Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

arxx SVPOLTAM. 160. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1973. JŰLIXJS 11, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL* Önállóság, kezdeményezés Mint az ispánok? Az újbögi. építőtáborban Sportjelentések Megkezdődtek Kádár János és J. B. Tito tárgyalásai Brioni szigetén Országos honismereti konferencia kezdődött Nyíregyházán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és felesége ked­den délelőtt Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége elnökének meghívására baráti lá­togatásra Jugoszláviába utazott. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Aczél György, az MSZMP KB titkára, Németh Károly, az MSZMP budapesti bizott­ságának első titkára, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Benfcei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Gye- nes András és Katona István, a KB osztályvezetői és Marjai József külügyminiszter-he­lyettes. Jelen volt Svetozár Starce- vic, a budapesti jugoszláv nagykövetség ideiglenes ügy­vivője. Az MSZMP KB első titká­rának TU—134-es különre- pülőgépe a tengerparton fek­vő Pula városába érkezett, ahol Kádár Jánost a JKSZ elnökségének több vezetője, Sztale Dolanc, a végrehajtó iroda titkára, Kiró Gligorov és Jure Bilics, a végrehajtó iroda tagjai köszöntötték. A himnuszok elhangzása és a díszszázad parancsnokának jelentése után a magyar vendégek és a kíséretükben lévő személyiségek a magyar és jugoszláv zászlókkal feldí­szített Pula városán keresz­tül és a lakosok ünneplő sorfala között a kikötőbe haj­tattak és a Podgarka nevű jachton folytatták útjukat Brioni szigetére. A szigetre lépő Kádár Jánost és felesé­gét vendéglátója, Joszip Broz Tito és felesége, Jovanka asz- szony, valamint Milka Pla- ninc, a Horvát Kommunis­ták Szövetségének elnöke kö­szöntötte, majd a JKSZ el­nöke saját maga vezette gép­kocsin vitte vendégét szál­láshelyére: a Brionka villába. A délutáni órákban a szi­geten megkezdődtek Joszip Broz Tito és Kádár János megbeszélései. A JKSZ elnö­ke este díszvacsorát adott magyar vendégei tiszteletére. A keddi jugoszláv lapok nagy terjedelemben foglal­koznak Kádár János látoga­tásával. A Politika című lap első oldalán — kerettel kiemelve — fényképpel illusztrált szer­kesztőségi cikket közöl „Ká­dár János ma érkezik Ju­goszláviába” címmel. A cikk hangot ad annak a várako­zásnak, amely Kádár Já­nos és Tito találkozóját meg­előzi, majd rámutat: várha­tó, hogy Tito és Kádár véle­ményt cserél a jugoszláv— magyar kapcsolatok fejlesz­tésének további módozatai­ról. Ezek a kapcsolatok idá­ig is rendkívül jól fejlődtek. Természetes, hogy ez alka­lommal szó lesz a JKSZ és az MSZMP kapcsolatainak további bővítéséről is. A két ország képviselői valószínű­leg a nemzetközi problémák­ról is folytatnak vélemény- cserét. A Borba 3. oldalán ke­rettel kiemelve közöl kom­mentárt „munkatalálkozó'' címmel. „A ma kezdődő találkozó — írja a kommentátor — új perspektívát nyit a két or­szág kapcsolatainak további bővítésére. Magyarország volt az első a szocialista or­szágok közül, amely a keres­kedelemben áttért a konver­tibilis elszámolásra hazánk­kal. Árucsere-forgalmunk 20 százalékkal nő ebben az év­ben. Nagyok a lehetőségek, Kiutazott hazánkból iflarien VGonabi A TANÁCSKOZÁSRÓL KÖZÖS KÖZLEMÉNYT ADTAK KI Kedden délelőtt elutazott Magyarországról Marien N’ Gouabi, a Kongói Népi Köz­társaság elnöke, a Kongói Munkapárt Központi Bizott­ságának elnöke, aki Losonczi Pálnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa el­nökének meghívására hiva­talos látogatást tett Magyar- országon. Az elnökkel együtt elutazott felesége, valamint kíséretének tagjai. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Losonczi Pál és felesége. Cselerki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács el­nöke. Dégen Imre államtit­kár. az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Földvári Aladár, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak elnöke. Erdei Lászlóné. a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke. Mányik Pál nagykövet, a Külügymi­nisztérium főosztályvezető­je, Sztankovics Imre, a Ma­gyar Népköztársaság kongó1 nagykövete, továbbá a poli­tikai élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Ott volt a búcsúztatásnál Pierre N’ Gouonimba N’ Czary, a Kon. gói Népi Köztársaság buda­pesti nagykövete. Jelen volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja, s elmentek az elnök búcsúztatására a Magyaror­szágon tanuló kongói diákok is. Díszjel harsant, majd a felsorakozott katonai dísz­egység parancsnoka jelentést tett Marien N’ Gouabinak. Felcsendült a magyar és a kongói himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a Kongói Népi Köztársaság államfőjének tiszteletére. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyúj­tottak át a kongói államfő­nek és a kíséretében lévő személyiségeknek, akik ez­után elfoglalták helyüket a különrepülőgépen. A rövide­sen magasba emelkedett re­pülőgépet a magyar légierők vadászgépköteléke a határig kísérte. ★ Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá­sára Marien N' Gouabi, a Kongói Munkapárt elnöke, a Kongói Népi Köztársaság el­nöke és felesége, Célirte N’ Gouabi asszony 1973. július 8—10 között hivatalos láto­gatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke fo­gadta a Kongói Munkapárt KB elnökét, Kongó államfő­jét, Marien N’ Gouabi őr­nagyot. Szívélyes, baráti lég. körű megbeszélést folytattak a két ország együttműkö­déséről, a nemzetközi mun­kásmozgalom és az antiim- perialista küzdelem időszerű kérdéseiről, az MSZMP és a Kongói Munkapárt kapcsola­tairól. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a Kongói Népi Köztársaság elnöke tárgyalásaik során megelégedéssel állapították meg, hogy az 1971 decembe­rében Brazzavillé-ben történt találkozásuk óta bővültek a két ország kapcsolatai, fej­lődött együttműködésük. Losonczi Pál — visszaem­lékezve a kongói néppel va­ló baráti találkozásaira — örömmel állapította meg, hogy tovább szilárdult a (Folytatás a 2. oldalon) de még nem értünk el a csúcsra. A dinamikus fejlő­dés, amely a két ország kap­csolatait jellemezte, annak köszönhető, hogy minden ha­zai és nemzetközi jellegű kérdést nyugodt légkörű megbeszéléseken tisztázott a két vezető. A brioni megbe­szélés lehetőséget nyújt a gyümölcsöző véleménycseré­re egy sor mindkét felet ér­deklő kérdésben. A megbe­széléseken szó lesz a kétolda­lú kapcsolatok tovább fej­lesztéséről és a két vezető tá­jékoztatja egymást hazájuk szocializmust építő munkájá­ról is”. Az Újvidéki Magyar Szó harmadik oldalán két hasá­bot teljesen betöltő kommen­tárt közöl „Tito—Kádár ta­lálkozó” címmel. Honismereti szakkörveze­tők országos konferenciája kezdődött július 10-én a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kis tanácstermében. A „Nyír­egyháza Nyár” kulturális programjaként sorra került eseményen az ország álta­lános iskolai, ipari tanulóin­tézeti, szakközépiskolai hon­ismereti szakkörvezetők, a művelődési házak felnőtt szakköreinek vezetői és a Hazafias Népfront honisme­reti bizottságainak vezetői és képviselői vesznek részt. A rendező szervek: a Ha­zafias Népfront Országos El­nöksége, a Népművelési In­tézet, a megyei és a városi tanács művelődési osztálya, a megyei és a városi mű­velődési központ. A konfe­rencia elnökségében helyet foglalt dr. Cservenyák László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Töltési Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának mun­katársa és Tóth László, a Népművelési Intézet osztály- vezetője. A megjelenteket dr. Mar- gócsy József, a főiskola fő­igazgatója köszöntötte. Tóth László, a Népművelési Inté­zet osztályvezetője és dr. Novak József, az intézet munkatársa szólt a konfe­rencia jelentőségéről. Ezt követően Töltési Imre mon­dott kiegészítőt a korábban írásban megküldött, a honis­mereti mozgalom eredmé­nyeit és feladatait tartalma­zó beszámolóhoz. Elmond­ta, hogy a honismereti moz­galomban gyökeres változá­sok következtek be amióta a munka összefogására a Ha­zafias Népfront Országos El­nöksége mellett az érdekelt legfontosabb állami és tár­sadalmi szervek, intézmé­nyek képviselőiből, valamint' az egyes szakterületek kivá­ló művelőiből megalakult a társadalmi bizottság. Foko­zatosan megszűnt a mozga­lom esetlegessége, ösztönös- sége, s olyan új ágazatok bontakoztak ki, amelyek ko­rábban csak ígéretek, lehe­tőségek voltak. A konferencián hangsú­lyozták, hogy ma már egy­Hazánkba látogat a VDK párt- és kormányküldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya meghívására Pham Van Dongnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottsága tagjának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya elnökének vezeté­sével a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége a közel­jövőben hivatalos baráti látogatást tesz Magyarorszá­gon. A megyei NEB ülése Kedden ülést tartott a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Megvitatták azt a jelen­tést, amelyet népi ellenőrzési csoportok vizsgálata alapján készítettek az iskolai, óvodai napköziotthonok és bölcső­dék pénz- és anyaggazdálko­dásáról. Két vizsgálat programját is jóváhagyta a bizottság. A közeljövőben a népi ellen­őrök megvizsgálják, hogyan hajtják végre a termelőszö­vetkezetekben az 1/1972. szá­mú TOT-határozatot, amely a tsz-vezetők és alkalmazot­tak javadalmazásával fog- kozik. 30—35 tsz-t keresnek fel e téma vizsgálata során a népi ellenőrök. A lakosság élelmiszerek­kel és egyéb fogyasztási cik­kekkel való ellátását is vizs­gálják: az állami, szövetke­zeti kereskedelem és a kis­kereskedők összesen 40—45 áruházában. szaküzletében, boltjában elemzik az ellátást a népi ellenőrök, s a vizsgá­lat megállapításai alapján tesznek majd javaslatot az ellátás további javítása ér­dekében. öntetű a honismereti mozga­lom megítélése abban, hogy változatos formái, jó iskolái a szocialista hazafiságra és nemzetköziségre való neve­lésnek. Sőt, egyre inkább gyakorló, alkotó, teremtő műhelyek is, a kollektív gyűjtés, kutatás, ténykedés, feldolgozás, ismeretsze^'ís alapvető formái, alkalmai. A tudományos és közművelő­dési intézmények is egyre gyakrabban és teljesebben támaszkodnak a mozgalom­ra, veszik igénybe segítségét Az előadó külön hangsú­lyozta a honismereti mozga­lom tágabb értelmezésének térhódítását, amely termé­szetesen magába foglalja a helytörténetet, de annál sokkal szélesebb. Az a fel­adata, hogy a mozgalomban tevékenykedők megtalálják az érdeklődésüknek megfe­lelő munkát, a szakkörök­ben változatosan műveljék a különböző honismereti ága­kat. Felhívta a figyelmet az üzemi, tsz-, a falukrónika- írás növekvő népszerűségé­re, amelyek a helyi politizá­lás, a közéletiség fejlesztés© szempontjából is jelentősek. Ismertette a népfront honis­mereti bizottságának fel­adattervét, amely a mozga­lom keretében folyó hely- történeti kutató, gyűjtő, publikáló tevékenység össze­fogását, előbbre vitelét, a fel­tárt eredmények politikai, társadalmi és kulturális hasz­nosítását szolgálják. Az országos honismereti konferencia alkalmából avá. rosi művelődési központ nagytermében megyei honis­mereti és helytörténeti kiál­lítás nyílt. Megnyitót dr. Dienes István megyei mú­zeumigazgató mondott. A • kiállításon a Jósa András Múzeum anyagain kívül a nyírbogdányi, a szabolcsi, a nyírturai, a mándoki, a kál- lósemjéni, a vajai, a máté­szalkai, a bökönyi, a tu- nyogmatolcsi, a kisvárdai és a fehérgyarmati szakkörök tárgyi és írásos anyagai, a megyében megjelent honis­mereti kiadványok, tanul­mányok, a helyi kutatók munkái is láthatók. A me­gyében 56 honismereti szak­kör működik 1200 taggal és 14 egyéni gyűjtő gyarapítja a megmentett szellemi és tárgyi értékek tárházát. Az országos honismereti konferencia résztvevői a ki­állítás megtekintése után folytatták a munkát. Délután előadás és konzultáció hang­zott el a hazafiságra neve­lésről, az előadó dr. Novak József, a Népművelési Inté­zet munkatársa volt. Július 11-én előadást és konzultá­ciót tartanak Szabolcs-Czat- már megye és Nyíregyháza irodalmi, történelmi, hely- történeti emlékeiről, a hon­ismereti mozgalomról. Dél­után kirándulásra indulnak a résztvevők. Megnézik a szabolcsi földvár ásatásait, Tiszabercelen Bessenyei szü­lőházát, Paszabon a szövő­házat és a Túri Sándor-féle iskolai gyűjteményt. Este a nyíregyházi, felsősimái mű­velődési ház honismereti szakköre tart bemutató­foglalkozást a konferencia résztvevőinek. Július 12-én szatmári, be­regi útra indulnak a részt­vevők. Július 13-án előadá­sokkal és szekcióülésekkel folytatódik, majd 14-én déle­lőtt szabad fórummal ér vé-. get az országos konferencia. (P. GJ

Next

/
Thumbnails
Contents