Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

1973. július 4. ^T?r wr.nfAnYARORSZÁÖ S. Olést Négyszázbetveiezer vendég fogadására készülne!« Szegeden MEGfEGYZÉS Jobb minőségű keuyér Három határ menti község: Lónya, Mátyus és Tiszakere- cseny lakossága a kenyér mi­att gondokkal küzd. A köz­ség lakói majdnem minden Hap kapnak ugyan kenyeret, te legtöbbször szárazát, tö­röttet. És nem ritkán előfor­dul, hogy még az ilyen kifo­gásolható kenyérből sem jut mindenkinek S a közvéle­mény, illetve a rosszul tájé­koztatott vásárlók mindezért a Tiszaszalkai ÁFÉSZ-t hi­báztatják, mert Tiszaszalkán kitűnő kenyeret sütnek, de... A Tiszakerecsenyi ÁFÉSZ elnöke elmondta, hogy a ti- szaszalkäi sütőüzemből elein­te valóban jó minőségű ke­nyeret kapott az említett 3 község, de egy napon hivata­los levelet kapott Tiszaszal- káról, amelyben az áll, hogy a Tiszaszalkai ÁFÉSZ anya- gi nehézségekkel küzd, ezért a továbbiakban csak 5 száza­lékos árrés (haszon) mellett hajlandó kenyeret szállítani a három községbe. A sütő­ipari vállalat viszont 10,5 Százalékos árrést engedélyez, így érthető, hogy a tiszakere- Csenyiek a nagyobb haszon érdekében ekkor Mátészalká­tól és Vásárosnaményból ren­deltek kenyeret. Csakhogy az említett levél, amit mi is olvastunk, 1971-ben kelt. Az­óta új elnöke lett a Tisza­szalkai ÁFÉSZ-nek, s az új' elnök levélben és szóbán is közölte, hogy hajlandók visz- Szaállítani a 10,5 százalékos árrést, és ha kell, mindennap friss kenyeret szállítanak a három szomszédos községbe. Erről azonban nem szólt a tiszakerecsenyi elnök, S a közvéleményt sem így tájé­koztatta, így továbbra is 30, illetve 50 kilométerről kap­ják abatár menti községek a ■ néha kifogásolható kenyeret. Vannak, akik saját kocsi­val mennek majdnem min­dennap Tiszaszalkára ke­nyeret vásárolni. De mit te­gyenek azok, akiknek nincs kocsijuk és néha még száraz kenyeret sem kapnak?! A mátészalkai és a vásárosna- ményl sütőüzem túlterhelt. A tiszaszalkai sütőüzem vi­szont nincs kellően kihasz­nálva, az itteniek már hol­nap is örömmel tennének eleget a megrendelésnek. Rövid közvéleménykuta­tás után megtudtuk, hogy mindhárom községben szíve­sen fogyasztanának tiszaszal­kai kenyeret. Nem tehetik, mert a ttszakerécsehyi ÁFÉSZ nem innen rendel... N. L. A cannes-i fesztiválról Tizenegy filmet vásárolt * cannes-i filmfesztiválon járt magyar filmatvételi küldött­ség. Ibsen művének angol filmváltozata a Babaház. A világhírű rendező Joseph Lo- eey világhírű színészeket sze­repeltet: Jane Fondát. és Tre­vor Howardöt láthatja a kö­zönség. Színes. szélesvásznú amerikai filmdráma, a fesz­tivál megosztott nagydíjá­nak egyik nyertes alkotása, két modern „hobó” története a Madárljesztő. Ugyancsak színes ‘timerikal filmdráma — a Jeremy című szerelmi törté­net. Nyolc különböző nemzeti­ségű rendező közös filmje a müncheni olimpiáról az ..így látták nyolcán” című színes amerikai dokumentumfilm. Egy film forgatásának hét­köznapjaiba vezet el Francois Truffaut alkotása, az „Éjsza­ka. amerikai módra” című színes francia—olasz film. Az zsűri különdiját kapta Claude Góretta társadalmi szatírája: a Meghívás című színes sváj­ci film. Égy fiatal pap a fő­hőse az Aido Francia rendezte színes chilei társadalmi drá­mának. az imádság már nem *iég-nek. Szegeden a tavalyi idegen- forgalomnak megfelelően mintegy 470 000 hazai és kül­földi vendéget várnak a há­rom hét múlva kezdődő ün­nepi hetek eseménysorozatá­ra: a 15. alkalommal sorra ke­rülő szabadtéri játékokra. Az idegenforgalom számotte­vő növekedésére azért nem számítanak, mert az idén el­marad a sok évtizedé ha­gyományos ipari vásár, amely a múlt évben csaknem 90 000 látogatót vonzott. Mindemel­lett nagy érdeklődés előzi meg az ipai‘1 vásárt mintegy helyettesítő élelmiszer-gazda­sági kiállítást, amelyre csak Jugoszláviából 14 vállalat jelentette be részvételi Igé­nyét. A várható nagy turistafor­galomra máris jó] felkészült a városi tanács kereskedelmi osztálya, a megyei vendéglá­tó vállalat, a Hungária, az idegenforgalmi hivatal és több más „vendégváró” intéz- mény. „Csúcsforgalmi” napo­kon 5000 vendég megfelelő szállásáról, valamint 45 000 étlap szerinti ebédről és Va­csoráról gondoskodnak. En­nek megoldására egyrészt A következő tanévben újabb 342 magyar fiatal kezdheti meg egyetemi tanulmányait határainkon túl. A baráti szo­cialista országokban — Bulgá­riában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK- ban, Romániában és a Szov­jetunióban — továbbá Finnor­szágba« tanuló újdonsült ösz­töndíjasainkat kedden ünne­pélyeseit búcsúztatták a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen. A Himnusz hangjai után a Művelődés­ügyi Mintsztériüm vezetői kö­szöntötték a fiatalokat. akik ezútán ünepélyeS esküt-tet­tek. . 3 i Dr. Polinszky Károly mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes ünnepi beszédében ele­mezte a baráti országokkal ki­alakult együttműködés jelen­tőségét a szakemberképzés­ben. Nyugdíjba vonult a ramo- csaházi Rákóczi Termelőszö­vetkezet elnöke, Weinberger Márton. A közös gazdaság minden tisztításakor újra­választották. Munka Érdem­rend ezüst, fokozata kitünte­tésben részesült. — Nehéz volt az indulás hatvanegy januárjában — emlékezik. — Ezerháromszáz holdas birtokot soha nem .mondhatott magáénak a fa- 'lu. Megválasztottak elnök­nek. Volt bizalom, de lega­lább annyi kishitűség is. Az első év nagyrészt azzal telt, hogy a2 utóbbi ellen küzdött a vezetőség. Csaknem min­den taggal külön beszéltünk. Némelyekkel többször is. Elég sokan, főleg a java munkaerő városokba, ipari munkára kezdett eljárni. Az első év nem is hozott külö­nösebb eredményt. Egy mun­kaegység huszonnyolc forin­tot ért. — Három esztendő múlva, már az első év dupláját ér­te egy munkaegység. Jöttek vissza az ingázók. Beillesz­kedtek a közös gazdaság so­raiba és becsülettel kezdtek dolgozni. Es volt az, ami szállodai diszpécserszolgá­latot szerveztek, ami azt je­lenti, hogy az autós turistákat szükség esetén a szomszédos városok, Hódmezővásárhely, Makó és Szentes szállodáiba irányítják, másrészt kétszere­sen kihasználják Szeged is­kolaváros jellegét. Ez utóbbi körülmény azért jelentős a vendéglátás szempontjából, mert a kollégiumokat is fel­használják szálláshelynek, ugyanakkor sok idegen nyel­vet ismerő diákot alkalmaz­nak idegenvezetés mellett éttermi felszolgálónak is. A vendéglők zsúfoltságát enyhíti néhánynak a bővíté­se, másrészt újak megnyitása. Ez utóbbiak között szerepel az E 5-ös nemzetközi út melletti erdőben létesült első osztályú kemping, illetve az ugyanott nemrés megnyílt „kemping­csárda”. A szabadtéri előadások lá­togatóinak a Dóm téren 100 méter hosszú ..óriásbüfét” .épí­tettek fel, ahol egy-egy szü­netben 5000 vendéget is pilla- natok alatt kiszolgálnak hűsí­tővel, fóliában sült kolbásszal, aj ándóktárgy akkal. A külföldi Ösztöndíjak népszerűsége évről évre nö­vekszik, a külföldön tanulni vágyók száma emelkedik. Eb­ben áz évben összesen 1544-en jelentkeztek. 10 százalékkal többen, mint az elmúlt évben. A baráti szocialista országok értékes segítséget nyújtanak azzal, hogy vállalják felső- oktatási intézményeikben ma- gyár fiatalok taníttatását. Az elkövetkező öt évben olyan világhírű egyetemek padjaiban gyarapíthatják tu­dásúkat fiataljaink, mint a moszkvai Lomonoszov Egye­tem. a lenlngrádi Elektrotech­nikai Egyetem, a drezdai Mű­szaki Egyetem, a prágai . Ká- röly Egyetem, de ott lesznek diákjaink a baráti országok csaknem valamennyi patinás nevű, nagy tekintélyű intézmé­nyének hallgatói között. előbbre vitte a szövetkeze­tünket: a jól végzett munka. — Mi nem kerültünk ab­ba a kiváltságos helyzetbe, hogy bármi jelentősebb ér­téket készén kaptunk volna. Nem „örököltünk” tanyát is­tállókai, magtárakkal vagy éppen termő gyümölcsöst. Mindent magunknak kellett előteremteni, nagyüzemi gaz­dálkodásnak megfelelően ki­alakítani. Hajnalokba nyúló vitákba bonyolódott a veze­tőség. Nem akartunk csak a könnyebbség, a láts2atered- mények kedvéért eladósodni. Minden épületet, gépesítést a saját erőnkből igyekeztünk biztosítani. Ha igénybe vet­tük ts az állam anvagi segf- tését. gondunk voll rá. hogy mielőbb visszafizessük. — Mindenkor az volt az elvem, a munkám, a maga­tartásom Utón Ítéljenek meg. Szeretek emelt fővel járni, a szemébe nézni annak, akivel beszélek. Egyébként a föl­Dr. Berták Katalin hang­jával előbb találkoztunk, mint az orvosnővel személyesei!. A Kossuth rádió esti króni­kájában hallottuk a rövid nyilatkozatát, közvetlenül az Érdemes orvos kitüntetés át- vétele után. A néhány mon­datos interjúban is úgy éreztük, a lényeget mondta el az orvos munkájáról. Az or- voe és a beteg közötti embe­ri kapcsolatot érintette, ami nélkül nehéz a gyógyítás, a gyógyulás... Zsúfolt várószobán keresz­tül jutottunk be dr. Bcrtók Katalin nagykállói körzeti orvos rendelőjébe. Legalább 30—40 beteg várta, hogy sor­ra kerüljön. Van-e helyé ilyenkor a beszélgetésnek? A riportnak, amely úgyis csak töredékét képe« visszaadni annak, ami a körzeti orvos munkájának tartalmát., teljes­ségét jelenti... És kint a vá- rakozó betegek... Mítosz nélkül, emberien Lelkiismeret-furdálással kopogtunk a rendelő ajtaján, azzal az elhatározással: tíz percnél több időt nem ve­szünk el az orvosnőtől és be­tegeitől. Meglepetésünkre né­hány beteg jelenlétében az asszisztensnő az orvosnőt vizsgálta, pontosabban a vér­nyomását mérte. A betegei egy ki« megilletödéssel vár­ták a Végeredményt, amelyet az asszisztensnő így summá­zott: — Rlzony. főnökasszony. Ez egy kicsit magas. Százhat­van... Ezután hangzott el a hí­vatlan vendég bocsánatkéré­se, hogy épp ilyenkor és most 2áVarkódtmk, dé csak né­hány perc... A doktornő még eltűnődött egy-két másod­percig az asszisztensnő Vála­szán. Aztán felderült az ar­ca egy meg lesvzésett. hogy lám a kitüntetés megviselte a doktornőt. Kedélyesen nyugtatott meg bennünket, hogy hozzá lehe­tetlen úgy jönni, hogy ne lenne tele ft rendelő. Tíz perc elég lesz? — kérdezte. — Tizennegyedik éve va­gyok a körzetben. Eredetileg gyermekszakorvos vagyok. Mehettem volna a fenti gyer- mekszakrendelőbé, de éppen akkoé volt kicsi á harmadik gyerekünk. Maradtam. Szere­tem a körzeti orvosi munkát, amelyben a szakmai dolgok mellett a legfontosabbnak az emberi kapcsolatokat érzem. Mikor idekérültém. az volt az egyik célom, valahogyan el­tüntessük a fétist, Ritii az or­vost általában körülveszi, a mindenható és mindentudó orvos mítoszát... Tovább magvarázza, hoev ez neíh pusztád az orvos és a beteg emberibb. meghit­tebb kapcsolata miatt szüksé­ges. hanem a kölcsönös meg­értés, a bizalom, a gyógyulás det, r határt, a falut nem mint elnök becsültem és sze­rettem. Gyerekkorom óta. Itt születtem. Szüleim is egysze­rű emberek voltak. — Határunkban sok a gyenge minőségű, laza ho­mok. Minden nap feladja a maga külön leckéjét. S mert a termő határnak semmi környezetvédelme nincs, ren­geteg nyugtalan órát. álmat­lan éjszakát ad az időjárás káros szeszélyeitől való féle­lem. Egyetlen fagy vagy sú­lyosabb jégverés nagy kie­sést, szomorúságot okoz. És ekkor sem lehet megállni. Engedni a közönyösségnek pánikhangulatnak. Különö­sen ilyenkor kerül erőpróba ra a vezetés és a tagság. — Eredményünk soha neír volt különleges szenzáció. De adottságunkat tekintve, a le­hetőségekhez képest mindig előbbre jutottunk. Elég bizo­nyíték rá, hogy egy tízórás munkanap értéke utóbb már száz forint körül alakult ná­Újabb 342 külföldön tanuló magyar ösztöndíjas Lakásépítkezések Tiszalökön TiSzalökön a nagyközségi tanács elkészítette a 2000-ig szóló községfejlesztési tervet, amelyben központi helyet foglal el a lakásépítkezés. Há­rom építkezési formát, alakí­tanak ki: egyéni kertes kisla­kások, egyéni többszintes társasházak, OTP-lakások. Már mindhárom formában megkezdődtek az építkezések. Kilenc új emeletes lakóház van a községben. Most készül 24 égvéni többszintes társas­ház. Szeptemberre tervezik a mintegy 8 millió forintos költ­séggel épülő tíz OTP-lakáa át­adását. A negyedik ötéves terv végére még 24-et akarnak épí­teni, amelyeknek a tervei már elkészültek. A nagyközségi tanácson gon­dosan kezelik a lakásigénylése­ket. A fizikai dolgozókat és a fiatal házasokat részesítik előnyben. A jövőben az eddiginél na­gyobb ütemű építkezésekkel, az építési elvek korszerűsíté­sével akarják megszüntetni Tiszalökön a lakáshiányt. Nyugdíjban érdekében. Sok még a szom- szédasszóny által „rendelt”, tanácsolt gyógymód, gyógy­szer. „Azt tessé]c nekem fel­írni, doktornő, ami az ei^yik ismerősömet is meggyógyí­totta.” Másokat az zavar meg, hogy az egyes gyógy­szerek időközönként más-más színű dobozban .jelennek meg. Többen visszajönnek, hogy ez nem ugyanaz a gyógy­szer... Az Idősebbek, akik mitidenképpen kórházi ke­zelésiét szorulnak, vonakod­nak a beutalástól. Az orvosnő szerint ez még ö régi világ paraszti szemléletéből ma­radt ítléá, amikor a kórházba már csak meghalni mehetett a betég... Öröm háromszor — Kategorikus válaszokkal nem sokat érnék — folytatja az orvosnő, miközben egy fejfájás-csillapító után ku­tat. — Mindenkivel me® keli értetni, türelmesen, egyszerű érvekkel, hogy minden az ő érdekében történik. Meg is értik. Hallgatnak az orvosra. Néha még gyóntató papnak is kéll lenni. Sok gonddal is Jönnek hozzám. Háromezer ember tartozik a körzetem­hez, Kálló alsó lakónegyede, és négy tanya, a Ludas-tó, a Rácz-, a Kisgörénv- és a Cuk- ker-tanya. A bétegek egyhar* msda tanyai erttberv Az orvosnő férje, Bodor Sándor középiskolai tanár „kér szót” és jegyzi meg: mindennap 5 órakor kel a felesége. Elkészíti az ebédnek valót. Három lányuk van, egy már egyetemi hallgató, egy középiskolás, a legkisebb ősz­szel megy ötödikbe. Tágas. szénen berende-ett lakásukat mutatják, amelyet a községi tanács gondoskodásának kö­szönhetnek. Letelt a 10 nerc, az orvosnő búcsúzik. A férie még meg­mutatja a legalább 3000 kö­tetből álló házikönyvtárukat, a házai és külföldi irodalmi folyóiratokat, orvosi szakla­pokat. amelyekre gyakran csak késő este és éjjel kerül «or. \ — Ugv mondiák az embe­rek, mi állva haitink meg — mosolvng a féri és még ki­egészíti a Családot ért meg­lepetések. örömök kis lajst­romát: Érdemes orvosi ki­tüntetés. 20 éves házassá®! év-forduló, s a férj a naonk- ban doktorált a debreceni egyetemen. Az alma parancsára Miközben Nyírníadára tar­tottunk. a másik kitüntetett­hez, Pesti Pál gvóavszer»ár- ver,élőhöz, még elidőzünk az előző élményeknél. Jó tudni, hogy nemcsak a betegek. a közösség tudja, értékeli a ki­magasló munkásságot, hanem „fent” is figyelemmel kisé­rik, ki nyújt többet Önmagá­ból a közösségnek. Ezeken meditálva kerestük, a laká­sán Pesti Pált, mert a gyógy­szertár csukva volt. Felesége fogadott bennün­ket, kimondva, amit már sej­teni kezdtünk, a férje Peő'én maradt. Nem az ünneplés, nem is a pihenés tartotta a fővárosban, hanem egy szak- szervezeti tanácskozás. Pesti Pál ugyanis az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetén ék Vézetősági tagja. Különösen sokat foglalkoztatja a nyu$- díjazás előtt álló gyógyszer- szak helyzeté, besorolásuk, egyéb szociális ügyek. A nj'írmadai gyógyszeré«?» szél, Pesti Pállal már talál­koztunk korábban. Barátsá­gos házigazda, de „nehéz” ri­portalany. nem beszél magá- ról. Sőt, legutóbb — jó 4—3 éve — még a nevét óriási kérlelések utáh ebgedfo kö­zölni. Talán az Érdemes gVósyszerész kitüntetés ürü- gyén nem fog nehezülni ránk, ha az eddigi ismerésé- günk alapján és felesége oa- györt szerény szavait is fel­használva, néhány sorban őt is bemutatjuk. Húsz. éve él Nyírrrtadárt, különben jászsági embef. Jobb kifejezés híján az ilyefi emberre mondják, hogy fá­radhatatlan. Néha éjfélig Vizsgál, vegyészkedik, ami- ‘kor megérkezik a gyógjszer- száliítmány és annak pítV ré­szét ,.be kell Vizsgálni*. Még­is hajnalban kel, ha az alma úgy parancsolja... Hátára ve­szt a permetezőt, újabban kis kerti traktora is van és azzal dolgozik. — Viccesen azt mondiák a faluban, hogy amlritinel ke­zeli a fákat, a kertét, azért olyan szép — mondja a fele­sége. .ez-m] folytatja, hogy a férje számára a gyógyszer­tár jelenti a falut és a falu a gyógyszertárt. Hogyan van ez.? a gyógyszertárba sokan nemcsak gyógyszerért, taná­csért is jönnek. Három utcá­ba járta ki az utat. Talpalt, hogy ingven tejbolt. ne kell­jen a másnaöos ken veret en­ni a falunak, amit í-Palkn-ól kaptak. A sütőüzem létrejött* ügyében is sokat ment. Az új óvodát ősszel fojt­ják, ehhez van köze a gyógy. Szerészbek, aki a falu jegyit tanácstagja, a népfrontba'- is tisztségviselője. Igv érthető, hogy számára rAt kitágult a gyógyszertár, magában fogtállá az egész falut. S ez úgv is áll. hogy szenvedélyes néze­getője a házi gyógyszertárak­nak. Sok száz falusi család polcáról segített, lesönrögctnl a régi. kallódó gyógyszere­ket, amelyek különösen 4 gyermeke'- számára jelente­nek veszélyeket. Felesége egy könyvet mu­tat. Tfo-lor: Biológiai pokol­gép. tudományos-fáítasztikul regény. Most ezt olvassa a férie. üdítő és faotáziamoz* gató olvasmány. Gratulálunk a feleségnek a széo kitünte­téshez, amit a férie kapott, d* amihez a házastár,sak is hoz­zájárulnak. Páll Géz* lünk. Dolgozó, szorgalmas tagjaink megtalálják számí­tásukat. Nemigen van, aki visszakívánné néhány hold földjét. — Tizenkét évig voltam el­nök. Betöltöttem hatvanhete­dik évemet. Termész,etesen, ezután is érdekel a szövetke­zet. Szeretnék minél többet tudni dolgairól. Ha úgy lá­tom, valamiben tanácsot ad­hatok, szívesen teszem. Nem messze lakom az irodától, gyakran eljárhatok oda. Egyet különösen mindenkor szívesen ajánlok: a vezetés, az elnök van a tagságért és nem fordítva. A szilárd köl­csönös bizalomra mindig építeni lehet. Kerülni kell a titkolózást, pártolni az igaz­ságot és tisztelni a becsüle­tességet. Alkalomadtán érde­mes dicsérni, jutalmazni. Vi­szont szükség esetén nemet s mondani. — Időm egy részét háztáji lószágtartással töltöm. Fe­jőstehenet, növendékmarhá­kat tartok. A feleségem most már nyugodt lehet, rendsze­resen étkezhetem. Gyakrab­ban meglátogathatjuk lánya­inkat Pesten. (asztalos) LAPSZÉLEN Kutya a játszótérni Népesek a játszóterek. A szűk területeken gyermekei százai nyüzsögnek, játsza­nak. Kicsik, menni álig tüdő apróságok és nagyobbak, egé­szen a nyurga kamaszig. De a játszótereken mások is megjelennek. Főleg estefele. A kutyatulajdonosok, ebeik­kel. Természetesen kell * kis- és nagykutyárták is a sé­ta, a levegőzés. De azonnal fel­vetődik a kérdés: a legjobb hely erre a játszótér? A kutyák gazdái nem szíve­sen veszik a figyelmeztetést. Pedig jogos. Legyen bármi­lyen tiszta, agyonfürdetett, ápolt egy eb, nem való a ját­szótérre, a homokozóba, oda, ahol a gyermekek játszanak. Számos egészségügyi meggon­dolás indokolja ezt. Nyíregyházán van hely bő­ven, ahol kutyát lehet sétál­tatni. Igazán emberséges lenne, ha a kutyatulajdonosok: mérlegre tennék, a játszótér, vagy más hely szükséges-e ál­lataiknak. (IP Érdemes orws, ntnszerész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents