Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

»XX ÉV FÓLIÁM, 1». SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1973. AUGUSZTUS 26, VASÁRNAP KAPUNK TWTÁmXBÖB Interjú a lakatossal <S. ofdall BSIcsődegondok Nyíregyházán (5. oldal)' ^ReF’-es a Kolumbiában (5. oldal* Fent és lent.,. (7. oldal) Munkásélet A legutóbbi évek adatai azerint évente kereken het­venezerre tehető az iparban és a mezőgazdaságban szak­munkásvizsgát tett fiatalok száma. Szakmunkás-bizo­nyítvánnyal a kezükben, nagy tervekkel, nem kevés reménységgel indulnak el az életbe, bizakodva. hogy beilleszkedésük a felnőtt társadalomba zökkenőmen­tes lesz: tisztességes megél­hetés, az előmenetel lehetősé­ge, megértő munkahelyi kö­zösség várja őket. Abban a tudatban, hogy tanáraiknak igazuk volt. amikor a szak­mai tudnivalókkal egyidőben beléjük oltották azt a meg­győződést, hogy munkásként érvényesülni napjainkban nem jámbor óhaj, hanem vonzó realitás. Ami a megélhetést illeti; bíztató és folyamatosan ja­vuló helyzetről vallanak a személyes tapasztalatok. Eredményes intézkedések tör­téntek a különböző foglalko­zások anyagi elismerése kö­zötti aránytalanságok mér­séklésére. Az egyes szakmá­kon belül ugyanakkor foko­zottan érvényesül a differen­ciáltság elve, a korábban sűrűn tapasztalt egyenlősdi- vel ma már ritkábban talál­kozunk. A végzett munka mi­nősége szerinti javadalmazás — az elveket tekintve általá­nos érvénnyel — különbséget tesz jó és kevésbé felkészült szakmunkás között, növelve ti munkás személyes érdekelt­ségét, egyéni boldogulásával kapcsolatos bizakodását. A fiatal szakmunkások — de nemcsak ők, hanem azok a társaik is, akik érettségi után,- egyetemi felvételre várva ideiglenesen válasz­tottak a fizikai munkát — meggyőződhetnek arról is, hogv ma nem hat frázisként, ha azt mondjuk: a munkás a termelés főszereplője. Nem véletlen például, hogy újab­ban sokar. kérik felvételüket a munkás szocialista brigád­jaiba a műszaki értelmisé­giek közül is. Hiba lenne azonban a tnunkássorsok alakulását ki­zárólag a bérkategóriák sze­rint vizsgálni. Van másfajta előmenetel is, amely — amellett, hogy lényeges mér­tékben kihat az anyagi bol­dogulásra — a tanulással, önképzéssel függ össze. A fiatal szakmunkások, akik­nek közel fele egyébként már az úgynevezett emelt szintű képzésben részesül, nem sza­bad, hogy abbahagyják a ta­nulást. hiszen ez előrehaladá­suk végét jelenti. Sokan is­merik egyik. Japánban járt szakszervezeti küldöttségünk tapasztalatát egy ottani nagy­üzemben. ahol az udvart söprögető munkásokról kide­rült, hogy néhány éve még szakmunkásként dolgoztak. A nagy iramú műszaki fejlő­déssel azonban nem tudtak lépést tartani, s régebben szerzett szaktudásuk elavult, feleslegessé vált, újat nem tanultak, így számukra _csak az udvartakarítás lehetősége maradt. Ilyen veszéllyel nálunk ma még ritkán kell szembenéz­ni, de a jövő nem érhet sen­kit készületlenül. A mai szaktudással holnap már nem lehet érvényesülni: az öt-tíz év múlva szükségessé váló új szakismeretet csak szüntelen tanulással lehet megszerezni. Fiatalok érvényesüléséről lévén szó, különösen fontos­nak kell tartanunk a munka­helyi közösségek emberfor­máló szerepét. A közvetlen környezetre gondolunk első- aorban, azokra az idősebb Befejeződött a nemzetközi nyelvészeti konferencia Nyíregyházán fü Száz teherautó árut szállít fi Buszon az almáskertekbe stíl Rakodóházi sok Szatmárban Felkészülés az őszi csílcifor^atomra A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán augusztus 25-én befejező­dött a Szociolingvisztika és anyanyelvi oktatás című nemzetközi nyelvészeti kon­ferencia. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézete, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem szociológia tanszéke rendezésében, a Mű­velődésügyi Minisztérium, a Magyar UNESCO Bizottság és az Országos Pedagógiai Intézet támogatásával augusz­tus 22-én kezdődött tanács­kozásra mintegy hatvan ma­gyar nyelvész, továbbá szá­mos külföldi vendég érkezett Lengyelországból, Csehszlo­vákiából, az NDK-ból, a Szovjetunióból, Romániából. Jugoszláviából, Angliából, Belgiumból, Franciaország­ból, az USA-ból és Ghánából. Részt vett a konferencián Knopp András, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos, kulturális és közoktatá­si osztályának munkatársa. Kerekasztal beszélgetése­ken vitatták meg a nyelv és társadalom