Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

A húszezer éves lecke Kutatémíílieíy a szilái i| alatt 5590 ember kenyér- és süteményiírényét elégíti ki a korszerű. új nyírbátori kényéi* gyár, melyet augusztus 20-án avatnak fel. (Hammel József felvétele) ÁTADAS UTÁN EGY HÓNAPPAL Pillantás a sóstói medencére Július 6-án a sóstói stran­Mintha hegyvidéki tölgyes erdőbe érkezne az ember. Pár óra csupán, és az erős levegőtől megfájdul az al­földiek feje. És a reggelek nyáron! Fehér köd ül a száz­holdas rezervátum fölött. A drótkerítés, amely áthághatat- lanui keríti Bátorliget védett területét, nem egyszerűen tiltó vonal. Egy kutató így összegezte ezt: Bátorliget növényvilága földünk utolsó húszezer éves történetének bizonyítéka. Talán nem is érdemes be­legondolni a számokba. Ez nyolcszáz emberöltő. Nem is érzékeljük az időt. S ha va­laki belebonvolódik a még régebbi eredők kutatásába, már ilyen számokkal talál­kozik: 600 ezer évig tartó jégkorszak. Akik itt kutat­nak, ily messze nyúlnak vissza ahhoz, hogy értsék a mát. Talán még pontosab­ban, megértsék ma a tegna­pokat, a húszezer év előttie­ket, a még régebbieket. 4700 állatfaj A nem szakember számá­ra ez az erdő alig mond va­lamit. Kirándulásra alkal­matlan. és talán még szem­re szebb is akad másutt. Csak a kutató alázata, a szemlélődét megkapó ősmúlt keltette szorongás teheti él­ménnyé az itteni sétát. Mi­lyen nagy számnak tűnik, ha azt mondja valaki, itt 4700 állatfaj él. És miiven láthatatlan ez! Alig milli- méternvi bogarak, férgek, olyanok, amelyeknek még magyar név se jutott, neme­sítik a talajt, a növényt. Ész­re se lehet venni őket. Vn°v beszéljünk a tőzegben reilő. évtizezredek során odgrakó- dott virágporról, melyet csak a laboratóriumban vallató tudós lát meg sokezerszeres naavítás után? És a növé­nyek. Füvek, amelyek sem­miről nem árulkodnak. Le­velek, amelyek nyáron szá- razak, hisz’ virágkorukat még akkor élték, amikor hó födte az erdőt, amikor még másutt éppen nyiladozott a természet. Nem csak Szabolcs-Szat- már kincse Bátorliget. Az or­szág mjnden részéből jönnek ide tudósok. De jönnek a tengerentúlról is. Engedély­ivel a zsebükben vizsgálód­nak, szakember kíséretével. Itt nem szabad letépni egy virágot se. Itt nem lehet bo­garat se gyűjteni, Még fény­képezni is csak külön kérés esetén. Utak nem szelik át, csak a bóklászol? verte ös­vények kacskaringóznak az ősláp között, a háborítatlan erdő fái mellett. A földtörté­net harmadkorában zsugoro­dó tengerek helyén született meg itt a Uevantei-tó. és a természet szeszélyes játéka­ként. maradt meg éppen ná­lunk, a homoktengerek pe­Még két hét és itt a szep­tember. Újra gyermekhangok töltik be a régi és új iskolá­kat, tantermeket. A szeptem­ber szépsége ez. Ezt a szép­séget. még szebbé teszi, ha új termekben foglalkozhat­nak, tanulhatnak a gyere­kek. A nyíregyházi járásban több átadásra kerül sor szeptemberben. Az év slá­gere az óvodaépítés volt. Nem véletlen, hiszen ez a megye, a járás egyik- leg­égetőbb problémája. Az idén 81 csoporttal bővült a már meglévő létszám. Besenyő­dön, Beszterecen, Bashalmon eddig nem volt óvoda. Most remén ez a jégkorszak utá­ni szabadtéri kutatóműhely. iSőszirom, babér fűz, hamuvirág A rezervátum vezetője Ba- ráth Károly. Amikor magya­ráz és a virágokat mutatva neveket sorol, úgy érzem, mintha költő szülte jelzőket mondana. Itt a zergebaglár finoman tagolt levele, sár­gálló a bimbója. Ott a szibé­riai nőszirom karcsú, kard- szerű levele látszik. Szinte hihetetlenül nagy a mocsári gólyahír. a gál)iaorr. az an­gyalgyökér. Bqhcrfűz ága int. És amott? A legritkább virág, a szibériai hamitvirág. A zsombékokon a puha tip- pan. A tözegeper piros virá­gaival a jégkorszak marad­vány faja. Aztán a vidrafű. És milyen hatalmas az ibo­lya máskor szerény levele! Aztán az állatok. A sok legenda övezte elevenszülő gyik. Bizony régen lehetett, amikor rájött: a hidegben nem kél ki a gvíkto.iás. És aztán az ételosztón megtaní­totta arra. hogy saját testé­ben nevelje az utódot- De hamar vége az illúziónak: nem szoptat a gyíkmama. A levelek között láthatatlanul 120 féle csiga, és az ikerszel- vénves százlábúak, az ász- karákok. Esvseitűsk. rova­rok. férnek különleges példá­nvai. Rejti őke^ a dús nö­vényzet. a hűvös, nedves föld. Nem parádéznak, csak annak mutatják magukat, akt értőn keresi őket. Ez a növény Svédország­ban terem c-sunán. Ez sark­vidék környéki. Amaz a Ka­ukázusban oUhonos. Százki­lencvenhét állatfaj és válto­zata másutt nem található. És a szakember magyarázó szava nvomán kibontakozik az ősi pusztai flóra jégkor utáni melegkori maradvá­nya. A nyírligetek a fenyő- nyír korszak emlék°i. De a bokros sztvepnkorral is ta­lálkozhatunk. Mes a mogyo­rókorszakkal. Ezüsthársas tölgyesek mutatnak vi=«-»a a réemúltha. maM a bükkor- szak emlékei tárulnak fel. A csengőszóra csak keve­seknek nyílik meg a rezer­vátum kapuja. És ez így van jól. Mert jöhe' a tudós, az okulni akaró diák. Két év­vel ezelőtt több mint hétszá- zan. tavaly 517-en kaptak en­gedélyt. Jöttek Budapestről, Debrecenből, Los Angeles­ből, Pécsről, Szegedről. Nyír­egyházáról. Botanikusok, zo­ológusok, professzorok és le­endő tanárok. Okuló, séta közben találkozunk Vörös László Zsigmond pécsi egye­temi tanárral- A fásszárú növények meghatározásával foglalkozik. A hutátok paradicsoma — Templom ez és paradi­csom a kutatónak. Termé­szetvédelmünk okos szabá­lesz. A három közül legjelen­tősebb a besenyődi; közel épült Levelekhez, így a szomszéd falu apróságai is átjárhatnak. Nagy előnyt jelent az ib- rányi cigányóvoda. Már évek óta készülnek a szer­vezésére. Most sikerült: szeptembertől 25—30 gyere­ket tudnak itt elhelyezni. Az óvoda mellett napközi ott­hont is nyitnak. A másik legjelentősebb az újfehértói mályváskerti óvo­da. Az itt élő szülők legna­gyobb része ingázó, a hét több napján távol élnek csa­ládjuktól. Nyugodtabban mennek dolgozni, ha tudják, lya, hogy így óvja. És ami a lényeg: sokat megment- ab­ból is, ami a mai Alföld ér­téke. A korszerű kemlzálás miatt sokféle növény került veszélybe. Ezek itt otthonra lelnek. A munkafeltételek azért lehetnének jobbak. Égy alapos kézikönyvtár hiány­zik. Jó mikroszkópok is. A korábban itt kutatók felfe­dezéseit is rendszerezni kel­lene, hogy ne legyen átfedés. De tudom, ez is mezest. Bátorliget nemzeti értékilrk. A ritkaságot 1913-ban fe­dezték fel. Akkor csudán né­hány lelkes kutató érdeklő­dött iránta. lt)S0-ban érték el. hogy Végre 4S hold re­zervátummá váljék Aztán újabb évtizedek kellettek, hosv a Kossuth-díjas Soó Rezső unszolására 100 hol­dat. bekerítsenek, és a tudo­mány szabad ég alatti műhe­lyévé tegyék. A nyírbátori múzeumban szerénv gyűjte­mény ad kéoet az itteni vi­lágról. De kérdés. vajon elég-e ez? Talán megvéok biológusai vállalkoznának egyszer arra, hogv Bátorban, de itt Nyíregyházin is az eredetit, sejtető képet állít­sanak össze Bátorliget növé­nyi és állatvilágáról, magya­rázzák a laikusnak érthetet­lent. Múzeumaink történel­met őrzfi tárlói között termé­szeti múltunk páratlan kin­csei még jobban szerettetnék velünk megyénket. Különös világ a bátorligeti rezervátum. Itt már sok nö­vény elpihent, és késni! a télre, a tél végi éhredásre. A barqncyj-óni sápadt l’lqm ÓS kékiein kívül a turbánliliom bezárult magházai adnak szint a zöldek tobzódó válto­zatában. Esrv-egy fácán sur­ran innen fel a magasba, hogy a szomszédos földeken élelme’. De az elté­vedt őz is csak pihenni bú­vik be. C=end van, csodála­tos csorid. tisztaság Nincs szőfdobálf pam'r, kon­zervesdoboz. nylonzacskó Aki ide hel^v teszi ezt úgy honv visszaköszön 20 ezer évnek. Száz hold Mesvénk páratlan értékű területe fölött az Országos Természetvédelmi Hivatal őrköri'k. Szigorúan, néha úgy tűnik zordul. De vajon melyik tudós laboratóriumot nem őriznek igy? Miért len­nénk engedékenyebbek 2 évtizezred múzeumával? A? ember visszanéz a kapuból. A kis, kanyargós homokúto’- pár perc a falu, az aporligeu határ. Tengeri nő az utak mentén, kis erdők szegdelik a tájat. Maid almáskert kö­vetkezik. Pár száz méter, és itt vagyunk a mában. A ma! tájon, amely egykor olyan mint az ősláp, az ősltget, amit erdő borított, ameddig Csak a szem ellátott. Száz hold csupán Bátorliget. Száz hold, 20 ezer éves lecke. . Bürget Lajos hogy gyermekeik biztos he­lyen vannak. Ezeken kívül 20 községben végeznek még felújításokat, indítanak újabb csoportokat. A napközis csoportoknál is van újdonság. Valóban új csoport Kálmánházán és Ti- szanagyfalun indul. Itt sem volt azelőtt. Létszámbővítés 13 helyen lesz. Iskolaátadás is lesz szep­temberben ; Baktalórántházán új öt tantermes Iskolában ta­nulhatnak a felső tagozato­sok az 1073—74-es tanévben. Van lehetőség létggámfes- vülésre az újfehértói tanyai kollégiumban is. dón üzembe helyeztek egy olasz vízszűrő-berendezést. Mindenki örült. Megszűnik a bűz, a víz szennyezettsége, és talán az „igényesebb” em­ber is bemerészkedhet ezután a medencébe. A berendezés több mint egy hónapja üzemel. A víz tisztasága nem sokat válto­zott. Nem kell fél év hozzá, hogy megtisztuljon. S mindez négy és fél millióért. „Át kellett venni..," A . fürdővállalat vezető­je: — Kérem, július 6-án Úgy vettük át a berendezést, hogy még nem volt minden rendben. Át kellett venni, nem vplt mese. A KEMÉV munkásai még ott dolgoztak. Egy ajtó nem volt, amivel be tudtuk volna zárni a szűrőházat. Az ment be, aki akart. A vegyszeradagolás is új volt nekünk. Senki nem mu­tatta meg a gyakorlatban. Az olasz cég képviselője az átadáskor csak fölkavarta a vizet: oké! — és elment, mert lejárt az útlevele. Van egy prospektus az igaz, de azzal nem sokra megy az em­ber. (,, A fürdővállalat kép­viselőinek a bemutatott dol­gokkal kapcsolatban felme­rült problémái a helyszínen tisztázódtak. Több kérdés nincs. A berendezést üze­meltetésre átvettük.” Idézet a július 6-i átvételi jegyző­könyvből.) A VÁBER képviselője: — Nem dobtuk ki feleslegesen a pénzt. A berendezés jó. Csak embert kíván, aki éjjel- nappal foglalkozik vele. Jó ideig nem volt hiztosítva hoz­zá a megfelelő munkáskéz. A vegyszerezést pedig igen is meg lehet tanulni pros­pektusból, nem ördögi tudo­mány. Minden le van írva részletesen. Csak meg kell tartani az utasítást. Az első két hétben miért volt csodá­latosan tiszta a víz? Mert nem sajnáltuk a vegyszert. Ketten csináltuk a strand műszaki vezetőjével. Állan­Ezekben a napokban az is­kolák, a tanácsok művelő­dési osztályai megkezdték az előkészületeket az 1973— 74-es tanévre. Augusztus 16-án tartották az óvodai szakfelügyelők és önálló óvo­dai igazgatók értekezletét a tavalyi tanév tapasztalatairól és az új tanév feladatairól. Augusztus 21-én az általános iskolai vezető szakfelügyelők beszélik meg a tananyag- csökkentéssel kapcsolatos tudnivalókat, az igazgatók 21-én, 22-én és 23-án vesznek részt szakmai értekezleten. A középiskolák igazgatói augusztus 22-én szekcióülé­dóan figyeltük, ha valami színeződés jelent meg g vizen — azonnal helyrehoztuk. Eb­ben nem lehet takarékoskod­ni. Meg kell adni a víznek, ami kell. Utána aztán volt, amikor napokig nem tisztí­tották — különböző okok miatt. Úgy már nehéz hely­rehozni. Papíron maradt kérések Eltuvták az olasz cég szak­emberét. Eltakarta g szemét a látványtól. Mert mit talált? olyan vizet, amely napok óta nem volt tisztítva, nem volt vegyszerezve. A berendezést nem az előírásoknak megfe­lelően üzemeltették. 24 óra helyett csupán 14 óráig dol­goztak a motorok. Ezek nél­kül pedig a világ legcsodála­tosabb szerkezete sem tud tiszta vizet produkálni. A strand műszaki vezetője, aki az egész munkát irá­nyítja — fedezve van. Jogos kérései — csak a papírt et­ték. Mindenről van doku­mentációja. Csak nem vették azokat komolyan, Egy példa: egvik jelentésében állandó felügyeletet kér a szűrőberen­dezéshez. Nem oldották meg. Két nap múlva leégett öt mo­tor. Kétszázezer forint.. Most se nagyon hiszne]? neki a vállalatnál, pedig ért a víz­hez. Két hétig, amíg q vegy­A megyei moziüzemi vál­lalat a közelmúltban nyitot­ta meg Nyíregyházán — a volt Koroná étterem kerthe­lyiségében — a presszó és a mogi „házasságával" létrejött rpopresszóját. Délután 6 órá­tól este 8-ig zenét szolgál­tatnak, 8 órakor kerül sor a filmvetítésekre. Előadás alatt a mopresszóban a felszolgá­lás zavartalan. Ezt a vetí­tési formát korszerűbbé akarják tenni, Svájcból hor­dozható vetítőgépet rendel­seken vitatják meg az új tanév legfontosabb feladatait. 24-én a gyógypedagógiai -r-, kisegítő iskolák, 27-én a gyer­mekotthonok igazgatót meg­beszélésére kerül sor. A vá­rosi. .járási szakosztályok szervezésében a szakmai munkaközösségek augusztus 27-től 30-ig vitatják meg a tananyagcsökkentéssel, az új tanév indításával összefüg­gő tennivalókat. A megyében az alakuló ne­velőtestületi értekezleteket augusztus 25-én, a tanévnyitó értekezleteket augusztus 31 és szeptember 1, között tart­ják. tezerezte — kristálytiszta volt. Most éppen a biztonsági be­rendezésekért harcpl, meg a vegyszerraktárért. Nem le­het tudni, milyen eredmény-, nyel. Érvek vannak — csak tiszta víz nines A vita még tart. De ettől a víz még nem tisztul meg. Négy és fél milliót á'doztak érte, fiogy tiszta legyen. Tu­domásul kell venni, hogy ez a berendezés sem mégy em­beri kéz nélkül. És úgy kell kezelni, ahogy írva van. Az Utasítás pedig rnipdig le­gyen haziáférhető helyen, ne vihessék haza csomagolni az emberek. Égy négy és fél mil­liós beruházásnál nem lehet csak a dolgozók lelkiismere­tére bízni a munkát. Csinál­ják-e mindennap, vagy nem? A munkafegyelem megköve­telése nem bizalmatlanság. Érdemes meghallgatni azt, aki szakember és ért hozzá. Ne maradjanak megvalósít- hatatlphok a jó elképzelések. Mert az nem indok, „át kel­lett venni!” Senkit nem kény- szerítbetnek arra, hogy fele­lősséget vállaljon valamiért, amit nem ismer, nem tudja, hogyan kell kezelni, hogyan kell dolgozni vele. tek. Ebben a hónapban nyi­tották Kisvárdán a vármozit, ahol a stílushoz illő bástya­szerű gépházat építenek, s 700 ezer forint értékű mo­dern gépi berendezést sze­relnek fel. Ingázók számára a mun­kabefejezés és a vonatindu­lás előtt Záhonyban és Fé- nyeslitkén az állomás épü­letében rövid- és kisfilmek- t)őj, ismeretterjesztő soroza­tokból terveznek filmvetíté­seket. A moziüzemi vállalat eddig öt nagyobb megyei munkásszálláson vezette be a rendszeres filmvetítést. Vándorvetítővel járják az ifjúsági táborokat is, eddig 3500 fiatal nézte meg a kü­lönböző szórakoztató témájú filmeket. Az utóbbi egy hó­napban a megve óvodáiban hatezer gyermek számára tartottak mesefilm-előadáso- kat. Magvar filmnapot rendez­tek Nyíregyházán augusztus első felében, a hónap végéig pedig Keleti Márton, a nem­rég elhunyt filmrendező emlékére az általa rendezett filmekből álló sorozatot mu­tatják be a Gorkij moziban. Októberben a béke-világ- kpngresszus tiszteletére ren­deznek filmsorozatot, novem­berben a szovjet film ünne­pére kerül sor a megyében. SZEPTEMBERTŐL t Ujj €Ívo<Iák, iskola a nyíregyházi járásban Előkészületek az áj tanévre Kolláth Adrienne Vár mozi, mo presszó, vetítés a in uiskásszállásokon Sr'”? MäjTva éjoR®’7 f'rf Í973 augusztus fi !í oídaí

Next

/
Thumbnails
Contents