Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-25 / 198. szám
PÁRTSZERVEZÉS-PÁRTIRÁNYÍTÁS Békés egymás mellett élés és konvergencia A SZOCIALISTA ORSZÁGOK pártvezetőinek legutóbbi, krími találkozójáról kiadott közlemény hangsúlyozza: „...az egész nemzetközi helyzetben jelentős pozitív változások mentek végbe: mind átfogóbb nemzetközi elismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei...” Naponta tanúi lehetünk annak, hogyan valósulnak meg ezek az elvek a gyakorlatban: a szocialista és a tőkés imperialista országok között — mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonylatában — megállapodások születnek konkrét politikai kérdésekben, amelyek a nemzetközi fesz'"’ltg|^ enyhítését, a katonai szembenállás mérséklését, a békés, egyenjogú együthmj£ödést célozzák és eredményezték. Szaporodnak az egyezmények a gazdaság,' műszaki-tudományos, környezetvédeijrtf problémák kölcsönösen előnyös megóvására, bővülnek a turisztikai, kulturálisak sportkapcsolatok. Mind^ azt a benyomást keltheti — és találkozni nálunk részben ilyen illúziókkal, régben ilyen aggodalmakkal —, hogy a két .ántagonisztikus társadami rendszer lényegét tekintve közeledik egymáshoz. A burzsoá propaganda céltudatosan táplálja is ezeket a nézeteket: széthinti a nyugaton dívó űn. konvergenciaelméletek ideológiai magvait, azt állítva, hogy a békés egymás mellett élés során megvalósuló együttműködés és közeledés a két ellentétes társadami rendszer egymás felé haladását (konvergálását), végső soron összeolvadását jelenti. A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI RENDSZERŰ államok mai közeledésének (mindkét részről szigorúan osztályalapokon álló) gyakorlata és a burzsoá konvergenciaelméletek — különös módón — egyazon tőről fakadnak. Mindkettő a békés egymás mellett élés korszakának. a terméke, a nemzetközi erőviszonyok alapvető módosulását tükrözi. A nemzetközi erőviszonyok gyökeres megváltozásának következményeként fogadták el ugyanis a tőkésosztály realitásokat felismerő körei a békés egymás mellett élés politikáját. Ezt rá kellett, és naponta rá kell kényszeríteni a tőkésországokra. S ez azért sikerülhetett, azért tudtuk elvileg elismertetni, a gyakorlatban pedig alkalmaztatni velük, mert erőnk kilátástalanná tette számukra a háborút, szétfosz- latta reményeiket, hogy kívülről vagy belülről, katonai nyomással vagy gazdasági blokáddal, fíyílt vagy „csendes” ellenforradalom kirob- bantásávai megdöntsék a szocialista rendszereket. A konvergenciaelméletek is erről a tőről fakadtak. Ezek ugyanis — ha a megoldást hamis irányban látják és láttatják is — tulajdonképpen az imperialista háborús politika, a szocializmus elleni frontális támadás, a katonai lerohanás és a hidegháború csődjét ismerik be. Úgy is mondhatnánk: a békés egymás mellett élés történelmi szükségszerűségének kifejezői. Mit állítanak ezek a konvergenciaelméletek? Azt, hogy a tudományos-technikai forradalom azonos követelményeket és feladatokat, azonos problémákat és következményeket hoz mind a kapitalista, mind a szocialista világban, s ezért a két társadalmi rendszer útjai egymás felé tartanak. A kapitalizmus technikai-gazdasági módszereit alkalmazza a szocializmus — a szocializmus „jó vonásait”, a központosított tervezést, a nagyobb szociális gondoskodást stb. pedig átveszi a kapitalizmus. így aztán egyik behatol a másikba, s ebből a „házasságból” megszületik valamiféle új társadalom, amely sem szocializmus nem lesz, sem kapitalizmus. Hogy mi lesz? Egy megfoghatatlan, ködös, de összes lényeges kategóriáiban inkább a tőkés rendszerre emlékeztető „modern ipari társadalom”. Mint látható, ez az elmélet már nem tagadja teljesen a szocializmust, elismeri nemcsak létét, hanem azt is, hogy van mit átvenni tőle, mert bizonyos problémákat csak ez a rendszer tud megoldani. Ennek ellenére a konvergenciafelfogás nem kevésbé veszedelmes éppen tetszetős csomagolása miatt , mint az imperializmus más módszerei a szocialista országok. tüááKnázására. Először is ea-tíz elmélet azt sugallja, hogy a szocializmus sohasem győzheti le a kapitalizmust /nincs is rá szükség, hiszen a két rendszer nem kibékíthetetlenül ellentétes, ha- n6ai e*tér°> vagyis elemei egymásba olvadhatnak, és/£gymásba is kell olvadniok. Tagadja lehp^-Afogy a szocializmus megdönti és torven^s^r-üen felváltja a kapitalista társa- ^Jrfínat. A KÉT RENDSZER — különösen a kibontakozóban lévő tudományos-technikai forradalom idején — sok mindenben találkozhat egymással, hasonló fázison mehet át. De ez nem változtat lényegükön: azon, hogy az egyik a magántulajdon, a kizsákmányolás, a profitra termelés társadalmát igyekszik konzerválni, a másik pedig a termelőeszközök társadalmi tulajdonának, a kizsákmányolás megszüntetésének, a társadalom tudatos fejlesztésének alapján az osztálynélküli, kommunista társadalom felé halad. A konvergenciaelméletből logikusan következik, hogy „nincs szükség” a szocialista forradalomra, el kell vetni a forradalmi harcot, sőt egyáltalán az osztályharcot. Miért is kellene egymás ellen harcolniuk osztályoknak, amikor — mondják — közös az érdekük: egy „modern ipari”, egy „jóléti, fogyasztói” társadalom megteremtésére. Együtt kell tehát küzdeniük — persze nem a kapitalizmus megdöntéséért, hanem „tökéletesítéséért”: a szocializmusból átvett, „jó, használható” módszerekkel kell „feljavítani” a kapitalizmust. Mert ez a „modern iparj társadalom” félreérthetetlenül és alapvetően tőkés jegyeket visel magán: hiszen ezeknek az elméleteknek a hirdetői a tulajdont csak magántulajdon, a termelést csak piaci viszonyok formájában tudják elképzelni. E FELFOGÁS ALAPVETŐ IDEOLÓGIAI célja tehát, hogy elmossa az osztálylényeget, elaltassa az osztályszemléletet, és az osztálybékét hirdesse. Ezért tagadia a munkásosztály vezető szerepét, sőt kétségbe vonja a munkás- osztály létét is. A proletárforradalom helyébe az „elit forradalmát”, a proletárdiktatúra helyébe a „technokraták uralmát” állítja. Tagadja az osztályszemlélet jogosságát olyan kérdésekben is, mint az állam, a hatalom problémája. Azt bizonygatja, hogy az állam, a hatalom jellege, funkciója mindkét társadalmi rendszerben ugyanaz. Az osztályszemlélet felszámolására irányuló törekvés jelentkezik az ún. ideoógiamentességben is. A modern korban — mondják — a technika, a tudomány, a művészet egyforma bármely társadalmi rendszerben; nem szükséges tehát ideológiával, politikával törődni, jó szakemberré kell csupán válni, az ideológia maradjon csak a politikusoké. És innen már csak egy fél lépés a fellazítás politikájáig. Mert ha a két rendszer úgyis összeolvad, ha csupán „tanulnunk kell egymástól”, akkor nekik — így értelmezik és teszik — „joguk van” beleszólni a szocialista országok dolgaiba, „megtanítani” minket arra, mi is a szocializmus, számon kérni tőlünk, hogyan valósítjuk meg a marxizmus tanításait, és arra ösztönözni a szocialista országok dolgozóit, hogy a marxizmus cégére alatt valamiféle „liberalizálást” követeljenek. „Általános emberi eszmények” nevében próbálják kikezdeni a létező szocializmus alakuló erkölcsi világának normáit, példaként állítva a kis polgári életideálokat, életvitelt, magatartási a „jólét társadalmának” azonnali megteremtő sét követelik a szocialista országok dolgozó' számára, a „fogyasztói” szemléletet propagál ják, a szerzés, az önzés, a birtoklás mohosa gát igyekeznek beléjük plántálni. EZÉRT EGYIK KONVERGENCIAELMÉLET sem puszta teória, nem elvont ideológia, hanem olyan ellenséges eszmeáramlat amely ellen világnézeti-politikai érvekkel gyakorlatunk tökéletesítésével szüntelenül harcolnunk kell. Láng György PRESZTÍZS A Szép Reménység Termelőszövetkezet bátor elhatározást, tett. Ösztönözve érezte magát, a nagyszerű bevétel biztosítására. Legelőbb kijelölte a szakirányítás a mannatermelés húsz holdját. Jó televény talajt, melyet enyhe lejtése miatt reggeltől estig érhet a nyári napfény. Aztán elküldték a vetőmagmegrendelés iratát. Természetesen a babilóniai vörös húsú fajtára. Ennek kelendőségét illetően már volt némi tapasztalatuk. Az úgynevezett különlegesen extra magok intézését az országos tröszt magának tartja fenn. Ebből is látszik, nem közönséges az értékük. Közéjük soroltatik a manna is. Csak ez esetben valamiképp hiba csúszott a megrendelés teljesítésébe. Ám a különbségre a Szép Reménység Tsz-ben csak már a növény fejlődésében fordult a gyanú. Nem úgy alakult az egész, mint várták. Másabb a levélzet, a »zár. de leginkább a kobak, bassan fejlődik s végül is kicsinek marad. És a külsején semmi cirádás színezet. Nem hagyták meg külön is a vetőmag-csomagolás anyagát, így nem tudhatták, hogy a kért nemes babilóniai vörös húsú helyett közönséges nyári vörös húsú manna vetőmagját kapta a tsz. Pedig ők félreérthetetlenül megírták, mit akarnak. S valóban, a tsz mostani mannájának az íze e tájon ismeretlen, élvezhetetlennek tartják. Semmiképp nem sikerül az értékesítése. Pedig a legközvetlenebb értékesítéssel is próbálkozik a szövetkezet, a környező községekbe, piacokra hordja az „elfajzott” mannát. Nem kell a kutyának sem. Nyilvánvaló a gazdaság kára. A közös határ húsz holdjának legjava mintha nem is lett volna. Meg a rengeteg munka, végződés. Nem következhetett más, minthogy értesítse minderről a magot adó trösztöt és próbálják meg valamiféle egyezséggel elsimítani a veszteséget. Nyilvánvaló a nagy tröszt tévedése, mivel a megrendelt mag helyett mást küldött. S ha nem így történik, mint egyes helyekről értesülnek, aranybánya lett volna a húsz holdjuk. Persze, kettőn áll a vásár — tartja egy régi szólás. A tröszttől egy betű válasz nem érkezik, emberét sem küldi az eset helyi vizsgálatára. Nem látszik más megbldás, a tsz kárának megtérítését peres úton érvényesíteni. öt tárgyalás követi egymást. Az elsőre írásban jelenti be a tröszt, nem kívánja magát képviseltetni. Utána már egy sor magyarázkodás, kifogás a tsz gazdálkodási módszere ellen. Szakít j vízművet helyeztek üzembe augusztus 20. tiszteletére Baktalőrántházán. A 25 milliós beruházásból épült vízmű a tervek szerint Baktalóráníliázán kívül még négy közeli község ivóvízellátását oldja meg. (Elek Emil felvétele) Fejlődik-e Ujfehértó? A nagyközség gondjai Húsz év alatt egyetlen iskola épült Üjfehértón, a gimnáziumon kívül. Ezért a 2500 általános iskolás a régről örökölt iskolákban tanul ma is — egy-egy osztály három távolabb eső tanteremben. A nagyközség úthálózata — összesen 70 kilométer — korszerűtlen, kátyús föld- u lakból áll. A hatvanegyből csupán négyet portalanítot- tak az utóbbi években. Rosz- szak a közkutak is. Némelyikből csak hosszas ránga- tás után csorog a víz, amit nem mindig lehet ivóvízként használni. Az égető gondok közé lehetne még sorolni a négy szakszövetkezetet. melyeknek három éve ráfizetéses a gazdálkodásuk. Járda, villany A felgyülemlett feladatok súlyát érzik a nagyközségi tanács vezetői is. — Ötmillió forintból gazdálkodunk az idén, amiből egymillió az állami támogatás — mondta Szilasy István tanácselnök. Ebből a pénzből 4—5 kilométer hosszú járdát építünk, a Mályváskertben megoldjuk a vízelvezetést, mert az alacsony területen gyakran áll a víz. A belterületen egy 1400 méteres villanyhálózat terveit készíttetjük és Vadastag tanyában 400 ezer forintos támogatással tovább villamosítunk. A Szabadság téren hat lakást adunk át, két ötvenszemé- lyes óvodát építünk.v részben társadalmi munkával. A mályváskertit már ősszel átadjuk, a Bocskai úti iskola udvarán épülőnek eddig az alapjait készítették el. emberek tanulmányozzák az ügyet és tesznek jelentést. Aztán az utolsó peren történik a váratlan kibontakozás. A nagy tröszt hajlandó a kis tsz-szel egyezségre. Kiegyenlíti a szövetkezet követelését. a szakértői díjakat és megfizeti a peres összeg utáni illetéket. Szóval mindent, amit kell. S készüljön a felek megállapodásáról bírói egyezség. A tsz-elnök látszólag megnyugszik, hogy végre pont kerüljön a dolog végére. Amit vesztettek, annak nagy része megtérül. De miért így? Ugyanezt a feltételt kezdetben ajánlották. S abban még nem is volt semmilyen külső költség. Nyugtalanító gondolata nem is hagyja szó nélkül. Búcsúzáskor mondta a tröszt képviselőjének, hogy mindennek a tortúrának elejét lehetett volna venni. A vállalat képviselője legyintett. Igen, igen. Persze. Lehetett volna, talán... Csak- hát egy tröszt presztízse... teKsfcUOB) Felújítjuk 100 ezer forintos költséggel az egészségházat. Ezek a legfontosabbak — a lakosság közel 300 közérdekű bejelentésében is első helyen áll az út-, a járda-, a csatornaépítés. A vízellátás javítására csak az V. ötéves tervben számíthatunk. A .regionális vízmű tervét Hajdú és Szabolcs megyék vezetői dolgoztatták ki és hat község, részére készül. A gerincvezeték 50 millió forintba kerül, amiből 10 millió jut Uj- fehértóra. Ipar települ A nagyközség fejlődésén kívül az embereket elsősorban az iparosítás érdekli. A több éves témából végre valóság lett.- az ipari negyed a 4-es főútvonal mellett épül fel. Az Újpesti Gyapjúszövőgyár telepét most még csak egy almafára függesztett tábla hirdeti, de beljebb már festik az első - csarnokot. Száznegyven nő fog itt dolgozni —- elsősorban kézi mű- stoppolást végeznek. A munkát már huszonkilencen megkezdték. A lányok, asszonyok irányítója Mike Istvánná, telepvezető. — Ez az első csoport Pesten tanulta a szakmát három hónap alatt. Ök fogják megtanítani itt helyben a többi 110 dolgozónak is amű- stoppolást. Jelenleg csak 30 éven aluliakat veszünk fel erre a munkára, mert aprólékos és nagy figyelmet kíván. jó szemek kellenek hozzá. Még ebben az évben megkezdik a második csarnok építését és 8—10 hónap múlva négyszázan fognak a telepen dolgozni. Azok, akik ezután kerülnek a pesti gyárba, megismerik a szövő-, fonógépeket is és az új csarnokban már szakképzett munkások termelhetnek. A jelentkezők száma nagy. Sokan évek óta arra vágytak, hogy ne kelljen a lakóhelyüktől 10—20 kilométerre vagy még messzebb dolgozAugusztus 24-én, pénteken átadják a forgalomnak a 4. számú országos főközlekedési út Tiszabezdéd és Záhony közötti szakaszát. A hazánkat a Szovjetunióval összekötő út korszerűsítésének jelentős szakasza zárul ezzel megyénkben, hiszen Kisvárdá- tól Záhonyig az új úton közlekedhetnék a gépkocsik. A Tiszabezdéd és Záhony közötti öt kilométeres szakasz építését a múlt év májusában kezdte «1 a Bekapniuk, megszüntessék az időt rabló és fáradságos utazást. Későbben kelhetnek és hamarabb érhetnek haza, ami a családos asszonyoknál sokat számit. Anyagilag sem járnak rosszul. A tanulóidő alatt 5.20-as órabért kapnak, de később a teljesítménybérezésnél már többet kereshetnek. Rekord társadalmi munka Ezzel az újabb munkalehetőséggel sem tudják jelentősen csökkenteni az ingázók számát. Több, mint kétezren dolgoznak a közeli városokban és az ország különböző részein. Ha szabadszomba- lonként hazatérnek, földjeiket művelik. Ezért nehéí megszervezni a társadalmi munkát. Habár a múlt évben „rekordot” értek el az újfehértóiak, 3 millió 140 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, elsősorban útépítéseknél. Az 1971- es összeg ennek . a felét is alig érte el. Jelentősebb ellátási gondok nincsenek. Igaz. a sok ingázó a munkahelyén vásárol és naponta még legalább 60(V-an utaznak Nyíregyházára, bevásárolni vagy a szakorvosi rendelésekre. Az ingázók és az utazgatok nagy száma azt is mutatja, hogy az újfehértóiak ragaszkodnak községükhöz. Ritka, ha a 3600 család közül valamelyik is költözésre szánja magát. A tanyai településekről viszont 10 év alatt ezer család települt Üjfehértóra. A Szőlő utcán kaptak területet, és C- telepes kölcsönből eddig 41- en építettek házat. A nagyközségnek legfontosabb az ipartelepítés és a vízellátás megoldása. Az ipar már „megvetette a lábát”, de a vízre még várnia kell a lakosságnak. A látható és a jelentős fejlődésnek mindkettő elengedhetetlen feltétele. Balogh Júlia útépítő Vállalat. Teljesen új nyomvonalon, Győröcskét kikerülve építették meg a 8 méter széles utat több ezer köbméter földet megmozgatva. A hagyományos betonozott utak helyett itt már új módszerrel, tisztán aszfaltszőnyeget építettek az előkészített alapra. A 25 és fél centiméter vastag aszfaltréteg biztosítja az út tartósságát, s egyben rugalmasságát is, ugyan- akkor nem keH félni a téli felíggjáaoktóDawo. Elkészült a 4-es út záhonyi szakasza
