Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-26 / 199. szám
I. oldat fc^ELET-M AGYARORSZ A G W73 awp«srftjs SU. v> CSALÁD — OTTHON A takarót és párnákat különböző formájú, alakú csil- lagokból állíthatjuk össze. Az egyes darabokat horgolhatjuk két vagy több színné és különböző nagyságban. A minták kezdése azonos, három vagy négy láncszemei gyűrűbe zárunk. Minden sor első pálcáját három láncszem képezi és minden sort szoros szemmel zárjuk a kezdő 3 láncszemhez. Első sor: a gyűrűbe zári négyszer egy vagy egymás mellett két egyiáhajtásos pálcát horgolunk 2 láncszemes választással. A Torok számával alakúdnak ki íz egyes tormák. Ha négyzeteket akarunk, akkor a sarok veket 3 láncszemmel horgol iuk és mindig kétszer öltjük iele az egy vagy két darab •igyráhajtásos pálcát. Az ol- ialak ívébe mindig csak egyszer horgoljuk a mintát, A7 oldalívek két láncszemesek\ Annyi sort horgolunk amityen nagy négyzeteket aka- rank és az utolsó sornál kapcsoljuk össze. Ha kerek formát akar Link, akkor a gyűrűbe 9 egyráhajtásos pálcát, öl- lünk. A 2. sorban minden lálcába két pálcát, míg a következő soroknál minden második vagy harmadik pálcába öltünk két pálcát. ez mindig a fonaltól, a horgoló- tűtől és at! >1 függ, hogy lazán vagy szorosan horgolunk. Népművészet és a divat Külföldön rendkívül kedveltek a kalocsai hímzéssel készült népművészeti remekeink. térítők és egyéb lakásdíszítő kézimunkák, de a kalocsai motívumokkal dúsan hímzett estélyi öltözékek is. (MTI foto Bara István felv.) A vérkeringési betegségek megelőzése Az a nagyarányú érdeklődés, amelyet a Szovjetunió tanúsít napjainkban a szívizom-megbetegedések megelőzési, kimutatási és kezelési módszerei iránt, azzal a ténnyel magyarázható, hogy a legtöbb haláleset ennek a betegségnek a következtében fordul elő. A vérkeringési betegségek különböző formái, valamint a Szovjetunióban az életkor szerinti megoszlása komoly kutatómunka tárgya. A mjasznvikovi kardiológiai intézet például megfigyeléseket végzett 50—59 éves emberek egy csoportján. A megfigyelésekből kiderült, hogy minden ötödik ember iszke- miás szívbetegségben és a vizsgált alanyok egynegyede magas vérnyomásban szenved. A Szovjeunióban végzett kutatások során kiderült, hogy például Kelet-Szibéria egyes vidékein 30 évesnél idősebb 1000 dohányos közül 27 szenved szívkoszorú érelmeszesedésben. ugyanakkor 1000 nemdohányzó közül mindössze 16. Az iszkemiás szívbetegségekre vonatkozó kutatások során fény derült arra, hoggy Üzbegisztán bizonyos vidékein a növényi zsírokat fogyasztó bennszülött lakosság 3,2 százaléka szenvedett koszorúér-elme- szesedésijen, ugyanakkor a bevándorolt és kizárólag állati zsiradékkal táplálkozó hasonló korosztály 8,8 százalékos megbetegedési arányt mutat. Másik lényeges tényező a foglalkozás. A tudományos dolgozók és a műszaki szakemberek körében az érrendszeri betegségek előfordulási aránya kétszeresé a' munkásokénak. akik nem végeznek olyan nagy pszichikai feszültséggel járó munkát. Ami a nőket illeti, magas vérnyomás leginkább a telefonközpontosokat és a táv- frászokat fenyegeti, akiknek munkája nagymérvű és hosz- szantartó feszültséggel jár. A szívizom-infarktus előidézésében egyre nyilvánvalóbb szerep jut az úgynevezett stressállapotnak. A moszkvai kardiológiai intézetben számos esetben tanulmányozták az infarktust megelőző körülményeket Kiderült, hogy az infarktust a betegek 20,5 százalékánál súlyos pszichikai megrázkódtatás, 35 százalékánál néhány napon át tartó pszichikai feszültség, 30 százalékánál hosszú időn át végzett túlhajtott munka és 4,5 százalékánál túlzott fizikai megerőltetés előzte meg. Igen fontos kezdeményezés az ipari létesítményekben szervezett megelőző kezelés. Emellett azonban — és erről soha nem szabad megfeledkezni — a legfontosabb mindig a megfelelő fizikai tevékenység, és a korszerű, egészséges étkezés. Kárhoztatandónak tartjuk azt az életmódot, amelyben az ember napi 8 órai munka után kizárólag olvasással foglalkozik, vaev minden szabad idejét — lehetőleg it" lozgatva — a televízió előtt tölti. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az emberi kapcsolatoknak. mert az elvtársias- ság, az önuralom, a mások tiszteletben tartása nemcsak erkölcsi követelmény, hanem egy egészséges generáció nevelési alapelve is. A HÉTKÖZNAPI IDŐBEOSZTÁSRÓL Mostanában sokszor esik szó arról, hogyan is kell — sőt inkább: hogyan érdemes? — eltölteni a hétvégi szabad időt. Szakemberek mondják el véleményűket, s beszámolnak a helyes időbeosztással kapcsolatos különböző vizsgálataik eredményéről. Legtöbbször a szabadszornbatról esik szó. Pedig a hét nem csupán szombatból és vasárnapból, azaz munkaszüneti napokból áll, hiszen ott vannak még a ritkábban emlegetett hétköznapok is. És szabad idő természetesen ezeken a napokon is akad. Ezért érdemes a hétköznapi szabadidő-beosztásról is szólni. Bevezetőként annyit, hogy a tanácsadó nehezebb helyzetben van, ha a hétköznap a téma, lévén minden munkahelyen más és más munkarend. Hely hiányában nem lehet külön-külön tanácsot adni a délelőttösöknek, a délutánosoknak és az éjszakásoknak: az alábbiakból mindenki azt hasznosítsa, amire lehetősége van. Kezdjük az ébredéssel... Akármilyen zsúfolt nap vár ránk, mindenképp úgy állítsuk be az ébresztőórát, hogy legalább öt-tíz percet tornáz- hassufik. Természetesen nyitott ablaknál. Ez a kis mozgás és a jó levegő felfrissíti szervezetünket, s ha fárasztó nap elé is nézünk — a kezdet legalább biztató. Akik tehetik, sétáljanak is — például, ha közel van a munkahely, lehet, gyalogolni, nem feltétlenül kell járműre szállni. Ez idő alatt még egyszer át lehet gondolni a ránk váró teendőket, mert a szabad levegőn gyalogolva, feltétlenül jobban fog az agy. A nap további részére vonatkozó hasznos ötletek ilyenkor támadnak a legkönnyebben. Ugyanezt a sétát kell megtenni a munka befejezése után is. Igaz. ilyenkor már nemigen van szükség újabb ötletekre, de a fej kiszellőztetésére igen. (Az íróasztal mellett dolgozóknak különösen hasznukra válik a mozgás az egész napi ülés után.) Otthon ne legyen az első dolgunk a televízió bekapcsolása. Nem érdemes a készülék elé ülni, csak akkor, ha a már előre kiválasztott műsor elkezdődik. Helyette ajánlatosabb egy kis olvasás. Olvasás — mondjuk — a kényelmes karosszékben. De semmi esetre sem evés közben. Az evésre fordítsunk sóik gondot: nem szabad kapkodni, sietni, mert mindkettő az egészségünk rovására megy. (Szintén az egészségünk érdekében egy jó tanács: a vacsora előzze meg néhány órával a lefekvést, de akkor is könnyű ételekből álljon.) Hogy mit lehet még hétköznap csinálni? Moziba és színházba menni, találkozni a barátokkal, ismerősökkel és így tovább. Sok a lehetőség. A lényeg az, hogy a munka és a lefekvés közötti órákat kellemesen, okosan töltsük eL Ami pedig a legfontosabb: az alvásra mindig elegendő időt kell szánni Ha lehet altató nélkül feküdjünk le. úgy, hogy legalább hat-nyolc órát pihenhessünk. TÍZ PERC TORNA Naponta könnyűszerrel elvégezhetjük ezt a rövid, ösz- szesen három változatbői álló tomagyakorlatot. Ezzel biztosíthatjuk izmaink rugalmasságát. és sikeres harcot folytathatunk a karcsúságért. Akinek pedig — saját megítélése szerint is — van már némi súlytöbblete, feltétlenül próbálja meg kitartó tornával ledolgozni. 1. Kis terpeszállásban kezdjük a gyakorlatot, karfelemeléssel, majd nyújtott karunkat háromszor ütemesen még hátralendítjük. Nyújtott karral nagy ívben előrehajolunk és karunkat háromszor ütemesen nyújtjuk még jobban a padló felé. Ezt a gyakorlatot első alkalommal legalább háromszor, később tetszés szerint minél többször ismételjük. 2. Hanyatt fekve, két karunkat a fejünk alá behajlítjuk, ujjainkat összefonjuk, lábunkkal pedig folyamatos kerékpározó mozgást végzünk: felhúzzuk a jobb térdünket, a lábfejet lefeszítjük, ugyanakkor a bal lábat előrenyújtjuk, a lábfejet felfelé feszítjük. Teljes lábnyújtás után azonnal kezdjük visszahúzni a bal Iáhat és nyújtjuk előre a jobbot. Élő- szőr 5—6 mozd ulatváltáa ebből is elég, később egyre kitartóbban „kerékpározzunk.” 3. Leülünk a padlóra, törzsünket két hátratett karunkkal támasztjuk. Felemeljük a nyújtott bal lábat és az előrelendülő jobb kézzel megfogjuk a boka körül, háromszor magunk felé húzzuk. Ugyanezt ellenkező két végtagunkkal is megismételjük. Bélycggyujtés Még pár nap és vége a vakációnak, kezdődik az új iskolaév. Felsőbb osztályba lép az ifjúsági bélyeggyűjtő mozgalom is. Az elmúlt iskolai évben megyénk területén 54 ifjúsági szakkör 1314 tággá) működött. Sok ez, vagy kevés? Ha a korábbi éveket vizsgáljuk, feltétlen előrelépésről kell beszélnünk. Ha a megye területén működő általános és középiskolák szá- - mát nézzük, jövünk rá arra, hogy még igen sok a tennivaló az ifjúsági bélyeggyűjtők szervezése terén. Az új iskolaév kezdetén az első feladat: ott, ahol a múlt évben már működött ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör, indítsuk be annak munkáját. Ezekben az iskolákban már ismerik a tennivalókat, a MABEOSZ kelet-magyarországi területi irodája a beinduláshoz szükséges nyomtatványokat, a teendőket tartalmazó körlevelet folyamatosan küldi ki az iskoláknak. Sok olyan iskoláról, tanintézetről tudunk, ahol már eddig is többen érdeklődtek a bélyeggyűjtés iránt, de bé- l.veggyűjtő szakkör még nem működött. Mindezek: tájékoztatására ismertetjük, hogy ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök alakíthatók: a) Általános iskolákban (3 éves életkort betöltött fiatalok részére). b) Középiskolákban (szak- középiskolákban, iparitanuló intézetekben stb). c) Űttörőházakban. kul- túrotthonokban, művelődési házakban (8—18 éves korig)» d) Helyi KISZ-szervezetéfB keretében. Egy ifjúsági szakkör kékszáma 15—50 fő lehet, a megalakuláshoz tehát 15 fő beszervezése szükséges. Ha valamely kisebb községben nem sikerül 15 fő ifjúsági tagoí szervezni, úgy külön engedély alapján 10 fővel is megindulhat a szakkör, de az engedélyt minden esetben fcffi- lön kell kérni. Minden tanuló elsősorban saját iskolájában működő bélyeggyűjtő szákkörnek lehet a tagja. Aaneny- nyiben iskolájában nem működik szakkör, akkor Jelentkezhet felvétele végett más iskolában, vagy úttörőházban, művelődési házban működő ifjúsági körnél. Az érdeklődők megkeresésére a MABEOSZ kelet-magyarországi területi Irodája Í4401 Nyíregyháza, Mártírok tere 190 a részletes felvilágosítást megadja és a szervezéshez szükséges nyomtatványokat megküldi. A szervezéshez mind a régi szakkörökben, mind a» újonnan alakulóban lehet é» szükséges is megfelelő propagandát kifejteni. Egyrészt! az iskolát elvégzettek helyébe kell új tagokat toborozni másrészt a fiatalok százaival kell megismertetni a bélyeg— gyűjtés szépségeit, hasznosságát. A propaganda során kell megismertetni a fiatalokkal. hogyan tudják a bélyeget felhasználni tanulmányaik kiegészítésére, hogyan érthetik meg a bélyeg eszmei mondanivalóját ahhoz, hogy megszeressék és megtanulják érteni is a bélyegeket. És most egy felhívás a felnőtt bélyeggyűjtő körökhöz. Csaknem mindenütt van még olyan iskola a városokban éppen úgy, mint a falvakban. ahol ez ideig nem volt önálló ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör. Nagyon kívánatos, hogy minden felnőtt kör tűzze maga elé, hogy a következő hónapok során legalább egy-egy új szakkör megalakításához segítséget nyújt és működésében patronálja. Kezdődik az új‘ iskolai év. Újult erővel, jól kipihenten dolgozzunk együtt tovább. hogy a most következő iskolai évben tovább növekedjék! az ifjúsági szakkörök és bélyeggyűjtők száma, váljeúa még tartalmasabbá a szakká^ ti étet wwrt W*