Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

1. ota si KELET-MAGYARÖRSZÄCI «VS. jűftus * Szülők fóruma Ifjúság Ifjúság ^ Ifjúság ^ Ifjúság & Ifjúság ® Ifjúság ^ Vakációban a bizonyítványról A tanév befejezésével több száz általános és kö­zépiskolái tanuló kapta kézhez bizonyítványát. Meny­nyit ér a bizonyítvány? Egyszerűen úgy felelhetnénk, annyit, amennyit az érdemjegyek átlaga mutat. Tuda­tosan kerültem a rendű szót, amit nagyon helyesen, éhekkel ezelőtt kiiktattak a bizonyítványból, ami ele­ve ,tévés_ következtetésekre adhat alkalmat. Miért vol­na .egy hárojnegész egytiz.eúés átlageredményű tanuló közepes rendű? Hiszen attól, hogy irodalomból hár- mas_s van, számtanból, fizikából ötöse, még lehet ki­tűnő7 gyérek, még kitünőbb szakember. A, jegyek azonban megmaradtak, hiszen valahogy ki keH fejezni, hogy mennyit tanult, mennyit tud a gyermek. Az iskola komolyán veszi az osztályzást, az érdemjegyeket. A pedagógus százszor meghányja-veti hogyan, értékelj^ a tanuló tudását, hányást adjon ne­ki? Néni csak a tanulót, kicsit önmagát is osztályozza a nevelő. Hogyan tanította meg az ismereteket, egyál­talán sikerült-e megtanítani a tudnivalókat. Emlberi, pedagógiai szempontból egyaránt jelentős esemény az osztályzás, van azonban fontosabb is, ma­ga a nevelés, a tanítás. Azt hiszem ez az, amit most a bizonyítványosztás idején egyik másik szülő a legke­vésbé sem hajlandó figyelembe venni. Nem érdekli az előzmény, nem hallgatja meg a pedagógust, hogy mi­lyen apróságokból áll Össze egy érdemjegy, egji bizo­nyítvány. A pedagógust olykor csak osztályozó gépnek tekintik, s ami a legsúlyosabb, saját gyermekének em­beri értékeit, is csak jegyekben mérik. Nagy baj, ha a szülő nem veszi észre, hogy az élő, eleven, az érdeklő­dő, esetleg csak történelem vagy élővilág iránt érdek­lődő embert, csupán számjegyeket lát a rubrikában. A gyermek ahány, annyiféleképpen reagál bizo­nyos követelményekre. Egyik tantárgyban az emléke­zés képességére van legsűrűbben szükség, a másiknál a gondolkodásra. Egy számtanfeladat elkészítése fe­szült gondolkodási tevékenységet kíván, a történelem az emlékezés pallérozása, az irodalomban a műélvezés az idegen és az anyanyelv nyelvtanításában az idők, személyek és számok egyeztetésében áll a feladatmeg­oldások jelentős része. Az egyikhez koncentrált figye­lem, a másikhoz valamiféle szépérzék, a harmadikhoz pedig türelem, szorgalom kell mindenekelőtt. Vegyük még hozzá azt is, hogy a nevelők eltérő egyéniségűek, eltérő módszerrel tanítanak, eltérő módon kezelik a tanulókat és eltérő követelményeket írnak elő. Ezen­kívül, is vannak plyan körülmények, amelyek a tanu­lók szemében megkülönböztetik a tantárgyakat. A ku­darc vagy a sikerélmény hosszú távon is befolyásol­hatja a tanulók érdemjegyeit, hosszabb idejű távolma­radás, a kevésbé rokonszenves tanáregyéniség kétszer olyan befektetést igényel a tanulótól egy-egy tantárgy vonatkozásában. Az .Szülök egy.'része csak a testnevelésben, az ének­ben, ríljzban, vagy a gyakorlati foglalkozásban látja gyermekével szemben a másfajta igénybevételt, de a logikai és analóg elemeket már nem tudja megkülön­böztetni egymástól. A szülőknek év közben is ellenőrizni kellene, hogy melyik tantárggyal mennyi időt tolt a gyermek. Lehet, hogy valamelyik anyagrész nem értése, vagy értelmet­len ellenszenv akadályozza a jobb érdemjegy megszer­zésében. Segítsen a szülő feloldani ezt a feszültséget, intse gyermekét, szorgalmasabb, rendszeresebb mun­kára, ha kell büntesse is, de ne követeljen tőle többet, mint ^mennyit képességeivel az adott tantárgyban el­érhet. Az a szülő, aki mindenáron ötöst akar gyermeké­nek, egy kicsit arca is ösztönzi a tanulót, hogy nem a gondolkodás, a kitartó munka árán megszerzett tudás a fontos, hanem a Jó érdemjegy. S ha a tanuló is magáévá teszi ezt a szemléletet, bizony .nagyon keveset érnek a korszerű oktatási mód­szerek, az iskolának az a törekvése, hogy gondolkodni tanítsa ,a gyermeket. Hogy a szülők nagy része meny­nyire csak a számok bűvöletében él, azt a szülői ér­tekezletek nagy részének színvonala is mutatja. A szü­lők érdeklődése általában csak az érdemjegyek felé fordul. íledig értékelni egy tanuló munkáját, akár 1-es- ről akár ötösről van szó csak az tudja igazán, aki a jegyekben megméretett tudást, akarást, gondolkodó képességet is meg tudja ítélni. Most,, amikor a tanulók kézhez kapják a bizo­nyítványt, mielőtt mérlegelnénk, hogy igazságosak vagy igazságtalanok az osztályzatok, jó lenne, ha eze­ken is elgondolkoznánk. Mérlegeljük gyermekeink szorgalmát, képességeit egy-egy tárgy esetében. Most már nyugodtabban, a vakáció hangulata talán ebben is segítségünkre lesz. Dr. Kaizinger Zoltánné 1 ..........11 .............................................. 400-as cementtel olcsóbb az építkezés, tatarozás! KAPHATÓ: TflZÉP-TELEPEKEN. Fogyasztói §r: 71,70 Ft/q. NYÍREGYHÁZI TÜZÉP VÁLLALAT (126547) ■ A Hajdú megyei Állami Épjtőinfti Vállat felvételre keres .<•* 'A-' ái 1,. ’4.-.-' íx ‘■v i. n kőműves, ács, betonozó, víz-, gáz-, fűtésszerelő szak­munkásokat. Munkásszállás, főétkezés biztosítva. Jelentkezés: a munkaermgazdálkodáson. Debrecen, Kálvin tér U. cd. toagos) TÖRD A FEIED! Vízszintes: 1. Megyénk új kulturális létesítménye. 6. Kicsinyítő képző. 7. Nemzetközileg hasz­nált segélykérő jelzés. 8. Azo­nos magánhangzók. 9. Költő­féle. 11. Római 399. 12. Tej­ipari melléktermék. 14. Fris­sít. 16. A mese. 18. Talmi. 20. Elme. 21. Személyes névmás. 22. Szörny. 24. Lonci. 25. Hu­zal. 27. Esztendőt. 28. ACRÖ. 29. Sportfogadás. Függőleges: / 1. Igazság oroszul, de női nevünk is. 2. Egymást "követő betűk az abc-ben. 3. Számos. 4. Kétjegyű mássalhangzó. 5. Nadrág, srácosan. 6. Ahol a vízszintes 1. alatti létesítmény található. 10. Csak félig óva­tos! 11. E helyre- 13. Időegy­ség. 14. Dolog. 15. Pedagógus. 17. Tőszárrmév. 19. Hegycsúcs. 21. Lét. 23. Arab építészeti stílus. 24. Kocsmaléle.26. Álló víz. 27. Ilyen lap is van. Megfejtendő: Vízszintes 1., függőleges 6. Múlt heti megfejtés: — VÁSÁRHELYI PÁL — T1SZADOB — EMLÉKMŰ — Könyvjutalom: Tokai Éva Tarpa. Lipcsei Éva Nagykálló, Tóth Béla Méhtelek, Vaskó András Nyíregyháza, és Füredi Ist­ván Kisvárda. ESTI UDVAR Estig dalolt a kismadár, ¥ zümmögött, dongott a bogár, s legelt a dús gyepen, játszva, két kis nyuszi s a bárányka. Lomb közé bújt a kismadár, zöld gyepen alszik a bogár, ólban alusznak a nyuszik, a bárányka is aluszik. A lombot szellő se rázza, a gyepet senki se járja, az ól ajtaján zár, lakat, — a róka koma künn maradj.. Fazekas Lajos ÍJ SZOLGÁLTATÁS ÍJABB KEDVEZMÉNY a Nyíregyházi ÁFÉSZ Búza téri ABC-nagyárnházában A megvásárolt motorkerékpárokat forgalmi engedéllyel, műszaki vizsgával, rendszámtáblával, üzemanyaggal és töltött akkumulátorral adjuk át kedves vásárlóinknak. A szeptember 30-ig vásárolt motorkerékpárok Után — vásárlóink helyett — az 1973. év máso­dik félévére esedékes időarányos biztosítási díjat, gépjárműadót szövetkezetünk fizeti (A számla végösszegéből levonjuk.) Időt, pénzt, fáradtságot takarít meg, ha igénybe veszi legújabb szolgáltatásunkat. OTP-hitellevelek intézése helyben! Az áruház nyitva: reggel 6-tól esti 20-ig. Telefon: 19—27. (126703) MÉSZ A RÓKA ES A NYÚL BARÁTSÁGA Valamikor réges-régen Nyulam-Bulam Bulcsu és Róka Rudi a piripócsi erdő szélén éppen a szomszédos várban éltek. Gyönyörű vára volt mind a kettőnek. Nyu- lam-Bulcsu vára a tüskés galagonyabokorban. De akár hiszitek, akár nem, az a vár rengeteg toronnyal, bástyával ékeskedett Na, c\ff ff egy vár volt, az bizonyos. Róka Rudi vára meg igen sok föld alatti folyosóval volt ellátva, mert tálán monda­nom sé kell, Róka Rudi vára a föld alatt épült. Azokon a zegzugos folyosókon csak Ráfia ' Rudi tudott eligazodni, meg Yákond Valéria asszony­ság. aki Róka Rudira mosott és takarított. Egy szép nyári papon Ró­ka Rudi kinn pipázgatoíi a vára kapy.jp előtt. S közben sütkérezéfi á tüzes veröfény- ben. Nyulam-Bulam Bulcsu is a vára előtt süttette aranybar­na hátfit a napsugárral. S a két szöm,széü szóba elegye­dett egymással. Dicsértéjc a uyarpt, a napsugarat, s min­den második szqvuk ez vplt: ‘— így szomszéd úr, amúgy szomszéd úr. S a nagy beszélgetésnek az lett a vége, hogy Róka Rudi és Nyulam-Bulam Bulcsu örök barátságot,kötött egymással. De akkor már tegezte egy­mást a két szomszéd. — Nem tennél nekem egy szívességet, Bulcsukám? — kérdezte egy napon Rudi Bulcsútól. — Mi légyen az a szíves­ség? — érdeklődött Nyu­lam-Bulam ' Bulcsu. — A falu végén kapargál- nak a tyúkok az út porában — i9v’ Róka Rudii íftfcáp- hatnál közülük egyet, a leg­kövérebbet " és elhozhatnád nekem. — Ha csak ennyi a kíván­ságod, miért ne tegyem meg? — bólintott a nyúl. S elhozta Róka Rudinak a legkövérebb kendermagost a falu végéről, mert így kí­vánta ezt az örök barátság. Eléggé jajveszékelt a tyúk, de a nyúl mit se törődött ve­le. Ettől a naptól kezdve Ró­ka Rudinak örökösen volt valami kívánsága. Most kö­vér kapsát hozzon neki ]ßul- csu a nagy kerek tóról, most libuskát a libalegelőről, s Nyulam-Bulam Bulcsu telje­sítette minden kívánságát. Róka Rudi annyit se mon­dott, hogy eb, vagy kutya, köszönöm a fáradtságot. Az állatokat felfalta, s újra me­nesztette Nyulam-Bulam Bul­csút: — Most fiatal csibepecse­nyére vágyom. Most kövét gyöngytyúkot hozz nekem. Szaladj, Bulcsu, hozzad, Bul­csú. így kívánja ezt az örök barátság. S Bulcsu hozta Rudinak 9 finom falatokat. S még Rudi kritízálgatptb is: — De ilyep-plyan pllptoi hoztál, hél Egészén kivasalt a fogam, olyan vén volt. Más­kor jopban igyekezz, hé! Hát Bulcsu igyekezett is. De egyszer majdnem az éle­tével fizetett a baromfilópá- sokért. Néró, a vadászkutya, nagypn pjegkergette. Ugatva, üvöltve loholt utána az eb, s Bulcsu szájában rikoltozott a kövér jérce. S Bulcsu, hogy jobban tudjon szaladni, szél­nek engedte a kövér Jprce Jucit. De még igy is nagyon nehézen tudott, szegény nagyfülű állát megmenekül­ni. Szíve csak úgy vert, tü­deje pedig csak úgy lihegett, aráikor Róka Rudi él? áflt. — Jaj, kedves Róka Rudi barátom, az ebadta Néró en­gem nagyon megkergetett. A kövér Jérce Juci ott kfatyáli a számban, hogy „segítség, segítségf”, de kénytelen vol­tam elengedni, mert nem tudtam vele szaladni. Jaj, majdnem szptfépett az a dü­hös ebállat. Róka Rudiban forrt a ho± rag. — Mit beszélsz? Elengedd téd a kövér Jérce Jucit? Nem hoztad el nekem, a legjobti barátodnak, aki mindig olyan epedre párlak téged? Hát ez az örök barátság? Ez? — Ne haragudj, Rudikám} de lásd be, Néró majdnem széttépett engem. Kénytelen voltam elengedni azt a pom­pás Jérce Jucit. — Még neked áTl feljebbf Elengedted a szép köve* Jucit és még ne is haragud­jak? No, ha Néró nem tépett szét, akkor széttéplek été t most, gonosz gyáva nyúl. Szepie vérben forgott, haY talmas fogai csattogtak. A szegény kis nyúl nagyon megrémült. Eddig még min* dig mosolygónak, hízelgőnek látta Rudit, ilyennek még soha. S jobbnak látta Bul­csú, ha megugrik. S rohan# mint akinek eszét vették. Rudi meg mindenütt a nyűt után. Szerencsére Bulcsn hirtelen kanyarodással be­ugrott az egyik bokorba, 9 onnan figyelte, hogy a róka hogy rohan tovább. Azój.a Üldözi a róka a nya­lat. ölbey Irés| A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT debreceni kirendeltsége műszaki becslést tart 1973. jüjius 11-én Nyíregyházán. Írásbeli bejelentésüket kérjük MAGÉV KIREN­DELTSÉGE 4025 Debrecen, Bajcsy-Zs. u. U. címre beküldeni. Foglalkozunk használt gépek, műszereké szerszámok vételével, eladásával és közvetítésével. (652) A VAGÉP VÁLLALAT megvételre felajánlja A RÁKÓCZI U. 98, SZ. ALATT LÉVÓ ipari hasznosításra alkalmas 3 kh% területét, amelyen e.gy 9—9 pillérállásű 18X54 m alapterületű ÁRylft|ol pjp létggjtmény található. " "" ^ ­Érdeklődni: munkanapokon a vállalat üzemgazdasági osztáíyvézétőj|néL w ----- ■

Next

/
Thumbnails
Contents