Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

1973. július 13. frvT rw.»# A^YARORSEÄS S. olds! Augusztusban jobb kenyér Jegyzetek a nyírbátori kenyérgyár átadásáról Aznap, amikor megkezdő­dött a harmincmillióért épült nyírbátori kenyérgyár mű­szaki átvétele, korán reggel érkeztünk az állomás köze­lében, az Ady utcában pi­rosló új épületbe Huszti Györggyel, a megyei tanács képviselőjével, aki itt nem kis szerepet játszik, hiszen a megyei tanács az iparfejlesz­tési alapból az egész költ­ség öthatodával, huszonöt- millióval támogatta ezt a fontos létesítményt. Az udvaron Kosztya Tibor, a SZAÉV építésvezetője fe­jét vakarva fogadott és na­gyon őszintén mondta: — öt építkezést vezetek Nyírbátorban, közülük ezzel együtt négyet ezen a héten át kellene adni és éppé:' itt volna még a legtöbb ten­nivaló. Amikor a mérnök visszakérdez Mindenesetre, ha éppen filmet készítenénk egy moz­galmas építkezésről, a leg­ügyesebb repdező -sem állít- hatná be jobban a képet. Amerre csak nézünk, embe­rek serénykednek. Itt seprik a betont, amott téglát ado­gatnak, festenek, szerelnek, kopácsolnak. Mintha mi’nden munkás tudná: a mai tár­gyaláson múlik, mennyi pénzt kap a vállalat. A megyei tanács képvise­lője is összecsapja a kezét. Bevallja, hogy előző nap a testvérvállalat főmérnöké­vel rajtaütésszerűen itt járt, huszonhat kifogást feljegyez­tek és ezekből meglepően so­kat helyrehoztak. Sokra ké­pesek, ha megtáltosodnak ezek az építők. A csarnok kö- zepén szeméthegy állt. már eltűnt, aránylag rend és tisztaság fogadja aa átvevő­ket, pedig ma tulajdonkép­pen csak az épület átadásá­ra kerül sor. Megérkezik az egyik fő­szereplő: Varga László, a Mátészalkai Sütőipari Válla­lat igazgatója. Tulajdonkép­pen neki kell átvennie az üzemet. Büszkén vezet az új üzem szenzációjához, az új típusú FNSZ—20 Olimpia sü­tőkemencéhez, amely az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat tize­dik példánya, megyénkben és a Tiszántúlon az első. Az a nevezetessége, hogy magá­tól rakja be és szedi ki a kenyeret, mentesítve a leg­nehezebb munkától a mun­kásokat. Darabja másfél mil­lió, kettő van belőle. Nevet­ve meséli, hogy amikor né­hány különleges változta­tást kért, például korrózió­mentes füstjáratokat, eleinte csak nézték, hogyan érthet ennyire hozzá, hiszen új konstrukció. Aztán megis­merték. Hiszen pár éve, amikor ennek az pj gyárt­mánynak a tervei készül­tek, még ott dolgozott, az ÉBGV gyárában. Hogyne is- merné. . . A munkások érdekében Sorban érkeznek gyárlá­togatásra a többi szervek es hatóságok képviselői. Itt van a tűzrendészet, a KÖJÁL és megjön vaskos papírcsomó­val Sipos Miklós, a beruhá­zási vállalat csoportvezető­je Türk Nándorral, a mű­szaki ellenőrrel. Az ő kezeik, ben futnák össze az egész beruházás szálai. Mindjárt be is fűzik az írógépbe a jegyzőkönyv papírját és_ a szemle résztvevői bediktál­ják észrevételeiket. Jellemző, milyen apróságo­kat is észrevesznek. Például az egynapi olajszükségletet egy mennyezet alatti tar­tályba kell felszivattyúzni egy motorral. Igen ám, de az olajszintmérő nem lát­szik onnan, ahol a munkás­nak kell állnia, amikor a szivattyút kezeli. Vagy az egyiket, vagy a másikat át kell helyezni. * A kemencénél is rossz ol­dalon állnak a hajlítható lámpák, akadályozzák az ott dolgozó munkás mozgását. Észrevételezik. At kell he­lyezni. Az igazgató mondja: — Ezek a látszólag apró észrevételek nem--is olyan- mellékesek. Ha így helyez­nénk üzembe, a munkások bennünket szidnának, miért nem vettük észre azt, ami az ő munkájúkat nehezíti. Megérkezik Pestről Boruzs Mihály építészmérnök. az épületet tervező ÉLTERV szakembere. Megáll a csar­nok közepén, lassan körbe- jártatja a szemét a tizen­nyolc méteres tarlógerendá­kon, melyeket pi-panelnek neveznek, mivel« keresztmet­szetük hasonlít a görög pi betűhöz. Felsóhajt; „Végre egy takaros gyúr...“ — Végre egy takaros gyár! — mondja. És ez nem öndicséret. Itt mindenki tud­ja, hogy Boruzs mérnöknek ez a tizennegyedik kenyér- gyára, amit ő „álmodik” pa­pírra. De ez £Z első, gme- lyiknél kiharcolhatta, hogy ezeket a hosszú előfeszített ,,gerendákat'* felhasználhas­sa. Ettől levegős, zsúfoltság- mentes az üzem. Végigjárjuk a fekete-fe­hér öltözőt, a munkások tartózkodóhelyét, ahol védő­ételüket elfogyaszthatják. A művezetői cellát, mely üveg­falával olyan, mint a televí­ziós stúdióban a rendező üvegszobája: innen az egész üzemet be lehet látni. Jár­tunk a tojásfertőtlenítőben — mert a KÖJÁL kívánsá­gára ilyen is lesz az új üzemben. Láttuk a készáru­raktárt. melyet külön lég­kondicionáló berendezések tartanak a megfelelő h; 1 >- kon és páratartalmon. Meg­néztük a kemencék vízszóró­fejét — itt a kenyeret sem a munkás fogja bevizezni ke­fével, mint máshol. Beszél- tünk a két régi bátori üzem idős vezetőjével, megkér­deztük tőle, hogyan bírja még az öreg üzem a mun­kát. „Sehogy” — válaszolta, naponta huszonöt mázsa ke- nyeret kell hozni Szálkáról. Baktárói, pedig már három üzemben dolgozunk.” És a szemle? Eredmény? Mikor lesz „új” kenyér az új vá­rosban ? A jegyzőkönyv egyértel­műen eligazít: mipcjepki vál­lalta, hogy a kiegészítéseket júliusban elvégzi. Tehál j augusztusban a megye leg- ■ jobb kenyerét eszi — napi j 183 mázsa elegendő — az , egész nyírbátori járás. Gesztelyi Nagy Zoltán * Úi szolgáltatás a GELKA- nál Javítás — átalányért A háztartásokban egyre bővülnek az olyan felszerelé­si tárgyak, melyek rendsze­res javítást igényelnek. Ide tartoznak elsősorban a tévé- készülékek és a hűtőgépek. Az átalánydíjas javítás a GEL- KA-nál új szolgáltatási for­ma. A hagyományos eseten­kénti javítást váltja fel. Ez­zel lehetővé teszik, hogy egy tartós kapcsolat alakuljon ki a készülékek tulajdonosai és a GELKA-szerviz között. A havonta fizetendő átalány tévékészülékeknél képcső- cserével havi 30 forint, kép­csőcsere nélkül havi 23 fo­rint költséget jelent. Ez az összeg biztosítja a készülék Kultúréhségem. több he­tes kielégítő táplálék hiá­nyában, olyan mértéket öl­tött, hogy — egyébként hal­hatatlan — lelkemet éhhalál fenyegette. A műsorfüzetből megálla­pítottam, hogy éjszakai elő­adásban bemutatják a Ké­mek királya című afgán—pe­rui—burgerlandi koproduk­cióé filmet. — Ez kell nekem! — mon­dottam elégedetten és fél li­ter méregerős kávét ittam meg, hogy a késői órákra is biztosítsam a szórakozáshoz múlhatatlanul szükséges éberséget. A sötét vászon mélyén de­rengő lidércfény jelent meg. Halkan, lábujjhegyen közel­tett. Valahol ajtó nyikor­tulajdonosainak a GELKA műszaki dolgozó kiszállási és a készülékek elszállítási költ­ségeit is. A hűtőgépátalány díja havi 25 forint. A havi átalánydíj fizetése ellenében a GELKA köteles minden ja­vítási munkát díjmentesen elvégezni. A nagyobb értékű alkatrészek, képcső, vagy aggregét meghibásodása ese­tén a készülék tulajdonosa mentesül a nagyobb összegű javítási költségektől. Nem kell hosszú időn át nélkülöz­ni a tévékészüléket vagy a hűtősépet, mert ha a javítá­si idő megjialadja a 15 na­pot, a GELKA kölcsönké­szüléket biztosít. Az új szolgáltatási forma gott, krrrrcs . . . rpajd várat­lanul állati sikoly. Kopo­nyámban jéggé , fagyott a velő. A kazamatában súlyos lép­tek osontak, majd megjelent az egész vásznat betöltő két Cipő! Az egyik sántított. Vala­hol a sátán kutyája uga­tott. a cipő haladt. A siká­tor sarkán ott leselkedett a vak, kezében a botja. És a vak botján ott sárgállott a szarvasvipera mérge ... Körmeimet régen lerág­tam, most a csontot szopo­gattam. De győzött az igaz­ság, mert a Kémkirályt vé­gül ' is megették a vöröshan­gyák. Kiosontunk a moziból. A holt és a gyér lámpák feke­biztonságot jelent, mivel ál­landó ellenőrzés alatt tart­hatók a készülékek. Arról is gondoskodtak, hogy a lehető­ség szerint mindig ugyana­zon műszerész menjen ki a helyszínre és végezze a ja­vításokat. A hűtőgépek javítási mun­kálataira külön műszerészt állítottak szolgálatba, aki a. helyszíni javításokat végzi, I ezzel meggvnrsítja a gépek I javítási idejét is. Az átalánydíjas javítási szerződések köthetők minden hazai gyártmányú üzemké­pes. hél évnél rifvidebb ide­je működő tévékészülékre és hűtőgépekre. Farkas Pál te, imbolygó árnyakat vetet­tek a házfalakra. Halk bor­zongással hajtottam fel ka- bátgálléromat. Nem adom ol­csón az életemet! Mindenre felkészülve megragadtam a zsebemben pisztoly öngyúj­tómat. Egy kapu alól kinyúlt a Kéz. A Kézben fehér rúd. majd holtsápadt arc közel­gő tt a rúd felé és a végén a szájába vette. Fúvócső! Életem egy hajszálon füg­gött. A Rém telrikkantott: Tűz! ... — De már nem volt ideje lőni. Biztos kézzel ki­rántottam a pisztolyöngyúj­tómat, csattanás. tűz villan és egy perc múlva izzam kezdett a fúvócső vége! — Ezt nem köszönöd meg. vége a játszmának... —hö­rögtem diadalittasan. Tényleg nem köszönte meg... D. G. Megyénk strandjai Itt a nyár. Jó, ha kéznél van az esernyő, mert egyik félórában még for­^ rón süt a nap, a másik­ban ömlik a már felhősza- k^'idsnak is beillő eső. így aztán a strandok közönsége is csak a me- részebbekrs korlátozódik. Lehet, hogy az idén egy . árnyalattal világosabb marad az emberek bőre — hiába volt sok kánikulai napunk. Munkatársaink a sóstór fürdői, a mátészalkai, a fehérgyarmati, a vásáros- naményi és a tiszalöki strandokról, üdülőtelepek­ről hoztak tudósításokat, fotókat. ★ A sóstói strand termálme­dencéjében 31 fokos a víz. A levegő valamivel hűvösebb, de strandolásra alkalmas az idő. Nem kényeztet el ben­nünket az időjárás nyár de­rekán. Ezért örülve a reggeli halvány napsütésnek, strand­ra indultak mindazok, akik egy kis barna színt szeretné­nek „felszedni” magukra, akik úszni, fürödni, labdázni szeretnek. Ötezer látogatója van egy nyári napon a nyíregyházi strandnak- Legtöbben most is a termálmedence vizében fü- rödtek, de örömmel vették birtokukba az új szűrőberen­dezéssel felszerelt verseny­medencét is. Az üdítő italo- kért, lángosért, fagylaltért hosszú sorok kígyóztak, s az utolsókkal nem egyszer rn-eg- történt, hogy mire fél órai állás után sorra kerültek, el- fogyott a lángos, vagy a fagylalt. A labdázqk minden talpalatnyi üres helyet ki­használtak, kártyacsaták dúl­tak a fűre terített plédeken, s puffogott a foci a fiúk lába alatt. Dél körül az addig is bu- jóegkázó pap végleg elvonult, átadva helyét a tornyosodó felhőknek. Rövid idő múlva .igazi nyári zivatar zúdult a napozni kívánpu nyakába. A többség holmiját összekap­kodva futott tető alá, ahol törülközőkbe, plédekbe bur­kolózva várta az eső elálltát. Voltak, akik figyelembe se véve a záport, folytatták el­kezdett ebédjüket, vagy fü- rödtek. Szinte senki sem ment haza. álltak az esőt nézve: ..remélem, utána még kide­rül”, S a villámlások, tjorgé- sek elmúltává] valóban újra jő lett az idő, bár a nap már nem sütött a délután folya­mán. Sokan így is zárásig maradtak. B. K. Vásárosnamény: Pillanatkép a Tiszáról. Nem kedvezett az elmúlt hétvégi időjárás a fehérgyar­mati fürdőzőknek. A borús, esős és rendkívül változékony idő elriasztotta az embereket. Csak szombat délután volt néhány órás napsütés. Ekkor több, mint négyszázan men­tek ki a strandra, amely eb­ben az évben sokat fejlődött. Szép, rendezett, parkosított az egész terület. A medence kö­ré új járda készült, s mo­dernizálták a zuhanyozókat. Uj napozó- és kerti padpk várják a pihenni vágyókat. Az ellátási gondokat egy büfé felállításával oldották meg, amelyben üdítőitalokat, édességet, élelmiszert árusí­tanak. Uj szolgáltatás a für­dőruha-kölcsönző is. Mind­ezekre nagy szükség van a derült napokon, mart gyere­kek, diákok sokasága keresi fel a 47 fokos meleg vizű strandot. „ D, A. ★ A Keleti-főcsatorna és a duzzasztómű torkolatában — a Tisza holtágában — 2 kilo­méter hosszúságú fürdője van Tiszalöknek. A nyár ed­digi heteiben sokat volt csen­des a vízpart, a gyakran sze­merkélő eső elriasztotta a fü­rödni kívánókat. Az itt nya­ralók inkább az üdülők, kis házul^ környékén maradtak, vagy már kora reggel horgász­ni indultak. Kevesen „koc­káztatták” meg az 5 perces csónakos átkelést a másik ol­dalra, a strandra, j A Tis3a-parlop jp időben a forgatom eléri a háromez­ret is. A kéthetes turnus.tan nyaraló vállalati dolgozók most a fürdést, ennek híján a kártyázást, az erdei sétát vá­lasztják. A háztulajduno-ü; 3 környéket csinostígaiták, a* elhalasztott barkácsolást fe­jezték be. Ebéd idejére bené­pesül a halászcsárda és sole vásárlója akad’a most elké­szült, 70 négyzfetméteres fű­szer-csemege boltnak. A község vezetői a szolgál­tatások, az ellátás növelésé­vel a forgalmasabb napokra készültek fel. Remélik, nen* hiába. Hamarosan kúJfiiidJ vendégek Is érkeznek; a deb­receni horgászegyesület cseh­szlovákiai cserepartnerei. A UTÁSZ üdülőjébe romaaiaj turistákat várnak. B. J. Csökltentik a (an* anyagot a dolgozók iskolaiban Fél év számokban 173 millió a nyíregyházi A VÁBER — a nyíregyházi tanácsi beruházási iroda — feladatainak 80—85 százalé­kát a lakásépítés foglalja ma­gában. Két nagy lakótelep az „övé” — a Jósaváros és a körút három szakasza. A teljesítések menetét ponto­san figyelemmel kísérik, így nem nehéz már most mérle­get készíteni az első fél év munkájáról. Lakásépítésre e? évben ed­dig 179 millió forintot fordí­tottak. Jósavárosban folya­matosan költöznek egy 100 lakásos szövetkezeti házba, csupán liftgondok akadá­lyozzák. hogy az egyik 60 la­kásos OTP-épületbe js be­költözzenek, de a másik szá­zat már birtokukba vették tulajdonosaik. Jó! halad az újabb 90 OTP-lakás átadása 's. egy hónapon belül megin­dulhat a költözés. A második fél évben, szep­temberben 100 OTP-lakás- sal gazdagodik a Városrész, novemberben pedig 70 ta­nácsival. A szövetkezeti laká­sok közül 130-at adnak át az év végéig, da várható még további 121 műszaki átvé­tele is. lakásépítésre A Kpn Béla úton, a francia alagútzsalus. megoldással ké­szülő kilencemeletesek közül ez egyik 63 lakásosba a IV. negyedévben költöznek be. Elkészül a 24 tantermes Sar­kantyú utcai iskola — lega­lábbis a tantermek és a tor­naterem. A konyhát 1974- bpn építik meg. Befejezik az új, 100 személyes óvodát is. Az épületek földszintjén és a területközökben boltokat nyitnak még. A Sóstói úti részen háziipari és édesség­boltot, gyermek és fellőtt or­vosi rendelőt. Építenek még fűszer-csemegét, sportboltot, ifjúsági presszót, tejholtot. Az üzletek szerkezetileg elké­szülnek még ebben az évben, de berendezésük, az átadá­suk 1974-re marad. A beruházó vállalat egyéb munkái közé tartozik még az építőipari szakközépiskola műhelyeinek elkészítése. A vadonatúj műhelyrendszer és kiegészítő helyiségei 6 millió forintba kerülnek. Az építés gyorsan halad, de a befej ezes valószítűleg a kö­vetkező évben lesz. A dolgozók általános is­koláiban tfúlúip felnőttel^ túlterhelésének megszünte­tésére a müvélődásügyi mi­niszter utasítást adott ki. Az óraszám- és tananyag* csökkentésre a dolgozók ál­talános iskolájának 7. és 8. osztályában kerül sor. Az utasítás értelmében gz esti és a levelező tagozaton *! szorgalmi idő tanévenként egyaránt 32 hét lesz. Az óraszámcsökkentés az esti és a levelező tagozat 7—8. osztályában lehelövé teszi, hogy egy-egy tanítási napon öt óránál ne legyen több a foglalkozás. Ennek betartását a hallgatók mun­ka- és életkprülményei szükségessé is teszik. Az egyes tantárgyak óraszámait belül növekedik a gyakor­lásra, az összefoglalásra e* az ismétlésre fordítható idő aránya. A magyar nyelv és irodalom, valamint a szám- tan-mértan középponti sze­repe továbbra is biztosított, a tantárgyak tartalma kö­zötti arányok — a lehetsé­ges mértékben — a termé­szettudományos tantárgyak javára változnak. A tan­anyagból elsősorban azok 3 részek maradnak ki, ame­lyek eljátítása eddig ij problémát jelentett és me­lyeknek a jelentősége nem alapvető a képzés szem­pontjából. Az utasítás szeptember 1« én hatályba lép. # Rémfilm után...

Next

/
Thumbnails
Contents