Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-23 / 196. szám

1973. augusztus ?3 KÉLET-MAGYARORSZAG S old«! A várospolitika pártiráyítasa Nyíregyházán Tanulmány a Páriáiéi Megjelent a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága folyóirata, a Pártélet augusztusi száma. A folyóirat indító írása Várko­nyi Péter államtitkárnak, a kormány Tájékoztatási Hi­vatala elnökének tollából származik: „Szocialista álla­miságunk ünnepén” címmel. A szerző tanulmánya ele­jén visszatekint a felszaba­dulás utáni évek legjelentő­sebb politikai eseményére:'a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Part egyesülésére. Ezzel megszűnt a magyar munkás- , osztály kettészakítottsága — mint írja —, és olyan ősz* tályerő alakult ki. amely el­döntötte a hatalomért ví­vott harcot, bizonyossá tette, hogy ebben a küzdelemben a magyar munkásosztály, a dolgozó nép győzött. Lezá­rult a „ki kit győz le” kor­szak, s a szocialista tórsadal- mi rendszer alapjai lerakásá­nak korszaka következett. A tanulmány szerzője visz- szatekint a munkáshatalom megszilárdításának esemé­nyeire. majd szól a jelenről. Pártunk fő célja dolgozó né­pünk életkörülményeinek ál­landó javítása. Ezt a célt szolgálta a legutóbbi idő­szakban hozott határozat a nők és az ifjúság körülmé­nyeinek javítására, a lakás­építés programjának távlati kidolgozására, a népszaporu­lat helyzetének vizsgálatára és javaslatai ennek megoldá­sára, a nagycsaládosok és fiatal házasok támogatására, • a környezet védelmére, vagy a szabad idő hasznos felhasz­nálására. Mindezeknek a gyakorlatban való kidolgozá­sa és megvalósítása az állami életben történik. Csakúgy mint azok a lépések, ame- lyeket a nemzetközi politi­kában testünk, a béke, a biztonság erősítése érdeké- ben. A folyóirat városunkról szóló tanulmányát dr. An­gyal Sándor, a Kelet-Ma- gvarország olvasó szerkesz­tője írta: „A várospolitika pártirányítása Nyíregyházán” címmel. Az utóbbi években meg­élénkült a városiasodás ha­zánk keleti részén is — ír­ja. A felszabadulás előtt — és még azt követően hosszú évekig — az ország legelma­radottabb részeként ismert Szabolcs-Szatrdár megyében nemrég tartották a negyedik városavató ünnepséget. Az ttrbani'/álódás nem valami­féle újkeletű divat ezen a tájon, hanem fokozatosan megteremtődnek a telepü­lésfejlesztés ga'dasnm, tár- iyéntle akulturáltabb. tár­sadalmi feltételei. Az ország legnagyobb népességű me­gyéjében az iparosítás és a jó ütemben erősödő termelő­szövetkezeti mozgalom je­lentősen hozzájárul a váro­siasodás anyagi feltételeinek megteremtéséhez. Mindezek következtében tatán az or­szágosnál is nagyobb mérték­ben , növekszik itt a lakosság igénye a kulturáltabb, tar­talmasabb élet tránt. Á le­hetőségek és az igények ta­lálkozása nyomán születnek Szabolcs-Szatmárban az új városok. Az MSZMP Szaboles-Szat- már megyei Végrehajtó Bi­zottsága 1973 májusában az­zal a céllal tűzte napirendre a nyíregyházi városi pártbi­zottság várospolitikát irányí­tó és szervező munkáját, hogy Nyíregyháza példáján képet kapjon a városfej­lesztés megyei eredményei­ről, nehézségeiről és a meg­oldandó feladatokról. A szerző visszatekint arra a hosszú időszakra, amikor Nyíregyháza egyetlen városa volt Szaboics-Szatmárnak. ír a gyors fejlődést előmozdító okokról. az eredményekről. Egyetlen adatát idézzük: 20 éve 56 ezer Volt a város la­kóinak száma, jelenleg pedig több mint 75 ezer. Mit tett Nyíregyháza városi pártbizottsága az utóbbi évek­ben á várospolitika kialakí­tásáért és megvalósításáért? Hogyan igyekezett összefog­ni a városi tanács és igazga­(iuí>tisztusí számában lasi szerveinek, valamint a város társadalmi szerveze­teinek és intézményeinek a tevékenységét? — kérdezi a szerző. A válasz így szól: Készülőben a x. párt- kongresszusra, 1970-ben a nyíregyházi városi pártérle- kezlet határozatban rögzítet­te a városfejlesztési munka legfontosabb tennivalóit. En­nek alapján készült — a vá­ros valamennyi társadalmi rétegének bevonásával és a városi pártbizottság irányi- fásával — a „Fejlesztési el­képzelések. Nyíregyháza ÍV. ötéves tervéhez” elnevezést viselő koncepció. Ebben a pártbizottság a városi ta- núcs. Valamint a vállalatok és üzemek középtávú tervei­nek elkészítéséhez adott irányelvet. A városi tanács mindezt figyelembe véve dolgozta ki IV. ötéves tervét, melynek megvalósítását azóta is rendszeresen értéke­li mind a két végrehajtó bi­zottság. Több alkalommal foglalkoztak 1971—1972-ben a lakásépítés fejlesztésével, a lakáselosztás rendszerével. Amikor olyan probléma előtt áll a városi pártbizottság, amit a saját erejéből nem tud megoldani — mint pél­dául a célcsoportos lakások építése — akkor segítséget kér és kap a megyei és fel­sőbb szervektől. A lakásépí­tési terv megvalósílásft vé­get fokozták az erőfeszítése­ket a terület-előkészítésre. Üjabban a különböző szer­vekkel és pénzintézetekkel együtt szorgalmazzák a ma­gánlakások építését is. Ennek eredményeként várható, hogy sikerül elérni azt a célt, amelyet a városi párt­értekezlet a lakásépítés te­rén megjelölt. Annak ellenére, hogy né­mi előrelépés tapasztalható, változatlanul nagyok a fe­szültségek a lakossági szol­gáltatásban. A 'szocialista vállalatok igyekezete ebben messze elmarad az igé­nyektől, és mindez kedvezőt­lenül hat a városban élők hangulatára. Keveset változ- tat ezen. hogy a pártbizottság állásfoglalása nyomán a vá­rosi tanács az ellátatlan te­rületekre folyamatosan ad iparengedS^Vt kisiparosok­nak és munkavállalóknak. Fő feladat azonban: újabb anyagi eszközöket koncent­rálni a szolgáltatásokra. A város lakosságának köz­érzete — olvassuk a tanul­mányban — nagymérték­ben függ attól, hogy a hiva­talok, az intézmények. ho­gyan intézik ügyes-bajos dolgaikat. Ebben meghatáro­zó szerepe van a városi ta­nácsnak. Munkaterveik ké­szítésénél mindenkor figye­lembe veszik a városi párt­bizottság ajánlásait, elemzik a város életének legfonto­sabb kérdéseit. A legutóbbi tanácsválasztások alkalmá­val lényegesen kevesebb pa­nasz hangzott el a tanács igazgatási munkájára. /A város fejlesztése, a la­kosság anyagi és szellemi ja­vakkal történő fokozott el­látása Nyíregyházán is növeli az igényeket, S új feszültsé­geket. új tennivalókat teremt. A keletkező ellentmondások feloldása, a város fejleszté­sével összefüggő és egyre bonyolultabb feladatok ösz- szefogása, irányítása és kö­vetkezetes ellenőrzése jelen­tősen meggyorsíthatja Sza- bolcs-Szatmár Megye szék­helyének fejlődését. — íi’ja tanulmánya befejezéséül dr. Angyal Sándor. Klézl Róbert a hatéko­nyabb munkaerőgazdálko­dásról, Szikszay Béla az ái'ellenőrzés megszilárdítá­sáról, dr. Látos István a testületi ülések gondosabb előkészítéséről. Herczeg Fe­renc nemzetiségi politikánk­ról írt cikket. Molnár Endre a ' jelenkor antimarxista áramlatainak tudományos bírálatáról, Guth Miklós a kulturális kérdések oktatásá­ról írt érdekes tanulmányt. Az irodalom, a művészet, közművelődés, pártszerveze­teink életéről rovatok, vala­mint recenziók egészítik ki a Pártélet augusztusi számát. Hová lett félmillió liter gázolaj ? Becsléssel mérnek — Nem ellenőriz senki Lehetne takarékosan is Mennyit fogyaszt a kocsi? Különösen a magán-gépko­csivezetők között fiáiig zik el gyakran a kérdés, márkákat, autókat hasonlítva össze. A kérdés érthető is, hiszen a fenntartás költségéinek nagy részét éppen az üzemanyag ara jelenti, s ha a kocsi az ismert átlagnál vagy a meg­szokottnál többet fogyaszt, a tulajdonos általában nem késlekedik a szakműhely igénybevételével. így volna ez rendjén a közületi gépkocsikkal is. A közösével azonban gyakran másképpen bállrlak a gépjár­művezetők. Erre utal ugyan­is a megyei népi ellenőrzési bizottság egy közelmúltban befejezett vizsgálatának ösz- szefogtaló jelentése, amelyből kitűnik, hogy az öt ipari szö­vetkezetnél, három ÁFÉSZ- nél és huszonnégy tsz-nél — ahol a népi ellenőrök jár­tak — a gépjárművek rend­szeresen sokat fogyasztanak. Mit mutat az óra ? A nyíregyházi járásban vizsgált tsz-ek .259 gázolajjal működő gépjármüve egy év alatt 1,9 millió liter gázola­jat és 102 ezer liter motor­olajat használt fel és a, túl­fogyasztás több, mint félmil­lió liter gázolaj és 42 ezer li­ter motorolaj. Ez bizony a legedzettebb ellenőrt is meg­lephette. mert az, hogy csak­nem minden negyedik liter gázolajat és csaknem minden második liter motorolajat megtakaríthatnák — még a nem szakember számára is feltűnő. Az ílyeh méretű túlfo­gyasztásra már a pazarlás szó diene, s éppen ezárt szüksé­ges a körültekintő elemzés, hiszen tud lük, hogy a tsz-ek járműoarkia elavult, s a ré­gi, többször felújított autók, traktorok többet fogyaszta­nak, és ugyanezzel jár, ha •gyengébb minőségű üzem­anyagot használnak. mint amilyet a gép kíván. A ta­pasztalatok még az Ilyen és hasonló, bár ritkább Okok figyelembevételével is sok hiányosságra hívják fel a fi­gyelmet. Néhány példa. Az átlagos fogyasztást a ténylegesen megtett kilométerek vagy üzemórák után lehet kiszá­molni. De a termelőszövet­kezetek gépjárműparkjában minden négy jármű közül háromnak rossz a kilométer- órája. Ennek oka, hogy a tsz- vezetők nem követelik még a pontos nyilvántartást, gyakran akkor sem, ha a műszer jó. A mennyiségeket becsléssel állapítják meg, s igen tág határok között mo­zog. A rendőrségi ügyekből tűnik ki, hogy hová lesznek a „megtakarított” üzem- anyagjegyek, üzemanyagok, pontosabban kinek a zsebébe vándorolnak a túlfogyasz- tott litereket érő forintok. A visszaélés lehetőségeire mutat, hogy például a náb- rádi Békeharcos Tsz-nél üze­melő 31 gépjármű közül 30- nak nem működött a kilómé- terórája. illetve üzemórája. A gacsályi Dózsában' a jár- művek 80 százalékának mé­rőórái nem működtek. Vart jó példa is. Áz ibrányi Rá­kóczi Tsz-ben oéldául utasí­tásban rögzítették: gépjármű rossz kilométerórával nem vehet részt a szállításban. Ösztönzés takarékosságra Nem, vagy csak alig fog­lalkoznak a tsz-ekben a so­kat fogyasztó gépjárművek) illetve az okok vizsgálatával. A buji Uj Élet Tsz-ben pél­dául a népi ellenőrök azt is feljegyezték, hogy ugyanaz az MTZ—50-es egyik hónap­ban 13,7, a másik hónapban 5,9 kg gázolajat fogyasztott átlagosan. Vagy az egyik te­hergépkocsi az egyik hónap­ban 48,6, a másikban 23,6 li­tert fogyasztott átlagban, egy másik pedig 28,9 literes átla­got és 92,3 literes átlagot is produkált. Ilyen különbsé­gekre — figyelembe véve a téli és a tavaszi üzemek kü­lönbségeit is — aligha van el fogadható magyarázat. Ha csak az nem, hogy ebben a szövetkezetben a járművek 90 százalékának nem működ­nek a mérőórái. Ugyanakkor egy másik szövetkezetben — a kislétai Rákóczi Tsz-ben — ahol jól képzett műszaki szakemberek (mérnök, tech­nikus) irányítják és szerve­zik a géo.iárművek munká­ját. 23 gázolajjal működő járműnél több. mint 27 ezer liter hajtóanyag-megtakarí­tást értek él. Érdemes meg­említeni a nyírrheggyesi Pe­tőfi Tsz gyakorlatát, ahol va­lamennyi gépjárműre helyi fogyasztási normákat állaoi- tottak meg és a tsz külön üzemanyag-szabályzatot do! - gozott ki. Hasonlóan egyedi normákat állapítottak meg a szamosszegi Dózsában. Mind­két helyén a közgyűlés hagjda jóvá a szabályzato­kat. A hajtóanyagokkal való ésszerű és takarékos gazdál­kodás elősegítésére csupán néhány téesznél és AFÉSZ- nél alakítottak ki ösztönző rendszert. A vizsgált 24 tsz közül például csak az apa- gyl Hunyadi és a székely! Búzakatász Tsz-nél vezettek be üzemanyag-megtakarítási prémiumot a gépjárműveze­tőknél. Ez. utóbbi helyen a gépcsoportvezetőket és a vontatóvezetőket is bevonták a prémiumrendszerbe. A Nagyhalászt Építő- és Vas­ipari Szövetkezetnél és a/ Ibrányi ÁFÉSZ-nál is üzem­anyag-megtakarítási prémi­umrendszert dolgoztak ki. Mind a négy helyen jelentős megtakarítások voltak, első­sorban gázolajból. Ne hunyjanak szemet Kevés helyen történik fe­lelősségre vonás az arányta­lanul magas üzemanyag-fo­gyasztásért. Ez is többnyire ott, ahol különbéit is takaré­kosan bánnak a benzinnel, olajjal. Néhány, helyen szak­műhely segítségét kérték a reális fogyás lás rriegdUapí- tásáhoZ. ha a tényleges fel- használás nem volt össz­hangban az országos nor­mákkal. Sajnos, éppert azo­kon a helyeken maradtak adósok a vezetők bármilyen intézkedéssel, ahol rendsze­resek a túlzott fogyasztások. Célszerű volna, ha a szövet­kezetek ellehői-ző bizottságai felfigyelnének erre. de a szövetkezeti vezetőknek is fontos érdeke, hogy a sok százezer forint értékű gáz­olaj, benzin ne folyjék el is­meretlen csatornákon, ne hunyjanak szemet a soroza­tosan visszatérő üzemanyag- túlfogyasztás felett. 1 Marik Sándor Orvosváróban Először fordult elő a sza­bolcsi község történetében, hogy orvos telepedett le a faluban. Jó néhány száz ével leéltek itt az emberek, de a beteget mindig más köz­ségbe kellett vinni. Szeké­ren, szánkón, karon, kinek milyen volt a módja. Hosszú évekig kijárt a körzeti orvos, a szomszéd faluból. De ez nem az igazi -— mondogatták a falubeliek. Az lenne a jó, ha az orvos itt lakna, helyben. Bármikor elérhetnék. Ez a 2439 lelkes falu is el bír tartani egy or­vost — érveltek. S akkor ta­lán egyedül arra gondoltak: minden azon múlik, sikerül-e megépíteni az orvosi lakást és rendelőt. Ha áldozat kell, ne saj­náljuk — mondogatták a fa­lubeliek nem csak a kiska­puban, beszélgetéskor, ha­nem a tanácsüléseken ,is. Kö­zösen megszavazták évekkel ezelőtt, hogy tartalékolják, összegyűjtik a községfejlesz­tési alapokat és OTP-köl- csöilt is felvesz a falu, csak ne legyen akadálya az épít­kezésnek. Négy évvel ezelőtt el is készült az orvosi lakás és rendelő, meg kell hagyni, szép summába került. Több. mint nyolcszázezer forintba. Nem sajnálták a pénzt, az egészség a legfontosabb. Először ösztöndíjasokkal Próbálkoztak, kettővel is. Az orvosi diploma után egyik fiatal sem jött a faluba, egy kis pereskedés után inkább / elkezdték a rájuk költött péhz visszafizetését. Már úgy tűnt, hiába építették meg az orvosi házat és rendelőt, üresen fog az állni, ki tudja meddig... , írtak minden elképzelhető szervnek, segítse őket abban. Hogy orvost kapjon a falu. A türelem négy évvel ezelőtt meghozta a gyümölcsét: egy fiatal orvos jelentkezett a pályázati felhívásra. Megnéz­te a lakást. a rendelőt, a falut. Megfelel — mondta. Órákon belül elterjedt a hír: orvos költözik a faluba. A hangosbemondó értesítette a lakosságot, hogy ezután he­lyi orvos fogja vizsgálni a betegeket, ekkor és ekkor lesz a rendelés. így kezdődött négy éve Azóta sok minden történt. Sok száz és ezer beteg for­dult meg a rendelőben. Az emberek meg voltak eléged­ve az orvossal. Osztozkodtak az örömben, hogy az orvo- séknak megszületett az első gyermekük, majd nemsokára a második. Természetesnek tartották azt is, hogy szépen berendezték a lakást új «bú­torral, szőnyeggel, mindennel, ami egy modern lakásba szükséges. Az sem szúrt sze­met senkinek, hogy a kerék­párt motorra, a motort ké­sőbb gépkocsira cserélték. Az orVös megérdemli a kocsit, gyorsabban tud a beteghez menni, s ha szükséges, a vá­rost is könnyebben eléri. Egyetlen dolog volt, amit szívesen vettek volna a fa­lubeliek, ha egy kicsit en­ged a zárkózottságából, job­ban összemelegszik a falu­val. Mások nem tartották zárkózottnak. Olyan példá­kat hoztak fel, amikor az italboltban tíz-tizenöt falu­belivel leült iszogatni, be­szélgetni és követelte, hogy tegezzék vissza... Valami mégis elromlott az orvos és a falu között. Ma már nehéz kideríteni) mi in­dította meg az elhidegülést, A falu taszította el akaratla­nul az orvost, vagy fordít­va. Voltak api'óbb bosszúsá­gok. amiket az orvos több­ször szóba hozott. Ezt elisme­rik a község vezetői is. Gyak­ran tökéletlenkedett a víz­vezeték, néha hetekig meg­szűnt a Vízszolgáltatás az orvosi lakásban. Az Is fog­lalkoztatta az orvost, hogy a négytagú családnak egyre ki­sebb a lakás. Bár még a két gyermek pici. de mi lesz né­hány év múlva. A tanács ve­zetői igyekeztek nyugtatni, marasztalni az orvost. Saj­nos, az idén nem volt pénze Megkezdődött az aímaexgort Az első megrakott szovjet vagonok tegnap futottak ki szabolcsi feliéi' almával megrakva a tuzSérl a ima­pályaudvarról. Ünnep után szüretelő! kezdték a Tisza és a Szamos mentén a gyümöl­csösökben a legkorábban érő fehér almafajtákat, a húsvéti rozmaringot, a batult és áz Entz-rozrhári ngot. A szovjet átvevők elfoglalták helyükét. Az első nagyobb szállítmá- nvok átvétel éré valószínűleg ssvortibaton kerül sor. Ezzel egyidobén megérkez­tek á szabolcsi termelőkhöz a fehéralma export átvételi árai. fcszerint szovjet export­ra szánt „K” csomagolású el­sőösztályü fehéralriVáért négy forintot fizet kilónként a HUNGAROFRUCT. Ugyanez másodosztályban 3,20. A „T” csomagolású szovjet fehér exportalma átvételi árai: el­ső osztályú 3,70t másodosztá­lyú 2,90. Az NDK-ba szánt élsőösztályú árú ára kilón­ként 3,40, másodosztályú alapára 2,Ö0. Az NSZK cso­magolású fehér exportál ma kilónként négy forint. A szov­jet parther által még átvett harmadosztályú alma ára kilónként 2,10 forint. Az említett alapárakon kí­vül a termelők még többféle felárat Is kapnak: a szep­tember húszadikáig leszállí­tott fehéralma után kilónként ötven fillér idényfeíárat. Hä a szállítmányban a harmad- osztályú áru tíz százaléknál kevesebb/még ezenkívül ki- lóriként tíz fillér minőségi felárat kapnak. Akik Maguk szállítják be az almát, azok harminc kltomélérig kilón­ként harminc fillér, a har­minc és hatvan kilométerei távolságon belüli szállítások után kilónként negyven fii* lér és hatvan kilométernél távolabb szállítók kilónként hatvan fillér szállítási térí­tést kapnak. A szovjet K csomagolású első osztályú expöttalmáért tehát ha szep­tember húsz előtt szállítják) már négy ötven, ha kevés á harmadosztályú benne, mÁt négy hatvan, s ha hätvart kilométerről távolabbról szál* lítják, már öt húsz jáí- ki* lónként. (gnz) a községnek arra, hogy meg* nagyóbbftsák az orvosi la* kast. Elismerik, hogy való­ban kicsi a két szóba. Talár» bánják is, ha már több száz ezer forintot áldoztak an­nak idején, miért nem ren­des méretű szobákat építet­ték. A község vezetői meg­ígérték, hogy jövőre meg­oldják. türelmet kértek. At oi'vos nem tudott vagy nerrt akart várni, augusztus i-vei hozzájárulással új munka­helyére, a fővárosba ment. Családi körülményéire hi­vatkozott és arra, hogy to­vább fejlődése érdekében vá­lik meg a falutól... Nem tudnak napirendre térni a falúban. hogy elment az orvosuk. Vannak akik hálátlanságot emlegetnek, mások azt mondják, maradt volna ő, ha jobban a lelké­re beszélnek. Olyan véle­mény is van, amely egy saj­nálatos karambolban látja a távozás igazi okát. Szégye­nében ment el — hangoztat­ták. Mert kiderült, hogy nem épperi színjózanon vezetett azon az éjszakát! fezt rös- tellte. meg az örökös igazol­tatást áz esetet követően. • Sokan mélyebbre igyekez­nek ásni. Ólyan igazság utón kutatnak, amely a jövőre nézve tanulságos lehet. Ad­dig marad a figyelmeztető tény: nehéz manapság egy szabolcsi falunak orvost sze­rezni. Még nehezebb megtar­tani. .. r. a,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents