Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

XXX ÉVFOLTAM. 156. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. JÜLIUS 6, PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL« üjra otthon (8. oldalt Van már búza (3. oldal) Mentés éjszaka 1$. old«*» A tv harmadik negyedévi műsora (8. oldalt Kádár János látogatása Veszprém megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán és. csütörtö­kön látogatást tett Veszprém megyében. A látogatásra el­kísérte Katona István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője és Nagy Tibor, a KB párt- és tömegszerveze­tek osztályának helyettes ve­zetője. A Veszprém megyei párt- bizottság székházánál Pap János, a megyei pártbizott­ság első titkára. Horváth Já­nos, Kovács Gyula és Tóth István, a megyei pártbizott­ság titkárai fogadták. Ezt követően Kádár János esz­mecserét folytatott a pártbi­zottság titkáraival. majd részt vett és felszólalt a me­gyei pártbizottság kibővített, ülésén. A tanácskozáson a IV. ötéves terv eddigi végre­hajtásának megyei tapaszta­latait tárgyalták meg. A pártbizottság kibővített ülése megállapította, hogy a IV. ötéves terv megvalósítá­sán eredményesén dolgoznak Veszprém megyében. Az ipar a mezőgazdaság egyaránt egészségesen fejlődik. Jelen­tősen meggyorsult a meg>* fejlődése, két és tél év alatt lényegében annyi beruházást valósítottak meg. mint a megelőző ötéves terv idején; jelentős mértékben emelke­dett a dolgozók életszínvo­nala. Az eddig végzett mun­ka értékelésén túl a pártbi­zottság foglalkozott a meg­oldásra váró további felada­tokkal, valamint azokkal a teendőkkel, amelyek a terv végrehajtásának elősegítésé­ben a pártszervezetekre vár­nak. Az ülést követően Kádár János — Szabó Lászlóné. a városi pártbizottság első titkára és dr. Bodogán Já­nos városi tanácselnök tár­saságában — megtekintette a Cserháti és a Felszabadulás úti lakótelepeket. Kádár János csütörtökön Pápán ellátogatott a Veszp­rém megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz. Részt vett a látogatáson Telekesi Miklós, a pápai járási párt- bizottság élső titkára, Jelű­nek Géza, a pápai városi pártbizottság titkára, dr. Radnóti István, a megyei ta­nács elnöke. Gyenese László, a Pápai Városi Tanács el­nöke. dr. Kovács Sándor, a pápai járási hivatal vezető­je is. Boros Jenő igazgató tájé­koztatást adott a pápai köz­ponttal működő, S Veszp­rémben és Keszthelyen gyár­egységgel rendelkező válla­lat munkájáról. Az állatfel- vásárlással és feldogozással foglalkozó vállalat 41 féle terméket állít elő, közülük például a dobozolt sonka ké­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János a jövő héten látogat Jugoszláviába Joszíp Broz Tfi tónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége.elnöké­nek meghívására Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára ..július 10—ÍJ között baráti látogatást tesz Jugoszláviában. (MTI) Péter János külügyminiszter beszéde az európai biztonsági konferencián Napirenden: a földgázprogram, a gyümölcsösök rekonstruk­ciója, a nagyberuházások, a gazdaságos termelés Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP Központi Bizottsága 1972. november 14—15. ülése határozataiból adódó állami feladatok vég­rehajtásáról szóló jelentést.. Megvalósításra kerültek töb­bek között a központi bér- intézkedések, rendezték a kórházak, szociális otthonok, oktatási és gyermekintézmé­nyek étkezési normált. Sor került egyes fogyasztói ter­mékek árának leszállítására, korlátozták a reprezentációs költségeket, differenciáltan növelték a gépjárműadót. Számos egyéb intézkedés született az államigazgatás működésével, a gazdasági sza­bályozással. a termeléssel és a beruházásokkal kapcsola­tos területeken. A Minisztertanács megtár­gyalta a káderpolitikai irány­elvek végrehajtásának ta­pasztalatait az állami szer­vek és vállalatok területén. Megállapította, hogy a veze­tő állomány nagy többsége megfelel a káderekkel szem­ben támasztott követelmé­nyeknek. A jelenlegi Veze­tőknek mintegy 50 százaléka nincs öt évnél régebben je­lenlegi beosztásában. Több­ségük szakmai gyakorlatát alsóbb szintű vezetőként sze­rezte. Nőtt a pártiskolát, fő­iskolát és egyetemet végzett vezetők száma, de az elmúlt öt év során nem javult szá­mottevően a fiatalok és a nők aránya a vezetői beosz­tásokban. Az utóbbi két-há- rom évben a kádercsere fo­lyamata lelassult. Továbbra te alapelv. hogy a munkás- osztályból a legjobbakat és legalkalmasabbakat kell ve­zetői beosztásba emelni. A szocialista brigádvezetők, ki­váló dolgozók, a termelést közvetlenül irányítók közül kell a legjobbakat fokozato­san vezetőkké nevelni. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette, és a káderpolitikai irányelvek ha­tékonyabb érvényre juttatá­sa érdekében meghatározta a szükséges tennivalókat. Az igazságügy-miniszter és a Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke előterjesztése alapján a kormány megvi­tatta a statisztikáról szóló törvény tervezetét és úgy ha­tározott, hogy a törvényja­vaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A nehézipari miniszter je­lentést tett a földgáz-felhasz­nálás központi fejlesztési programja végrehajtásáról. Az alapenergia-hordozók kö­pött a szénhidrogének rész­aránya tovább növekedett, elsősorban a lakossági és kommunális felhasználás­ban és minden lehetőség megvan a lakásállomány ve­zetékes és palackos gázellá­tásában az 1975-re kitűzőit 65 százalékos arány eléré­sére. Különösen fontos Bu­dapest gázellátásának a prog­ramban előírt ütemű fej­lesztése. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjesz­tését a gyümölcstermelés je­lenlegi helyzetéről, várható alakulásáról és a fejlesztés érdekében teendő intézkedé­sekről. A gyümölcstermelés mezőgazdaságunk egyik ieg gyorsabban fejlődő ágazat- és távlati fejlesztéséhez i számottevő népgazdasági ér dekek fűződnek. A legfonio sabb a korszerű nagyüzem' termelés kialakítása. Első sorban a meglévő ültetvé­nyeket keli korszerűsíteni é' a termelés színvonalát javí­tani. A kormány az előter­jesztést elfogadta és utasítot­ta az érdekelt tárcákat, or­szágos hatáskörű szerveket, hogy a szükséges intézkedé­seket tegyék meg. Ac Országos Tervhivatal el­nöke és a pénzügyminiszter jelentést terjesztett elő a fo­lyamatban lévő nagyberuhá­zások helyzetéről. 92 nagy- beruházás közül az elmúlt évben 23 befejeződött és 6 kezdődött el. Javult a terü­leti megoszlás, csökkent Bu­dapest részaránya és erőtel­jesen nőtt Borsod megye ré­szesedése. Az elért eredmé­(Folytatás a 2. oldalon) A helsinki biztonsági kon­ferencia csütörtök délelőtti ülésén hatan szólaltak fel: André Saint-Mleux állammi­niszter, a monacói küldöttség vezetője; sir Alec Douglas- Home angol külügyminiszter, Einar Agustsson izlandi kül­ügyminiszter, Milos Minies jugoszláv külügyminiszter, Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszter és William Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere. / A konferencia délután ple­náris ülésen folytatta mun­káját, amelyen felszólalt Pé­ter János, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere. Péter János a többi között a következőket mondotta: A Magyar Népköztársaság kormánya nevében tisztelet­tel üdvözlöm a Finn Köztár­saság kormányát, elnökét, népét. Ez az üdvözlet egyút­tal a köszönet kifejezése is azért a gondos politikai mun­káért, amellyel Finnország folyamatosan részt vett en­nek a konferenciának az. elő­készítésében és megszervezte első szakaszát. Mi Budapesten örülünk annak, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia első szakaszát Helsinkiben tartják. Finnor- , szag rászolgált arra. hogy ez. a történelemben páratlan jellegű értekezlet éppen Hel­sinkiben legyen. A legjobb időben ismerte fel a finn kormány, mindenekelőtt Kelíkonén elnök, hogy az Európa sorsáért felelős or­szágok egész sorában érik a készség Európa igazi bizton­ságának megerősítésére és ennek a biztonságnak sokrétű együttműködésben történő kibontakoztatására. A finn­kormány képviselői, ezek so­rában a finn külügyminiszté­rium munkatársai Európában és Sszak-Amerikában egy­aránt szívósan dolgoztak, gyűjtötték az elképzeléseket arra vonatkozóan,- hogy ho­gyan lehet a tervezett konfe­renciát eredménvesen előké­szíteni, míg végül is elérkez­tünk a történelmi jelentőségű pillanathoz, a biztonsági és együttműködési értekezlet el­ső szakaszának megnyitásá­hoz. A biztonsági értekezlet el­ső szakaszának megkezdé­se kifejező jele annak, hogy milyen nagy változásokat él­tünk át a legutóbbi két-há- rom évben. Különböző törté­nelmi és társadalmi hátterű országok nyugodt és nyílt szellemű légkörben tudnak egymással tárgyalni nagyon kényes és bonyolult kérdé­sekről. A tapasztalatok -alap­ján jogosan mondhatom, hogy ezen a konferencián a különböző társadalmi rend­szerű országok kormányközi értekezletein soha nem ta­pasztalt kölcsönös megértés­re irányuló törekvés számta­lan jele vesz bennünket kö­rül. Mindez a nemzetközi helyzet jelentős változását tükrözi. Ha emlékezetünkben összehasonlítjuk, milyen volt a nemzetközi helyzet a buda­pesti felhívás kibocsátásakor, 1969 tavaszán, akkor nehéz szavakat találni a különbség felmérésére. Azóta a nemzet­közi helyzet nagyon jelentő­sen megjavult. Akkor keve­sen gondolták volna, hogy 3 és fél év alatt Európa egész sor bonyolult kérdésében törté­nik megállapodás és 1973 nyarán megkezdődik az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet. A nemzetközi helyzet ja­vulásának általában több té­nyezőjét és jelét szokás em­líteni. A tényezők közül egyet emelek ki: a nemzet­közi erőviszonyok megváltozá­sát. A jeleket is csak utalás­szerűén sorolom fel: a Szov­jetunió és az Amerikai Egye­sült Államok kétoldalú kap­csolatainak javulása, számos megállapodás aláírása, amely más országok kapcsolataira is kihat a Szovjetunió, a Len­gyel Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság szerződései. a Nyugaí-Berlinnel kapeso'atos négyhatalmi megállapodás, a kétoldalú kapcsolatok jelen­tős fejlődése az európai or­szágok között. A nemzetközi enyhülés nem állt meg Európa hatá­rainál. Ebben az esztendőben olyan jelentős esemény tör­tént, mint amilyen a vietna­mi fegyverszüneti megállapo­Tanácsi vezetők értekezlete A megyei tanács tovább­képző intézetében csütörtö­kön értekezleten vettek részt a megyei tanács szakigazga­tási szerveinek vezetői, a vá­rosi tanácselnökök és a járási hivatalok elnökei. Megjelent a tanácskozáson Alexa László, a megyei pártbizottság titká­ra, ott volt dr. Kiss Pál, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának főosztályvezetője. Dr. Pénzes János megyei tanácselnök az időszerű ta­nácsi munkákról tartott tájé­koztatást. Dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb-titkára a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveivel kapcsolatos főbb feladatokról beszélt. Az ötödig ötéves terv elő­készítésének tennivalóiról Körtéig Sándor, a megyei ta­nács vb tervosztályának ve­zetője adott tájékoztatást. A honvédelmi igazgatás idősze­rű feladatairól Takács Ferenc alezredes, a megyei kiegészí­tő parancsnok helyettese tá­jékoztatta a jelenlévőket. dás aláírása és néhány meg­állapodás létrehozása a le­szerelés témakörében. A Magyar Népköztársaság külpolitikai elveihez híven mindig is küzdött azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban érvényre jusson a békés egy­más mellett élés elve. Enne'« az elvnek alapián gyümöl­csöző kapcsolatokat építet­tünk ki egész sor nyugat-eu­rópai országgal: Ausztriával,- Franciaországgal. Olaszor­szággal, de az Egyesült Álla­mokkal és Kanadával ív. Diplomáciai kapcsolatok nél­kül széles körű gazdasági és kulturális kapcsolatok léte­sültek országunk és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zött. Megelégedéssel vesszük tu­domásul, hogy a békéért küz­dő kormányoknak a háború és a nemzetközi feszültség el­len harcoló európai tömegek­kel együtt sikerült jelentősen megjavítaniok az euróoai vi­szonyokat és ennek köszön­hetően eljutottunk az európai biztonsági és egvüttműködé- si értekezlet mostani tárgya­lásaihoz. Természetesen nem aka­rom azt mondani, hogy most már minden rendben van. Tudjuk, hógv még szá­mos megoldásra várd probléma van Európá­ban is, a világ más ré­szein is. Éppen ennek tudatá­ban kormányunk — más or­szágok kormányaival együtt — a jövőben is arra törés- ■ szik. hogy elősegítse' a rende­zetlen kérdések rendezését és ezzel a béke megszilárdítását, a biztonság megerősítését. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar delegáció ufazott Helsinkibe Csütörtök délután Buda­pestről Helsinkibe utazott Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára vezetésé­vel az a tíztagú politikai de­legáció, amely a 300 fő­nyi magyar vendégsereggel együtt részt vesz a ma­gyar—finn, illetve finn—ma­gyar barátsági hét finnor­szági eseménysorozatán. A küldöttség tagjai: Gulyás Emilné dr., a Szabolcs-Szat- már megyei népfrontbizott­ság titkára, Horváth József, a Tolna megyei pártbizott­ság titkára, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerveze­tének főtitkára, Kovács De- zsöné Kossuth-díjas pedagó­gus. az Országos Béketanács alelnöke, Pröhle Károly, a Magyarországi Egyházak ökonomikus Tanácsának főtitkára, Simon István köl­tő, a Hazafias Népfront Or­szágos Elnökségének tagja, a Magyar írók Szövetségének titkára, országgyűlési képvi­selő, Szabó Ferenc, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének főtitkára, Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem prorekto- ra, a Hazafias Népfront Or­szágos Elnökségének tagja, országgyűlési képviselő. Vi­rág Ferencné, a főváros XIX. kerületi tanácsának el­nöke és Juhász Róbert, a Hazafias Népfront osztály- vezetője. Bencsik István az elutazás előtt többek között a kö­vetkezőket nyilatkozta az MTI munkatársának: — Hároméves időközön­ként és ezúttal harmadik al­kalommal rendezzük meg Magyaroiszágon és Finnor­szágban együtt és egyidejű­leg a magyar—finn. illetve finn—magyar barátsági he­tet. Tartalmát tükröző talá­ló kifejezéssel, a „népi dip­lomácia” két ország közötti jelentős állomásai ezek a megújuló eseménysoroza­tok. Állandó tényező még a magyar—finn nyelvi rokon­ság és a. szép hagyományok­ra visszatekintő barátság. Másfelől pedig mind tar­talmával, mind formájával — konkrét eredményeivel — kétoldalú kapcsolatainak kö­vethető példát adnak a más országok, népek közötti nem­zetközi együttműködéshez. Nem véletlen, hogy éppen Helsinkiben talál leghama­rabb kedvező fogadtatásra a Varsói Szerződés országai­nak Budapesten megjelent felhívása az európai bizton­ság és együttműködés kiépí­tése érdekében. S ugyanígy nem véletlen — egyben föl­emelő érzés —, hogy a Finn­országba látogató 300 ma­gyar most éppen a biztonsá­gi értekezlet tanácskozóhe­lyére érkezik. Ebben jelké­pesen benne van a népefe közötti kapcsolatokról kiala­kított felfogásunk azonossá­ga. Állíthatjuk ezt annál in­kább, mert esetünkben egy szocialista országról és egy kapitalista államról van szó — fejezte be nyilatkozatát Bencsik István,

Next

/
Thumbnails
Contents