Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-10 / 159. szám
fm ft: ffELET-MÄÖYÄIfÖTSZiö f. <m Mátészalkán tartották a nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségeit Dr. Tar Imre megyei első titkár mondott beszédet Sok-e a hatvanmillió? Dr. Tar Imre, az MSZMP megyei bizottságának első titkára ünnepi beszédét mondja Vasárnap zászlódíszbe öltözött utcák, transzparensek köszöntötték Mátészalkán a nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségére érkezőket. Ennek keretében rendezték meg a szövetkezeti ifjúsági seregszemlét is. Már a kora reggeli órákban sok százan indultak el a nagygyűlés színhelyére, a fürdő parkjába. Reggel 9 órakor kerütt sor az Ifjúság téri ABC-áruház felavatására, ahol az ünnepségre érkező vendégeket, közöttük dr. Tar Imrét, az MSZMP Szabolos-Szatmár megyei Bizottságának első titkárát Papp János, a Mátészalkai ÁFÉSZ elnöke köszöntötte, majd bemutatta az áruházat. Ezt követően került sor a nagygyűlésre.. Az ünnepi esemény elnökségében ott voltak: Kanda Pál, a megyei párt-vb tagja, az SZMT vezető titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, Csemussi Endre, a KISZ megyei titkára, Danes József, a mátészalkai járási nártbizottság első titkára, Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára, Faggyas Jenő, a szatmár-beregi tsz- szövetség elnöke, Horváth Janos, a Tisza menti tsz- szövetoség elnöke, Makrai László, a nyírségi tsz-szövet- ség titkára. Szilágyi Gyula, a MÉSZÖV elnöke, a KISZÖV képviselői. Az ünnepséget Lévai György, a mátészalkai városi pártbizottság titkára nyitotta meg. Ünnepi beszédet mondott dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Tar elvtárs bevezetőben a megyei pártbizottság, Sza- bolcs-Szatmár munkásosztálya nevében köszöntötte az 51. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából a sok sikert elért szövetkezeteket, azok tagjait, alkalmazottait, az ünnepség résztvevőit. Szólt arról, hogy a szövetkezeti eszme nagy területeket, sok országot, több millió embert hódított meg. Jelenleg hatvanhárom országban, mintegy kétszázötven millió taggal működnek szövetkezetek. Emlékeztetett arra, hogy a’ szövetkezeti eszme igazi tartalmát a szocialista országokban kapta meg. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, szövetkezeti mozgalmunk sikereinek nagyon fontos alapja a párt jó szövetkezeti politikája, az elfogadott szövetkezeti törvény. Kiemelte, a párt szövetkezetpolitikájára, a törvényre az a jellemző, hogy mindent a dolgozó ember javára, érdekében rendezett. Ezek után tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy a közelmúltban a megyei párt- bizottság értékelte a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását. Szólt a sikerekről és a teendőkről, majd részletesen foglalkozott a szövetkezetek munkájával. Elmondta, hogy a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazása, a dolgozó parasztság szakértelme, becsületes»! munkája eredményeként szövetkezeti gazdaságaink tovább erősödtek. A 208 fezben 100 ezren dolgoznak, fejlődésük az elmúlt évben kiegyensúlyozott volt, termelési értékük elérte az 5,2 milliárd forintot. A 46 ipari szövetkezetben 12 ezren dolgoznak. termelésük és árbevételük értéke tavaly meghaladta az 1,1 milliárdot. Az ipari, építő- és háziipari szövetkezetek tevékenységükkel egyre növekvő mértékben járulnak hozzá a lakosság és a közüle- tek áru- és szolgáltatási igényeinek kielégítéséhez. Elismerően szólt az ÁFÉSZ-ek- ről, amelyek eredményesen töltik be hivatásukat. Ez elsősorban a falusi lakosság áruellátásában, a háztáji termékek felvásárlásában jelentkezik. A megye 45 AFÉSZ-e a megye kiskereskedelmi forgalmának 60 százalékát bonyolítja le. Méltatta Tar elvtárs a szakszövetkezetek, a takarékszövetkezetek és lakásszövetkezetek- eredményeit és sok sikert kívánt munkájukhoz. A szónok ezt követően hangsúlyozta: a szövetkezetek hatékony működésének fontos feltétele a szövetkezeti demokrácia érvényesülése és fejlesztése. Ez kihat a tagok és a vezetők munkafegyelmére, a munkavédelemre, a munkahelyi közérzetre, befolyásolja a szövetkezeti tulajdon védelmét, segíti a gazdálkodás eredményességét. Ezek után a megyei pártbizottság első titkára részletesen szólt a feladatokról. Megemlítette: legfontosabb, hogy a IV. ötéves terv célkitűzéseit teljesítsük. További erőfeszítéséket követel a munkásság, a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeinek javítása, a tervezett célkitűzések elérése. Hangsúlyozta: a megyei pártbizottságnak az a véleménye, többet és gondosabban kell foglalkozni a dolgozó emberekkel, a jogos igények kielégítésével. Külön is nagyon fontosnak tartjuk a Párt nőpolitikái és ifjúságpolitikai határozatainak következetes végrehajtását. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek vezetőinek is sokkal többet kell tenniük a nők társadalomi, gazdasági és szociális helyzetének javítása érdekében. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása érdekében következetesebben dolgozni, s az eddigieknél is jobban gondoskodni a munkában elfáradt, idős szövetkezeti tagokról. Behatóan foglalkozott Tar elvtars a termelés"^ korszerűsítésének a fontosságával. Ezzel összefüggésben említette meg, hogy ma már 5—10 évre szükséges tervezni, programot kidolgozni. Kérte a szövetkezeteket, hogy adjanak segítséget a megyei pártbizottság és a megyei tanács fejlesztési terveinek kialakításához, azok üzemi adaptálásához és megvalósítását segítsék. Ezt követően a megyei pártbizottság első titkára a nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, majd a párt szövetkezetpolitikájának a helyességéről szólt. Ennek célja, hogy népgazdaságunk tovább erősödjön, nemzeti jövedelmünk gyarapodjon, teljesítsük IV. ötéves tervünket és megfelelően készüljünk fel további feladatainkra. A megyei pártbizottság nevében a megye szövetkezeteinek, a szövetkezetek minden tágjánál?, alkalmazottáinak, vezetőinek további sikereket, erőt és egészséget kívánt. A nagygyűlés után színes, érdekes, változat'« kultúrműsor következett. Bár az. idő nem kedvezett, hol csendesebben, hol erősebben esett az eső, az a vidám nézősereget, s a szereplőket nem zavarta. Olcsóbban építeni Mil lud a Schwing;? — Előtérben a „billents44 Tipizálás a ZIL javára A beruházásoknál jelentős összeget tesznek ki a szállítási költségek. Egy százmilliós nagyságrendű építkezésnél a vasúti és közúti szállítás kiadásai (beleértve a vállalaton belüli anyagmozgatást isi elérhetik a tizennyolc-húszmillió forintot is. A Keletmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál az elmúlt évben mintegy 14—-15 százalékot jelentett ez az összeg, amely az országos átlaghoz viszonyítva jónak mondható. A jövő évi tervezett négyszázmilliós árbevételt véve alapul lényegében hatvanmillió forintot költhetnek el a vállalatnál szállításra, anyagmozgatásra. Na^v összeg gépekre Nem sok ez az összeg, de lehetne kevesebb Is. hiszen csak egyszázalékos csökkentés több millió forintnyi megtakarítást jelent. Olyan összeg ez, amely nem csak vállalati szinten jelentkezik nyereséggel, hanem közvetve csökkentheti a beruházási költségeket is. Gyökeres fordulatot várni természetesen hiba lenne, hiszen a szállítási költségek java része — például a vasúti — adott. Amit tenni lehet, azt a vállalatnál kell szorgalmazni. Mégpedig a szállítás korszerűsítésével, kihasználtsági fokának javításával. S, hogy ez nem csak cél, hanem folyamatos törekvés, azt az alakulástól eltelt Időszak statisztikája is bizonyítja. Míg 1971-ben a szállító- eszközök, — járművek, daruk, anyagmozgató gépek — aránya a gépparknak csak mintegy tíz százalékát képezték, az elmúlt év végén ez az arány már elérte a 34 százalékot, Lényegében tehát a jelenlegi, mintegy százmilliós értékű gépparkban már több, mint egyharmad részt ezek az anyagmozgató szállítóeszközök képviselnek. 4 daruk kocsi is végzi. A jelenlegi 34 fixplatós tehergépkocsi közül is mar három — az elmúlt évi beszerzésnek a fele — önrakodós. A tizenöl dömper mellé 1971-ben vásároltak még 35 darab billenőplatós tehergépkocsit, majd ezt követően, az elmúlt évben újabb ötöt. A ,,billents”-par- kol tulajdonképpen a ZIL-ek képezik) csak öt belőle az IFA. Egyre nagyobb szerepet kapnak az anyagmozgatásban a daruk is. Ebből a kezdés evében mindjárt hetet, s tavaly újabb hármat vásároltak. Jelenleg rendelkezésükre áll öt Tátra-, két Laz-, két nagy teljesítményű mobil-, és egy. tofonydaru. Bár az ezekre fordított összeg igen jelentős — közel tizmil- lió forint — szükséges, mert az építőiparban, még a mélyépítésben sem lehet manapság nélkülözni ezeket a tulajdonképpen anyagmozgatást végző gépeket. Beton csővezetéken Ez év nagy vásárlása és egyben újdonsága is egy NSZK-licenc alapján, az SPGÉP kivitelezésében gyártott betonszállító szivattyú. Ez a Schwing típusú szivaty- tyú a beton telepről érkező betont — akárcsak a habar- . csőt — csővezetéken továbbítja a közvetlen bedolgozáshoz. A csőátmérőtől függően négyszáz méterre, illetve kilencven méter magasba. A szivattyú a gyakorlatban 1 óránként 16 köbméter beton továbbítására képes. A szállítás gépesítésénél természetesen nem hagyják figyelmen kívül a többi, kisebb, de a fizikai munka könnyítését és a gazdaságosságot elősegítő gépek, berendezések szükség, szerinti beszerzését sem. A szállítószalagok mellett már öt iia- barcsszivattyuval is rendelkeznek. Ezekre és az egyéb kisebb gépekre a kezdés évében még egymillió forint jutott, de tavaly már kétmilliót költöttek. Ma még súlyos kiadásokat jelent a szállítás gyors ütemű gépesítése. Ha az összegeket tekintve, jelenleg még növekednék a kiadások, az elkövetkező években — amikor már a teljes gépesítés feltételei is kialakulnak — feltétlenül csökkenő tendenciák jelentkeznek. Amelyek végső soron is a kiadások csökkenését, a kivitelezések meggyorsítását eredményezik. T. A. • • Oftvennégymilliós beruházás Fejlesztik a METRIFÜM) fehérgyarmati gyáregységét szerepe A szállítás gépesítésének fokozását nagymértékben megkövetelte az új betongyártó telep megépítése, a termék elszállításának. szükségessége. Igaz, ezt a munkát még dömperekkel kezdték, de ma már billenőplatós ZIL-ek, sőt három csehszlovák gyártmányú mixerA hódmezővásárhelyi MET- RIPGND Mérleggyár szatmári részlege 1969. január 1. határidővel kezdte működését Fehérgyarmaton, A telephely korábban a Nyírbátori Vas- tömegcikkipari Vállalaté volt, de a helyére lépő új üzem nagyobb lehetőségeket ígért. S a cserével ez hatott döntően, az iparban különösen szegény vidéken. A hódmezővásárhelyi központi vállalat valóban jelentős beruházást, a szakosításon belül komoly termelésfejlesztési határozott el a szatmári gyáregység részére Erről kértünk tájékoztatást Papp László egység vezetőtől. A gyarmati telepen elsőnek, a hagyományos tolósúlyos mérlegek gyártása kezdődött. Az indulás létszáma még csekély, 58 fő volt. 1972. évre a termelési terv már 18 millió forintot jelenrra már valami közüggyé Í7 válik, akkor nagy baj nem lehet. Ha mindenki ösz- szefog, az eget is meg lehet mozgatni. No, a főosztályvezetőt még nem, de annak is eljön az ideje. Csak összefogni, a kérdést közüggyé tenni: ez a lényeg. Igazamat számtalan példával tudom bizonyítani. Talán a gyapot termelése a legszemléletesebb. Közüggyé tettük és ment is... volna, ha az éghajlati viszonyok nem mgrháskodnak. De ment volna! És ez a fontos! Vagy az alkoholizmus felszámolásával kapcsolatos kitartó munkát is példázhatnám. Közüggyé tettük az alkoholizmus elleni harcot és meglepő eredmények születtek. Mint orvos barátom elmondta: igen hasznos a küzdelem, mert csak valamivel több az alkoholista, mint méetöQL ategn tdüatbak Hón , , j • ___ __ _ KÖZÜGY sadalmi összefogást az ügy érdekében. Ki ne tudná, hogy azelőtt közmondás volt az alkoholistákról: „Iszik, mint a kefekötő!” Hol van már ez a közmondás?! És milyen egyszerű volt... Ma már senkire nem mondhatjuk ezt, ugyanis a kefekötést teljesen gépesítettük. Mind megannyi társadalmi összefogás. Megy ez, megy ez!, Napjainkban a súlycsonki- tók és az árdrágítók ellen folytatunk hathatós küzdelmet. Naponta olvashatjuk az újságokban, hogy milyen rafinált módszerekkel csonkítják a súlyt a Lóhere, a Bambuszcsárda és más egyéb éttermek, mutatók, presszók alkalmazottai. &it 4eáag fc érdekel, tehát érthető, hogy falom az ilyen témájú cikkeket. Olvasom legutóbb, hogy sokan okultak már az ellenőrzésekből. Ennek köszönhető, hogy a bécsi szelet húsadagja többnyire megfelel az előírásoknak, most azonban a körettel és a savanyúval van baj. Tehát'a következő láncszem a krumpli és az uborka. Viszont már most jelzem, hogy ha a köret és a savanyúság probléma megoldódik, akkor rögtön térjenek vissza a húsadagok ellenőrzéséhez. Aztán ismét a köret, majd szintén a hús. Az egész csak ütemezésen múlikí Persze figyelni kell a babérlevelet, a paprikát és más fűszereket is, mert sok kicsi aatam-megB— Ezt az ügyet is magunk mögött tudjuk hamarosan, azt biztosra veszem. Természetesen ehhez is az szükséges, hogy közüggyé váljon. Például, ha valaki bemegy a bárba és kér egy fél konyakot, így cselekedjen: a pincér leteszi a konyakot az asztalra, a vendég azonnal feláll, kéri az üzletvezetőt, annak jelenlétében leméri a konyak mennyiségét, majd a fokoló- val a szesztartalmát. Persze, minden vendégnek ezt kell tenni. A kezdet kezdetén lehet, hogy emiatt tumultus lesz, de így kell cselekedni, mert másképpen nem válik közüggyé. Ugyanígy kell cselekedni a húsboltban, a fűszeresnél, a tejesnél és mindenütt. Magától értetődően k&zeh hozzátartozóinknál is szúrópróbát kell végezni, elvégre meg vagyon írva, hogy „az ember az apjában sem bízhat”! «.«5E* tett, ami teljesítésre is került. S a fejlődést mutatja, hogy az idei terv jóval több a múlt évinél, a jelenlegi munkáslétszám pedig 160 fő. De még mindig a hagyományos tolósúlyos rendszerű rnérlegtípusok gyártását végzik. Csak a gyáregység fejlesztésének növekvő kapacitásával párhuzamosan kerül sör mechanikus rendszerű mérlegek gyártási áttelepítésére. így a közeljövőben közúti hídmérlegek gyártása i« történik Fehérgyarmaton. A gyáregység fejlesztésére 1975-ös határidővel, többlépcsős program készült el. Az eredetileg tervezett beruházások összege 54 millió forin- tott tett ki. A program kivitelezését az 1970. évi árvíz és következményei lelassították. A központi vállalat sorrendi cserékkel és áthidaló megoldásokkal próbálja a program nehézségeit leküzdeni. Ami bizonyos határidő-csúsztatással sikeresnek is látszik. A szatmári mérlegkészítő gyáregység beruházási prog- > ramja teljes megvalósulásával egy újabb, jelentős munkabázis teremtődik Fehér- gyarmaton. Mintegy 350—400 dolgozó rendszeres foglalkoztatása lesz biztosított. S mivel nincsennek a környéken ilyen szakági dolgozók, a gyáregység maga gondoskodik róluk. Segít ebben y gyarmati szakmunkásképző intézet. S különösen a fiatalok számára jelentős ez a tanulási, el helyezkedés! lehetőség. Ätiag 1N» ilyen ipari tanuló képzését végzik három évfolyamon — a mérleggyártáshoz szükséges szakmáknak megfelelően, A teljes fejlesztési program végrehajtása »tarn, a gyáregység mintegy évi 36 millió forint értékű terv (az 1972. év kétszerese) tetjesíté- * sére lesz képes. S részt vesz a központi valtetet növekvő ex-por (.tervének téfjesftésé- fcsen is.
