Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-03 / 180. szám
1. otdai kELET-MAGYARORSZÄß 1973. augusztus 1. I Újdonságok 7udományos kutatások *$• Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Mesterséges jégverés Elverte a jég a határt. Sajnos erre néhány napja volt példa, amikor a kora délutáni órákban a felhőszakadással együtt nagy sávokban jég is hullott. Kukorica, dohány, cukorrépa látta a kárát. A jég a mezőgazdáig és a mezőgazdasági szakemberek rettegett ellensége. Mindenki, aki a mezőgazdaságban dolgozik, vagy azt ismeri, amikor viharfelhő közeleg, azért sóhaj tozik, hogy csak jég ne legyen. Ezek után kissé meghökkentő dolog ha leírjuk, hogy nem csak természetes, de mesterséges jégverés is van. A Nyíregyházi Agrotechnikai Kutatóintézet szakemberei ebben az évben fejeznek be egy öt éve tartó kísérlet- sorozatot, amelynek lényege a burgonya mesterséges jégverése. A kísérletsorozat vezetője és irányítója Bukai József kandidátus erről a szokatlan és érdekes kísérletről a következőket mondta el. A kutatók feladata nem csak az, hogy fajtanemesítéssel, új fajták előállításával kísérletezzenek, az is, hogy olyan fajták kerüljenek köztermesztésre, amelyek ellenál- lóak, és gondolni kell arra Is, hogy miként védjék meg a termesztett fajtákat a kártevőktől. az elemi csapásoktól. A mesterséges jégverésnek sokirányú a célja. A tapasztalatokat különböző Intézmények hasznosítják, ezenkívül a mezőgazdasági üzemek is hasznos tanácsokat kaphatnak. Mint említettük, a burgonya mesterséges jégverése 1969-ben, öt évvel ezelőtt kezdődött. Kis parcellákon, közép- és későérésű fajtákkal kísérleteztek. Az érési csoport lényeges, hiszen jelenleg a hazánkban termesztett 19 fajta burgonya három érési csoportba sorolható, korai, közép- és későérésű. A korai fajták közé tartoznak a gülbaba, egy holland fajta és a nyírségi korai fajták. A középérési csoport jellegzetes burgonyái a kisvárdai rózsa, a somogy- gyöngye, a somogysárga, a keszthelyi sárga és keszthelyi rózsa, valamint szintén egy holland fajta. A későérő burgonyák közül említésre méltó az aranyalma. Kérdés, vajon miért a közép- és későérő fajtákkal végeztek kísérletet. Köztudott, hogy a jégverés általában júliusban, augusztus elején okoz I nagy károkat, akkor, amikor a burgonya lombozata bimbózásban, virágzásban, vagy közvetlenül a virágzás után van. Ezek után lényegében eljutottunk ahhoz a ponthoz, amikor a kísérlet lényegét leírhatjuk. A mesterséges jégverés, vagy ahogyan Bukai József kandidátus mondta, a kezelés, három fázisban történt. Bimbózás, virágzás és virágzás után négy héttel. A mesterséges jégverésnél nem jeget alkalmaznak, hanem a burgonyaszár roncsolására alkalmas eszközöket. A roncsolás szintén három erősségű. 25 százalékos, 50 százalékos és 100 százalékos. A kutatók a kísérletsorozat ideje alatt megállapították, hogy a burgonyát jégveréskor á legnagyobb kár a virágzáskor, illetve a bimbózáskor éri. Kisebb a kártétel virágzás után négy héttel. Az is lényeges tapasztalat, hogy a jégverés nem csak mennyiségi, de minőségi károkat is okoz. A minőségi kár az. hogy a gumó kisebb, nem fejlődik ki teljesen. Magyarországon a burgonyát étkezésre termesztik. éppen' ezért étkezési szempontból a gumónagyság lényeges. A kísérletsorozat befejezési stádiumában arra is választ kértünk a kutatótól, hogy ha a jégverést nem is lehet megakadályozni, van-e lehetőség a kártétel enyhítésére? A legbiztonságosabb az, ha a mezőgazdasági üzemek korai burgonyafajtákat termesztenek, de erre csak korlátozott a lehetőség. Ezen kívül arra is törekedni kell, hogy a termesztett burgonya nagy tömegű termést adjon, és a hozam vonatkozásában a közép- és későérésű burgonyák igen jelentősek, ezenkívül arra is tekintettel kell lenni, hogy a fogyasztók bizonyos burgonyafajtákat megszerettek, megszoktak, tehát termeszteni kell. Ha a burgonyát mégis jég éri, akkor a terméskiesést a lombtrágyázással még ellensúlyozhatják. A kutatók karbamidos lombtrágyázást végeztek, s az ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy a jégverés nagyságától, illetve idejétől függően mintegy 15 százalékkal csökkenthető a veszteség. Kisebb jégverés esetén a lombtrágyázást közvetlenül a jégverés után kell elvégezni. Ha a burgonya lombozatát 100 százalékos károsodás éri, akkor meg kell várni az újrasarjad- zást, és akkor tanácsos a lombtrágyázást elvégezni. Beszélgettünk arról is, hogy az öt évig tartó kísérletsorozat szerencsés „esete” volt, hogy a kontrollparcel- lákat soha nem érte természetes jégverés, így a tapasztalat a kísérlettel kapcsolatban a lehető legjobb. Érdekes megemlíteni azt is, hogy a mesterséges jégverést nem csak a burgonyánál, de más kultúrnövényeknél is alkalmazták, illetve alkalmazzák. Többek között cukorrépánál, kukoricánál, paprikánál, hagymánál. Seres Ernő SZAKKÖNYVTÁRUNK : Növényevő halak „ ... a Természet — amely minden tudás forrása vonakodva válaszol, s csak ha a kísérletezés szabatos nyelvén faggatózunk, mond egy-egy halk igen-t, vagy nem-et.” (Selye János) A szerzők: Antalfi Antal és Tőig István úttörő munkájára — a növényevő halak magyarországi hasznosítására igent mondott a természet. Vizeink halhústermése a_ telepítések hatására jelentősen nőtt. Megoldódott a három, hazánkban új halfaj szaporítása. Hosszú út vezetett azonban a sikerekig. Ezt az utat, s az elért eredményeket írják le a szerzők második kiadásban^ megjelenő könyvükben. Részletesen, mégsem terjengősen, színes, világos előadásmódban ismertetik az amur és a két busa honosításának történetét, szaporításuk, telepítésük és tartásuk technológiáját. A könyv olyan alapos ismeret- anyagot tartalmaz, hogy a növényevő halak tartásával foglalkozni kívánók szinte minden problémájukra választ kapnak belőle. Nemcsak a tartó gazdaságok szakembereire gondoltak a szerzők, hanem a halat vásárolni kívánó fogyasztóknak is tanácsokat adnak a könyv végén közölt receptekkel. A könyv sikerét bizonyítja, hogy az első kiadás viszonylag rövid idő alatt elfogyott, s közben Nyugat-Németor- szágban és Lengyelországban is kiadták. Az új kiadás az eltelt négy év gyakorlati tapasztalatai alapján kialakult tartástechnológiával, a szaporítással, valamint az új halfajokon észlelt betegségek és gyógykezelésük részletes ismertetésével korszerűsödött. VÉDŐRUHA VEGYSZERREL DOLGOZÓ TRAKTOROSOKNAK. A mezőgazdaságban j a nagy hatású vegyszerekkel dolgozó traktorosok sok esetb en vannak mérgezésnek kitéve. A vegyszerártalmak és a mérgezés kiküszöbölésére a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézete levegő-befujásos kámzsát tervezett, amelybe a traktor légkompresszorából szűrő- tartályon keresztül juttatják a friss levegőt. A hatásos védőberendezést a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat monori és budapesti üzeme készíti. (MTI fotó — Fényes Tamás) Abel a növények „orvosai” dolgoznak A Kótaji út jobb oldalán egy modern vonalú téglaépület szegélyezi Nyíregyháza várost. A Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás új székhelye az épület. Sokan féltették ezt a helyet (okkal, olí nélkül) ettől a „szagos”, zajos vállalattól, ahonnan a különböző növényvédő szérék' tartályokkal, sűrűn gördülnek ki a gépek. Joggal gyanakodtak így azok, akik a nyolc, tíz év előtti kállósemjéni növényvédő állomást ismerték. De azóta nagyot változott az intézmény profilja. Erről tájékoztatta munkatársunkat Keresztély József igazgató és Hoványi Ferenc főmérnök. A laboratóriumoké az elsőség Kállósemjénben volt olyan időszak, amikor közel száz géppel segítették a termelő- szövetkezetek és más termelőüzemek növényvédelmét. Az utóbbi években a termelőüzemek részére végzett bérmunka a minimálisra csökkent. A megye mezőgazdasági üzemeiben 1500 körül van a motoros permetező- gépek száma, míg