Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

1973. augusztus 28. KELET-MAGYARORSZÄO 5. ©Ma! HÍRÜNK AZ ORSZÁGBAN Figyelő Rozst termesztés szántás nélkül A Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet az ófehértói Búzakalász, a jékei Szabad Föld és a vajai Béke Tsz- ben végez talaj javítási, ho­mokmegkötési kísérleteket. Ófehértón lápi mész talaj­erő-utánpótlással kísérle­teznek. Jékén és Vaján a helyben található javító­anyagokkal folyik kísérlet. Az encsencsi Virágzó és a nyírgyulaji Petőfi Tsz-ekben már több élve szántás nél­kül vetnek. Bebizonyoso­dott, hogy a direkt vetésű rozs több, mint négy száza­lékkal hoz nagyobb ter­mést a szántott területek­nél, emellett a szántást megtakarítják. E kísérletek­nek különösen a laza, szél- hordásos homoktalajon van jelentősége. (Július 18.) Kossuth rádió „Kishatármenti“ A határ menti megvék ke­reskedelmi áruválaszték bő­vítésének sajátos lehetősé­géről — a kishatármenti árucsere-forgalomról — szá­molt be a Kossuth rádió. Szabolcs-Szatmár megyé­ben már az elmúlt évben Romániából érkezett kon- zerveknek és italoknak is sikere volt, de a szabolcsi készítményeket is szívesen fogadták Romániában. A Kelet Szövetkezeti Kereske­delmi Vállalat és a romá­niai Szatmár megyei keres­kedelmi igazgatóság megál­lapodása értelmében na­gyobb mennyiségű konzer­vet kap Szabolcs-Szatmár, cserébe cigarettát, bort és szeszes italokat ad a me­gye. A kishatármenti for­galom az idén mintegy két­millió forint értékű lesz. Arról is tárgyaltak, hogy hamarosan román gyer­mekkerékpárokkal, búto­rokkal, üveg- és porcelán­árukkal bővítik a szabolcsi boltok választékát. (Július 24.) Magyar Nemzet A Népfront kitüntetettje Az idén első ízben nyúj­tották át a ..Népf'-ontmun- káért” kitüntetést. A kitün­tetettek között volt Kiss I-stvánné, a paposi Esze Ta­más Tsz tagía, a szövetke­zet nőbizottságának elnö­ke. Róla írt a Magyar Nem­zet munkatársa. Egy részlet a cikkből: ,,Most a kitünte­tés átvételekor két dolog ragao'ott meg nagyon. Az egyik az vplt, amikor a ki­tüntetettek nevében dr. Or- tutay Gyula arról beszélt, mennyire fontos, hogy a népfront politizáljon, kapocs legyen a párt és a tömegek között. Ennek szükségessé­gét én is nap mint nap ér­zem a mi falunkban, mert még nem mindenki olvas újságol, nem néz tévét, nem hallgat rádiót, s ezért igény­li, hogy bonyolult világunk számtalan dolgában segít­sünk eligazodni. A másik: a kitüntetettek között láttam több KISZ-korút is. Az utánpótlás a mi szövetke­zetünkben is probléma, a falu társadalmi szervezetei­ben is, pedig lassan át kell majd adni a helyünket. A fiatalok kitüntetése bizako­dással tölt el, hogy lám. Befejeződtek a nyírbátori zenei napok Nyírbátorban augusztus 2G-án befejeződött az idei zenei napok rendezvényso­rozata. Augusztus 18-án he­tedszer hangzott fel hazánk legnagyobb fa harangtornyá- nak kerengőjén a zenei na­pok szignálja: Farkas Fe­renc zenéje Tinódi dallamai­ra. Az első nap került sor az évenként ismétlődő ko­szorúzásokra is Báthori Ist­ván erdélyi vajda szobránál és Báthori István fejede­lem, lengyel király emlék­táblájánál. Négy koncert hangzott el a zenei rendezvények sorá­ban. Augusztus 18-án az est műsorát Mozart-művek, au­gusztus 19-én pedig Kodály- kórusművek alkották, ekkor hangzott el a minden évben műsoron szereplő Psalmus Hungaricus is. Augusztus 25- én Sugár Rezső: Hősi éneke és Liszt: XIII. zsoltára csen­düli fel. a befejező hang­verseny Händel: Judás Mac­cabeus című oratóriuma volt. Neves operaénekesek fellé­pésére került sor a koncerte­ken, a debreceni MÁV fil­harmonikus zenekar, vala­mint Veszprém város vegyes kara közreműködésével. Kül­földi szólistát is vendégül láttak a zenei napok egyik hangversenyén; Szemjon Sznitkovszkij szovjet hege­dűművészt. Hagyomány már, hogy a zenei rendezvények között képzőművészeti kiállítások is nyílnak a nyári program­ban. Az első kiállítást au­gusztus 19-én dr. Pogány O. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Tiltotta meg Kirchmayer Károly szobrászművész és Benedek György festőművész művei­ből. Augusztus 25-én Derű a művészetben címmel a Nemzeti Galéria anyagából nyílt kiállítás neves magvar festőművészek derűs, vidám témákat ábrázoló alkotásai­ból. Uj tantárgy az egyelemekeu a szervezési ismeretek A vállalati szervezés fej-, lesztésérői kormányhatározat intézkedett. Ezzel összefüg­gésben a művelődésügyi mi­niszter — egyetértésben az érdekelt főhatóságokkal — elrendelte: az egyetemek, valamint a műszakixés a gaz­dasági főiskolák valamennyi szakán oktatni kell a szak jellegének megfelelő szerve­zési ismereteket. 'Az oktatás fokozatos bevezetéséről, cél­járól, továbbá arról, hogy a szervezési ismereteket önálló tantárgyként, vagy más tan­tárgy (tantárgyak) keretében kell-e oktatni. az egyetem felett felügyeletet gyakorló miniszter intézkedik. A népgazdasági igényekhez alkalmazkodva a szervezési szakemberek képzésére az egyetemeken külön szakot is kell létesíteni. Ezen a sza­kon szerzett oklevélben a szervezői szakképesítést min­den esetben fel kell tüntet­ni, és az oklevél a végzett­ségnek megfelelő szervezői munkakörök betöltésére is képesít. Az egyetemek szervezési szakjain levelező oktatás keretében kiegészítő képesí­tést szerezhetnek a képzés szakirányának megfelelő ok­levéllel rendelkező szakem­berek. A kiegészítő képzés tanulmányi idejét és rendjét az egyetem felett felügyele­tet gyakorló miniszter álla­pítja meg. A miniszteri utasítás egy­ben leszögezi: az egyeteme­ken folyó továbbképzés tan­terveiben is megfelelő helyet kell biztosítani a szervezési szakirányú ismeretek okta­tásának. A szervezési ismeretek szakközépiskolai oktatásáról a tantervekben történik in­tézkedés. Az utasítás hatályba lé­pett. (MTI) lesznek, akik folytatják majd az áltálunk megkezdett munkát,” (Augusztus 19.) Magyar Hírlap Szatmári emlékek S-entendn n Össze! nyílik meg a szentendrei szabadtéri nép­rajzi múzeum. A nyolcvan­holdas terület elsőként be­rendezett része a Felső-Ti- sza-vidáket, ' Szabolcs-Szat­már megyét mutatja be. Négy portát. parasztgazda­ságot. pontosan követve az eredeti településszerkeze­tet. Ezek szerint elöl, az utcai fronton helyezkedik el a lakóház, mögötte a gaz­dasági épületek: ól, istálló, leghátul csűr, pajta. Van itt fonott tyúkól Garbóiéról, méhes • Panyolaról. csűr Botpaládról, góré Sonkád­ról, a bora Tiszabecsről. Különleges eljárással keze­lik, védik a faépítménye­ket, így például a nemea- •borzovai fa harangláb ge­rendáit is. Már elkészült és magasba nyúlik a karcsú faépítmény. Az eredeti tor­nyot építettek ilt újjá. ere­detiek a tartóoszlopok, s a legtöbb tartozék is. csak ahol feltétlenül szükséges volt, ott egészítették ki új darabokkal.' (Augusztus 10.) Könyvtáros Beszélgetés Ratkó Józseffel A Könyvtáros című lap munkatársa Ratkó József­fel a költészetről beszélge­tett. Jó néhány témát érin­tettek és árnyalt kép ala­kult ki a József Attila-dí- jas, háromkötetes költő sza­bolcsi könyvtárosról. Egy kérdés és egy válasz az írásból: „A fővárosban szü­letett, régóta falun- étr~ Mfr az oka ennek, miért vállal­ta ezt az életformát? —1 Falun élnem előny és mpn- kámból adódó kötelességem. Minden jó, amit gyerekko­romtól őrzök, faluról való. S ebből származik az a sze­retet, ami a faluhoz fűz máig, s el nem enged. Előny azért, meyt föld- és való- ságközelben élhetek búvási lehetőség nélkül, fegyelem­re és munkára szorítva. Kötelességem azért, mert én hitelben nőttem fel. el­sősorban falusi szegények kenyerén s törlesztenem kell. S grról is szó van. hogy éppen a jövő érdeké­ben föl kell mérni, meg kell vizsgálni elfogulatla­nul a kívülálló, a más osz­tálybeli higgadtságával a parasztság múltbéli és mg' szerepének lényegét, követ keztetni jövőjére, jövend-’ tennivalóira. S ehhez ne kém, aki születésem, osz­tályhelyzetem szerint Vfros' vagyok, falun kell élnem.” (Július 7.) Tapasztalatcsere, kicsit kesernyésen Olcsóbb lesz a zöldség ? Ilktől Dadáig mindenün­nen jöttek. Kertészek, elnö­kök, agronómusok, üzemgaz­dászok. Kecskemétig 240 ki­lométer volt, az út. Mind­annyian sokat vártak. Az or­szágos zöldségbemutató ér­deklődést keltett. A szak­ember ötletre. javaslatra, szakmai okosodásra számí­tott. A hírlapíró figyelt. Köz­ben a szem előtt ott lebeg­tek a háziasszonyi szatyrok. A hét végi piaci bevásárlások teherhordói. És az árak. Mert a lényeg végső soron itt rejlik. Mennyi és milyen zöldség van. és főleg meny­nyiért? Ez meghatározza a húslevest, a gyermek főzelé­két, a befőzést. És végső so­ron o hangulatot. Hangulatkeltő kiállítás Az út porát lemosott szak­emberek első útja a kerté­szeti főiskola aulájába veze­tett. A kiállítás csábító volt. Talán, túlságosan is. A leg­jobb Pest és Bács megyei szövetkezetek, Szentesről ér­kezett szövetkezetek, gazda­ságok, kertészetek, kereske­delmi szervek tárták elő áruikat. És méghozzá milyen áruikat! Ott díszlett a hibáktól mentes cscci paprika. Mel­lette a Szabolcsban ismeret­len szentesi—kinai kelká­poszta. Bőségesen a rebar­bara. Paradicsom, minden változatban. Tojás alakú, ke­rek, szín szempontjából vi­lágszínvonalú. Láttunk tár­konyt, szárított kaprot, hagymát, fehér görögdiny- nyét, padlizsánt, almapapri­kát, mirelit termékeket, olyanokat, amelyek a bolt­ban sosem láthatók. A be­mutató, ahol a termékek miellél i a díjak is láthatók voltak, meggyőzték a szak­embert, hogy a zöldségter­mesztés távlatai végtelenek. Aztán- jött az, ami minden­kit lázba hozott. A csoma­golás. Műanyag tálpék, Fó- linhevnriafok. Ésszerű móré­in ládfkák. Egvszem elves és családi csomagok. Nvlpnzsá- kok. egynemű zöldséggel. Röviden: világszínvonal. És mellette a fólia, a géo. amely csomagol, a módszer, ami a jövő. Csalódtok A szakemberek a szemlé­lődés után vártak valanvt. Inkáhh valakit. Aki meg­mond ia. mindez hogvan, miből, mennyiért, miként? A MÉM az országos bemutató rendezőié, eifele-ikezett ér­ből. A költség-számítások. a ' ’'•melé«i módszerek, a fai­iáik jyssmmási forrásai, a gé­nek gvárim "orHosao újok- bnn. maradtak. Vaheriek ve- 'éma.got és gumót, de ez1 Pesten a Rnttenhiú.er utcá­A Ke's'ieras'i Kertészeti F'is’íctli aulájában szép kiál­lítás keltette fel a szak- t emberek érdeklődését a zöld­ségtermesztés iránt. (A szerző felvétele) ban is kapni, ezenkívül mást semmit. És rpost íme, néhány nyi- latkoza: azoktól, akik kedve! kaphattak volna a termesz­tésre, de nem kaptak hozzá javaslatot, útbaigazítást. „Ez a csomagolás (tálca, fólia) csábító. Csinálnánk. Pénz is volna iá. De hol ve­gyük? Mennyiért? Mi a módszer? Hány ember kell hozzá ?” „Nézelődtünk, láttunk. A hogyanra választ nem kap­tunk. A MÉM kipipázhatja ezt a kiállítást a munkaterv­iről. Persze n-un lesz ettől több zöldség" .. „A Változatos termékfaj­ták érdekéinek. De hol ka­pok |iozzá magot? Palául át? Mi a termelés módja? Meg­nézni is érdemes volt. De hogyan lesz ebből Szabolcs­ban zöldség?” „Prospektus van itt va- goonyi. De mind mással foglalkozik. Villanypásztor, vegyszer. Ismerem. Semmi köze a zöldséghez. Nekem be kell számolni a tagságnak, mit; akarunk ezek u 1 án. Bel­esebb nem lettem. Legfeljebb szépérzékem gazdagodott,” A paradicsom jegyében A tapasztalatcsere és be­mutató következő napja a paradicsom jegyében telt el. Jártak megyerik szakemberei kutatóintézetben, kísérleti parcellán. Látlak léüzemet, konzervgyárat. Az élmény nem volt kicsi. A sveciálisan paradicsortytermesztők ré­szére bizonyára adott ta­Házhoz szállítják a fGiSolaiat Újabb szolgáltatás Mátészalkán Mátészalka város vezetői és vezető testületéi rendsze­resen foglalkoznak a lakos­ság jobb ellátásának. jobb kiszolgálásának lehetőségei­vel, keresve a legegyszerűb­ben megoldható, de mégis célszerű, hasznos megoldáso­kat. Persze, nem megy min­den egyszerre. Tavaly, például, a palac­kos propán-bután gáz ház­hoz való szállítását határoz­ta el és oldotta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága Ezt a ma már sokak által kihasznált és népszerű szol­gáltatást saját vállalatára, a költségvetési üzemre bízta a vb. A siker rövid egy év múltán is teljes. A költség- vetési üzemnek haszna nincs belőle, mert a 7 forint szállí­tási díj, csak a költségeket fedezi, mégis végzik ezt a munkát, hiszen az az igaza haszon, hogy a város lakos­ságát szolgálják vele. Az idén, szeptember 15-től újabb, hasonló jellegű lakos­sági szolgáltatás indítását határozta el a vb: ugyan­csak a költségvetési üzem — rendelésre házhoz szállítja a fűtőolajat kis tételekben, tehát kannákban is. A mód­szer hasonló lesz a gázszállí­tás rendszeréhez. Az olajat meg tehet rendelni a gyűjtő ládákba bedobott cédulákon (név, lakcím feltűntetésével) ugyanúgy, mint telefonon, de a szolgál!atást végző gépko­csivezetővel előre megbeszélt napokon is. Az olajszállítási szolgálta­tást a költségvetési üzem a TÜZÉP-nel közösen szerve­zi. A TÜZÉP adja az olajat és hozzá a 20 literes mű­anyag kannákat. A megren­deléseket a költségvetési üzem gyűjti & veszi fel, majd rendszeresen biztosítja a szállítást. Erre a célra kü­lön gépkocsit állítanak üzembe. A műanyag kannákért a fogyasztónak fizetnie nem kell, csupán — az első szál­lításkor — alá kell írni egy nyilatkozatot, hogy a kannát (esetleg többet is) átvette és azért anyagi felelősséget vál­lal. A nyilatkozat aláírása után csak azt kel! jeleznie a fogyasztónak, hogy mikor és mennvi olajat kér. Ha a szolgáltatást nem igényli to­vább — az olajos kannát vissza kell adni a költségve­tési üzem alkalmazottjának. Egy 20 literes kanna olaj házhoz szállításáért mind­össze 3 forintot kér az üzem. mert hasznot ezúttal se akar, csupán a szállítással járó költségeket fedezi a kannán­ként! 3 forint. fez. j.) pasztalatot. A kérdés csupán az, hogy Szabolcsban, ahol mindössze kettőezer holdnyi a paradicsom vetésterülete, mi lesz ebből a haszon. Az egész napos program, amelynek során találóan je­gyezte meg egy agronómus, hogy jó volt. mert a mező- gazdasági port ki is lehet köpni, csak azoknak adott valamit, akik a konzervgyá­raiknak termelnék. A fo­gyasztó. a piacozó ember ér­deke teljesen elsikkadt a rébvszgx szakkifejezések kö­zött. Néztem az ország min­den részéből érkezet4 embe­reket. Reiinlrás oarnsrinsi- S’onvrkwf. akik valami inat vártak, kertészeket, akik töb­bet és johhat akarnak a nt- acnak adni. A fitoPora re- 7is/Jens fajtákat nte«i-n’'’r- 'á-k. de a naradinanmínHák dzsungeliében épn úav bak­tattak. min' a megvásárol, hatatlan, de a1án1ot> vegv« <"'°rek között Szén volt a nénsor is. csak pn rtnm-”-d- ták volna, hogy az ára ötmillió. Ez, cMán a pora Ui «-so-n i-án- ti allergiát a maximumra növelte. M %8P volt haszontalan ! Hogy mindez pesszimisztl- kus? Lehet. Bár inkább kri­tikusnak szántam. Mert, ez az elnyújtott, szép, de felüle­tes bemutató nem felelt meg a várakozásnak. A MÉM egyik szakembere”, aki meg akarta őrizni inkogni tóját, így nyilatkozott. „Én állatte­nyésztő vagyok. A múlt hé­ten Békéscsabán voL tájkon­ferencia. Ott kevés vita volt a konzultáción. Itt a konzultáció sem jön össze.” A szabolcsi szakemberek vitáztak. Nem a konzultáci­ón, hanem utána. Az utcán, az Aranyhomok hím. a To­ronyház étteremben, a kollé­gium szobáiban, a buszban hazafelé. És ez jó volt. A vi­ta lényege: ellestünk néhány dolgot, mqst utánajárunk, hogyap. Nemrégen dr. Dimény, a mezőgazdaság minisztere a rádióban, mégpedig reggel háromnegyed hatkor úgy nyilatkozott, hogy a zöldség­programmal baj van. Nem úgy megy, ahogy a kormány elképzelte. Nos, a t.apaszta- 'ntcsere, a bemutató nem ol­dotta meg a kérdést. Hacsak úgy nem, hogy a szakembe­rek öntevékenyen gondol­kodni kezdtek. A hír, a le­hetőség terjed. A háziasszonyt nem érdek­li. mi zajlik a háttérben. A lény érdekli. Az olcsó zöld­ség. a bőséges ellátás. Íja más haszna nem volt a kecs­keméti találkozónak. csak annyi, hogy a szakember lel­kiismerete megmozdult, m^ir jó. Bár jobb lep volna, ha a lelkiismeret tippet is kap. Majd legközelebb. Bürget Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents