Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

- * '"------* « • Esn vendegek — Ilyen koráai mermí akarnak, pedig a feleségem éppen most akart reggelit készíteni. «E ABBŰS. SZITUÁCIÓ haíAso» cvöííxmóo ItffláPÍ-SrAiSYARORSZÁO — VASÁRNAPI 5ffir,L®Lff m. \m*Lwm.+ HO TECHNIKA OS Tudomány ü TECHNIKA ü Tudomány 00 TECHNIKA 00 Tudomány Robbantással vagy gépesítéssel ? Az emberi szervezet titkait kutatják Katonai szakértők körében a mai napig vitatott az a kérdés, hogy a földmunkák vég­zésére hagyományos, tehat gépi, vagy bantásos módszert célszerű-e alkatmazru? Mivel mindkét módszer számos előnnyel ren­delkezik és hátrányaik tekintetében is csak­nem azonosak, inkább a helyzetnek megfe­lelő alkalmazás látszik célszerűnek. A kor­szerű háborúban egyre nagyobb jelentőségű az úgynevezett „időtényező”, s ez nemileg a robbantásos módszer javára billenti a mérle­get. Mindez szükségessé teszi, hogy a két módszer adta előnyök és hátrányok gondos elemzese után röviden áttekintsük a gépi erő­vel, illetve a robbantásos technológiával vég­zett földmunkálatokat. A robbantás, mint az egyik legismertebb ipari termelési eljárás, napjainkban zömmel a bányászatban terjedt el, ahol az egyre in­kább háttérbe szoruló kézi és a korszerű gé­pi kitermelésen kívül fontos anyagmegbontó módszer. A robbantás katonai célú földmun­kákra való felhasználásával a szakirodalom eddig keveset foglalkozott, sőt jelenleg sincs iránta olyan érdeklődés, amilyenre joggal tarthatna számot. A problémát bonyolítja az is, hogy egy korszerű háborúban nagyméretű földmunkák gyors elvégzése válhat szükséges­sé, s az őzzel kapcsolatos kérdések megoldá­sát a robbantás tervszerű felhasználósa lé­nyegesen megkönnyítheti. A robbantással végzett földmunka lehe­tőségének és szükségességének megítélésekor azt is szem előtt kell tartani, hogy egy hadse. reg támadó hadműveletének előkészítése és végrehajtása folyamán a műszaki géppark je­lentős százaléka különböző mérvű sérülések következtében, vagy egyéb,'■előre nem látha­tó technikai okok miatt, könnyen kieshet a rendszerből. Gyakorlati tapasztalatok szerint átlagosan napi 4—5 százalékos kieséssel le­het számolni, ez pedig az elvégzendő föld­munkák terjedelmét tekintve nem elhanya­golható mennyiség. Mindezeken túlmenően figyelembe kell venni azt is, hogy a föld- munkagépek igen nagy értékűek, emellett nem is alkalmasak minden körülmények kö­zött a nekik 6zánt feladat megoldására. He­gyes, sziklás vidéken például nem csak a rá­juk váró feladat megoldására képtelenek, hanem az esetek többségében még az épített utakon sem tudnak közlekedni. Helytelen lenne azonban olyan kövefkez- | totésre jutni, hogy a földmunkák robbantás- j sál történő végzése feleslegessé teszi a kü- j lönböző földmunkagépeket, mivel a robban- • táshoz szükséges furatok kimunkálását to- i vábbra is géppel lehet a leggyorsabban és legcélszerűbben elvégezni. Nem megvetendő szempont sem, hogy a robbantás után továbbra is szükség van a kézi, illetve a gé­pi munkára a munkagödör, vagy árokrend­szer végső kialakítása érdekében. Kézenfekvő tehát, hogy ezt a korszerű módszert a meg­rongálódott vagy hibás gépek pótlására, a szükséges gépszám csökkentésére, vagy’ a sziklás-köves talajban végzendő földmunkák­hoz használják fel elsősorban. E megállapí­tást igazolja az is, hogy 1 kilogramm robba­nóanyag felrobbantásával egy földfejtő mun­kás 6 órai teljesítménye érhető el akkor, ha a robbanóanyag fajtáját — a talaj minősé­gétől függően — gondosan választották meg. Fontos szempont, hogy a robbanóanyag ki­sebb ütődésre, dörzsölésre, hőváltozásra ne robbanjon, könnyen és veszélytelenül legyen darabolható, minél hatékonyabb legyen a fej­tésben. Ki hinné például, hogy az egvik leg­ismertebb robbanóanyag, a dinárait, annyira érzékeny a hőmérsékletté, hogy már +8 Cel- sius-fok alatt rendellenes robbanás előidézője lehet. Sokak előtt ismert a halványsárga, il­letve barna színű trotil (trinitrotoluol), amelynek legfőbb erénye a nedvességre való érzéketlenség és a biztonságos kezelés. Alkal­mazását azonban erősen korlátozza az, hogy robbanását erős füst és nagy mennyiségű ko­rom kíséri; ez lehetetlenné teszi felhaszná­lását föld alatti robbantásra. Robbantásban jártas szakemberek azért az iparban haszná­latos paxit elnevezésű robbanóanyagra es­küsznek. amelyet hazai alapanyagból, hazai gyár állít elő megfelelő minőségben. A paxit rendkívül érzéketlen robbanóanyag, ezért biztonságosan lehet alkalmazni a föld­munkák végzésénél. A robbanóanyag helyes és célratörő ki­választása mellett fontos a töltet súlyának meghatározása, amelyet az elvégzendő fel­adat és a talaj minősége is befolyásol. An­nak ellenére, hogy ezzel kapcsolatban sok hasznos műszaki képlet áll a szakemberek rendelkezésére, a talajrobbantásoknál mégis a gyakorlati tapasztalatok és a prőbarobbán- tások útján határozzák meg a töltet meny- nyiségét, a robbantás és indítás módszerét, koncentrált vagy nyújtóit alkalmazását. A töltet súlyának meghatározása után kerül sor a robbantási módszer és ezzel össze­függésben a biztonsági övezet meghatározá­sára. A robbantási módszert elsősorban a végrehajtandó feladat határozza meg, vagyis az, hogy tölcséreket árkokat, négyzet, tégla­lap, vagy kör alakú gödröket, harckocsiaka­dályokat, illetve különböző rendeltetésű fe­dezékeket kell létesíteni, A talajrobbantasnak tehát biztató jövője van mind a polgári, mind a katonai tfkal­A gyakorló orvosnak, akivel mindennapi életünkben nap mint nap találkozunk, az a feladata, hogy megóvja az ember egészségét megelőzze a bajt, vagy ha az bekövetkezett, meggyógyítsa a beteget. A lehető legtökélete­sebben kell ismernie az emberi szervezet nor. malis funkcióit, hogy a betegnél tapasztalt el­változásokból következtetni tudjon a bajra. Az emberi szervezet működésének minden részletét, mozgatórugóját azonban még ma sem ismerjük tökéletesen. Dr. Stark Ervin egyike új akadémiku­sainknak, akiket a Magyar Tudományos Aka­démia májusban tartott 133. közgyűíésén vá­lasztottak meg. Sokéves kutatómunkát is­mert el és jutalmazott a megtisztelő cím, s ezen az életpályán fontos állomást jelent az a néhány esztendővel ezelőtt kezdődött pe­riódus, amely óta dr. Stark Ervin a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudo­mányi Kutató Intézetének igazgatójaként tevékenykedik. Stark akadémikussal az intézet munká­járól beszélgettünk. — Kísérleteiket állatokon végzik. Miért? — Az emlős állatok alapvető életfunkciói megegyeznek az emberekével — válaszolta dr. Stark Ervin. — A kísérletek során a kutató­nak a jelenségeket tetszés szerinti feltételek között kell vizsgálnia és ezeket azonos körül­mények között többször is megismételnie. Ilyen módon emberen csak igen ritkán és korlátozott mértékben végezhetők kísérletek, sőt bizonyos problémák feltárása céljából egyáltalán nem fordulhatunk ehhez a meg­oldáshoz. Ezért munkánk jellegét így hatá­roznám meg: emberközpontú kutatást vég­zünk — kísérleti alanyaink mégis állatok. — Milyen főbb területeken folytatják kutatásaikat? — A kormány tudománypolitikai irány­elvei intézetünk munkáját is alapvetően meg­határozzák. Kutatási kapacitásunknak mint­egy hatvan—hetven százalékát a bioreguláció kutatási programjában való részvétel köti le. — Mi a bioreguláció? — Az életfolyamatok szabályozásának mechanizmusa. Az élő szervezet egyik leg­fontosabb jellemzője a belső szervek műkö­désének állandósága. A szükségletekhez, a változó körülményekhez rendkívül gyorsan és zökkenőmentesen tudunk alkalmazkodni. Mondjuk, húsz fok hőmérsékletű szobából ki­lépünk az utcára, ahol mínusz tíz fok van, vagy hirtelen rossz hír „kólint fejbe” ben­nünket — jlyenkor idegrendszerünk, vérke- ringésiinl?’,' belső elválásztású mirigyeink és egy sor más szervünk működése a szükség­letek és körülmények szerint változik. Mind­ez számos, hihetetlenül pontosan és össze­hangoltan működő szabályozó mechanizmus­nak az eredménye. Ezek egyike a hormoná­lis úton történő szabályozás. Kutatásaink egyik fő kérdése: a hormonális szabályozás mechanizmusának megértése. — Milyen kísérletekkel keresnek vá­laszt ezekre a kérdésekre? — Ahhoz, hogy az alapvető törvénysze­rűségeket megértsük, a hormontermelés sza­bályozó mechanizmusait nemcsak a szerve­zetben, mint egészben, hanem a szervek, a sejtek szintjén, sőt a sejt alatti szinten is vizs­gáljuk. Már régen megállapították, hogy a szervezet gyors alkalmazkodóképességében döntő szerepet játszanak a mellékvesekéreg által termelt hormonok. Most azt vizsgáljuk, hogyan történik az idegrendszerben e hor­monok termelésének szabályozása. Nemcsak arra vagyunk kíváncsiak, hogyan szabályoz­za a központi idegrendszer az agyalapi mi­rigy működését — ami persze önmagában is nagyon fontos kérdés —, hanem például arra is, mi az oka annak, hogy a hormonterme] ő mirigyek sejtjei mindig bizonyos meghatá­rozott működést végeznek. Vannak olyan sej­tek, amelyek csak osztódnak, szaporodnak, mások pedig specifikus munkát végeznek — hormonokat termelnek. — Milyen munkakapcsolatuk van a kór­házakkal, klinikákkal, és hogyan segítik a gyógyszerkutatást? — Az intézet megalakulása óta felada­tának tekinti, hogy módszertani segítséget nyújtson a tudományos témák kidolgozásában, és hogy együttműködjék mind a hazai, mind a külföldi tudományos kutatóintézetekkel. Foglalkozunk a biológiailag aktív vegyületek kutatásával is, és ezen belül intézetünkben gyógyszervegyészeti kutatómunka is folyik. Az elmúlt három év során a korábbinál is el­mélyültebb kapcsolatokat alakítottunk ki a magyar gyógyszeriparral is. Együttműködési szerződéseket kötöttünk az általuk javas ’6 kérdések megoldására. A munkánk során fel­tárt új összefüggések így válnak a gyak •- lati orvostudomány hasznára.- Varga Zsv- a Az éSetmentö művess Mindaddig, amíg az orvostudomány tö­kéletes biztonsággal meg nem valósítja a ve­seátültetés bonyolult feladatát, egyetlen meg­oldás segíthet csak a beteg veséjű embere­ken: a művese alkalmazása. A művesét eredetileg azzal a céllal konstruálták, ho-gy átsegítse a beteget a ve­seműködés elégtelenségének krízisén, ideigle­nesen kivonja a vérből a káros salakanya­gokat, de csak arra az időre, amíg a vese újra elláthatja feladatát. A mai művesek azonban már többre is képesek. Sokan van­nak a világon, akik kizárólag a művese rendszeres alkalmazásának köszönhetik éle­tüket. Ezek a betegek hetenként egyszer vagy kétszer felkeresik a különleges felszerelésű klinikát, ahol több órás időtartamra rákap­csolják őket a művesére, hogy eltávolítsák vérükből az anyagcsere káros termékeit. A rendszeres klinikai kezelés közötti Idősza­kokban normálisan végezhetik munkájukat, állandó jelleggel beépített csatlakozócsövek­kel fő vénáikban és artériáikban. Műveséle nélkül már régen nem lennének az élők so­rában. A művesével való kezelés azon alapul, hogy a vérben felhalmozódott mérgező anya­gok egy celofánhártyán keresztül átszűröd- nek a hártya másik oldalán keringő mester­ségesen összeállított oldatba. A vér megtisztít tása tehát a szervezeten kívül zajlik le. Újab­ban olyan kisméretű művesék kifejlesztésén fáradoznak a kutatók, amellyel a betegek otthonukban maguk is elvégezhetnék a rend­szeresen ismétlődő kezelést. KERESZT REJTVÉN*/ tßß2. július 8-án halt meg Shelley Percy Bysshe romantikus és a legforradalmibb angol köl­tő és író. Összefűzte őt a ro­mantikával az angol romantiká­nak eredettől fogva legjellegze­tesebb vonása, a természet cso­dálata. A természetátélés költé­szetének legpozitívebb vonása. Hitvallása, hogy. „. folyt, a be­küldendő vízsz. JU. fiigg, lp és 35. sorokban, f - f * VÍZSZINTES» .tó . * » * 13. Taglalásban van'! Ä. Va­lódi. 15. Menyasszony. 16. Mező- gazdasági eszközök. 18. Romá­nia erdélyi részének délkeleti megyéjébe való. 19. Város a SZU-ban; 20. A Duna bal parti mellékfolyója. 21. Meznek része! 22. Magyar költő (1703—1764; László). 23. Mert betűi. 26. mozog. 27. ÉOM. 28. Gondot okozó rossz helyzet. 30. Pince­szag. 32. Fest hangzói keverve. 33. Kilencszázötven római szám­mal. 34. Állatok együtt-tartásá- ra elkerített fedetlen terület. 36. Az erő mértékegysége. 38. Iö. 39. Uj munkaügyi miniszterünk. 41. Nóta. 42. Középen lead! 44, Rejtjel. 45. Árvédelmi vonalak. 47. Ruházati Bolt. 48. BMA. 50. Régi pénz. 51. Rajta, rajta né; metül, fonetikusan. 52. Olasz ki­kötőváros. 54. Személyes név­más. 55. Állatlakás. 56. Magot a földbe szórá. 57. Veszprém me­gyei város. 58. Glazur. 60. Üdítő. 61. Férfinév. 62. Ausztria egyik közismert tartománya. 64. Be­cses személye szintén? 65. La­zsálásban van! 66. Oktatom. 68. TNÉ. FÜGGŐLEGES: 2. Fedem. S. Kitűzött célt megvalósítom. 4. Érme fele. 5. Bányatermék. 6. Alkohol. 7. Rit­ka női név. 8. Kugli. 9. Hírügy­nökségünk. 10. Római kettő. 11. Hártyás szárnyú rovar. 12. Ha­misítatlan. 17. Lakat nagyobbik része! 19. Országos Meteorológiai Intézet. 24. Nem távozik. 25. Nagy testű vizirágcsáló. 28. Szarvasmarha. 29. V<*£ megyei község. 31. Komp, dereglye. 34. Hogy, oroszul. 37. Részes rag. 40. A földes szobát feltapasztot­ta. 43. A cirkusz porondja. 46. Szovjet sakkvilágbajnok. 47. Mű­szaki rajzhoz szükséges tuss- készlet. 49. A tövises virág (+’). 50. Amerikai űrhajó volt. 51. Ráborítá a vizet. 53. L-el szom­júságcsillapító. 56. VZÖ. 59. Visz- szasirá! 62. TAZ. 63. Leó betűi. 66. Tantál vegyjele. 67. Magyar Néphadsereg. július 16-lg A megfejtéseket kell beküldeni. CE-rVK LE v iiiLEZÖLAPOW le­küldött MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Június ?*-i rejtvénypályázatunk megfejtése: „Hát maga megbolondult^ Hát mega megbolondult, Hogy mindent kétszer mőriek kétszer mond?** Nyertesek: Gégény Lászlóné, Harsányi János- Kádár Lászlóné, Molnár Gyuláné, Oroszvári Ist­vánná nyíregyházi, Béri Béla mátészalkai, Kántor Sándor me- zőladányi, Takács Zoltánná ópá- lyi. l'"! .idők Benedek turri- el Kiss Mária tyukodi kedt^é rcjfcv ca> tej Uunkm A nycreménykÖnyneiBet pottífk. ! küldtük. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents