Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-16 / 191. szám

I9V3. augusztus is. KFT/ET - M A G Y A RÓ* * rf 5 « oMaT MEGIEGYZÉSEK Lá t §za I m u u k a Utat építünk, korszerűsí- tünk, bitumenezúnk, s ami­kor elkészült, valamiért fel­bontjuk. Ez a valami lehet vízvezeték-repedés, szivár­gás, kábelszakadás, újabb csövek fektetése, s ki tudná mi minden. Rendjén is van, szükséges rossz, elviselhető. Az viszont már nem — s balesetet okozhat — ha a felbontott úttestet nem meg­felelően javítják újra. És ez mostanában előfordul. Leg1- utóbb a Bessenyei téren a színházzal átellenben bugy- gyant fel a víz a föld alól. Jöttek a SZAVICSAV-tól, ki­bontották az úttestet, körül­határolták a piros-fehér akadályt jelző léccel, s el­mentek. Később, amikor megjaví­tották a vízvezetékcsövet, néhány nap múlva, ponto­san augusztus 11-én, szom­baton este megjelent a vál­lalat FH 38—45-ös rendszá­mú tehergépkocsija négy emberrel. Lehetett este fél nyolc. Nem tudom miért pont este. Mert ekkor nem lehet jól látni? Ki tudja. Nos ők betemették a : lyukat. Ez úgy történt, hogy a kockakö­veket beledobáltak, amíg te­le nem lett. Ami kimaradt — mert ilyen is van — feldo- bálták a teherkocsira. Rála­pátoltak homokot, s amikor ezzel a művelettel is készen voltak, akkor a gépkocsive­zető néhányszor előre-hátra menetben végighengerelte a betemetett lyukat S ezzel, mint akik jól vé­gezték dolgukat eltávoztak. Csak az útnak ez a része ma is gidres-gödrös, baleset- veszélyes. Tudomásunk sze­rint az a vállalat köteles az úttest helyreállításáról gon­doskodni. amelyik felbontot­ta. Ez eddig nem történt meg. Ki ellenőrzi mindezt?* Pe­dig nem egyedüli a SZAVI- CSAV, amely — ha szüksé­ges — utat bont. Ezt csinálja a posta, a TIGÁZ, a TI- TÁSZ, s a többi olyan válla­lat is amelynek a föld alatt is kell dolgoznia. A városlakók tudják, hogy az ő érdekeikről van szó, amikor megjavítják a víz-, szennyvízcsatornákat, a gőz-, vagy gázvezetékeket, a pos­takábeleket, villanyvezetéke­ket. Ez szolgáltatás. De azt már nem értik meg, hogy az elvégzett munka után miért nem állítják helyre rendel­tetésének megfelelően úgy, ahogy volt; az útszakaszt, a járdalapot, az átereszt stb. Visszá kellene vinni a pi­ros-fehér akadályjelző, lécét a Bessenyei tér úgymond megjavított útszakaszához is. De ezenkívül minden olyan helyre Nyíregyházán, ahon­nan elvonultak azok a vál­lalatok, akik' úttestet, járdát bontottak, majd tessék-lás- sék módon megjavították, csak éppen nem jól. Kötelez­ni kellene ezeket a vállala­tokat a teljes, helyes helyre- állításra. Ez kötelességük. Ha elmulasztják, bírságolni kel­lene e vállalatokat, vezetőit. Farkas Kálmán Szüreti várakozások Már két hét sem választ el az almaszüret kezdetétől. Ezúttal is — mint ecldÁ&j minden évben —, elhangzot­tak az Ígéretek 'är illetéke- ' sektől, hogy idén végre nem a kezdet után, hanem még előtte megállapítják az al­maértékesítési felvásárlási árakat. Ugyancsak megígér­te többször is a külkereske­delmet lebonyolító HUNGA- ROFRUCT. hogy az eddigi­nél is jobban akarja dotálni a különféle szolgáltatásokat, csomagolást, szállítást, kör­szedést. Ez mind pluszbe­vételként jelentkezhet a ter­melőüzemeknél. Nem kis összegekről van szó. Nagyon sok napi fára­dozás jutalma az a pénz, amit az almatermésért kap- i nek a legnagyobb almater­melő megye, Szabolcs-Szat- már üzemei. És — ezt nagyon fontos hozzátenni —, ebben az árbevételben nagyon jelentős költségeik visszatérülése is szerepel. Beszélgettünk a Tisza men­ti Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének titkárá­val, közgazdászaival. Megye­járás közben találkoztunk almatermesztő üzemek veze­tőivel, dolgozóival. 1 Várako­zásuk általános. Nem is cso­da. Igen sok tényezővel kell számolniok ahhoz. hogy „Szabolcs aranya” — mely egyben népgazdaságunknak is fontos kiviteli cikke, be­vételi ténvezoje — gazdasá­gosan megtermelhető legyen. Lássuk először a várható termés adatait. Az országban néhány százalékkal több al­mát várnak, mint amennyi az elmúlt évben termett. Szabolcsban jóval kevesebb bet. Az ország legnagyobb almatermesztő megyéjének lemaradása nem a rossz munka következménye, ha­nem az országostól jelentő­sen eltérő időjárásé. Az, hogy legnagyobb al­mavevőnkhöz. a Szovjetunió­hoz mi vagyunk a legköze­lebb, nem jelent okvetlenül gazdasági előnyt is. Alapos elemzés utón kérdéses lehet, hogy az a termelőüzem járt e jobban, amelyiknek néha száz kilométernél is hosszabb Élvonalon kellett nélkülöznie egy szállítási fordulóért egy napra egy gépjárművét az őszi, csúcsidőbe«, vagy az, amelyik akár az Alföld .kör zepén , „egyj közeli- vasútállo­máson f berakadva már elin­tézte a szállítást. A legjelentősebb tényező azonban a költségek alakulá­sa. Egy legutóbbi hivatalos elemzés kiszámította, hogy megyénkben a bérköltségek tizenhat százalékkal, a köz­terhek hatvan százalékkal, az amortizációs jellegűek hetvenhat százalékkal nőttek 1969 és 1972 között. A bank­kamat és kezelési költség például mezőgazdasági üze­meinknél 23 millióról 75-re, a biztosítási díjak 11 millió­ról 212-re nőttek. Sok tíz­millióval költöttek többet termelőszövetkezeteink ez évben is műtrágyára, gépek- ré, vegyszerekre. A megyei pártbizottság is foglalkozott ezzel. Az importot pótló, tehát az országnak hasznos új Fundazol az almatermesztést, jelentősen megdrágította. Gépeknél a Rapidtox-család kiveszőben van, az új Ker- titox tíz-tizenöt százalékos költségnövekedést hozott. Ál­talánosan növelték a műtrá­gyaadagokat, de. a lassan, több éven át bomló és fel­szívódó kálium és foszfor költségeivel szemben az első években — idén például —, még nem jelentkezik meg­felelő nagyságú termelésnö­vekedés. A szabolcsiak érdekképvi­seleti szervei.- a megyei ve­zetés mindennek számbavé­telét igényli az illetékes fó­rumoktól, ■ amikor az alma árát és a szüreti szolgáltatá­sok munkadíját, prémiumát megállapítják. Almatermesztésünk továb­bi szinten tartásához, a sok embernek munkát és kenye­ret, a népgazdaságnak kül­kereskedelmi bevételt adó almáskertek rekonstrukció­jához nem is kevés saját anyagi erőforrásra is szük­ségük lesz az üzemeknek. És túl a megérdemelt munka- díjon. ezt is az almaszüret bevételeiből szeretnék tarta­lékolni, összegyűjteni. Gesztelyi Nagy Zoltán Más íz, más zamat ílj készít méiajek a Nyíregyházi Konzervgyárból Belföldön és külföldön is egyaránt jó hír-nevet szerzett már termékeivel az alig ki­lencéves múltra visszate­kintő Nyíregyházi Konzerv­gyár. Nem véletlen, hogy ma már a késztermékek tekinté­lyes részét — mintegy 85 százalékban — külföldre szállítják, elsősorban a ba­ráti államokba, de jut belőle a tőkés piacra is. < A piacokon való sikeres szereplés ellenére Is szinte állandó jelleggel folyik a ku­tatómunka, a kísérlet, hogy évről évre újabb termékkel lepjék meg a vásárlókat, biztosítsák a választékot. Mintegy hároméves kutató­munka eredményeként fo­lyik például a pektingyártás, amelynek üzemi méretei ez évben értek meg. Jelentősé­ge már csak azért is nagy; mert ezt a dzsemek kocso- nvásításához használt, ahhoz nélkülözhetetlen anyagot az almafeldolgozásnál mellék- termékként keletkező hulla- dékanyagból nyerik. Ezt az igen drága anyagot eddig dohárért importáltuk. Gondolnak azonban a há­ziasszonyokra is. Nem csak a változatosság — választék, s azon belül más íz, zamat — kedvéért, hanem a mun­kájuk megkönnyítése céljá­ból is törekednek az újra. Ilyen újdonság például a fejtett zöldbab konzerválása. A megfelelően ízesített kon­zerv szinte konyhakész anyag, amelyet csak fel kell melegíteni és tetszés szerint berántani, s máris tálalható. A csemegének számító, fej­teti zöldbab tehát — amelyet eddig csak néhány hétig árultak a piacon — ezentúl az év mi/id-en szakában a háziasszonyok rendelkezésé­re áll majd. Sikerrel kecsegtet a mari- < nált pritabinpaprika is, amely speciálisan a szovjet ' fogyasztók ízlésére készült. Bár az elkészítési módja, íze sajátosan exmrtigyn.vekre épült, az enyhén olajos, gyengén savanyított termék sikerre számíthat- a pi­acon is, hiszsjY közel áll a magyar ízléshez. S végül eyv külöo'egec. d- alapiában véve mégis esv- szerű elirV-'ssai készített gytlmölcsheíoft: a s-óát lóvé- ben tartósított termék A ha­gyományos módszerektől el­térően az úgynevezett na- turhefőtt készítéséhez nem tartósító levet tesznek, ha­nem a avünVU-s saját levé­ve! öntik fél. Ennek az eljá­rásnak több előnye is van. Egyrészt íze, aromája külön­leges, a frissen szedett gyü- mölcsáévei azonos. Másrészt — és ez is fontos — sokkal szebb, mint a hagyományo­san tartósított. A gyümölcs egyenletesen helyezkedik el az üvegben, kevésbé törődik. Az így tartósított gyümöl­csök; a szamóca, málna, meggy, sárgabarack és az alma máris keresett termék­ké vált. Egyes nagykereske­delmi vállalatok az új ter­mék kizárólagos árusítási jogát akarják megszerezni. A naturbefőtf meggyből példá­ul az idén már több vagon­nal készítettek. A háziasszonyok érdeké­ben már korábban elhatá­rozott szándék megvalósulá­sát jelenti, hogy hamarosan megnví'lk a gyár mellett az az elárusító pavilon, ahol a gyárban feldolgozásra kerü­lő terméket nyers, vagv fisz- tffo+t áUahóthan is vásárol­hatlak maid a városi fo­gyasztók. Jelentős ártn jut­tat ei a gyár ezen kívü» a KISKER-nek és a MÉK-nelc is, hogv árban és választék­ban is seíd+sen a íogvasz- tóknak a nyíregyházi piacon (ióth) FODRÁSZ, CIPÉSZ, SZERELŐ Szolgáltatási mérleg Fehérgyarmaton A szolgáltatás a legvita­tottabb kérdések egyike. Így van ez Fehérgyarmaton is. Van aki elégedett vele. van aki nem. Az egyes részle­gek vezetőj, dolgozói az adott körülmények között mindent megtesznek a szol­gáltatás érdekében éá még­sem tudják, a lakosság igé­nyeit kielégíteni. A nagyközségben 1971-ben új szolgáltatóház épült a helyi asztalos- és vasipari, valamint a ruházati szolgál­tató szövetkezet közös beru­házásával. A több mint két­milliót érő épületben rádió, tévé, háztartási kisgép, ci- pőjavitó és mérték utáni női-férfi szabórészlegek mű­ködnek. A rádió-, tévészerelő mű­helyben négy szakember" dolgozik. A járási székhely, mintegy hétezer lakosából közel kétezer a tv- és több, mint ezer a rádióelőfizetők száma. A részlegnek tebg! van munkája. Legnagyobb gondot a készülékek háztól házig történő szállítása okoz­za. Ugyanis az asztalos és vasipari szövetkezet e rész legében egyetlen autó szállít­hatja a készülékeket. Azér' csak feltételes módban, mert a nagy megterheléstől és r rossz útviszonyok miatt többször javítják a kocsit, mint ahány napot működik., A fehérgyarmatiaknak a szolgáltatás terén a legkeve­sebb gondot a cioő Javítása jelenti. A $7ols<áltatóházban működő műhelybe egyre kevesebb cipőt hoznak be javítani. Itt is érvényesül az az elv, hogy érdemesebb úia* venni. Inkáhb méretes cipőket készítenek többnyire megrendelésre, továbbá he­ly! értékesítődre. A ruházati szövetkezet munkájára ugyanez jellemző. Példa erre, hogy az első fél évben több mint négymillió forint értékben készítettek ruhákat exportra. A iavító- szolgáltatásba három férfi és hat női kisiparos szabó segí> be. Az asztalosrészleg első­sorban a közületektői kap megrendelést. A huszonhét szakember közül csak három ember dolgozik a lavítószol- gáltatásban a helyi igények­nek megfelelően A járási székhelyen egyébként két kisiparos asztalos dolgozik. A kőművesmunkát öt kis­iparos látja el, akik elsősor­ban javításokat, tatarozáso­kat végeznek. A fodrászszö vetkezetni négy részlege és egy kozme­tika szalonja van a község­ben. A nagyközségi tanács ve­zetőinek elképzelése, hogy az állomás környékén hamaro­san egy női-férfi fodrász­üzletel létesítenek- <«•*■ ■ A MyTKlW.j,V) .• .Ce.hér- ' gyarmati gyáregysége- javít­ja a környék mérlegeit. Az elmúlt fél évben több ’mint négyszázezer forint értékű javítási munkát végzett a gyár. Jelenleg csak két autósze­relő kisiparos látja el a sze­mélykocsik javítását. Az egy­re nagyobb gépkocsipark szükségessé teszi e szolgálta­tás bővítését is F//ér> a ter­vek .szerin; a MEZŐGÉP fe­hérgyarmati üzemében még ez évben megkezdik a gép­kocsik motorikus és karosz- szériós javítását, Ez azért is jelentős, mert a községben nincs karosszérialakatos. Az igényeknek megfelelő számú kisiparos rendelkezik működési engedéllyel az órás, a gumis, a villartriaéSre-- lőj* a bádogos, az-áesv -g szo­bafestő. az építőipari javító és kőfaragó szakmákban. Viszont még mindig nincs a községben a gépkocsikgrosz- szérla-javítón kívül köszö­rűs, bőrdíszműves, és lega­lább még egy autó-motor szerelő szakemberre lenne szükség. Az egyre növekvő forgalom miatt elkelne egy taxi is a járási székhelyen. (Bakonyi) Olvasóink írják NONSTOP HIÁNYPÓTLÁS A nyírbogáti új óvoda épületét 1973 május 26-áp adta át a kivitelező az Ó - hértói Vegyesipari Ktsz. A községi tanács — hogy afc óvodát minél előbb megnyit- hassák — több hiányosság ellenére átvette az épületet, olyan megállapodás mellett, hogy a ktsz azokat pótolni fogja. Azóta szinte állandóan tart a hiánypótlás, amely bi­zony akadályozza az óvodai foglalkozást, mint például amikor a fűtőberendezések­re a védőrácsokat készítet­ték. a termet ki kelteit űri-, leni, s délután a gyerekeket; nem tudták lefektetni. Nagy szükség van a hiány pótlásá­ra, de nem lett volna célsze­rűbb azt egyszerre az au­gusztus .6 és 21-e közötti idő­szakban elvégezni, amikor ugyanis az óvoda zárva tart? — teszi.szóvá levelében Fügedi Imre nyírbogáti tu­dósítónk, . SZEMÉT A PARKBAN Mostanában Nyíregyházán bizonyos „ismeretlen tette-, sek” a házi szemetet, .vagy a tatarozásból visszamaradt, törmeléket kedvük szerinti1 helyre rakják le. így előfor­dul, hogy egy füves park közepére, amint az most a Vasvári Pál és a -Stadion ut- , ca közötti téren is látható. De még sorolhatnék néhány Ilyen ,[látványosságot”. Saj- , nos, így utólag már nem le- , hét megállapítani, hogy ki . tette mindezt, egyet lehet tenni: elszállítani, s. erre szeretném felhívni az IKS^V figyelmét. A lakosság figyel­mét pedig felhívni arra ha olyan esetet látnak, amikor a szemetet az utcán vagy. parkokban szétterítik, aka­dályozzák mgg, illetve a sze­mély ismeretében tegyenek, bejelentést Illetékes helyen, hogy bírságolással . elejét ve­hessék ennek az egyre in­kább ;filbúíjáozó rossz szo­básnak — javaslolja levelé­ben Barna István nyíregy­házi olvasónk. Mit ,,tud“ a Skála? Bútorkiállítás [Nyíregyházán „Skála” bútorkiállítás nyílt Nyíregyházán, a Dózsa György utcai bemutatóte­remben. Mit jelent ez? Ez­zel a kérdéssel kerestük fel a kiállítás vezetőjét és kér­tünk arról tájékoztatást, hogy ez az újfajta bútor hol készül es mit jelent a vásárlónak. A Székesfehérvári Bútor­gyár ‘ legmodernebb. olasz gépsorok beállításával készí­ti ezeket az új típusú szek­rénysorokat. Három-három és fél, négy méter hosszú szek­rénysorok ezek, különféle színekben, többféle fazonban készülnek /" Érdekessége, hogy a szek- t rény , darabokra is szétszed­hető és többféle variációban alkalmazhatók a lakások be­rendezésénél. A legszebb színfekben készültek. A szek­rénysorok egy akasztós rész,- ből, egy fehérneműs szek­rényből. könyvszekrényből és egy bárszekrényből állnak. A felső részen zárt polcos külön szekrény jelzi, hogy " az is használható fehérne­műtől kezdve a lakás külön­böző. használati cikkeinek el­helyezésére is Érdekessége még, hogy a Skála szekrény közepén kikészített díszes talapzat áll a televízió, vagy rádió elhelyezésére. Az új szekrénysorhoz, jói alkal­mazhatók a kárpitozott bú­torok is. Az első napi bemutatón sikert aratott, azonban a vásárlók hiányolták, hogy nincs hozzá beéoített, úgy­nevezett dohányzóasztal. A székesfehérvári gyár Nyír­egyházán tartózkodó képvi­selői tájékoztattak bennün­ket. hogy ezt a hiányosságot sürgősen oótólják. mert már megkezdték a szekrénysorok­hoz tartozó dohányzóaszta- . lók gyártását is. F. P, Mintegy 200 holdon termel dohányt a Nyírtass! Állami Gazdaság. A hevesi fajtának most van a törésideje. Ké­pünkön: Gazuska Jánosné hrigádja szecli a dohánylevele­ket. (Hammel József felvétele*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents