Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-14 / 189. szám

KXX fVFOLTAM 189. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. AUGUSZTUS 14, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL; Augusztusi pártnapok <5. oldal» Szervezési feladatok Mátészalka iparában (3. oldal) Száz ember sorsa (3. oldal) Beszámoló a hétvégi sporteseményekről (6—7. oldal) Jól ismerem, számtalanszor nyomon kö­vettem a kenyér születését. Megtanultam magot tisztítani, jó puha ágyat vetni a bú­zának. nógattam lovakat a vetőgépek előtt, figyeltem, ahogy a növény sápadt csírája áttörte a talajt, nóvekea'eit, 6zárba szók­ként, kalászt eresztett, aztán hirtelen meg- szőkült, mint erős napon a lányok haja. Szedtem markot, megtanultam kaszálni, dolgoztam szívverésritmusú cséplőgép mel­lett, kuporogtam az új liszttel hazatérő sze­kerek tetején. Végigbámultam számtalan kenyérsütést, tudom tehát, hogy a kenyér nem más, mint liszt, víz, élesztő, só pontos keveréke, mégsem tudok róla olyan higgad­tan írni, mint a zsírról, a cukorról, vagy más élelemről, amely nyersen, vagy feldol­gozva az asztalomra kerül. A kenyér szent dolog, a kenyér nem tűri a tréfát. A ke­nyérről csak tisztelettel szabad szólni. A kenyeret csak olyan tisztelettel szabad em­legetni, mint a nép, amely közmondásaiba eárta, s dalolt a fehér kenyérről. A kenyeret azért is tartom szent dolog­nak, mert egy alkalommal ötven kiló búza­lisztnek köszönhettem jelenemet és jövő- met. Népi kollégista voltam, még a fényes szellők és a nagy ínségek idején. Heteken át kukoricakásán éltünk, ám egy tavaszi napon az is elfogyott. Fájó szívvel már- már szélnek eresztettek bennünket, faluról érkezett mezítlábos gyerekeket. És altkor a kollégium sokgyerekes gondnoka, családja végső tartalékát kölcsön adta nekünk. Olyan jó szívvel adta, mint ahogy az egyik^ sze­gény ember segít a másikon. Sok idő telt el azóta, sok minden történt velem is, a gondnokkal is, most mégsem kívánhatok neki mást, mint hogy legyen meg bősége­sen a mindennapija. De mit beszélek itt? Micsoda botor kí­vánság hangzott el a számból?! Hiszen köztudott, hogy jelképesen is és kézzelfoghatóan is, ma már minden ember­nek megvan Magyarországon a mindennapi­ja. Még kenyérügyben sem szeretem a lel- kendezést. ezért menekültem egy szakem­berhez, hogy a lírát fogja gyeplőszárra szi­gorú tényekkel. Ő azt kérdezte akkor, meny­nyit akarok írni a kenyér és a búza törté­netéről? Mert regényt is lehetne írni róla. Van abban dráma, konfliktus, meg dicső­séges felemelkedés. És a búzaregény gerin­ceként számokat diktált az egyes esztendők termésátlagáról. Rideg számokat, amelyek bennem mégis úgy zengtek, mintha csak- tigy»" szépezavú regényt cAvastam volna. íme: 1931 és 1940 között 7,9 mázsa volt a termésátlag, ma pedig ennek majdnem a duplája. A dráma: nagyon sokáig nem be­csültük meg a búzát A paraszt — vagy ahogy a szakember mondta: a termelő — a búzatermesztésért csak az erkölcsi elisme­rést kapta, az anyagi jutalom elmaradt. Ma már jutalmazzák, tisztességes árat fizetnek sőt a búza minőségét, hektársúlyát, acélos­ságát is premizálják. De az anyagi és erkölcsi Elismerésből még nem lett volna ekkora termés. A szak­ember szerint: „Az agrotechnikát gyökere­sen meg kellett javítani”. Ma például külön kijelölt állami gazdaságok foglalkoznak a Vetőmagtermesztéssel, a gazdaságok három, vagy négyévenként szigorúan gondoskodnak a mag kicseréléséről, hogy garantáltan tisz­ta fajta maradjon a búza. A tiszta gabonát csávázottan, tisztítottan vetik el, mégpedig olyan mélyre, ahol a tudományos kutatások szerint legjobban szeret élni. S aztán, ami­kor a csíra áttöri a talajt, zölden hullámzik a holnapi termés, sárga repülők köröznek az égen, szórják a vegyszert, amely olyan fon­tos a növekedő termésnek, mint mondjuk: csecsemőnek a védőoltás. Az is természetes, hogy intenzív búzafajtát termesztünk. Egy­szer, egy nagy állami gazdaságban, ebédszü­netben a kombájnos mellének szegeztem a kérdést: milyen a bezosztája? Két ujjara csókot cuppantott: ilyen! Sokat terem, egy­kettőre megtelik a tartály, nem pergeti a szemet, kemény a szára, nem dönti földre az eső és a szél szóval — öröm aratni. Egy­szer pedig megkérdeztem a lágymányosi ke­nyérgyárban a művezetőt: tudja-e milyen fajta búzából őrölték a lisztet, amiből ép­pen kenyeret süt? Tudta, persze. Bezosztá- jából. És megmagyarázta, hogy milyen. Jó vízfelvevő, kitűnő a gázfejlesztő-képessége, ami a kenyérsütésnél ugyebár nagyon lé­nyeges. És még egy emlék a kenyérről és a bú­záról. Nekem a bőség szóról mindig a bú­za és a kenyér jut eszembe. Egyszer meg­adatott, hogy olyan magas rangú küldöttsé­get kísértem külföldre, hogy tiszteletükre eljátszották a Himnuszt. S amikor odaért • zenekar, hogy „jó kedvvel, bőséggel”, ott, a repülőtéren, szőkébb hazám búzaföldjeit véltem hullámzani, s bár jól tudtam, hogy majd a fogadáson rogyásig terített asztal vár, mégis a kenyérre gondoltam hirtelen. (S) Megbeszélések és az NSZK kapcsolatainak Magyarország diplomáciai előkészítéséről Hétfőn délelőtt a nyugat­német külügyminisztérium épületében megbeszéléseid kezdődtek Magyarország és az NSZK diplomáciai kap­csolatainak előkészítéséről. A megbeszéléseket magyar részről Nagy János, külügy- miniszter-helyettes, nyugat­német részről Günther van Well, a szövetségi külügy- minisztérium politikai osztá­lyának vezetője vezeti. A hattagú magyar küldött­ség szombaton érkezett meg a Német Szövetségi Köztár­saságba. Megfigyelők szerint a meg­beszélések — amelyek bila­terális kérdéseken túl nem­zetközi kérdésekre is kiter­jednek — várhatóan két-há- rom napig tartanak. Hétfőn a késő délutáni órák­ban fejeződtek be a Nagy János külügyminiszter-hé- lvetes vezette magyar kül­döttség első megbeszélései a nyugatnémet külügyminisz­tériumban. Günther van Well a nyu­gatnémet küldöttség vezetője hétfőn délben Bad Godes­bergben ebédet adott a ma­gyar delegáció tiszteletére. A megbeszélések kedden reggel folytatódnak. (MTI) Feszült helyzet Chilében A kommunista párt és a szocialista párt nyilatkozata A munkásosztály egységé­nek jelentősége és a népi egy­ség megerősítése a chilei imperialistaellenes forrada­lom továbbvitele — érdeké­ben — ez a két tényező áll annak a nyilatkozatnak a kö­zéppontjában. amelyet a Chi­lei Szocialista Párt és a kom­munista párt adott ki vasár­nap. A közös dokumentum a két párt vezetésével véfi- rehaj tandó együttes akciókét,, tervez a forradalmi vívmá­nyok védelmében, az erő­szak, a banditizmus meg­szüntetésére a népi kormány elleni nyílt reakciós össze­esküvés felszámolására. Chile két legerősebb mun­káspártjának nyilatkozata rámutat: a június 29-i puccs­kísérlet, a hidak és kőolajve­zetékek felrobbantása, a vasútvonalak elleni támadá­sok, a szállítási vállalkozók sztrájkja, az állami üzemek­ben elkövetett szabotázsak­ciók és a katonaság engedet­lenségre bujtogatása a népi egység és a munkásosztály el­len irány uló összeesküvés részei. A nyilatkozat felhívja az ú.i kormányt az ellenséges te­vékenység felszámolására és a népi egység programjának keresztülvitelére. A szocialis­ta párt és a kommunista párt ismét bizalmát nyilvánítja az alkotmányhű fegyveres erők iránt. A jobboldali propagan­dakampányra adandó vá­laszként a nyilatkozat leszö­gezi: a hadseregnek és a rend­őrségnek a kormányban való részvétele az ország függet­lenségének biztosítéka. A két párt dokumentuma befejezésül kiemeli, hogy a merényletek, a munkabe­szüntetés és az . összeesküvé­sék hátterében, nemcsak a hazai nagybirtokosok és a chilei fináncoligarchia áll, hanem vezető szerepet ját­szik a CIA valamint az Ana­conda, Kennecott és ITT nagymonopólium is. „Ezért tartjuk mi, szocialisták és kommunisták kötelességünk­nek imperialistaellenes ál­láspontunk megerősítését, s a kubai forradalom és vala­mennyi testvérnép iránti szo­lidaritásunk kinyilvánítását” — hangzik a nyilatkozat. Miután vasárnap este a chilei magánfuvarozók visz- szautasították a kormány ul­timátumát, és megtagadták a munka felvételét, a népi egy­ség kabinetje rendkívüli mi­nisztertanácson döntött a ki­látásba helyezett szankciók megvalósításáról. A két és fél órás tanácskozáson úgy ha­tároztak, hogy mind a 25 tar­tományba katonai biztoso­kat neveznek ki a szállítás megszervezésére, A katonai biztosok felhatalmazást kap­tak a sztrájkoló fuvarozók gépkocsijainak elkobzására és szükség esetén fegyver- használatra is. A fegyveres erők képvise­lőinek bevonásával a múlt hét közepén megalakított chilei kormány erélyes in­tézkedését az tette szükséges­sé. hogy a három hete sztráj­koló jobboldali fuvarozók és taxisofőrök teljesíthetetlen követelésekkel álltak elő és munkabeszüntető akcióik so­rán fegyveres bandákban garázdálkodtak az országuta­kon. ACCUSZTVS 20. TISZTbLLTÉRE Regionális vízmüvet avatnak Baktalórántházán Az Alkotmány napi ün­nepség keretében augusztus 18-án, szombaton regionális vízmüvet avatnak Baktaló­rántházán. Az elsőt Sza- bolcs-Szatmár megyében! A 23 millió forintért épült víz­mű költségeihez a lakosság is hozzájárult. Társulatot hoztak létre, amelybe a 32 üzem és intézmény mellett a nagyközség valamennyi csa­ládja is belépett. Az előzetes tervek szerint a 820 család 4500 forinttal járult volna hozzá az építke­zéshez. A község vezetői a lakossággal egyetértésben úgy határoztak, hogy 5500 forintot fizetnek, s ezért az összegért bevezetik a vizet mindenkinek az udvarába, így csak egyszer volt épít­kezés, nem kell újra és új­ra felszedni a járdákat, ami­kor valaki elhatározza a víz bevezettetését. A vízművesítés során több, mint 95 ezer méter bosszú vezetéket építettek a Sza- bolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgo­zói. A házi bekötésekhez pe­dig közel 10 ezer méter csö­vet fektettek a földbe. Az egészséges vizet két kút „ad­ja”, amelyek percenként ezer, illetve 800 literes telje­sítményűek. Az új víztorony befogadóképessége kétszáz köbméter, s ugyanennyi a tiszta víz medencéje is. A gerincvezetékekre 18 utcai kutat helyeztek el. A regionális vízmű Bakta- lórántháza mellett Nyírjákó, Nyírkércs, Petneháza és Lgs- kod ivóvízellátásának gond­ját is megoldja majd. Ezek­ben a községekben előrelát­hatólag 1975-ben kezdik meg az építkezéseket. Addig meg­rendelik a terveket és létre­hozzák a vízműtársulatokat. A 18-i avatóünnepségen munkás-paraszt találkozót is rendeznek, ahol a vízmű építői a lakosság vendégei lesznek. Ugyaneaen a napon avatják a község első böl­csődéjét is, amely 700 ezer forintért épült. A modem berendezésekkel felszerelt létesítményben 20 gyereket helyeznek el. A helyi Építő és Szakipari Szövetkezetben pedig augusztus 20 tisztele­tére új ifjúsági klubot ren­deznek be, amit társadalmi munkával készítettek. A klub átadása után munkás és pa­raszt fiatalok találkozójára kerül sor, melyen politikai vetélkedőket és sportverse­nyeket rendeznek. Az augusztus 18-i ünnep­ségekkel még nem ér véget Baktalórántházán az új lé­tesítmények avatása. A hó­nap végére készül el ugyan­is a héttantermes, emeletes iskola. A Gávavencsellői Épí­tő- és Szakipari Szövetkezet dolgozói jelenleg az utolsó simításokat végzik, így az 1973;74-es tanévet már az új iskolában kezdhetik meg * nagyközség tanaiéi. Jókedvvel, bőséggel

Next

/
Thumbnails
Contents