Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-31 / 177. szám

WS. jfflus Sf.-«"mimww I 9«. Szóló vagy iker? Korszerűbb telefonközpont Nyíregyházán • 9 >. Jogos kérelmek — Az új Crossbar előnyei — ül jegyű számok ? „A telefon nem luxus és idős, beteg ember létemre ak­kor szeretnék telefonálni, amikor akarok” — tiltakozik az egyik levélíró. Mások üz­leti ügyeikre, hivatali beosz­tásukra hivatkoznak. „Üzleti ügyeim nagy részét otthoni telefonomon intézem”, vagy „Lehet, hogv nem sokat te­lefonálok, de engem renge­tegen keresnek, mert...” Ez az egyik oldal, a tilta­kozók, akik három héttel ez­előtt kapták meg a debreceni postaigazgatóság levelét, melyben többek között beje­lentik. hogy a tulajdonos szó­ló telefonját ikresíteni fog­ják. Egy részük átlóst válasz­képpen szolidabb, vagy dur­vább hangú tevéiben irta meg véleményét a postaigaz­gatóságnak és sorakoztatta fel indokait az ikresítés ellen. A másik oldalhoz azok tar­toznak. akik évek óta szeret­nék, hogy lakásukban telefon légyen qs kérvényük talán vart már 3 éves is. A Várako­zók között — közü leteket is beleértve — sok jogos kére­lem van, de mindig ugyanazt a választ kapták: Nyíregyhá­za telefonhálózata zsúfolt, addig, amíg az új Crossbar- rendszerű központot át nem adják. égy etlen készüléket eem tudnak felszerelni. A „főszereplő” tehát az új központ, ami hamarosan el­készül, hiszen ezt jelzi a pos­taigazgatóság' előbb említett felhívása is. December 31-én befejezik a szereléseket és az átvételt vizsgálatok után, 1974 első negyedében át is adják. A régi 2400 kapacitá­sú helyett az új központ 3008-as lesz és ezzel egyidős­ben Nyíregyházát ts bekap­csolják a lávhívóhálózalba. — A Crossbar-központbáh kétezer fővonal lesz — mond­ta Vedres János távközlési osztályvezető. A jelenlegiből ezer darab közületit viszünk át, amihez újabb 200 darabot szerelünk úgy, hogy az át­adással egyidőben ezek is bekapcsolódnak a hálózatba. Mivé] a központot öt évre terveztük — ez idő alatt újabb bővítésre nincs lehető­ség — közel SOO főállomást tartalékolnunk keik amivel a bővítés időpontjáig jelentkező közületi és közérdekből fon­tos fokánáltofftáé igényeit tud­juk megoldani. Nyíregyházán jelenleg 700 lakásban van főállomás. Eb­ből, a fentiek alapján 300-at tudnak meghagyni olyan sze­mélyek lakásáé, akiknek el­engedhetetlenül fontos — közérdek — a telefon. A töb­bi négyszázat ikresítik. hogy újabb 400 család juthasson készülékhez. Ehhez a szám­hoz csatlakozik az új 3600 ikerállomás. Az ikresítés azt jelenti, hogy egy vonalra két állo­mást szerelnek. Hátránya csupán annyi. hogy azonos időben ketten nem beszélhet­nek, aminek a valószínűsége igen kevés. Az állomások többségén ugyanis naponta 1—2 hfvás történik. Mindkét készüléknek külön száma van és a beszélgetések számlálása is külön történik. Szükséges­ségét a távbeszélő iránti egy­re növekvő igény teszi indo­kolttá, de gazdaságossági szempontból sem mindegy, hogy a megyeszékhelyen azo­nos összegből 1800* vagy pedig 3600 készüléket tudnak a há­lózatba bekmesolni. — tJg Vernékkor megválto­zik minden telefon kapcso­lási száma. Az előfizetők szá­mának növekedésével orszá­gosan is á' kell térni-az öt­jegyű kapcsolási szám beve­tésére. A régiek meghagyá­sa műszakilag lehetetlen. Az új központ gyorsítani fogja a megvén belüli és a megyehatárokon túlmenő távbeszélő-forgalmat is. A naevobb városokban és tele­püléseken a helvközi áram­körök szaporításával a távol­sági hívások várakozási ide­je csökkenni fog. KI«»zárdá­ról például a központ kezelő­je közve! lenül tudja majd hívni Budapestet, Pécsét, vagv az ország bármely na­gyobb városát. Ezen kívül. 1974-ben több, mint 1 millió forintos költ­séggel bővítik a mátészalkai, ez évben pedig befejezik a ketnecsei új központot. fcz utóbbi lehetővé teszi a távol­sági beszélgetések gyorsabb' lebonvolítását a körzet fal- vaiból. A kisvárdai központ bővítésének tervei is hama­rosan elkészülnek. Balogh Júlia Nyári levél az állami eondozott gyermekek üdültetése érdekében A nyár közepén vagyunk. Intézetünk, a Nyíregyházi Gyógypedagógiai Nevelő- és FOglaikÖztató Intézet gyer­mekeinek többsége boldogan utazott szüleivel haza tan­évzáráskor élvezni a vaká­ció'örömeit. így kevés gyer­mek — az állami gondozot­tak — töltik a szünidőt az intézet keretében. De ezeknek napból napra, szinte fokozódva támad feí szívükben a vágy — sőt bi­zony sokszor a bánat, kese­rűség is: miért ném nyaral­hatnak ők is úgy, mint a többiek? Bizonyára vannak a város­ban, a falvakban, tanyákon, szerte a megyében olyan szülői házak, ahol az édes­apák és édesanyák saját gyermekeik mellé játszó­társnak él túdhának Vállal­ni egy kislányt vagv kisfiút egy pár hetes nyaralásra. Milyen jó is volna, ha az el­vállalt gyerekek is azt mond­hatnák visszatérő társaiknak szeptemberben boldog dicse- kedéssel: mi is nyaraltunk! Államunk mindennel el­látja őket bőségesen. Szépen öltözött gyermekek sorakoz­nak az intézetben. Tehát nerü ruhával, esetleg pénz­zel kell őket segíteni, mert mindegyiknek előírt, a szük­ségleteknek megfelelő csinos ruhaállománya van (így in­dulhatnának az útra). Sőt, ebben az évben már minden állami gondozott gyermek Zsebpénzt is kap. amit ked­ve szerint költhet el. Próbáljuk ezért kérésüket meghallani, és teljesíteni. A mindennapi kenyerük talán a családok feleslegéből is kikerülne. És ezzel a pár he­tes nyaralfatással milyen emberszeretetről tanúskod­hatnánk saját gyermekünk előtt — és a befogadott ál­lami gondozott gyermekek előtt is, amíg. még nem ké­sik el a gyógyító szeretet az életükből. (Az intézet címe: Nyír­egyházi Gyógypedagógiai Nevelő- és Foglalkoztató In­tézet, Nyíregyháza, Szarvas a. 10—12.) Milliók a fizikai munkák könnyítésére (Babolcai Pál tudósítótól.) A Felső-tiszai Erdő“ és Fa- feldolgozó Gazdaság közel 33 millió forintot fordít 1975- ig munkavédelmi. szociális és egészségügyi célokra. Mült év végéig a tervezett 9 mil­lió helyett 12 millió forintot használtak1 fel. Ebből az összegből elsősor­ban a nehéz fizikai munkák megkönnyítésére — gépesí- ‘ tésre 5,5 milliót, a tiszalöki Fafeldolgozó üzemben fürdő és zuhanyzó építésére t mil­lió 300 ezer forintot költöt­tek. 1972-ben tíz darab lakó­kocsit készítettek és 230 ezer forint értékkel javították a munkásszállítást. Ez évben az összes beru­házás húsz százalékát — mintegy 4 millió 3Ö0 ezer fo­rintot fordítanak hasohló célokra. Többek között a ti­szalöki fafeldolgozó hasító üzemének t korszerűsítésére — téllesítésére 900 ezer, az erdészlakások villamosítá­sára, felújítására és karban­tartására 1 millió 900 ezer Tori n tot. A tavasszal elkészült fel­mérés szerint tovább kelt javítani a munkásszállítást. Ezért 1974-ben tíz darab tíz­személyes terepjáró autó­buszt és két nagyobb mére­tű buszt vásárolnak. Ez azért is fontos, mert a mun­kásszállások helyett előtérbe került a dolgozók mindenna­pi utaztatása. A gazdaság az üzemegész­ségügy fejlesztésében jelen­tős eredményeket ért el. Je­lenleg a 23 termelőhely kö­zül nyolcnál megszervezték az üzemorvosi rendelést. A tiszalöki üzemben és a bak- talórántháZi erdészetben is hamarosan megindulhat a rendelési. A rendszeres orvo­si ellátás jneílett egészség- ügyi előadásokat is tartanak. A dolgozók lakásépítésé­hez évente 300 ezer forinttal járul a . gazdaság. Ezt az összeget az idén 200 ezer fo­rinttal növelték. Az anyagi támogatáshoz esetenként építkezési anyagot és ked­vezményes fuvartérítést is adhak. Húszpercenként egy kocsi Ai AFiT nyíregyházi üzemében — Kérem, a kocsiját ki­javítottuk. el lehet vinni — szól a tulajdonoshoz a sze­relő — s közben lehajtja a motorház tetejét. A követ­kező percben szinte egy új­jászületett személyautó gör­dülhet ki az AFlT nyíregy­házi szervizálloifiásáhak kapuján, , — így megy ez hószper- cenként — kezdi a tájékoz­tatást Cevlk Ferenc, az üzem vezetője. Előre elké­szített program szerint dol­gozunk, s a folyamatos mun­ka megkívánja, hogy perc­nyi pontossággal érkezzenek a javításra özörüló kocsik. A bejelentést elfogadjuk tele­fonon és írásban is, de leg­jobb* ha személyesen a tu­lajdonos, vagy a vezető 'hozza el a kocsit. Azért akarjuk ez utóbbit rendsze­ressé tenni, mert a bejelen­téskor közöljük, hogy mikor tudjuk fogadni a kocsit. s várhatóan mikorra javítjuk meg. Már többször előfor­dult. injgy a kocsi gazdája csak egv-két hibát jelen­tett be> mi e szerint progra­moztuk a javítását, s a mű­helyben derült ki a többi rendellenesség. Ezek a gép- kocsik okozzák ^nekünk a fennakadást, a tulajdonosok­nak pedig a bosszúságokat. Qualitét-moz^afom A szervizben hatvan szak. ember és hegyven ipari ta-' nuló dolgozik. Az elmúlt években az AFITj úgyneve­zett qualitét — ‘ minőségi munka — mozgalmat indí­tott a szervizállomásokon dolgozó szakemberek között. Ha a dolgozó egy fél éven át megfelelt a mozgalom fettételeinek, akkor a követ­kező hat hónapban három­száz forint külön jutalmat és egy, „Minőség” feliratú jelvényt kap. ök hatVánan végzik a be­jelentett személygépkocsik kötelező garanciális ellenőr­zését, szervizét, karbantar­tását, az üzemanyag-fogvasz- tás bemérését, a karambolos autók karosszériába és mo­torikus javítását. Az állo­más vezetőségének elképze­lése, hogy naponta este fél nyolctól fél tízig fogadják a készpénzdíjas szervizre be­jelentett kocsikat. Ekkor ugyanis már csendesebbek a műhelyek, a mosóterem, 6 ilyenkor rövid idő alatt el tudják végezni a szervizt, ami előnyös az üzemnek és a jávíttatöttak is. A forga­lom egyébként hétfőn a leg­nagyobb. s aränvlag a leg­kisebb csütörtökön és pénte­ken. Diagnosztikai vizsgálat Az üzem egyik legérdeke­sebb munkája a műszeres diagnosztikai vizsgálat. Á motort, a futóműt és a fény­szórókat optikai műszerekkel áltitják be. ami kellő szak­tudást és figyelmet igényel. — Korszerű műszerekkel dolgozunk, melyek között keli említenem a gépi kon/. mosót. Szakemberünk csak irányít, a mosást teljes egé­szében a gép végzi néhány perc alatt. A nézeteltérések VIT - katonamódra Országszerte folynak azok a rendezvények, amelyek a szombaton —• Berlinben — megnyílt Világifjúsági és Di­áktalálkozót köszöntik. Fia­talok tízezrei vesznek részt a különböző politikai, kulturá­lis és sportrendezvényeken, hangoztatva a X. VIT jel­szavát „Antiimpetlalista szo­lidaritás, béke és barátság.” Néphadseregünk katonafi­ataljai hasonló lelkesedéssel, őszinte politikai meggyőző­déssel készültek — közel fél éve — a világ haladó ifjú­ságának nagy Seregszemlé­jére, aktív részesei voltak annak a monstre vetélkedő­sorozatnak, amely a „10X10 a X. VIT-re” jelszóval moz­gósította a fiatalok ezreit. Az őszinte tenniakarásukat, jó felkészültségüket igazol­ják azok a helyezések, me­lyeket katonáink a rádió és a televízió vetélkedőin elér­tek. Örömmel nyugtázzuk, hogy tagjai lehettek a X. VIT-re kiutazó fiatalok de­legációjának és bizonyosak vagyunk benne, hogv méltó képviselői lesznek katonaíi- ataljainknak. A hadseregben működő KISZ-szervezetek irányításá­val megtervezett rendez­vénysorozatok csúcspontjai .voltak azok a kis VlT-ek, melyet helyőrségünk katona- tiataljai is szerveztek, •— legutóbb szombaton. A X. VIT eszméiéhez híven részt vettek az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet katonafiatalok, az aranyko­szorús borbányai és a III. kerületi ifjúsági klubok tag­jai, a gávavencsellői fiata­lok egy csoportja. A gazdag programban szerepeltek sportvetélkedők, baráti ta­lálkozók, színes kultúrműso­rok a résztvevők előadásá­ban. Az ünnepélyes meg­nyitón Szabó Sándor főtiszt, az 195t-es Itl. berlini VIT küldötte méltatta a vilagif- jüsági találkozók jelentősé­gét, a két berlini VIT kö­zötti időszak nemzetközi eredményeit. A kis VIT a polgári és katohafiatalok aktív közre­működésével megfelelőön szolgálta a világifjúsági ta­lálkozó eszméjét; tovább erő­sítette a baráti hadseregek és a polgári fiatalok között kialakult testvéri kapcsola­tot. Vámosi Zoltán elkerülése végett belépéskor a kocsi sorszámot kap. A nyugati kocsik közül egyedül a torinói Fiat javí­tását vállalja a szervizállo­más, Viszont ennek minden típusát. Sláger a Zsiguli, a Polski Fiat és a Skoda. Gya­koriak a Wartburg, a Tra­bant, a Volga, a Moszkvics és a román gyártmányú Aro is. E kocsik javítását rövid idő alatt elvégzi az AFIT nyíregyházi állomása, ha van alkatrész. Mert az egyik legnagyobb gond a nyíregy­házi szervizben az alkatrész­hiány. Zsúfoltsás, gondok — Valóban így van — vá­laszol az üzem vezetője — de ez országszerte gond, amelyhek megoldása első­sorban nem tőlünk Függ. Ha a mindenkor szüksígSS al­katrész megtalálható a bu­dapesti központi raktárban, akkor rövid időn belül be tudjuk szerezni, ha nincs, az ügyféllel egviltt várunk, amíg a mestendelés megér­kezik a külföldi gyárból. A Zsigulihoz már mindenféle alkatrésszel rendelkezünk, Vlszdnt például a Skoda S. UO-es egyes alkatrészei még mindig hiányoznak. Az egyes alkatrészek hiánya — a be­jelentett kocsik típusától függően — hullámszerűén }»_ lentkezik. Mi is tapasztaltuk, hogy az adott körülmények kö­zött jó minőségi munkát vé­gez a nyíregyházi szervié. Pedig a forgalom miatt az üzem túlzsúfolt. Naponta kö­zel száz meghibásodott sze­mélygépkocsit jelentenek be, s 'szülte percnyi pontos­sággal végzik a javítást. Azonban az egyes alkatré­szek hiánya mellett több gond is van. Mindenekelőtt szűk az üzem területe. Ki­csi a fényezőiül ke. Rá­adásul a2 ajtótól három mé­terre kénytelenek tárolni a szenet és saeles időben ujj­nyi vastagon áll a por a műhelyben, s emiatt több­ször újra kell fényezni a kocsit. Nincs megoldva a várakozó kocsik parkírozási lehetőségé sem. Az udvaron legfeljebb harminc kocsi tartózkodhat egyszerre. Ez a szám az állomás forgalmá­hoz képest elenyésző. A Moszkva utcában a kocsik néha félig a virágágyakban kénytelenek megállni. Igaz, hogv a Rákóczi úton — az útiest és a járda közötti sza­kaszon — parkírozhatnak a jármüvek, de áz üzem gond­ján ez csak részben segít. A már felvett kocsi ugyanis nem hagyhatja et az üzem terülétét, afru'g ki ném javí­tották. (bakonyi) Be’ső vízrendezés Fényesekén Készül Fényeslitke belső vízrendezése. A községi ta­nács ez ötéves tervre 3 mil­lió forint támogatást kapott a megyei tanácstól évi 600 ezer forintos beosztással, hogy a község belső vízren­dezését megoldják. A közsé­gi tanács az 1971 és 72-es évben igyekezett a legsáro- sabb Utcák vízrendezését megoldani. így csatornázták 5 képezték ki a fedett illet­ve nyitott csatornákat a Sza­badság, Dózsa György, a Le­nin és a Kossuth utcákban. Áthúzódó beruházásként kezdték meg ez évben a község legrégibb utcáinak, a Petőfi, a Rákóczi, a Zója, és , a Béke utcák vízrendezését. Jélehleg még dolgoznak a Rákóczi utca vízrendezésén, amely zárt csatornát kap. A csatornázási munkák bé- íejezése után újabb munka kezdődik az utcában. A mintegy 750 méter hosszú útszakaszon felújítást végez­nek. Az utak sártaümítását, vizmentesítését a tanács a következő öléves tervben is folytatni kívánja, a készülő községrendezési terv figye­lembevételével. A rendezési terv szerint több új utca ke­rül kialakításra, melynek vízelvezetését is folyamato­san — a község lehetőségei­hez mérten — igyekszik megoldani. (vinezé) Egyetemisták 120 kérdése Szociológiai felmérés nyíregyházi üzemekben A Budapesti Eötvös Ló- rártd Tudományegyetem álta­lános gazdaságföldrajzi tan­székének hallgatói megyén­ket választották nyári gya­korlatuk színhelyéül. Így kerülhetett sor arra, hogy a 39 idegennyelv — földrajz szakos hallgató dr. Kovács Csaba docens veze­tésével július közepén Nyír­egyházára látogasson. Fel­mérésük egy része annak a több éves munkának, amely­nek során a különböző ré­teghez tartozó fiatalok mun­ka- és életkörülményeit vizs­gálják. A szakmunkástanu­lók után most az érettségi­zett munkásfiatalok helyze­tével foglalkoztak behatóan. Ennek magyarázata, hogy a szakmunkások több mint fe­le fiatal, jó része érettségi­zett. Hét nyíregyházi üzemben, gyárban 142 fiatallal talál­koztak. A közpl 120 — az egyetemisták által összeállí­tott — kérdés a társadalom- politikái problémáktól, a munkahelyi beilleszkedésig, a családtervezéstől, az élet- színvohalig szinte mindent felölelt. Érdeklődtek az Iránt, hogyan érzi magát a munkahelyi kollektívában, milyen újságot ólvas, hány gyermaket szeretne, milyen televí?ióműsorokat néz, gá­tolták-e anyagi nehézségek a továbbtanulását, stb. Ez a néhány kiragadott, látszólag összefüggéstelen kérdés iga­zolja, mennyire sokrétű, mennyi mindenre kiterjedő vizsgálatot végeztek. A vizsgálatokhoz szükséges feltételeket az üzemek előte­remtették. A körülbelül két órás beszélgetésekre minden­hol elengedték a fiatalokat munkaidő alatt. Eg v-egy egyetemista öt munkásfiatal­lal találkozott. A szociológiai vizsgálatok július 20-án értek véget, így természetes, hogy az ered-» ményről még item számol­hatunk be. Számítógépek be­vonásával dolgozzák fel a hatalmas anyagot körülbelül októberig. A harmadéves egyetemisták a szakmai gya­korlat mellett megismerked­tek a megye néhány neveze­tességével, nagyobb helysé­gével is. A tapasztalatokat, benyomásokat dr. Kovács Csaba docens, a vizsgálatok vezetője foglalta össze: „Na­gyon jól éreztük itt magun­kat. szívesen fogadtak ben­nünket a vállalatok, s a fi­atalok. Munkánkhoz minden segítséget megkaptunk. s ezért köszön etünket fejezzük ki az illetékes szerveknek. Meglepett bennünket ez a sok új, modern üzem. Sok­kal többét káptunk a me­gyétől, mint amit vártunk. 1974-ben ismét el szeretnénk jönni.”

Next

/
Thumbnails
Contents