Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-11 / 160. szám
W§. JlffiSs» 1fr* ^-MAgVaIoW«!? Xf! 3 oldal GAZDASÁGI IEGYZETEK 1. Tanulni másoktól Önállóság, kezdeményezés 4 demecseri keményítőgyár pártszervezetének életéből A jó versenyző — hacsak nem teljesen biztos a dolgában — fél szemmel az ellenfelet is nézi, hogy a vetélkedőben nehogy alulmaradjon. Az egymással vetélkedő, versengő vállalatok is árgus szemekkel figyelik a másikat, nehogy az olyan intézkedéseket hajtson végre, amelynek révén lehagyja óKet. Nem valamiféle féltékenység ez, hanem a biztos előrehaladás mércéje. Mert önmagában szép eredményeket lehet kimutatni például egy- egy jól sikerült szervezési intézkedés nyomán — mint ahogy tették ezt két éve a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalatnál —, de ha más bútorgyárakkal hasonlítjuk ösz- sze eredményeiket, akkor kiderül, hogy a szervezés után nem figyeltek kellőképpen a bérekre. Kisvárdán jóval kevésbé hatékonyan termeltek, mint másutt. Ugyanígy igen pozitívan értékelhető a MEZŐGÉP néhány gyáregységében az utóbbi években elért fejlődés, de mégsem ülhetnek — és nem is ülnek — a babéraikon azért, mert a fejlett gépipari színvonal még nagyobb fejlődési ütemet diktál. Egyszerűbb a helyzet ott, ahol ténylegesen kialakult a konkurencia. A sütőipari vállalatok mellett például megjelentek a tsz- és ÁFÉSZ-sütőüzemek is. Ha máson nem, akkor a munkások elvándorlásán, egy-egy községben a forgalom csappanásán észre- vehették, hogy változtatni kell a vállalaton belül azzal, hogy jobb munkakörülményeket teremtenek a dolgozóknak, hogy az üzletek rendeléseit a lehetőségekhez képest kielégítik. A nyílt versenyben a vásárló értékítélete dönt, a vállalaton belül pedig a munkás értékmegállapítása a mérvadó, hogy ez az üzem jobb, itt érdemes dolgozni, vagy nem bizonyul A termelési osztályvezető végigkérdezi: ismeri-e a csoportvezetőjét, művezetőjét, üzemvezetőjét? A válasz minden esetben igenlő. Aztán mikor rá kerül a sor, a válasz ilyenféie: „Az elvtársat is sokszor látom az üzemben, tudom, hogy valami ve- zető.” Ugyanígy jár a mellette álló MEO-vezető is. Látásból őt is ismeri, találkozik vele az üzemben. A válaszoló munkásnő már nyolcadik éve dolgozik a gyárban. A két „ismeretlen” vezető mai beosztásában jó egy éve van. Hogy nagyjából ismerik őket — ez akármilyen furcsának tűnik — már eredmény. A helyszín egyébjónak és más munkahelyet keres. Minderről persze igen hamar tájékozódhat a vállalat vezetése is. De ott, ahol már csak a bekövetkezett eseményeket megállapítva kezdenek hozzá a változtatáshoz, mindenképpen lemaradtak. Mert helyette már menet közben, a másik vállalat, az iparág stratégiáját is szemmel tartva kell intézkedni, hogy a vállalat fejlődésében ne következzen be törés, ugyanolyan mértékű legyen, mint a hasonló cégeknél. ként a Nyíregyházi Konzervgyár. Ugyanitt hangzott el: „Meghallgatják, ha panasza van ?” „Még szép” — szólt az öntudatos válasz. A hangulati tényezőhöz ez is hozzá tartozik, hogy legyen szava a munkásnak, merjen szólni, ha valami nem jó. A megyei építőipari vállalatnál például az egyik brigád nem látta tisztán a teljesítmény-elszámolását. Reklamáltak. Egyenesen a vállalati szakszervezeti bizottságot keresték meg, hogy vizsgálják meg az ügyüket. Pedig annak a főépítésvezetőségnek függetlenített műhelybizottsági titkára van, és végül is az ő segítségét kellett igénybe venni, hogy tisztázzák a félreértéseket. Mindez persze hetekbe került. Az ismeretség, a jó értelemben vett, a munkahelyi viszonyok ismeretének a hiánya volt, ami miatt sokáig húzódott az ügy. Ismeretség és hangulat. Két olyan dolog, amely ha nem is meghatározó a termelésben, de befolyásolja a munkások magatartását. Nem kell, hogy az igazgató, a főmérnök naphosszat a munkapadok melleit sétáljon, mindenkit név szerint ismerjen. De az feltétlenül szükséges, hogy elérhető legyen, aki meghallgatja a hozzá fordulókat. Ugyanígy a középvezetők is ott legyenek a munkások között, s a munkások tudják, hogy kihez kell fordulniuk, ha panaszuk van. A gyár termelése éneikül is folyhat jól, ám a szocialista vállalatnál csak ezzel lehet igazán mai a termelés, olyan, ahol a tulajdonosok a munkások. Lányi Botond Az' 53 kommunistát számláló demecseri keményítő- gyár pártszervezete a lehetőségekhez mérten ' eddig is igyekezett az önállóság adta lehetőségekkel élni. És kezdeményezésekben sem volt hiány. Beszélgetve-elemezve,' hogy a novemberi párthatározat mégis milyen változásokat hozott, Szláuik András párttitkár megjegyzi: „Ez a határozat lökést adott régebbi kezdeményezések következetesebb megvalósításához. Bátorított bennünket, számunkra azt bizonyította, hogy helyes úton járunk.” Hasonló a véleménye Perlaki Gyula igazgatónak és Szanicza János pártvezetőségi tagnak is, aki most megbízott szb-titkári teendőket is ellát. Azt vallják, hogy a novemberi határozat igényli a vitát is, igy kristályosodhat ki helyes álláspont. Azt mondják: „ez nem jelenti az önállóság elvesztését”. így alakul ki nézetazonosság, mert az azért nem lenne helyes, ha a szekeret annyi felé húznák, ahá- nyan vannak. A lény evesre koncentrálni Az igazgató összehasonlít. „Tavaly 321-es létszámmal 98 milliós termelési értéket produkáltunk. Idén ugyancsak 321-es létszámmal a termeié- sí értéktervünk már 113 millió forint. Több, mine 14 százalékos emelkedés!” Még ennél is többet akarnak, s bíznak benne, meglesz. Hogyan lehetséges ez? A munka intenzitásának növelésével, gépesítéssel, a munka hatékonyságának javításával. Tudják, hogy a felemelt bért, s a jövő évben is adandó 35 napos nyereségrészesedést csak így tudják biztosítani. Rendkívüli párttaggyűlésen beszélték meg a novemberi határozatot. Mikor ismertették, kérték: gondolkozzanak el ezen a kommunisták. Később a javaslatokat, észrevételeket összegezték és hasznosították. A leglényegesebb feladatokra koncentrálták az erőt. Itt bontakozott ki az önállóság, a kommunisák, kezdeményezése, helytállása ' is. Kéthavonként egy-egy gazdasági vezetőtől számon kéri a pártvezetőség, mit tett saját területén? Céltudatos és összehangolt a pártmunka. Április 13-án pártvezetőségi ülést tartottak, amelyen két napirend szerepelt. Egyik: a korszerű üzem- és munka- szervezés helyzete, feladatok. A másik: a búzakeményítőgyártás alakulása. A meghatározott feladatok egy részét végrehajtották. Átszervezést valósítottak meg a műszakiaknál és a munkásállománynál. Nagyobb hatáskört (önállóság) kaptak a művezetők. Növelték a felelősségüket is. A munkafeltételek javítása érdekében különböző munkákat végeztek el. Mit állapítottak meg az idén kezdődött búzakeményí- tő-gyár termelésével kapcsolatban? Idézzük: „Sajnos, még a mai napig is vannak különböző műszaki problémák. Ez adódik a tervezés hiányosságaiból, s a nem kellő hozzáértésből Feladatunk az. hogy Anglia részére az 5 ezer mázsa vitális glutint