gyümölcs és hüsellVást tudnának biztosítani. — Másik problémánk a közlekedés — mondja Szántó Mihály, a Korányi utca 32- ből. — Sokat kell gyalogolni a , 13-as, vagy a 8-aá autóbuszhoz, mert a 7-es ritkán jár, a távolságiak pedig nem állnak meg. Ez sok szülőnek okoz gondot, főleg azoknak, akik az Északiba viszik gyerekeiket bölcsődébe, óvodába, vagy iskolába. A legjobb megoldás talán az lenne, ha a Volán ' Vállalat a 12-es és a 13-as járat közlekedésébe a Jósavá- rost is bekapcsolná. Ezek az autóbuszok betérnének az új lakónegyedbe is, ott felszedve az utasokét visszajönnének eredeti útvonalukra. Ez az 5 perces menetidő úgy gondoljuk megérné. Természetesen egy új lakónegyed elkészülésével sok gond is együtt jár. Egyszerre azonban nem megy minden. A lakások, iskolák, óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők, élelmiszer- és iparcikküzletek csak fokozatosan készülhetnek el. Négy év múlva, 1977-ben a Jósaváros felépül. Legszebb része lesz Nyíregyházának. b. a Hétfőtől kéthetes engedményes nyári ruházati vásár Fotyamszabályozás a Tiszán telepnek használják. (adonyi) Feketézők, valataiizérek, forlatkíalánük