összefüggésének kérdéseit, a köznyelv és a Kállai Sándor, az MSZMP megyei Bizottságának titkára szombaton fogadta a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa meghívására megyénkben tartózkodó szovjet szakszer­vezeti delegációt, amelynek vezetője Jurij Ivanovics Sztencsuk, a Szovjetunió Kárpátontúli Területe Szak- szervezeti Tanácsának elnöke, tagjai: Ivan Vasziljevics Csu- na. a Szovjetunió hőse, az Uszty-Csornai Erdőkombi­nát turlati erdőrészieaének vezetője és Anna Jurievna Balia, a Berenovói Ruhagyár varrónője. A fogadáson jelen volt dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. A küldöttség szabolcs­Az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportja előadásaival, rendezvényei­vel, kapcsolataival hozzájá­rul Szabolcs-Szatmár építő­ipari színvonalának emelésé­hez. A csoportnak jelentős szerepe volt az alagútzsalus és a házgyári technológiák megyei bevezetésében, az azok alkalmazásához szüksé­ges ismeretek terjesztésében. Az egyesület a továbbiakban is fő feladatának tekinti az építőipar fejlesztését — mondta ki az augusztus 24-én tartott ülésén az egyesület vezetősége. Annak érdekében, hogy munkáját a lehető legjobban összehangolja az országos és megyei építéspolitikai el­képzelésekkel, még ebben az különböző rétegnyelvek vi­szonyát, az egyes nyelvi ré­tegek jellegzetességeit, vala­mint az anyanyelvi oktatás korszerűsítésének feltételeit. A szociolingvisztika egyes kérdéseiről kutatási beszámo­lók is elhangzottak. A tanácskozás utolsó ke­rékasztal megbeszélésére augusztus 25-én került sor az anyanyelvi oktatás korsze­rűsítéséről, majd a konferen­cia záróüléssel fejeződött be. A záróülésen megjelent dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osztályvezető­je és dr: Benczédy József, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Dr. Szépe György kandidátus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének csoportvezetője foglalta ösz- sze és értékelte a konferen­cia munkáját, majd az ülés dr. Margócsy József, a tanár­képző főiskola főigazgatója zárszavaival ért véget. A nemzetközi konferencia befejezése után a Szabolcs- Szatmár megyében tanító magyar nyelv szakos tanárok tartottak megbeszélést a ta­nácskozáson elhangzott leg­fontosabb oktatási témák gyakorlati alkalmazásáról. szatmári látogatása szerdán kezdődött. A vendégek a szakszervezeti munkát ta­nulmányozták a nyíregyházi ruhagyárban, az erdő- és fafeldolgozó gazdaságban, a Nyírmadai Állami Gazdaság­ban, a nyíregyházi cipő­gyárban, a megyei építőipari vállalatnál, városnézésen vettek részt Nyíregyházán és ellátogattak Sóstófürdőre. Szombaton a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezetőivel értékelték a látogatás ta­pasztalatait. A szakszervezeti küldöttsé­get szombaton délután a ma­gyar—szovjet határon Kanda Pál, az SZMT vezető titkára és Abari Attila, az SZMT titkára búcsúztatta. évben több neves előadót hív meg. A vezetőség ülésén határo­zatot hozott a mátészalkai csoport megerősítése, a kis- várdai csoport hivatalos meg­alakítására. Foglalkozott egy nyírbátori csoport létesítésé­vel is. Elemezték az ifjú mű­szaki értelmiség munkáját, gondjait. Az elmúlt évadban sikeresen működött műszaki klub októbertől újra műkö­dik. A vezetőség az ülésen kívánt további sikereket Scholtz Bélának, akit a kö­zelmúltban az ÉTÉ országos elnöksége az építészi alko­tás és az egyesületi élet fej­lesztése terén elért kiemel­kedő eredményeiért „Alpár Ignác” éremmel tüntetett ki. Szabolcs-Szatmár hagyo­mányos mezőgazdasági jelle­géből adódik, hogy a közle­kedésben, szállításban az őszi csúcsforgalom, a beta­karítás után, a termények el­szállítása adja a legnagyobb feladatot a fuvarozó vállala­toknak. A Volán 5. számú Válla­lata ebben az évben a szo­kásosnál korábban hozzá­kezdett a mezőgazdasági ter­mények szállításához. A vál­lalat kocsiállományának kö­zel 10 százaléka már ma is mezőgazdasági termények szállításával foglalkozik. A Nyíregyházi Konzervgyárnak 30 teherautója dolgozik, ezek a gépkocsik — és a ter­melőszövetkezetek teherautói, vontatói — a friss zöldárut szállítják a konzervgyárba feldolgozásba. Amikor né­hány héteá belül csökken a koú.'ervgyári szállítás meny- nyisége, akkor a Volán eze­ket a teherautókat az alma­szállításra állítja be. Mivel a vállalat gépkocsijainak nagy. része állandó szerződéssel van lekötve, ezért a Volán Tröszt más vállalatai is be­segítenek az őszi szállítások­ba. Szeptemberben és októ­berben a különböző vállala­toktól mintegy száz teherau­tó vesz részt a szabolcsi szál­lításokban. A teljes őszi csúcsnál a vállalat kocsiállományának 30 százaléka foglalkozik majd a mezőgazdasági termények szállításával. Az alma mel­lett emelkedett a cukorrépa szállítási igénye is, a tervek szerint több, mint tízezer tonnát kell szállítani a vas­útállomásokra, illetve a cu­korgyárba. Az almaszüret megnöveli a a személyszállítási igényeket is. Az állami gazdaságok írvnkásait Volán-buszok szállítják az almáskertekbe. A vállalat 14 autóbuszt állít erre a célra, a napokban már szinte valamennyi busz el­kezdte a szüretelők szállítá­sát. Itt is segítséget adoJJ a Volán Tröszt. a veszprémi vállalattól is érkezik néhány kocsi, hogy részt vegyen a munkások szállításában. A vasútnál már ma is olyan mutatói vannak a forgalom­nak, hogy lényegében az őszi szállítási csúcs kezdetéről be­szélhetünk. A kocsipark fel­készült a nagy tömegű áruk szállítására. Az egyik legna­gyobb feladat az almaszállí­tás. Ehhez elegendő normál nyomtávú vasúti kocsi áll rendelkezésre és az átrakó- állomásokon is úgy szervezik a munkát, hogy a teherautó­val szállított alma mielőbb vagonba kerüljön, s eljusson a Szovjetunióba. A közeli he­tekben a széles kocsikban 120—130 ezer tonna ' alma hagyja el az országot. A vas­úti vagonokat a záhonyi át­rakókörzet forgalmának biz­tosítása mellett állítják ki. Az újburgonya szedésével már néhány hete megkezdő­dött a burgonyaszállítás. Ugyanakkor a jó gabonater­més hatására elindultak az első exportszállítmányok Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaság­ba. Külön felkészülést jelent a vasútnak a cukorrépa szállí­tása. A tavalyitól mintegy 20 százalékkal nagyobb az el­szállításra váró cukorrépa mennyisége. A fakodás gé­pesítése érdekében nagyobb körzeti állomásokon össz­pontosítják a vagonokba való berakást. így VásárosnaményJ ban, Csengerben és Fehér- gyarmaton építenek ki egy- egy ilyen rakodóbázist; ahonnan nem csak egyes ko­csikban, hanem Komplett irány vonatokkal is szállítják a cukorrépát a Szerencsi Cu­korgyárba. Az élőállat-fuva'rozás'oall jó közepes forgalom van már­is. A debreceni vasútigazga- tóság területén közeled­nek a múlt évi havi ezerva- gonos szállítási mennyiség­hez. Az importáló nyugati or­szágok folyamatosan fogad­ják a magyar vagonokat. Az őszi szállítási csúc* mellett és az idényjellegű termények szállításával egy­időben a vasútnál továbbra is igyekeznek biztosítani a nagy tömegű kő és kavics szállítá­sát. A bányák kapnak eiég vasúti kocsit, bár az igénye­ket nem tudják minden, eset­ben kielégíteni. Export a HAFE ból Több, mint 2060 darab ilyen kis „szállítókocsi” készfii » HAFE nyíregyházi gyárában. A darabok a Lenin Autógyár készülő mvnkaszaiagjának alkatrészei. A képen: Csajbófeí Károly és Virág János szereli a darabokat. (Hammel J. felv). Elutazott megyénkből a szovjet szakszervezeti küldöttség Az ÉTÉ a megye fejlesztéséért munkásokra, akik mellé a pályakezdő szakmunkást először beosztják. A műveze­tőre. aki az első önálló fel­adattal megbízza. A műhely­bizalmira, az ifjúsági vezető­re, aki először érdeklődik a körülményei, tervei, elképze­lései felől. A brigádra, amellyel először ül le fehér asztalhoz egy pohár sörre — mindazokra, akik az összetar­tozás tudatával foglalkoznak vele. S apródonként avatják be mindabba, amit az isko­lában nem tanult, nem is ta­nulhatott, amelynek neve: munkásélet. Aki ezt nem is­meri meg színével, fonákjá­val együtt, az soha nem tud­ja meg, mit jelent munkás­ként érvényesülni. „Azt jelenti, hogy becsüle­tet szerzünk a munkának, mert így lesz becsületünk nekünk is. Ha úgy adódik, bele kell szólnunk a nagyok dolgába, de úgy, hogy ne csak a magunkét fújjuk. hallgassuk meg a másikat is. Úgy éljünk, hogy ne csak másokra tartsuk kötelező­nek a munkásélet szabályait, hanem mindenekelőtt ma­gunkra nézve...” Egyik nagyüzemünk szo- cialistabrigád-vezetője aján­lotta mindezt a figyelmem­be, Korosabb ember, aki részt vesz az üzemi vezetők fontos döntéseinek meghoza­talában. Véleménye mindig a közhangulatot tükrözi, ál­lásfoglalásaiban munkástár- saí véleménye is megmutat­kozik. Minden szavában ki­fejezésre ült a hűség azok­hoz, akiknéz tartozik. akik»| szót emel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents