Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
C. ATTY ARÖRSZÄÖ 1973. augusztus W. Kitüntetett üzemeink Az iden városunk öt üzemének, intézményének adtak át a kimagasló jó munkáért kitüntetéseket. A Mátészalkai Állami Tangazdaság kollektívájának a Ktváló vállalat címet adományozták. A Mátészalkai Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a Kiváló szövetkezet kitüntető címet kapta. A Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság III. számú, mátészalkai szakaszmérnöksége az Élüzem címet nyerte el. A MÁV mátészalkai pályafenntartási főnöksége a MÁV; vezér- igazgatója és a Vasutasok Szakszervezete elnökségének dicsérő oklevelét kapta, a mátészalkai vasúti csomópont kollektívájának a debreceni vasútigazgatöság és a Vasutasok Szakszervezete területi bizottságának oklevelét adományozták. A kitüntetett üzemek. _ intézmények munkájáról készített tudósítások alapján összefoglalót adunk ebből. A Kelet-Magyar or szag Mátészalka-mellékletének számára Hegy- rnegi István, dr. Vékony Miklós, Pethő Sándor, Miskolczi Sándor foglalta össze a főbb eredményeket, számadatokat. Állami tangazdaság: Kiváló vállalat ŰJ ÁRUHÁZAK ÉPÜLNEK városunkban, bővül az áruválaszték is. ÁFÉSZ: Kiváló szövetkezet Pályafenntartási főnökség A kitüntető cím adományozásával a tangazdaság dolgozóinak több éves munkáját ismerték el a felsőbb szervek. Különösen eredményes volt az 1972-es esztendő, amikor 1,7 százalékos l/efektetéstöbblettel a halmozott termelési értéket 15,8, az árbevételt 14,1, a vállalati nyereséget 11,9 százalékkal növelték. Összegben a termelési érték 143 millió, a nyereség 22,5 millió forint volt. A tangazdaság községfejlesztési hozzájárulás címén 1,35 millió, nyereségadó címén 6,42 millió forintot fizetett be. A gazdálkodás során képzett fejlesztési alap majdnem 20 millió forint. A részesedési alap 36 százalékkal volt több az előző évinél. Egy-egy dolgozónak átlagosan 5243 forint nyereséget fizettek. A természetbeni juttatásokon kívül az egy főre jutó átlagkereset — munkabér és nyereségrészesedés együtt — 31841 forint volt. 1972-ben különösen jövedelmező volt a kertészeti ágazat. Szinte országosan egyedülálló az a termékmennyiség, amit a gazdaságban takarítottak be a múlt év őszén. 767 hektár területről 1527 vagon téli almát szüreteltek, s ennek 76 százaléka érte el az exportmínőséget. Az átlagos értékesítési ár valamivel meghaladta az 5 forintot kilónként. A termésből csaknem 1000 vagonnal a Szovjetunióba szállítottak. A szántóföldi növénytermesztési ágazat kevésbé látványos, de figyelemre méltó eredményeket adott. A kukoricát és a kalászost zárt rendszerben termelték. Kukoricából 50, búzából 38,4, rozsból 21,7 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés. 20—30 százalékkal több, mint az előző években. Befejezték a növényi és területi szakosodást, s folytatták a meliorációs munkákat. 1971-ben 1450 hektár területen kezdték meg az Ecsedi-láp és az Ópályiban lévő tehenészeti telep komplex meliorációját. Tavaly a Zuhogó területén és Ópályiban a munkák befejeződtek. Az idén az Ecsedi-lápon már CPS-rena'szerben termesztik a kukoricát, Ópályiban pedig öntözéssel biztosítják a tehénállomány takarmányszükségletét. Az állattenyésztési főágazat termelési eredménye megfelel a célkitűzéseknek. Többek között az osztrák hegyitarka tehenektől átlagosan 3586 liter tejet fejtek, összesen 9850 mázsa hízósertést értékesítettek. A tangazdaságban a kiváló termelési eredmények eléréséhez a tárgyi és személyi feltételek egyaránt adottak. A gépesítésben kialakultak a zárt technológiai rendszerek, tgen sok a felső- és középfokú végzettségű szakember, szakmunkás. A dolgozók 70 százaléka tagja a törzsgárdának. 14 szocialista brigádban 205 ember dolgozik. Jó munkájuk elismeréséül tavaly nyolcán kaptáit meg ,.A mezőgazdaság kiváló dolgozója''’, ötvenketten a „Kiváló dolgozó” kitüntetést. 45 dolgozó hazai, 27 pedig külföldi üdülőhelyen pihente ki a munka fáradalmait. A tangazdaságban gépkocsikkal szállítják a dolgozókat a munkahelyekre. Üzemi konyha, jól felszerelt szociális létesítmények állnak rendekezésükre. A múlt évben három dolgozónak adtak 40 ezer forint lakás- építési kölcsönt, egy kilencgyermekes dolgozónak lakást vásároltak. A négygyermekesnél nagyobb családú dolgozók részére a szakszervezeti bizottság 30 000 forint karácsonyi segélyt adott. A tangazdaság kollektívája becsületesen teljesítette a felsőbb szervek és a saját maga által szabott feladatokat. Most is szorgalmasan dolgoznak, mert tudják, hogy a cím kötelez, s az eredmény megtartása vagy fokozása legalább olyan nehéz feladat, mint ennek elérése volt. A szövetkezet évek óta tartó, sokoldalú, a lakosság és tagjai érdekeit egyaránt szolgáló tevékenységével jutott 1972-ben a legjobbak közé. A szövetkezet különösen az utóbbi- években igen nagy erőfeszítéseket tett a kereskedelmi és vendéglátó hálózat fejlesztése, korszerűsítése érdekében. A községekben az igényeknek megfelelő, korszerű élelmiszer- és vegyesboltokat nyitottak. Működési területén majdnem minden községben üzemel már cukrászda. Mátészalkán három étterem, egv-egy bisztró és eszpresszó áll a szórakozni vágyók rendelkező- sére. Mátészalkán áruházak, 6zaküzletek létrehozásával javítják a kereskedelmi ellátást. Többek között olyan kereskedelmi egységet létesítettek, mint a Kraszna Áruház, amelynek éves forgalma meghaladja a 100 millió forintot. Nemcsak a város, hanem a környező települések lakosságának is kedvelt bevásárlóközpontja lett. Az elmúlt évben adták át a forgalomnak az ERDÉRT- telepen és a Fellegvár utcában az új élelmiszerboltot. A hálózatfejlesztéssel párhuzamosan emelkedett a szövetkezet áruforgalma, s főleg az utóbbi öt évben volt egyenletes a fejlődés. Míg 1968-ban a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 135 millió forint volt, 1972-ben már 300 millió. A forgalom egyenletes növekedése mellett javult a hatékonyság. Jól tükröződik ez abban, hogy 5 évvel ezelőtt 5,9 millió, tavaly pedig 12,7 millió forint volt a gazdálkodás eredménye. Ugyanezen idő alatt a tagság érdekeltségi alapja több, mint megkétszereződött., Vásárlási visszatérítésként 1968-ban ' 262 ezer, 1972-ben 600 ezer forintot fizettek ki. Tavaly nyereségrészesedés címén 1,6 ftvilliő forintot osztottak. 1 l !i' A* A sikernek több összetevője van. A há- . lózatfejlesztésben, a szövetkezeti demokrácia kibontakoztatásában, a vezetők és dolgozók kapcsolatának javításában, a munkaverseny szélesítésében megnyilvánuló helyes törekvések mind hozzájárultak. Tavaly a megyében működő fogyasztási szövetkezetek közül elsőnek ez a szövetkezet szervezte át belső irányítóapparátusát, megvalósította mechanizmusa korszerűsítését. Hat alapegységet alakítottak ki. Ezek élén az alapegység-vezetők, üzletigazgatok kibővített jogkört és költségkeretet kaptak, így anyagilag is érdekeltek a jövedelmező gazdálkodásban. Az üzletpolitika kialakításában a tagok, a választott testületek és a dolgozók egyaránt részt vesznek. Ebben a szövetkezetben is nemes versengés folyik a brigádok és boltegységek között a vállalások teljesítéséért, túlszárnyalásáért. Ezt bizonyítja, hogy vannak Vízügyi szakaszmérnökség: Élüzem A szakaszmérnökség működési területe • Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ún. szatmár-keletnyíri védelmi körzete, amely közigazgatásilag a fehérgyarmati és mátészalkai járások teljes területét, a nyírbátori járás felét és kisebb részben a vásárosnamé- nyi járást foglalja magában. Ide tartozik a Tisza felső része, a Túr és Szamos folyók 290 km árvédelmi töltése, 910 km belvízlevezető főcsatorna, 6 szivattyútelep összesen 22,5 köbméter másodpercenkénti átemelőkapacitással, ezenkívül még számtalan vízgazdálkodási létesítmény, amelyeknek egy része a vízügy kezelésében, más részük vízgazdálkodási társulatok és üzemek kezelésében van. A szakaszmérnökség az igazgatóság szakágazataival együttműködve a területén vízügyi, hatósági és felügyeleti feladatokat lát el. Gondoskodik a kezelésébe tartozó jelentősebb közcélú vízi létesítmények fenntartásáról, üzemeltetéséről, közvetve vagy közvetlenül részt vesz valamennyi területi vízgazdálkodási feladat végzésében. A múlt évi átlagos létszám 214 fő volt. A növekvő feladatok mellett ez a létszám már néhány éve nagyjából azonos. A szakaszmérnökség tevékenységét tekintve Inkább intézményi, mint termelőjeliegű egység. Csak kisebb volumenű fenntartási munkák végzésére és üzemeltetésére kap hitelt. 1972-ben az árvízvédelmi, folyamszabályozási, belvízvédelmi, mezőgazdasági vízhasznosítási művek, hírközlő berendezések, magasépítmények, hullámtéri véderdők fenntartására nyújtott 9,8 millió forint hitelből az előírt műszaki és pénzügyi tervszámokat kedvezően teljesítette: 3 százalékos önköltségcsökkenés mellett a termelési érték 107, az egy munkásfőre jutó termelési érték 106 százalék volt. A felülvizsgálatokat végző bizottságok megállapítása szerint is az ár- és belvízvédekezésre a védműOéket, anyagokat, felszereléseket megfelelően elkészítették. Az 1970. évi rendkívüli árvíz óta az ár- vízvédelmi művek jelentős fejlesztése kezdődött el a térségben. Ez évben készül el a 250 millió forint beruházási költséggel épülő Szamos—Túr közi zárógát, megkezdődik a Túr—Sáréger zárógát és a Számos-töltés fejlesztési-építési munkája. A hatósági és felügyeleti tevékenység során több, mint 300 alkalommal vettek részt különböző létesítmények helyszíni bejárásán, műszaki átadásán, 200-nál több létesítményt ellenőriztek a vízügyi előírások szellemében. A területen jól kiépített hidrometeoroló- giai észlelőhálózat rögzíti és továbbítja rendszeresen a vízállás, a csapadék, talaj- vfzsztnt, hőmérsékleti és egyéb adatokat. A rádióhírekben is a szakaszmérnökség által továbbított adatok hallhatók. Az öntözési felügyelet mellett öntözési szaktanácsadást végeznek. Az öntözés propagálására több bemutatót szerveztek, vagy közreműködtek Ilyen rendezvényekben. Ezek között említésre méltó a mélybarázdás öntözési mód és a korszerű öntözéses gyepgaz- dálkodás népszerűsítése. A jó, példák több Isz-ben sikeres követőkre találtak. Az Élüzem címet jelentő eredményeket csak úgy lehetett elérni, hogy a feladatok végrehajtásában a hivatalvezetést a szakasz- mérnökség politikai és társadalmi szervei megfelelően támogatják, s a maga területén mindenki becsülettel helytállt. > Erre az összefogásra, jó munkára továbbra is szükség van, mert az iáéi feladatok sok tekintetben nagyobbak az előzőknél. A főnökség legfőbb feladata a vasúti pályák és létesítmények üzembiztos állapotban tartása. A főnökség 1972-ben mind a fenntartási, mind termelési feladatait maradéktalanul teljesítette. A vasúti pályák és létesítmények egész évben folyamatosan és üzembiztosán üzemeltek. A gondos fenntartási munka is hozzájárult ahhoz, hogy a síntörések száma majdnem egyharmadára csökkent. A haladó munkamódszerek alkalmazásával létszám szabadult fel, s ezek átcsoportosításával az 1970. évi árvíz okozta károkat véglegesen helyreállították. A megrongált vonalak állapotát nagymértékben javították. A főnökség fenntartási óratervét 107 százalékban, kői ségtervét 98.9 százalékban teljesítette. A feladatokat a tervezettnél kevesebb létszámmal oldották meg, s az önköltség-előirányzatból 0,6 százalékot megtakarítottak. A túlórák száma ezerrel, a készenléti óráké 675-tel csökkent az előző évhez viszonyítva. A termelési értéktervet 127 százalékra, ezen belül a beruházási tervet 112 százalékra teljesítették úgy, hogy valamennyi beruházási munkát a tervezett idő előtt fejezték be, az átfutási időt pedig lényegesen lerövidítették. A pályafenntartás korszerűsítése, az élő munkával való jobb gazdálkodás, valamint a munka termelékenységének növelése érdekében nagymértékben fokozták a felépítmény-fenntartás gépesítését. A vonal- fenntartás gépesítésének aránya 1972-ben meghaladta az 50 százalékot. Az előző évben mindössze 9 százalék volt az arány. Nagy gondot fordítottak a balesetek megelőzésére. Fokozták az ellenőrzést, növelték a munkavédelmi és szakmai oktatások színvonalát A M őr is lelkiismeretesen látta el feladatát. Mindez együttesen eredményezte, hogy 1972-ben csak egyetlen üzemi baleset volt. (1971-ben három.) A múlt évben jelentősen javultak a dolgozók élet* és munkakörülményei. A felsőbb szervekkel egyetértésben 310 dolgozó bérét emelték átlagosan 16 százalékkal. Különféle jutalmak és prémiumok címén 300 ezer forintot osztottak ki. Beruházási hitelre elkészült Mátészalkán egy pályafenntartási telep korszerű melegedővel, fürdővel. A pályafenntartási telepen új. a réginél modernebb műhelyek, járműgarázsok, tágas raktárak, megfelelő irodai és készenléti helyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére. Mindezek az intézkedések hozzájárultak, hogy a dolgozók munkakedve nőtt, a szocialista munkaverseny még élőbb, elevenebb lett.yA mozgalom népszerűségére jellemző, hogy a 320 dolgozó közül 212 tagja a brigádoknak. Ezek a brigádok valameny- nyi pályaszakaszon megtalálhatók. A tervek teljesítésén túl vállalták a közlekedés kuturéltságának növelésében való tevékeny részvételt is. Gyakran többletfeladatok elvégzésével tesznek bizonvságot a vasútüzemhez való ragaszkodásukról. A főnökség vezetési tevékenysége során fontosnak tartotta és következetesen igényelte a dolgozók részvételét gondjainak megoldásához. Ezért fontos feladatként határozták meg az üzemi demokrácia fejlesztését. E törekvés kedvező hatásai megmutatkoznak abbán, hogy a termelési tanácskozásokon. munkaértekezleteken a dolgozók számos javaslatot, észrevételt tettek az eredményesebb munka végzésére. A főnökség munkáját jól segítették a helvi nárt_ és tömé eszor vezetek. ílyan brigádok, amelyek már há rom szó négyszer, sőt, a központi igazgatás számvi Leli osztályának szocialista brigádja hétszc nyerte el a Szocialista címet. Ez4rt az utót nit arany brigádérdeméremmel, oklevél!* tüntették ki, és pénzjutalmat kapott. Töb bolt lett Kiváló egység. Ezenkívül ötVene kapták meg a „Kiváló dolgozó” kitüntetés huszonötén az arany pecsétgyűrűt a szövel kezeiben végzett sokévi jó, munka elit méréséül. A szövetkezetben a fejlesztések, kor.szí rűsítések mellett nem feledkeznek meg dolgozókról sem. Az anyagi eszközöktí függően igyekeznek javítani munka- és szc ciális körülményeiket. Az eddig elért eredmények következmé nyeként nőtt a szövetkezeti vagyon, met teremtődtek a még jobb kereskedelmi te vékenység feltételei. A vezetők és dolgozó egyaránt bíznak abban, hogy az idén eleget tudnak tenni a vásárlók igényeinek. Vasúti csomópont A mátészalkai vasúti csomópont dolgc zóinak 1972-ben azért sikerült a felsőb szervek elismerését kiérdemelniük, mert munka értékelésénél számításba vehe! valamennyi tényezőt túlteljesítették. A szí mélyvonatok menetrendszerű indításána előirányzatát 1,73 százalékkal, a tehervont tokét 2,74 százalékkal túlteljesítették. Ji alakultja, baleseti, statisztika. 1972-be egyetlen súlyos, emberéletet követelő, vág nagyobb anyagi kárt okozó baleset net fordult elő, csak kisebb sérülésekkel jáf volt. Az eredmény és elismerés értékét mé növeli, hogy e fontos vasúti csomópoT csaknem 400 főnyi kollektívája igen fiehé körülmények között dolgozik. Közismer hogy vasúti szempontból Mátészalka a m« gye szatmári részének központja, ahonna hat irányban indulnak, illetve érkeznek vonatok. A város iparosítása, gyors fejlődi se következtében rohamosan növekedett személyforgalom ebben a térségben. A állomás szűk keresztmetszete miatt nag erőfeszítések szükségesek ahhoz,^ hogy megnövekedett forgalmat zökkenőmentese lehessen lebonyolítani. Különösen, ha f gyelembe vesszük, hogy a Zajta. Cseng« és Ágerdőmajor szárnyvonalakon még rr is a régi, elavult eszközökkel kell mego dani a személyszállítást. Az elért eredmények a vezetők és dó gozók összefogását, együttes erőfeszítése dicsérik, de szerepe van ebben a szerve zeti intézkedéseknek, a munkakedv fokoz« sának is. A csomópont vezetősége töreki dett a dolgozók munkakörülményeinek it v'tására, a jó munkahelyi légkör kialakít; sara. A szociális ellátás javítása, a bére rendezése, az anyagi ösztönzők hatékonyát alkalmazása mind hozzájárult a jobb műt kahelyi légkör megteremtéséhez. Ennek h« tása mutatkozott meg abban, hogy kiset volt a munkásvándorlás, és különösen az « második felében a dolgozók nagyobb ked’ vei, lelkiismeretesebben végezték munkajt kát. A csomóponton 30 brigád dolgozik 2' taggal. A munkabrigádok megszervezése korábbiaknál jobban sikerült. Olyan er berek kerültek össze, akik jól megértik kölcsönösen segítik egymást. Ezek a kollektívák a termelő- és társadalmi mu kában egyaránt élenjárnak, sajat peldaiu kai mozgósítják a többi dolgozol is. Ke vező jelenség, hogy a brigádtagok többse Eelismerte már, hogy a vasút nagy utemu fe lesztése, korszerűsítése egyre jobban igen li az ott dolgozóktól a magasabb áltálán műveltséget és szakmai felkészültséget A szükséges támogatás sem maradt - a debreceni vasútigazgatósag Vaspálya < nevezésű szocialista brigádia külön vállat ban patronálta az állomást, s a segíts mindvégig elvszerű, elvtársi as volt. A várható feladatok még komolya munkára ösztönzik az állomás dolgozc Kötelezi őket erre az is, hogy méltók gyenek az elismerésre. A célkitűzés reá* hiszen a társadalmi és személyi feltétel összességükben jobbnak ígérkeznek, mint elmúlt években voltak. Az állomás gazdasági, párt- és tömi szervezetei közötti kapcsolat jó, s ez sz tén biztosítéka annak, hogy az eredménj. a terv szerint alakuljanak. Az állomás Q* gozói és vezetői képesek kiemelkedő f adatok megoldására. (Ezt különösen az 19 évi árvíz idején bizonyították.) így rém hető, hogy az állomás tevékenysége elő; gíti a zökkenőmentes közlekedést