legyártsuk. Erre szerződésünk van.” Hasznosítani Bíznak benne, hogy teljesítik. Pedig kezdetben nem volt rózsás a helyzet. Kezdjük az elején. A búzakemé- nyitó-gyár beruházása 30 millióba került. Szláviy- András mondja: „Olyan értelemben ez rizikóval járt, hogy ezeken az új gépeken a mi ■ munkásaink soha nem dolgoztak. Kezdeti nehézségek voltak. Nem voltak kihasználva a gépek. Szerelési hibák mutatkoztak. Ma már a gépek három, műszakban dolgoznak. Van egy váltós brigád, amely szabad szombaton és vasarnap is dolgozik,” , Pillanatra sem állna^ a gépek. Feszített az idei terv is, a búzakeményítő gyártását legalább augusztus végére be szeretnék fejezni. Ezt megértették az emberek — érdekük —, mert a célgépek karbantartására legalább 15— 20 nap szükséges. S utána szeptember 1—15 között kezdődhet a burgonyakeményítő gyártása. önállóság: a lehetőségek haszonítása. S ezt az adott- helyen szükséges érvényesíteni a pártszervezet vezetőségének. Ennek feltétele viszont az, hogy jól ismerje a gyár feladatait, terveit, mindent És mozgósítsa a párttagokat akik hatással lehetnek, vagy vannak a dolgozó pártonkí- vüliekre is. A példa ereje Ez történt Demecserben Is. Párt- és gazdasági vezetők azt mondják, nem voltltúlságos nehéz a helyzetük, mert sok fontos gazdasági poszton dolgoznak kommunisták. .Volt időszak, amikor egyes munkákat éjjel-nappal végeztek emberek. Gépek szerelését, villamosítást, bejáratást, stb. A pártvezetőség tanácskozott a brigádvezetőkkel. A villanyszerelők brigádvezetője, Szabó László pártvezetőségi tag, a kőműves brigádé II. Nagy József pártvezetőségi tag. A lakatos brigád vezetője Zele László párttag, a tmk művezetője Bilecz Károly pártvezetőségi tag. S csak elismerésre méltó lehet, hogy abban az új búzakemé- nyítő-gyárban van olyan „rész”, amit ezek az emberek hoztak össze, saját újításaikkal. így állt össze ez az értékes üzem. Példát mutatnak a kommunisták, s ez vonzza az embereket is. Szó voll azon az áprilisi nártvezetőségi ülésen az üdítőgyártás növeléséről is. \ nani termelés a Sztár Colákból most 130—170 ezer palack. Miután az említett gépet megvásárolták, napi 300 ezer üveg I cola i -rmelése lehete ges. A demecseri üzem hét megyében, 192 vállalattal van kapcsolatban. Szezonban korábban nem tudták az ellátást megoldani. Reklamációk voltak mind a hét megyéből. Tárgyalta a párt vezetőség a gyártási és értékesítési gondokat. A taggyűlés is foglalkozott 'ezzel. Javasolták a nagy kapacitású, holland gyártmányú gép munkába állítását. Javaslat, megvalósulás Nagy eredmépy az is, hogy párt- és gazdasági vezetés együttes javaslata, s a kisvárdai központ vezetőinek intézkedése nyomán a hét megyéEGYIK IGEN NEHÉZ öntödei munka a rámolás. Kisvárdán az öntödében gépesítették ezt. Jánvári Gyula egy- é szerre három radiátoröntvényt emel a vibrátorra az erre szerkesztett berendezéssel. A homok lehull egy rácson, a radiátort pedig leemelik a rázóról. (Hammel J. felvétele) 2. Ismeretség és hangulat a lehetőségeket Mint az ispánok?“ — „ . .. kérték a dolgozók, hogy Budai György ne legyen függetlenített brigádvezető, hanem vegyen részt a termelőmunkában. Ö is tudja meg, mi a munka, ne a hűvösről, a fa alól irányítson, mint régen az ispánok tettéit!” — „Tudomásopa van arról, hogy Budai a munkásokkal durván bánt, szidalmazta ő- ket és azokat, akik lakására és földjére nem mentek dolgozni, különböző módon bántalmazta.” — „Két évvel ezelőtt dolgoztam a keze alatt. Többször előfordult, hogy a saját földjére küldött dolgozni es úgy számolta, el, mintha a szövetkezetnek dolgoztam volna.” — „Az elmúlt évben körülbelül három alkalommal permeteztem a krumpliját. Erre az évre 700 négyszögöl gyümölcsöst is bérel. Ennek harmadik permetezését én végeztem el, azt nem tudom, hogy az anyagi oldalát milyen módon rendezte.” — „Munkatársaim sértegetéséért Budait nem tartom alkalmasnak arra, hogy vezető legyen. A neki nem ga- zsuláló dolgozókat elküldi, elkívánja beosztottaitól az Ingyén munkát. Én nagyon sok esetben dolgoztam a földjén. Répát, krumplit vetettem neki, de nagypéntek óta haragszik rám, mert nem permeteztem meg a körtefáját. Hiába mondtam, hogy a gép elromlott... Bár én szakember vagyok, azóta nem permetezhetek, pedig erre a munkára olyan embereket is beállít, akiknek nincs meg a szükséges orvosi vizsgája, Amikor permeteztünk neki, csekket nem kellett kiállítani. Nyugodtan állíthatom, hogy szakszövetkezetünk minden dolgozója részt vett az évek folyamán Budai földjének megművelésében, a háza körüli munkák végzésében. Erre az időre nekem is és másoknak is a szakszövetkezetnél számolta el a munkabérét.” — „Embertelenül bánik beosztott dolgozóival. Dur- váskodik és saját magának ingyen munkát követel. Én magam is több éven keresztül voltam kénytelen kapálni, kaszálni... ” Ha nem lenne ezekben a mondatokban néhányszor benne, hogy „szakszövetkezet”, nyugodtan gondolhatnánk, hogy valami régi-régi, még a felszabadulás előtti időket idéztünk fel valamilyen oknál fogva. Hát nem! Bármilyen furcsán is hangzik, mostani, mai vélemények ezek, legfeljebb néhány év tapasztalatai sűrűsödtek össze' azokban az emberekben, akikből az első megkérdezésre szinte kirobbant e néhány mondat. Lehet ez? Van ilyen? Ezek a kérdések először a nagy- kállói járási pártbizottság munkatársaiban vetődtek fel, amikor bejelentés érkezett hozzájuk a szakolyi Virágzó Föld Szakszövetkezetből. És nem is csak az, hogy a szak- szövetkezet vezetői, alkalmazottai nagyobb mennyiségű földterülettel rendelkeznek, amelyet a szövetkezet gépeivel, embereivel,, dolgoztatnak meg, hanem az is, hogy Budai György brigádvezetö a múlt évi almaszüretnél saját lányát — még iskolába jár — munkásként tartotta nyilván és kifizetett neki 3000 forintot, pedig a lány nem vett részt a munkában. A bejelentést a nagykállói járási népi ellenőrzési bizottság vizsgálta meg és olyan dolgokat is felfedett, amiről a bejelentőknek nem volt, nem is lehetett tudomásuk. Például arról, hogy a szakszövetkezetben komoly gondok vannak az okmány- fegyelemmel, a főkönyvelő által kitöltött kiküldetési rendelvényeken az elnök nevét a legtöbb esetben hamisították, hogy könyvvitelükben 4887 forint sikkasztás és ok- irathamísítás gyanúja áll fenn, hogy 14 mázsa vásárolt mészből csak nyolcat vételeztek be, vagy a nyíregyházi szakmunkásképző intézetnek kifizetett pénzt kétszer helyezték kiadásba. Szerepel a kiadási pénztárbizonylatukon I egy arany pecsétgyűrű és arany fülbevaló kifizetése is és az úti elszámolásokon kívül meghamisították a banki csekkeket és átutalásokat is. Megvizsgálták az ellenőrök a bérjegyzékeket és — érthető módon — alaposan megvizsgálták Budai György brigádvezető lovának foglalkoztatásé* at Mit tertaSafcl Azt, hogy Budai lova a múlt év áprilisában 2400, májusában 3000, júniusban 3900 forintot „vitt” a családi kasz- szába, 30 forintos órabérrel számolva. Júliusra is 3000 forint lóbérletet számfejtettek, ezt azonban mát nem fizették ki, mert az elnök jogtalannak tartotta. Mint mondta: Budai sohasem dolgozott a fogatával, azt mindig valamelyik más szakszövetkezeti tag hajtotta. Budai — amikor megtudta, hogy a pénzt nem kapja meg, — felháborodott, azzal fenyegetőzött, hogy kilép a munkahelyéről, aztán meggondolta a dolgot, elment a pénztároshoz és azt mondta: az elnök elvtárs beleegyezett az összeg kifizetésébe. Nagy Istvánné pénztáros természetesen rögtön fizetett, az elnök pedig elrendelte, hogy a főkönyvelő és a pénztáros gondoskodjon a jogtalanul kifizetett pénz visszafizetéséről. Mi lett a pénzzel? Budai azt mondja, tőle októberben és novemberben levontak 3200, vagy 3300 forintot, csakhogy a könyvelésben ennek semmilyen nyoma nincs. A népi ellenőrök megtaláltak azokat a munkalapokat, amelyeken 'Budai lánya naponta 10 órát dolgozott és ezért a pénzt megkapta. Csakhogy az iskolában is informálódtak, ott pedig megtudták, hogy a kislány eze- teü a. napokon iskolában volt és még csak osztálykirándulás sem volt, arrjire Budai hivatkozott, hogy ebben az időben szüretelt az ő lánya is. A vizsgálat még ezzel sem ért v^get. Miután megnyugtató módon bizonyítottnak találták, hogy Budai másokat dolgoztatott, azt is megnézték : a szövetkezet vezetői hogyan használták előnyös helyzetüket saját hasznuk növelésére. A főkertész például a szövetkezet gépjárműjével vitte Debrecenbe az almáját, de a fuvarköltség megtérítéséről semmilyen írásos bizonyíték nincs, sőt azt sem lehet tudni, kié volt az almásláda, amibe leszedte és elszállította a gyümölcsöt. Nem véletlen ennek felvetése sem, hiszen a szakszövetkezetben feltűnően sok, összesen 47 152 forint értékű ládát selejteztek ki, de a „használhatatlan roncs” anyagnak sem be vételezési, sem tüzelésre értékesítése sehol sem szerepel. A vizsgálat befejeződött és az iratokat a népi ellenőrzési bizottság sikkasztás, ok- irathamísítás és csalás bűntettének alapos gyanúja miatt átadta az ügyészségnek. Ezzel tulajdonképpen le is zárhatnánk az ügyet, hiszen ezt nyílván bírósági ítélet fogja majd követni. Egy gondolatot azonban indokoltnak tartunk felvetni. Éspedig azt: a bejelentést nyomban vizsgálat követte és azóta feltehetően megszűnt Budai kiskirályos- kodása, ami sértette a szak- szövetkezet egész tagságát. Vajon miért nem előbb jelentették mindezt? Ratngfc JBesef. be összesen száz, 230 literes Lehel hűtőszekrényt adnák a vállalatoknak a Sztár üdítő italok hűtésének biztosítására. A gyárban az önállóság abban jut kifejezésre, hogy igyekeznek segíteni a kommunisták. Elsősorban példamutatásukkal, kezdeményezéssel, jó javaslatokkal, s ellenőrzik ezek megvalósítását, F. K. Országos első szerelőbrigád (Tudósítónktól) A nyírbátori határőr magasabb egységnél július 5- én bensőséges ünnepségen átadták a határőrség gépjárműszolgálatai között folyó szocialista munkaversenyben az országos első helyezést a gépjárműszerelő brigádnak. Dr. Érsek Bertalan ezredesi a BM-határőrség országos parancsnokhelyettese méltatta a nyírbátoriak eredményét és átadta Nagy Bertalan tisztnek a vándorzászlót. Bejelentették, hogy a szerelőbrigád elhatározta: felveszi a Vietnamban hősi halált halt Dylski Aurél határőr őrnagy nevét. Az ünnepélyes bejegyzés után dr. Érsek ezredes élvtárs hangsúlyozta: a vándorzászló elnyerése és a szerélőbrigád nevének felvétele további sikerek elérésére kötelez a jövőben.