a növényvédő állomáson mindössze már csak tizennégy gép van. Még ezeknek a számát is csökkentik. Csak néhány nagy teljesítményű, gyorsjáratú gép marad meg, sürgős állami karanténfeladatok megoldására. Például, ha valahol olyan kártevő lép fel, aminek a megfékezésére, felszámolására hatóságilag is közbe kell lépni, akkor oda — a tűzoltók módjára — kivonulnak a nagy kapacitású gépek. Tehát a korábban ismeretes bérmunkára nem rendezkedett be az állomás, nem csorgatják végig óránként a város útjait a kellemetlen szagú védekezőszerekkel. A dolgozók megoszlása is jelzi a változást. Míg koráblógiájának kidolgozását, az üzemek helyszíni segítését jelölte meg. Ez a munka sokrétű. Az állomás növény- védelmi felügyelői a helyszínen folytatnak vizsgálatokat, ellenőrzéseket, hivatalból és felkeresésre is. Észrevételeiket az adott üzemekkel és a megyei állomással közük. A helyszínen tanácsot adnak a megelőzésre, valamint a fellépett kártevők elleni védekezés módjára. A termő- területen biztosan fel nem ismerhető kár-, és kórképeket laboratóriumi vizsgálatra továbbítják a felügyelők. A fő feladat Az állomás laboratóriumaiban a napokban is vizsgálnak olyan lehullott téli almákat, aminek a pontos kórokozóját a rajta léVő gombák mesterséges kitenyésztése után tudják csak megállapítani. Végigjárva a laboratóriumokat láttunk foltosán beszáradt kérgű oltványokat, különböző gyümölcsöket, károsított leveleket, zöldbabot, dohányleveleket. Több milliós értékű gépek, felszerelések segítik a „növényorvosok” munkáját, hogy minél gyorsabban, pontosabban megállapíthassák a kár okát és előírhassák a védekezési eljárást. Külön karanténlaboratóriummal is rendelkézik az állomás. Itt egyik nagy munka most a raktári kártevők figyelése, kártételeik mértékének megállapítása. A régi és a szükségraktárakban, ahol a tökéletes fertőtlenítést nem tudják megoldani, igen nagy károkat okoznak a raktári kártevők — állapították meg ebben a laboratóriumban. — Erre a kártételre jobban oda kellene figyelni, hiszen a már nagy költséggel megtermelt késztermék megy tönkre. Elsősorban több gondot kellene fordítani megfelelő raktárak építésére. A prognózisok készítése Az előrejelzések fő bázisai a megye különböző pontjain lévő megfigyelő helyek, azok rendszeresen be-« küldött adatai. Ezek és a helyszíni tapasztalatok, valamint a termelőüzemek jelzései alapján születnek a prognózisok. Rendszeres írásbeli előrejelzéseket ad ki az állomás a néhány napon belül várható konkrét veszélyekre (például almamoly, peronoszpóra, stb. megjelenése). Hosszabb távú prognózisokat is készítenek (vetési bagoly pille, cserebogár várható megjelenése, stb.), aminek alapján éves védekezési terveket készíthetnek a termelőüzemek. Téli tanfolyamokon, szabadföldi bemutatókon a nyári vegetációs időben szintén a szakmai tudást gyarapítják a hatásosabb növényvédelmet segítik. Egy cikkben nehéz felsorolni is, hogy mennyi mindennel foglalkozik az állomás. Feladata például az engedélyezés előtt lévő növényvédő szerek kísérleti alkalmazása. Az engedélyezettek utóhatásának vizsgálata. Ellenőrzik a már értékesítésre szánt gyümölcsök szermaradvány-mennyisé- gét. Ezt a piacokon és a felvásárló vállalatoknál végzik. A termesztés és környezetvédelem érdekében vizsgálják a talajba és vizekbe kerülő védekezőszerek bomlását, megmaradt mennyiségét. Kötelességük minden exportba kerülő gyümölcsöt, növényt ellenőrizni. Feladata az állomásnak a szaporítóanyagok, a csemetekertek növényegészségügyi ellenőrzése is. Cs. B. VÉDEKEZZÜNK a levélpirosító almalpvélteiü ellen / Az utóbbi hetekben gyakran megfigyelhettük Szabolcs-Szatmár megyében, hogy almafáink egyes helyeken úgy néztek ki — különösen a koronacsúcsi része — mintha piros palásttal lettek volna betakarva. A fenti kárképet a levélpirosító almalevéltetű okozta (Dysaphis devecta Walk). A megtámadott levelek a főérrel párhuzamosan erősen besodródnak és élénkpiros színt öltenek. A torzulást, il. lelve elszíneződést még . másik négy — Dysaphis — faj is okozhat. A károsított levelek júliusban elszáradnak és lehullanak. A nőstények júliusban a kéregrepedésekbe rakják tojásaikat. A közönséges levélpirosító almalevéltetű a rokonfajoktól eltérően egygazdás, tehát az egész fejlődése és szaporodási menete az almatermésű gazdanövényen zajlik le. Rendkívül veszélyes kártevő, több éven át ismétlődő erős fertőzés és lombveszteség következtében idős teripő almafák is elpusztulhatnak. Mi okozta e kártevő hirtelen elszaporodását? A nagyüzemekben, s azok hagyományos középmagas törzsű ültetvényeiben az ott alkalmazott növényvédő gépek (Kertitox, Rapidtox) ventillátorai nem tudták a korona legfelső részeire (8— 12 m) eljuttatni a megfelelő mennyiségű permetlevet, így a fenti részeken nem képződhetett filmszerű permet- lébevonat. Egyes üzemek úgy segítettek magukon, hogy kézi szórópisztollyal |i tókezelést (felülkezelést) végeztek. A szórópisztolyból kilövelődő permetlésugarat vékony, de nagy erejű sugárban juttatták ki. Házikertekben egyesek egyáltalán nem védekeztek, vagy csak triklórfon (Ditri- fon 50 WP, Fiiból E) tartalmú készítményeket alkalmaztak, melyek főleg rágó- szájszervü kártevők (amerikai fehér szövőlepke, araszoló hernyók) ellen jók. A triklórfon tartalmú készítmények egyoldalú alkalmazása lehetővé tette a hasznos paraziták elpusztításával a levéltetvek túlszaporodását. S végül, de nem utolsósorban meg keli emlékezni a kártevők számára kedvező időjárási feltételekről is, hiszen a párás meleg időjárás igen kedvező a levéltetvek elszaporodásához. Megállapíthatjuk tehát a következő évekre tanulságul, hogy fel kell készülnünk a közönséges levélpirosító almalevéltetű károsítására é« csak a megfelelő hatóanyag- rotációval védekezhetünk ellene eredményesen. Jó hatású készítményeknek mutatkoztak csak nagyüzemekben az Ultracid 40 WP (40 % metildation) 0,1 %-ban, a Wofatox Spritz- pulver (18 % metilparation) 0,2—0,3 %-ban, házikertekben is a Bi 58 EC (36 % di- metoát) 0.1 %-ban, a Safí- don 40 WP (40 % prolate) 0,25 %-ban. A permetezések során a munka, és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be! Széles Csaba adjunktus mg. főiskola, Nyíregyháza A jövő gförögvlinaiyéje ban a fizikai állomány többszöröse volt a szelleminek, ma már a 115 főből 50 fő a fizikai dolgozó, akiknek a száma tovább csökken. Az állomáson 22 szakmérnök, 14 szaktechnikus és 6 laboráns dolgozik, a többi szellemi dolgozó könyvelő és adminisztrátor. A tényleges, szántóföldön végzett növényvédő • munka helyett a laboratóriumok, a magasfokú szakképzettséget kívánó vizsgálatok, elemzések jelentik a munka gerincét. Az állomás igazgatója egyik fő feladatuknak a megye növényvédelmi technoidőszerű a hazai görögdinnye-termesztés felújítása, mivel leromlottak, gazdaságtalanok a köztermesztésben lévő fajták, s változott a fogyasztók igénye is. A jövő fajtája a korai érésű, kis- gyümölcsű görögdinnye. A fajtaváltáshoz, a választék bővítéséhez Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben nemesítik az új hibrideket. Innen került köztermesztésbe a kecskeméti piros húsú és még jó néhány kisgyümölcsű görögdinnyefajta — az intézet tenyész- kertjében számos új, kedvező tulajdonságokkal rendelkező hibrid érleli termését. A korábbi nemesítések egyike, a „korai hibrid II” a fajtajelölt üzemi termesztésben vizsgázott az idén az ország legnagyobb dinnyetermelő gazdaságában a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Mire a hagyományos fajták piacképesek az új hibrid termése már leérett. Gyümölcse 1,5—2 kilogrammos, húsa piros, s rendkívül vékony a héja. A dinnyét a szakemberek alkalmasnak találják a fajtaváltásra. Az intézet jelöltjei közül jó néhány rendelkezik hasonló tulajdonságokkal. Az intézetben megkezdték az új fajták magszaporítását.
