Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-29 / 201. szám
1: dm*''-'- ..................-.. I <* ■'jwb. mé&mi w.' HAZÁI KILÁTÓ — Még felhelyezünk egy-két irányítótáblát.. (Kiss Ernő rajza) Tudom, nem könnyű megoldást találni arra, hogy amikor egy nagy épületet tataroznak, felújítanak, az épületben lévő üzletek miként árusítsanak ez idő alatt is zavartalanul, — írja levelében Seregi Mihályné nyíregyházi olvasónk. Jelenleg a Takaréképületnél is ez a probléma, ahol már ügyesen meg is oldották ezt, fedett folyosókon át lehet az üzleteket megközelíteni. Bár egy kicsit talányosak ezek a folyosók, meg kell mondani, mert ha az egyik bejáraton bemegy az ember, nem tudja még pontosan, hogy melyik üzlet bejáratához ér. Például ha a GELKA felől szeretne a vevő az üvegüzletbe bemenni, nem tud, egészen megközelíti az üzlet bejáratát, de az állványoktól nem tud belépni. Vissza kell menni az OTP-hez vezető folyosóhoz, s annak egyik elágazása vezet az említett üzlet bejáratához. Ezt tapasztalatból mondom, mert már végigjártam e tekervé- nyes kis folyosókat, éppen ezért javasolni szeretném, hogy egyszerű eligazító pa- pírnyilak — azokon lévő feliratok — segítségével kalauzolják el a tétovázó embereket. Talán nem nagy munka, de annál nagyobb szolgálat a vásárióknak, az ügyfeleknek. BOLT NAGYERDŐ TANYÄN Az Ihrány községhez tartozó Nagyerdő, tanyán élő csalódok kérésére egy bérelt helyiségben vegyésboltot nyitott az ÁFÉSZ. A magánlakások használatával foglalkozó rendelet értelmében a községi tanács határozatban szólította fel az ÁFÉSZ vezetőségét, hogy a bolthelyiséget 30 napon belül ürítse ki. Ha a bolt megszűnik, az ott lakóknak a napi cikkékért is 2 km-t kell gyalogolniuk. A lakosság egyhangú állásfoglalása volt tehát: „Nem mon- . dunk le a boltról”. A tagság javaslatára 1973. július 24-én rendkívüli részközgyűlést hívott össze az Áí,ÉSZ, ahol a tagság 90 napi társadalmi munkát vállalt egy új bőit megépítése érdekében. Az ÁFÉSZ vezetői beruházási kontingenst kértek és kaptak a MESZÜV^től, így a felajánlást tett követte. Augusztus 20-án tető alatt volt az épület, és augusztus 31-re elkészül az új üzlet, amely hamarosan megnyílik — olvastuk ttubóczkl István, ib- rányi olvasónk levelében. CSAIfc „SZABOLCS”? Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy egyes megyei intézmények, üzemek, vállalatok a Magyarország helység névtárában, megjelölt Szabolcs-Szatmár megye megjelölés helyett hivatalos levelezőlapjaikon, bélyegzőiken egyszerűen elhagyják a Szatmár megjelölést és csak Szabolcs megyét írnak. Sok ilyennel lehet találkozni. Nem tudom; hogy a megyei intézmények, vállalatok üzemek (melyeknek sokszor in- • dűkolatlanul hosszú nevük van) miért takarékoskodnak, éppen a megye pontos megjelölésével? — teszi szóvá levelében -Dékány István Fehérgyarmat, Petőfi út 25. szám alatti olvasónk. „FOLYAMATBAN VAN...” 1970. nyarán a X,VII. lakó- ' körzetben a Lengyel utcában társasház építésére telket vásároltunk. Az adásvételi szerződésben az eladó (a városi tanács) kikötötte, hogy a vevők kötelesek a telken két, éven belül az általa előírt'módon építkezni. A megkötött szerződést valameny- nyien komolyan vettük, annál is inkább, mert legtöbbünknek régóta húzódó lakásproblémája így oldódott volna meg. Ma a lakások többsége teljesen készen áll, és hónapok óta (8—10 hónapja) a törlesztést is fizetjük, de a lakásokban nem lakhatunk, mert bár a víz- és szennyvízvezetéket lefektették, valamilyen oknál fogva — ami előttünk ismeretlen — a lakásokat nem lehet rákötni. A villanykábelek lefektetése — tájékozódásunk szerint — belátható időn belül nem várható, mivel a nem megfelelő talajszint miatt a TITÁSZ nem fekteti le a vezetéket. A gáz bekötése is várat magára, bár az árkok ki vannak ásva, a csöveket lefektették, azok összehegesztése és ellenőrzése azonban igen vontatottan megy. írásbeli megkeresésünkre ez év március 30-án. az alábbi tájékoztatást kaptuk a városi tanács tervosztályától: „írásbeli megkeresésükre közöljük, hogy a kis XVII-es lakókörzet közművesítésének megvalósítása folyamatban van. A beruházás befejezési határideje a kivitelezővel kötött szerződés szerint 1973. május 31., melynek során a lakás beüzemeléséhez szükséges közművek megvalósításra kerülnek”. Augusztus van, a problémáink változatlanok, ezért tesszük szóvá hathatós intézkedés reményében — írják levelükben a Lengyel utca leendő lakói. FRISS TEPERTŐ Hónapokkal ezelőtt a fogyasztók kívánságát tolmácsoltuk, amikor megírtuk, hogy a csemegeboltpkban, hűsboltokban miért nem lehet friss tepertőt vásárolni. A Fórum rovatban jeleni meg a cikk és a válasz is, amelyben az illetékesek közölték, eleget tesznek a vásárlók óhajának, bevezetik a friss tepertő árusítását a legforgalmasabb csemegeboltokban, húsboltokban. Ez meg is történt. Naponta szállították a boltokba a friss tepertőt, melyA nyíregyházi Bessenyei Mezőgazdasági Szakszövetkezet tavasszal bevetett egy 84 holdas táblát a nyírsző- lősi határban. Rá néhány napra a nyirszőlősi Jókai Termelőszövetkezet tagjai kiszántottak belőle 16 holdat, háztáji területnek. A szakszövetkezet azt állítja, hogy a földdarab az övé, a Jókai Tsz viszont mát több, mint tíz éve használja ugyanezt a földdarabot, s kezdettől fogva éppen háztájinak volt kiadva a terület egy része. Az, hogy tavasszal az emberek nem estek egymásnak ásóval, kapával, hogy a Jókai Tsz tagjai felháborodásukban nem mentek tovább a tsz vezetőinek higgadt magatartásán múlott. Ugyanis a tagok az említett földterületet mindeddig úgy használták, mint a tsz közös területét. hiszen korábban többüknek éppen ott volt az egyéni parcellája, s minthogy a nyirszőlősi határban történt mindez, nem értették, hogy egy nyíregyházi szakszövetkezet hogyan törnek olyan nagy sikere volt, hogy naponta mázsaszámra igényelték a kijelölt boltok. Sajnos, az utóbbi hónapokban megszűnt a friss tepertő árusítása, valószínűleg azért, mert a húsipar felújítási munkálatai miatt nem teljes kapacitással dolgozott. Tekintettel arra, hogy ez az akadály már megszűnt, a fogyasztók szeretnék, ha a népszeyű és olcsó friss tepertőhöz ismét hozzájutnának. Hasonló az igény a füstölt sertésnyelv iránt is — írja F. P. Szerkesztői üzenetek Tóth Lajosné mándoki lakos kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Szabó István nyírbogáti, Héri Dezsöné ra- lcamazi, özv. Oroszi Mihályné vásárosnaményi, Bődi Katalin fehérgyarmati, Kóczon Pál érpataki, Siket Ferenc aporligeti, Balogh Gusztáváé vásárosnaményi, Koós Miklós nyíregyházi, I{ovács Józsefné nyírbátori, Kerezsi Jánosné 'bökönyi, Szedlár Györgyné nyirszőlősi, Blanár Sándor máriapócsi, Csáki Sándor sóstóhegyi, Gajdos Jánosné nyír- madai, ' özv. Tóth Gáborné ópályi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Berecz Miklósné balkányi olvasónkat az állattenyésztési felügyelőség levélben tájékoztatta. özv. Szabó Györgyné csengerújfalui lakost a megyei tanács építési osztálya határozatban értesítette. FURCSA „KEDVEZMÉNY” Családommal elhatároztuk, hogy egyik vasárnap megnézzük az aggteleki csepkő- barlangot. Erre a kirándulásra augusztus 5-én került sor, amikor igénybe vettük a MÁV által nyújtott hétvégi kedvezményt is. A kirándulás a zsúfolt program ellenére is jól sikerült. A hazautazásról azonban már korántsem lehet ezt' elmondani. A barlanglátogatás után visszamentünk az állomásra, ahol még volt másfél óránk. Ez idő alatt, el akartunk intézni a Miskolctól Nyíregyházáig szóló helyjegyet. Az aggteleki jegypénztáros készséggel intézte is, de amikor a jegy megváltására került a sor, közölte, a kedvezményes jegy nem érvényes, mert a barlangigazgatóság bélyegzője nincs rajta (mi úgy gondoltuk, ezt az állomáson rendezik.) Még volt másfél óránk a vonatindulásig, s az egyik autóbuszvezető elvállalta, hogy ez- idő alatt lebélyegezteti a jegyünket, és visszahozza. így is volt, viszont ő is tájékozatlan lehetett, mert ezt a bélyegzést sem fogadta el a MÁV, hanem megfizettették velünk a teljes áru menetjegyet, és személyenként 10—ÍÖ Ft büntetést, vagyis összesen 119,20 Ft-ot. Először vettük igénybe ezt a fajta kedvezményes utazást, ami szá- J munkra egyáltalán nem volt . kedvezményes, de lehetett • volna, ha a MÁV időben fel- . világosít a tennivalókról. Én [ vitatom, hogy csak én követ- j tem el mulasztást — panaszolja levelében Roma Antal | Nyíregyháza, Család üteg 29. í szám alatti olvasónk. Gyógyszerészet- történeti kiállítás Szarvason rendezi meg a Magyar Gyógyszerészeti Társaság következő konferenciáját augusztus 29—30—31-én. A tudományos előadások mellett bemutatják hazánk patikamúzeumainak legértékesebb tárgyait, régen használt eszközeit is. (Petőfi Népe) Kossuth Lajos levelei Egy csurgói idős asszony, aki Kossuth Lajos közeli rokona, 6000 kötetes könyvtárát felajánlotta megvételre a győri antikvár könyvesboltnak. A könyvek között volt 13 kötet könyv, amelyekben Kossuth Lajos teljes levelezése és parlamenti cikkei vannak. Ezenkívül még számos ritkaság — a könyvgyűjtőknek valóságos csemege — található a 6000 kötetes könyvtárban. (Kisalföld) Nemzetközi ifjúsági zenei tábor-syr A Jeunesse Musicales — az ifjú zenebarátok — magyar- országi szervezete és Pécs város tanácsa hatodik alkalommal rendezte meg a nemzetközi ifjúsági zenei tábort Pécsett. A pécsi táborba az idén 20 országból több, point 200 fiatal muzsikus érkezett. A zenebarátok három héten át tanulmányozzák a magyar zenei nevelés rendszerét, Bartók és Kodály zeneelméleti munkásságát, pedagógiai módszerét. (Dunántúli Napló) Példás munka Esztergom millenniuma tiszteletére példás munkát végzett a KPM Közúti Igazgatóság esztergomi útmester- ségének kollektívája. Társadalmi munkában rendbe tették, bi turnén ezték, hengerelték a hajóállomást, a várossal összekötő mintegy 700 méteres Gőzhajó utcát. A társadalmi munka értéke 30 ezer forint (Dolgozók Lapja) Hiány a kecskeméti barackpálinka? Befejeződött a barackpálinka-főzés Kecskeméten. A város hírességéből évre évre kevesebb kerül forgalomba. Kelendő volt a csümölcs, még a méteren aluli barackért is jó árat fizetett a kereskedelem és a konzervipar. így nem jutott elegendő nyersanyaghoz a szeszfőzde. A vidék új specialitása az őszibarack-pálinka, amely minőségben, aromában kitűnő. (Észak-Magyar ország) i Útra készülnek a gólyák Az Alföld egyes vidékein, Duna menti falvakban már gyülekeznek a gólyák és a gázlómadarak. A megfigyelők szerint a hűvös éjszakák siettetik a madarak költözését Csapatokba verődve készítik fel az utódokat a hosszú útra, a kondíció javítása érdekében a fiatalokkal több kilométeres körzetet repülnék be naponta. (Déli Hírlap) Termálfürdő Zalaegerszegen «Évekkel ezelőtt hévízforrást tártak fel olajkutatás közben Zalaegerszeg határában. A vizsgálatok azt állapíttatták meg, hogy a kút vize alkalmas fürdő táplálására, a városi tanács úgy határozott, hogy a 70 fokos víz felhasználásával termálfürdőt építenek, amely valószínűleg a következő ötéves tervidőszak alatt készül el. (Zalai Hírlap) Magyar alkatrészek lengyel autókhoz A KGST integrációs programja keretében a Zsigulik után a Polski Fiatokhoz is készít alkatrészeket a veszprémi Bakony Művek. A magyar—lengyel államközi szerződés előírásai szerbit hazánkban készülő Polski Fiat 126—P-alkatrészek kereken 60 százalékát a veszQ^gmt üzem állítja majd elő. i (Napim Levegőtisztaság A levegő tisztaságának védelme érdekében regionális tervet készítenek a borsodi iparvidéken. Ebben Borsod- nádastói Leninvárosig mintegy 80 település védettségi határait jelölik meg. A települések besorolásánál a környezeti hatásokat is figyelembe veszik. (Dolgozók Lapfm Kiskorú lányokat molesztált az utcán A szegedi városi és járási rendőrkapitányság garázdaság miatt eljárást indított Zámbó Ferenc 23 éves, szatymazi lakos ellen. Lcittasodva Szegeden leszó’ lított két kiskorú lányt, azokat kezüknél fogva rángatta, drasztikus szavakkal illette Őket. Mikor elmenekültek előle, utánuk szaladt, s egyiknek úgy a lábára taposott, hogy az megsérült. Zám- bót garázdaság miatt a rendőrség 30 nap elzárással sújtotta. (Délmagyarország) lóban az, hogy a jogerős járási tanácsi határozat szerint a föld tulajdonosa a Bessenyei Szakszövetkezet. Viszont a tízéves folyamatos — és jóhiszemű — használat és a földtörvény alapján ugyanígy jogot formálhat rá a Jókai Tsz is. Különösen, hogy a szakszövetkezet még azt sem bizonyította eddig, hogy adózik ezért a földdarabért, míg a Jókai Tsz nem csak adózott, hanem terveiben, kimutatásaiban szerepeltette, nagy összegű belvízrendezési munkát végeztetett rajta. A Bessenyei Szakszövetkezetben azt mondjak, végsőkig harcolnak jogaikért. A Jókai Tsz szintén kitart álláspontja mellett, s kártérítést követel az elmaradt haszonért. Társadalmi szemmel nézve két szocialista gazdálkodó szervezet vitájáról van szó, ahol nem lehet az elszabadított indulatokkal politizálni. A békés rendezés, és nem a pereskedés óhaja kell, hogy áthassa mindkét szövetkezet vezetőit. Lányi Botond Vita földiigyben " — 1 1 i Kié legyen 84 liold ? málhát minderre tulajdonjogot. A két szövetkezet közötti vitára a jogalapot egy 1966- os járási tanácsi határozat adta. A tsz-ek alakulása utá ni földrendezéskor a nyír szőlősi határban az említeti 84 holdas darabot alakították ki olyan területként, mint amelynek tulajdonosai nyíregyházi lakosok (köztük olya nők is, akik éppen a Besse nyei Szakszövetkezetnek a tagjai). A járási tanácsi határozat pedig az akkori birtokívek és tényleges föld- használat felülvizsgálatakor elrendelte, hogy erre a részre tulajdonosként a Bessenyei Szakszövetkezetei jegyezzék be. A furcsa csak az volt, hogy sem előtte, sem utána a szakszövetkezet nem tartott igényt a földdarabra. Először csak 1970-ben jelentkeztek, hogy mégis igényt tartanak a földre. De a szak- szövetkezet magatartása még ekkor is változó volt: 1971. december 20-án Lipták János elnök írásban jelenti be: „A szakszövetkezet a bejelentést a járási földhivatal egy leiratának téves értelmezése alapján tette meg, és arra irányult, hogy a nyirszőlősi Jókai Termelőszövetkezet használatában lévő és állami tartalékként nyilvántartott területet adják át részünkre, és az átadás után megvásároltuk volna.” Vagyis nem szövetkezeti tulajdonként, hanem állami földként akarták átvenni a földet. Ennyi előzmény után történt a tavaszi vetés, kiszántás. Hozzá kell tenni, hogy ugyanakkor hivatalosan is megindult az ügyintézés — no, és a két szövetkezet között a jogvita —, amely pontot tehet az ügy végére. A bíróság a járási-városi földhivatalhoz tette át az ügyet, hogy határozzon a 84 holdas tábla sorsáról, miközben a városi tanács — a választások óta Nyírszőlős is Nyíregyháza része — úgy döntött, hogy a jelenlegi állapotot tartsák fenn, s az arasson, aki vetett. A földvédelmi törvény értelmében is első szempont, hogy minden hasznosítható föld meg legyen művelve. Viszont éppen ez az 1963. január elsején életbe lépett törvény végrehajtási rendeleté mondja ki azt, hogy az akkori állapotnak megfelelő használati viszonyokból kel! kiindulni, bármilyen címen is gazdálkodik egy-egy földdarabon a szövetkezet. A pillanatnyi helyzet vaREJTÉLYES FOLYOSÓK..:
