Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

vm. nmus ’S. »"«t MArtVAT?OT?«W*Ä S. riTAf! Kiszáradóé Szál már? Pályakezdő szakmunkások Egymillió köbméter vízzel ötvöztek — /óbb termés, mint tavaly „Megtanulom a szakmai fogásokat...“ Kiváló tudósun^ által ké­szített, 45 évvel ezelőtt ki- adott csapadékélosztódási térképeket tanulmányoztam a minap, hozzáolvasva a szak­szerű és meggyőző indoklá- sokat is. Ezek lényegé, hogy sok évi átlagban az 1925 előtti 50 esztendő mérései szerint — ezer milliméternél több csapadék IVÍagyarország területén sehol sem hullik, eltekintve a kivételes évek­től és helyi esetektől. Mindezt azonban eddig is tudtuk. Ami inkább elgon­dolkoztató, a 45 évvel ezelőtt kiadott csapadéktérképek ta­nulmányozása után, az a Szabolcs-Szatmár megyére, azon belül a szatmári terület­re vonatkozó átlag. Mind a négy térkép azt jelzi, hogy — az 1925 előtti adatok alap­ján — Szabolcs-Szatmár me­gye évi esapadékátlaga 500— 600 milliméter. Meglepő amit az említett térképek és kiegészítő indok­lások a szatmári terület, kü­lönösen a Túr és a Tisza közötti rész csapadék- átlagairól mondanak. A Túr—Ti-sza közötti rész­re évi 1000 millimé- tér átlagcsapadékot jeleznek a térképek. Ennek indoklása, hogy a Kárpátok — és álta­lában a magas hegységek — térségében évi 1500, sőt 2000 milliméter csapadék hullik helyenként, és néha ennél is több. A közeli magas hegy­vidékek bő esőzéseiből — bár fokozatosan csökkenő át­laggal — még jut a szatmári vidéknek is. Úgy tűnik, hogy a régi térképék adatai és a szakmai Indoklások az utóbbi évek­ben nem lehetnek mérték- ádóak. Az egész megye évi 500—600 milliméter csapa­dékát! ága se jön ki áz elmúlt évtized méréseiből (kivéve az 1970-es esztendőt), de a szat­mári réSz évi 000, sőt 10Ö0 milliméter átlaga különösen a múlté. Jellemző, hogy eze­ket az adatokat at 1950-ben kiadott csapadéktérkép már korrigálja, évi 100 millimé­terrel csökkenti, de a megye évi 5—60Ö miiiiméteres át­lagát még fenntartja. Az egészen friss — az elmúlt ld év során mért — adatok azonban azt bizonyítják, hogy nincs a megyének évi 500—600 millimétér tennésze- tes csapadéka. Az elmúlt két esztendő csa­padékátlagai különösen kri­minálisán alakultak az ország keleti csücskében. Már 1971 ősze is szárát vőit. Eteti a vidéken az 50 éves átlag ok­tóberben. novemberben és decemberben havi 40—50 milliméter esanadékmény- nvizeset rrWat. 1971-ben eny- nvi csapadék csak november hónapban jjntfoH 55 millimé­teré* átlaggal, ökjóberhen vi­szont csak 17, decemberben 19 milliméter voll á csapadék átlaga. Á száraz telet még szára­zabb táVász követté tavaly is, most is. 1973 tele és tavasza sz.árazabb adatokkal szolgál. Az idén az első négy hónapban Szatmárban mind­össze 75—80 milliméter csa­padékot mértek, ennek felét februárban. Különösen szá­raz volt a január (12 milli­méter), a Március (6 Millime­ter! és az április (22 milli­méter). Összesítve a téli fél- őyet ^ (október—március), i.iesztő átlagokat kanunk: eb­ben az időszakban 150 milli­méterrel volt kevesebb a csanadek. mint amennyi az előző 50 év átlaga. Ezekből az adatokhó! egvben azt meg­állapíthatjuk. hogy a régen esősnek ismert Szabnár egy­re inkább ..kiszárad”. Bár er­re azt mnndiák az öregek hogy 1970-ben volt víz' — még sov is. Áz időjárás most az akkor „elpazarolt” víz­mennyiséget takarítja meg? Szerencse, hogv hniájüs ta­valy is. most is fordulatot Köfcöft áz időjárásban Május első fele ugyan még aszályos volt, de a másik fele bősége­sen öntözött. Május második felében annyi eső esett, mint az eszténdő addig eltelt idő­szakában összesén: átlagosan 60 milliméter, de helyenként május utolsó. 10 napjában 10Ö milliméternél is több csapa­dék hullott. És á júniusra már inkább az a panasz, hogy sok volt az eső. Áz ember néni tudja szabá­lyozni az időjárást, de vala­mit már tud: öntözni. És az idéi tériyek azt bizonyítják, hogy az Öntözé'ssét kapcsolat­ban’ jelentősen javult az em­berek, a térrriélSszövétkezetf vezetők szemlélete. A Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság 3. számú (mátészal­kai) szákmérnökségének te­rületén a mezőgazdasági üze­mek többsége ellensúlyozta a ■Száraz időjárást. kihasználta az öntözési lehetőséget és a rneglévő kapacitást, öt öntö­zőkörzetben: a Szamosból és a Holt-Szamosbói, a Kraszná- ból, a tunyogmatolcsi öntöző- fürtből, az Ecsedi-láp Víz­gazdálkodási Társulat csa­tornáiból, valamint az egyéb vizekből a szatmári területen a mezőgazdasági üzemek má­jus végéig — az esőzések kez­detéig — összesén 1500 hek­tár területen öntöztek rend­szeresen, elsősorban kerté­szeti, valamint szőlő- és gyü­mölcskultúrákat. De öntöz­tek gabonákat, szántóföldi kapásokat és gyepterületeket is. Az összesen felhasznált ön­tözővíz. több, mint 1 millió köbméter volt. Ennek áldásos hatását mu­tatták a növénvek és a gyö­nyörű termés. Száraz volt a tavasz, alig hüllőit eső. de nincs baj a szatmári vidé­ken. A gabonák jobbak — több termést ígérrték —, mint tavaly Nagvon színek a nán- raforgő-, a éukörrénatáhlák. a burgonvaülfetvénvek é& a kertészetek. A evürftölcSöíÖk is mindenütt szépek, éötido- znttá'k, bár gééngé a Hpüör- zás — a rossz kötés miatt —. az idén aligha lesz anrrvi ál­ma. mint tavaly.’ A ífiiköri- cák el ói rite nehézen féuődtek. de most már kialakultak és gyorsan nőnek. Szedik a ko­fái Zöldségekét és áz űjbür- gortvát. A növények ápolását ä júniusi sok eső ellenére is mindenütt elvégezték. Ma már aratásra, a gabona be­takarítására állnak készen a térmélőszövetkézelek és az állami gazdaságok. Szériáiéi József Jelentős 1 fordulat követke­zett be ázoknák a fiataloknak az életében, akik júnítls utol­só napjaiban sikeres vizsgát tettek a Fehérgyarrriaíi 142. számú ípárt Szakmunkás- képző Intézetben. A vizsgát tett fiatalok szinte kivétel nélkül szakmunkásként dol­goznak július 1-től. A ME­ZŐGÉP Vállalat helyi gyá­rában 29 gépszerelő, eszter­gályos, hegesztő végzett há­roméves szakmái gyakorla­tot. A fiatalok Ügy rriégsíe- rették a gyárat, hogy közülük 25 ide is szegődik, bár sem­milyen szerződés nem köti őket. Azért ragaszkodnak a gyárhoz, mert bíznak a ve­zetők és az idősebb munká­sok segítő szándékában. De vajon nem éri-e őket csaló­dás, megkapják-e a remélt se­gítséget? Ilyen és ehhez ha- sonló kérdésekkel léptük át a gyár kapuját. Nagyobb kedvezmények Aggód Mihály gyáregység- vezétő örömmel válaszol, látszik rajta, hogy a téma öt is föglálkoztátja ezekben a napokban. — A harmadéves tanulókat már hónapokkal ezelőtt fi­gyelmeztettük, hogy milyen komoly munka vár rájuk, s nem alkalmazzuk azokat, akik á gyakorlati vagy elméleti vizsgán gyöngén széfedéi­nek. A kezdő, szakmunkáso­kat az idén már nagyobb kedvézményék illétik riieg, dé többet Is várunk tőlük. A fi­gyelmeztetés nem volt hiába­való: a tavalyinál sokkal Jobb a vizsgaeredmény. Vala- mennyi kezdő szakmunkás már személyes .ismerősöm, a napi műbelvlátogatások so­rán érdeklődőm majd éle­tük és munkájuk Iránt. A gyáregyságvezető azt is elmondta, hogy a kezdő szak­munkások riérh 6 forintos, vagy 6 forint 50 filléres óra­bért kapnak, mint táVaiv. Most mindenki egységesen 7 forintos órabért kap. a diffe­renciálásra égy, vagy-két hó­nán tnúlva kerül sor. Tehát érdeméé jól kezdeti! a fiata­loknak. mert előfordulhat, hogy a munkában élenjárók órabérét augusztusban 8, vagy 9 forintra emelik, de az is megtörténhet, hogy a fósszul dolgozók jövó‘ ilyenkor is 7 forintot kapnak. Brigád várja Őket Ez az elhátáfózás áz üzemi négyszögtől származik, tehát benne vari a fiatalok akarata is. Áz elhatározás — állrilánoS vélemény ez itt — segítheti á termelést é( a fiatalokat egy­aránt. Az ígéret szerint a pá­lyakezdő fiatalok az első nerctől tapasztalhatják felet­teseik. idősebb kollégáik se- gitőkészségét. Őlyáh légkör veszi őket körül, amelyben megbecsülik szorgalmukat, igyekezetüket, s nem nézik el a fegyelemsértéseket. Az el- rriúlt napokban az idősebb munkások megállították a műhelyben a gyáregységveze- tot: ..Igazgató élvtárs, ezeket a fiúkat (és sorolták a neve­ket) tessék felvenni és tessék a mi brigádunkba osztani. Maid mi segítjük őket.” Az igazgató — ha a fiatalok is üav akarják — örömmel tesz eléget a kérésnek. A napok­ban félvesznek a gyáregvség- be nébáriy olyan kezdő szak- rriünkást is, aki nem itt vég­zett szakmai gyakorlatot. Ezek a fiatalok nem indulnak hátrányos helyzetből. Az ígazgatő ígérete szétim 2 év múlva ők is kaphatnak Ki­váló dolgozó vagy más kitün­tetést. Korpohai Gyula szakoktató á tanműhelyben a másodiko­sokkal foglalkozik, hiszen a hdfriíádikoáok Már „kirepül­tek” innen. Egy gyönyörűen megmurikált alkatrészt mutat, amely az egyik fiatal vizsga­munkája volt. De nemcsak a gyakorlati vizsgák sikerültek jól. A szakoktató újságolja: Szakmunkástanulók — jelessel — Három évvél ezelőtt kez­dődöttnáíunk az emelt színtű .oktatás, többnyire 1 csak jó vagy jeles tanulókat vettünk fel ipáfi tdnuiőkriak. Mind­végig magasabbak voltak a követelmények, a ez meglát­szott a vizsgákon, reméljük meglátszik majd a munkahe­lyeken is. Mert az igazi isko­la., az élet iskolája: a munka­hely. Az elmúit években elő­fordult, Hogy áz új szakmun­kások nem is köszöntek volt oktatójuknak, a vizsga után megszakadt a kapcsolatunk. Most biztos, hogy nem így lesz, ha kell továbbra is segí­tünk a fiúknak. Kiss Istvánná, a KlSZ-szer- vezet gazdasági felelőse azt sorolja, hogy mit segít a pá- lyákezdőkön az új ifjúsági törvény nyomán elkészített vállalati végrehajtási utasí­tás: — A vezetőknek az utasítás értelmében fel kell készülni a kezdő szakemberek fogadá­sára, segíteniük kell beillesz­kedésüket, mágkülönbözie- tett figyelemmel kell foglal­kozni velük, figyelemmé! kell kísérni az első évékben azt is, hogy beosztásuk megfe­lel-e képzettségüknek, s mun­kájuk aráhyos-e bérezésük­kel. Persze azt is előírja ai Utasítás, hög.v a fiatal érezze magáénak a Vállalatot, sze­resse és bécsülje a murikat, aktívért végEé ki részét a pblitikal és termelési célók megvalósításáról. Végül beszélgettünk azok­kal, akikről eddig tulajdon­képpen szó volt. Gacsó János gépszerelő: Megismerik a vállalatot — Elsejétől szakmunkás­ként dolgozünk. de az ünne­pélyes szakmuxikásavatásra július 14-én kerül sör. Ott lesznek a vállalat vezetői is. a legjobb tanulók jutalmakat kapnak; Az avatás után rá- hajtok. és megtanulom a szak­mai fogásokat, Hogy igazi szakmunkás váljék belő­lem. Ősszel a szakközépisko­la levelező tagozatára iratko­zom, s érettségi Után cso­portvezető, később műveze­tő szeretnék lenni. Kondor József szintén gép­szerelő: — Fordulópont ez az éle­temben: kenyérkeréső let­tem. Apám a téglagyárban dolgozik. így már ketten, tart­juk 61 d négvtagfl családot. Meg akarok tudni -mindent a vállalatról, ehhez kérem rhdjd az idősebbek segítségét. Ne­kik is érdekük, hbgy segítse­nek, hiszen ha selejtét gvár- tok, csak fésztíén kell megfi­zetnem a kárt. Türelmét, Ségítőkészságet, megfelélő anyagi és erkölcsi elismerést várnak az úi szak­munkások. Ha mindezt áz ígéretekhez híven megkap­ják, akkor kedVvtel végzik ei a rájuk bízott feládatokat. fxáhrádi T.ajris NEB'VIZSGÁLAT „Vendéglátás44 Kölesén „Ennél nagyobb marhasá­göt Már ném Is írhatott vol­na!” Ezt a szép kérék mon­datot ä költse! szövetkezeti étterem vezetője. Száraz Miklós üzente Oláh Ibolyá­nak, a szövetkezet árelőadó­jának, amikor ez év január 31-én elment az étterembe, hogy az általa végzett ár­vizsgálat jegyzőkönyvéh alá­írassa a vezetővel. Persze még ezért a rriófidatért is kétszer kéllétt fotckllr.i, mért délelőtt a vezető tudomásul sem vette, hogy ott van, dél­után pedig ugyanazt tette, csak már elolvasta a jegyző­könyvet. Igen, csak elolvasta, de nem* írta aíá. Miért? Mert a jegyzőkönyvben olyan dol­gok voltak, ami neki nem tetszett: hogy például nem tüntetik fel a kalkuláció idő­pontját, a tömbben sók a javítás, amely több esetben tévés ár kialakításához ve­zet, egyes ételeknek egyálta­lán nincs „kalkulációja, a blokktömbben ném tüntetik fel a fogyasztói árakat, olyan ételéket is forgalomba hoz­nak, amelyek nem szerepel­nek az étlapon, a,menü má­sodik fogását gyakran sza­bad étéiként is eladják, nem folyamatos a nyersanyagérté­kek nyilvántartása és még néhány ehhez hasonló dolog. Hogy az elnök — mármint a szövetkezet elnöke — mi­lyen intézkedést tett, azt nem tudjuk, tény azonban, Hogy ezt a vizsgálatot, nemsokára egy másik kövefc.te. amelyet a fehérgyarmati járási ftépi ellenőrzési bizottság végzett, mert bejelentették: a Köl­esén megnyitott új étterem­ben az adagok kicsik, nem tartják még a Hyitás és zá­rás időpontját; pines ai asz­talökon árjegyzék és más ha­sonló dtíigök. Á bejelentés alapján meg­kezdődött a vizsgálat és , ki­derült: a bejelentő tévedett! Sokkal több szabálytalanság történt Ugyanis, mint amény- nyiről neki tudomása volt. De nézzük csak sorjában. Kezdjük mindjárt ázzál, hogy Száraz Miklósnak, az étte­rem vezetőjének nincs ven­déglátói üzletvezetői képzett­sége, így a belkereskedelmi miniszter egyik 1971-es ren­deleté szerűit ném !S lehetett völna ilyen minőségben al- kalrrtááhi. Az alkálMázáshoz a' szövetkezet kérte a járási hivatal felmentését, dé ezt a vizsgálat időpontjában még ném tudták megrhutatni. Az ellenőrök azt is meg­állapítottak, hogy a vezető — nemcsak a bizoftyítváfty mi­att — alkalmatlan az étte­rem vezetékére, Meri képzet­lensége mellett még igyeke- zét sincs benne, hogy bizo­nyítványát megszerezze, vagy éppenséggel beosztottjaival a munkafegyelmet megtartas­sa. Erre utaltak azok a be­jegyzések is, amelyekről a panászkönyVből szereztek tu­domást: nagyot! rövid idő alatt tízen voltak kénytele­nek panaszukat bejegyezni hol az adag, hol az ár, hol az udvariatlan — olykor durva — felszolgálás miatt. És mit tett a Szövetkezet elnöke? idézünk néhány vá­laszt. Egyikre például ezt ír­ta: . .jtígós páriászának fel­vetésére eléggé udvariatlan hangnemben válaszolt, ahe­lyett, hogy azonnal intézke­dett volna a poros, piszkos táftyér kicseréléséről. Mai nap személyesen beszélget­tem az elvtársnővel és szó­ban élmoridtam. mi lett vol­na a helyes eljárás”. Vagy egy másik: „Pana­szában félvetettekét kivizs­gáltam, a hibát elkövető dol­gozóval elbeszélgettem, fi­gyelmeztettem és megtettem a szükséges intézkedést a hi­ányosságok megszüntetésére,” és így tovább. Mármint az elnök válaszai: elbeszélget­tem. kioktattam az étterem dolgozói pedig ..viselkedtek” tovább egészen tíz bejegyzés­ig. De nem is ezek voltak a NEB-vizsgálat megállaoítá- Sálriák légforitösabb részei. Inkább áztik, atriélyék — ezek mellett — még meg i§ károsítják az étterem vendé­géit. A próbavásárlásnál a két háromcentes konyaknál volt egy kis súlycsonkítás, az ételek árainak kialakítá­sánál pedig nem vették fi­gyelembe azt, hógy a feldol­gozás nélküli ételek haszon-, kulcsa csak 46 százalék le­het. Így számolnak többet a paprikás krumpliért, (kol­básszal), a korhelylevesért, a rakott krumpliért; a vegyes vágott savanyúságért. De fur­fangos, a virsli ára is:-a kal­kulációban 5,80, az étlapod 7,5Ö, a debreceni páros a kalkulációban 7.10, az étla­pon 10,70. Nem minded eset­ben járnak el helyesen az elszámolói ár alkalmazása­kor sem: az egységvezető a baromfi 28 forintos árát — ÖriteVékéhyen 30—35 forintra állította be, így lett drága Kölesén például áz Újházi tyukhúsléves. Súlyos mulasztásokat kö­vettek el a kiskereskedelem­től vásárolt áruk esetében is: kiskereskedelmi áron szá­moltak, így a fogyasztói ár­ban a kiskereskedelem hasz­na ifiéllétt még a vendéglá­tói haszon is banhe van. Aztán van még néhány „apróság” nincs elegendq étel- és itallap, a dolgozók egészségügyi vizsgálatai hiá­nyosak. nyitás után takarí­tanak, a poharak mosásánál ttétii tártják Még a Roáé- gészségiigyi előírásokat, a szövetkezet központja által kiadott árutasítások nem fe­lelnek meg az árszabályozó rendelkezéseknek. Mindezek — de leginkább az árdrágí­tás — miatt a népi ellenőr­zési bizottság a kölesei étte­rem ügyét átadta a járási ügyészségnek. Balogh József LAPSZÉLEN Hanyagság az utakon A kerékpáros ott feküdt a Sötétben az útpadkán, a Sós- tói úti vasúti felüljárótól aiig 100 méterre, a város felőli ol­dalon, a menetirány szerinti jobb oldalon. Valószínű, a műnkéből igyekezett haza családjához. Egy arra haladó gépkocsi vezetője vehette észre. Mire megérkezett a rendőrség és a mentőkocsi, már hosszú kocsisor állt a baiesét színhelye előtt... Nem sokat kétlett kutatni a baleset okát. Közvetlen az útszegély mellett égy esömos- ta, aknaszerű gödör táton­gott. Valő-színűieg abbá zu­hant bele a szerencsétlen emhet*, ügy verte be á fejét valáhbva. Elvakíthatta egy szembejövő jármű, vagy csdk érthető óvatosságból — egy utána jövő járműnek utat en­gedve — húzódott az úttest szól éré. Alig pár napja.jelent még éppen íapürik Fóríim rovatá­ban égy panasz. Egy ehhez hasonló esetet írt lé az agy­rázkódást Szenvedett bale-sé* tes. Csupán azzal a különb­séggel, hogjT Vele éz a Korányi Frigyes utcában történt és a gödör az úttestén volt. Vagy talán még most is ott van? Tudjuk, nincs könnyű hely­zetbéri e tekintetben a város. A gyorsuló tempóban gyará- podó megyeszékhely télé épít- kézfidél. E^vmást érik az úr- téstfélszedésék, s még áz építkezések befejezése után is előfötdulnrik süllyedések, né­ha egészen váratlanul is. Mit lehet tenni? Nagyobb gonddal dolgozni? Nemcsak az építkezéseket irányító vezetőknek, hanem az egyszerű, kétkezi munká­soknak is gondolniuk kell átrá: azért építünk, hogv ké­nvei mesebben éliürtk. jó la­kásokban lakjunk és ve­szélymentesen közlekedjünk. Az é«-'tek tanulsága: ez- utóbbiak terén valami nincs egészén rendjén. S ha mar a kivi<síelők el­feled kezn ek ez-e k f£Tl a z egy­szerű vökről, légveh legalább gondosabb az ellen­őrzés, a. fele^S'égrövcmáS. Vagy jobb híján gyorsan, btírokráSM mentesfen javítsák ki az úttestben keletkezett veszélyes rongálódásokat. Többször Voltunk rriár tanúi, szólói annak, hogy á fedél nélküli akna napokig táton­gott jelzés nélkül az úttest közepén, vágv cSák égV gyét gallVatska ővta ideig-óráig a gépkocsivezetőt a beszakadt úttesttől. A napokban áz au­tóbusz-pályaudvar mellett a járdán is éktelenkedett egy ilyen bokatörő gödör. Nyil­vánvalóan a jáfdára ráhajtő autóbusz alatt szakadt be áZ aknafedő lemez. H an tagság, nemtörődömség. Tanulságos példa volt erre áz IrodaHáz tatarozásánál elő­fordult eset. A forgalmat — étthető okokból — az építők átterelték a jáf-dánák arra a részéré, ahol egy, rnég a csá- tornázás során visszamaradt mély gödör tátöniőti. Kl- váricáian lestük: riiikor jüt majd eszébe a kivitelezőknek, hogy ebbe a gödörbe vigye­nek abból a tÖrrriélekből amely úgyis útban van az Irodaház udvarán. Mivél na­pokig ez nem történt meg, mint tanácstag kerestem fel a vállalat műszaki vezetőjét Kiderült; már szólt is ebben az ügyben az ottani munka­vezetőnek. de — ezek szerint — Hiába. Újra szólt és még aznap betöltötték a baleset- veszélyes gödröt. tifif minék kellett éhhéz hivatalos bejelentés, műszaki vézetői utasítás? Nem igaz, hogy ne látták volna ezt az áldatlan helyzetet az ott dol­gozók, a munkahely felelős vezetője. Miért nem tehet az amúgy is kötelezően elvég­zendő, pár pércés munkát öntevékenyen elvégezni.. Tótb Árpái

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents