Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-31 / 177. szám

1973. Július 31; REHS-MAeS?ÄRdRSZÄft •* V* s. <m Dinamizmus és stabilitás A SZOCIALIZMUST ÉPÍ­TŐ TÁRSADALMI REND­SZER stabilitása és sokré­tű fejlődési folyamatainak dinamizmusa között dialek­tikus összefüggés áll fenn. A stabilitásnak nagyrészt a di­namikus fejlődés a forrása. Mi több, lendületes fejlődés nélkül nincs is stabilitás. Másfelől e fejlődés legkedve­zőbb feltételeit éppen a tár­sadalmi rendszer szilárdsága biztosítja. A szocialista társadalmi rendszer kereteit nem feszí­tik a kapitalizmuséhoz ha- sonló antagonisztikus osz­tályellentétek. De a szocia­lista fejlődés sem mentes az ellentmondásoktól és kon- fliktusoktól. Előnye viszont, hogy feszültségeitől és kon­fliktusaitól éppen a fejlődés útján előrehaladva szaba­dulhat meg a leggyorsabban és legsikeresebben. S ez nem csekély fölény a kapitaliz­mussal szemben. Minél dina­mikusabb a szocialista tár­sadalmi, gazdasági, politi­kai. szellemi folyamatok fej­lődése, annál gyorsabban ke­rülnek felszínre és feloldásra nem antagonisztikus jellegű ellentmondásai, konfliktusai. Éppen ezért a dinamikusabb előrehaladással együtt nö­vekszik a társadalmi egyen­súly, stabilitás megőrzésé­nek lehetősége is. A dinamikus stabilitás legkedvezőbb feltételeit a marxista—leninista politika teremtheti meg, aminek lé­nyege a szocializmus építésé­ben részt vevő tömegek érde­keinek szintetizált kifejezése. E politika a különböző ér­dekkategóriákat értékrend­jük szerint különbözteti meg. Kiemeli, képviseli azokat az elemeket, amelyek a mun­kásosztály érdekeinek szem­pontjából nézve, össztársa­dalmi érdekeket tükröznek. A dinamikus fejlődés Jelté­teleinek biztosítása érdeké­ben az alacsonyabb rendű érdekkategóriákat alárendeli a magasabbrendűeknek; ez utóbbiak elsődlegességének elvét érvényesíti a társada­lompolitikai gyakorlatban. Közismert például a marxista—leninista külpo­litikának az a gyakorlata, bogy adott szocialista ország rendszeresen koordinálja külpolitikai tevékenységét a többi szocialista országgal. A társadalmi szervezetek és mozgalmak ugyancsak össze­hangolják országon kívüli tevékenységüket a testvér­pártokkal, a nemzetközi munkás- és demokratikus mozgalmak különféle szerve­zeteivel. E koordinálás lé­nyege az, hogy konkrét ügyekben és helyzetekben egyeztessék és összehangol­ják a nemzeti és nemzetkö­zi érdekeket. Ez rendkívül gyümölcsöző mind a konk­rét nemzeti, mind az általá­nos nemzetközi érdekek szempontjából. A KOORDINÁLÁS — EGYEZTETÉS, eredménye­ként a nemzeti érdekek ér­vényesülésének határai ki­tágulnak, lehetőségei szinte megsokszorozódnak. A nem­zeti és nemzetközi érdekek szorosan összefonódnak. A nemzeti érdekek „nemzetkö­zivé” lesznek, a nemzetközi érdekek „nemzetivé” válnak. A szocializmus szilárd nem­zetközi pozíciója és fejlődé­sének nagy lendülete kedve­zően hat vissza nemzeti erő­inek stabilitására és fejlődé­sének dinamizmusára. A marxista—leninista külpoli­tika tehát igen nagy szere­pet játszik abban, hogy va­lamely szocialista ország di­namikus stabilitásához a legkedvezőbb feltételek ala­kuljanak ki. A marxista-leninista po­litika igyekszik összehangol­ni a szocialista közérdekkel a különböző társadalmi ré­tegek, csoportok, egyének sa­játos különérdekeit, a szoci­alista közérdek elsődlegessé­ge és a sajátos különérdekek ésszerű érvényesítésének és korlátozásának elve alapján. Az élet bizonyítja, hogy a sajátos különérdekek elisme­rése és ésszerű érvényesítése szocialista közérdeket szol­gál, elősegíti a dinamikus stabilitás érvényesülését. De a tapasztalatok azt is bizo­nyították, hogy a sajátos különérdek természete sze­rint eleve hordozója önös törekvéseknek is: minden­áron, a közérdek rovására is, érvényesülésre törekszik. Ezért ha sajátos különérdek tartósan és lényegesen sérti a közérdeket, ha tartósan és lényegesen annak rovására érvényesülhet — ez aláás­hatja a társadalom szocialis­ta alapjait, dinamikus stabi­litását. A KÜLÖNÉRDEK ÉRVÉ­NYESÜLÉSÉNEK határa el­vileg ott húzódik, melyen túl már lényegesen és tartó­san sérti a közérdeket és ve­szélyezteti az épülő szocia­lista társadalom dinamikus stabilitását. Ez a magyaráza­ta annak, hogy a marxista— leninista politika nem csak a sajátos különérdek érvé­nyesítésére, hanem ezzel együtt, rendszeres és éssze­rű korlátozására is törekszik. Mert a különérdekekre is a közérdek szempontjából tekint. A közérdek szolgála­tában egyszerre érvényesíti és korlátozza a különérde- ket. Itt nemcsak a zöldségesről vagy a lángossütőről van szó. A szocialista vállalatok ese­tében is igen nagy szerepe és jelentősége van a szocia­lista közérdek és a sajátos különérdek egyeztetésének, a szocialista közérdek elsődle­gességének, a különérdek ésszerű érvényesítésének és korlátozásának. A különér­dek természete ebben az esetben is megmutatkozik: a szocialista vállalatok külön- érdeke is érvényesülni akar akár a közérdek rovására is. S mennyivel nehezebb a gyakorlatban megtalálni, el­találni, kitalálni azt a mó­dot, ahogyan konkrét viszo­nyok között és konkrét kér­désben a szocialista vállala­tok sajátos külön érdekét ésszerűen érvényesítve (egy­szersmind korlátozva) egyez­tetni lehet a szocialista köz­érdekkel. Úgy, hogy a köz­érdek elsődlegességének elve ne jelentse a sajátos külön­érdek teljes figyelmen kívü­li hagyását! Úgy, hogy a különérdek érvényesítése tar­tósan és lényegesen ne sért­se a szocialista közérdeket I A marxista—leninista po­litika a dinamikus stabilitást segíti, szolgálja, amikor arra törekszik, hogy elvszerűen egyeztesse a társadalmilag jogos igényeket a kielégíté­sükre szolgáló anyagi lehető­ségekkel. Társadalmilag jo­gos igény, hogy minden ma­gyar állampolgárnak korsze­rű lakása legyen. Ennek el­ismerésével azonban még nem teremtődtek meg a kie­légítés anyagi alapjai, felté­telei. Csak hosszabb távon, fokozatosan, kemény munka árán, más társadalmilag jo­gos igények kielégítésével összhangban lehet az állam­polgárok jogos lakásigényeit kielégíteni. A dinamikus stabilitásra törekvő politiká­nak az igény társadalmi jo­gosságának elismerése mel­lett tartalmaznia kell a ki­elégítéshez szükséges alkotó­termelőmunka programját is. A DINAMIKUS STABI­LITÁS MEGŐRZÉSE, fenn- tartása objektív lehetőség. Ahhoz, hogy valósággá is váljék, legalábbis két alap­vető dolog szükséges. Az egyik az, hogy társadalmi viszonylatban érvényesüljön a marxista-leninista politi­ka elsődlegességének elve. A másik a munkásosztály for­radalmi pártja, amely kidol­gozza és érvényesíti a társa­dalompolitikai gyakorlatban ezt a marxista—leninista po­litikát. Az épülő szocializ­mus akkor őrzi meg dinami­kus stabilitását, ha a forra­dalmi munkáspárt idejében és helyesen ismeri fel, kép­viseli, ösztönzi és társadal­mi méretekben foganatosítja a szükségszerű változásokat. Ennek az alkotó politikai és gazdasági gyakorlatnak le­hetünk részesei napjainkban. Nádasdi József az MSZMP KB alosztályvezetője ÜJ ÄLTALÄNOS ISKOLA. A tervek szerint szeptembertől már birtokukba vehe­tik a kisdiákok és tanárok a Sarkantyú utcán megépült új 20 tantermes általános iskolád amely Nyíregyháza legmodernebb alsó fokú intézménye lesz. (Elek Emil felvétele) Népszerű-e a meós? A gyár híre függ tőle Tapasztalatok a MOM mátészalkai gyárában Távol a kisváros zajától, ideális környezetben dolgoz­nak a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában. A fia­tal gyár fiatal dolgozóinak nem a füsttel, nem is a zajr ártalommal kell megbirkóz­niuk, hanem a milliméterek­kel. Mert itt tized-, sőt szá­zadmilliméter pontossággal kell dolgozni. S ha a figye­lem másra terelődik, vagy ha a fáradt ujjak nem tökélete­sen engedelmeskednek az akaratnak, akkor a meós, vagy a revizor visszaviszi a terméket a munkáshoz. Mit mond ilyenkor a meós és a revizor; milyen a kapcsolat az említett dolgozók között. Sok gyárban ugyanis a meó- sok nem népszerűek. Mert ők adják, vagy „dobják” vissza a rosszul készített munkadara­bot — néha keresetlen szavak kíséretében. így van ez Má­tészalkán is? Kísérőnk, Do­monkos Károly művezető: Jó szem hell ide! — Nálunk különösen nagy hibaszázalékkal dolgoznak a munkások, de nemcsak azért, mert fiatalok és tapasztalat­lanok. A hibák egy részét objektív okok idézik elő. Az új termékek 15 százalékát nyomban vissza kell vinni a „feladónak”, a hibás termé­kek 15 százaléka tehát még javítható, a végleges selejt mindössze 1,5—2 százalék. A régebbig gyáregységekben kedvezőbb a statisztika. A meósoknak fegyelmező, visz- szatartő hatásuk is van. A finomoptikai üzemben Hajós Béláné meós vigyázó szemmel vizsgálja az új ter­mékeket. — Nem minden jó szak­munkásból lehet meós. Jó szem is kell ide, amely az apró hibákat is felfedezi. Döntőképesség, sőt, némi pe­dagógiai érzék is kell ehhez a szakmához. Van olyan mun­kás, akiinek szépen meg kell magyarázni, milyen hibát vé­tett, de ez még nem elég. Azt is tudtára kell adni, hogy a meglévő hibát hogyan hoz­hatja helyre. Néhány mun­kásnak viszont szándékosan nem mondom meg, hogy mi­lyen hibát vétett, s ezzel gon­dolkodásra és jobb munka­végzésre késztetem. Hogy jó legyen a kapcsolatunk, ah­hoz kölcsönös ismeretség szükséges. Van aki érzékeny, sértőd ékeny, van akii örül, ha segítek. Eddig még majdnem mindig. min­denkivel megtaláltam a megfelelő hangnemet, így ve­szekedésre, intrikára nem került sor. Vizsgálat nasyítóval Papp Margit brigádvezető még a meó előtt ellenőrzi és segíti a termelést. Mint mondják, bizonyos mértékben ő is meós. Néha feláll aszta­lától, a génekhez siet. s a feltűnő hibákat nyomban ki­javíttatja, vagv kijavítja. Ru­tinjáért. az NDK-ban szerzett tana sztolatá ért. kapcsolatte­remtő készségéért elismerik és megbecsülik. Főleg az újoncok keresik gyakran, s szakmai és egyéb tanácsokat kérnék tőle. Felelős a brigád­ban a munkafegyelemért és az ehhez kapcsolódó techno­lógiai fegyelemért. Követel­ménye a következő: „Az új tennék feleljen meg az előírt méreteknek, ne legyen rajta üvegbuborék, esztétikailag is jól mutasson...” S a (érmé- kék 15 százaléka itt nem ilyen... Ezért van sok dolga Papp Margitnak, s ezért kéri^ hogy még több megértője le- *gyen. A szomszédos szemüveg- lencse üzemben a műszaki, il­letve minőségi ellenőröket nem meósoknak, hanem re­vizoroknak nevezik hivatalo­san. Gere Júlianna revizor az egyik futószalag végén iít asztalánál, s nagyítóval vizs­gálja a szemre is tetszetős termékeket. Az előtte lévő kartonon a szalag mellett dol­gozók neve szerepel, s ide jegyzi, hogy ki hány jó és hány hibás terméket gyártott. A termékek színére, a festés egyenletességére, a fényre, az esetleges idegen anyagokra is vigyáznia kell. / — Szigor is kell — magya­rázza Gere Júlianna, de a segítő szándékú bírálat is el­engedhetetlen. Próbálóim megértetni a dolgozókkal, hogy érdemes oda figyelni, mert aki kis hibaszázalékkal dolgozik, az órabéremelést kaphat, a nagy hibaszázalék- kaí dolgozókat pedig részkár- térftésre kötelezhetik. A munkások többsége megértő, összetűzésre még nem került sor közöttünk. Ha javul az önellenőrzés Változások Nyírkátán — Milyen érzés szanáTt termelőszövetkezet elnöké­nek lenni? — Aki válaszol: Ardaí László, a nyírkátai Rákóczi Tsz elnöke: — Kellemetlen. De nem­csak a szanálás. Nehéz ide szakembert kapni. Három alatt van a közös föld átlag aranykorona értéke. Hozzá kell venni a nyolcszori el­nökcserét. S olyan több hó­napos időszakot, amikor egyáltalán nem is volt el­nök. Nem kevesebbszer cse- reberélődtek más fontos posztok emberei. Volt, ami­kor holdjáról fél mázsa nap­raforgóterméssel kellett szé­gyenkezni. Vagy amikor szinte teljesen elvitte a jég a gyönyörű almatermést és — nem volt biztosítva! — Négy és fél millió hiánnyal szanálták ezt a tsz-t. Pusztán ígéretek nem boldogítanak, sem építeni nem lehet rájuk. S abból jutott bőséggel meg vagány- kodásból. Aztán a kudarcok után maradt minden a régi­ben. Pedig a tagság nem er- K szövetkezett Végtelenül szorgalmas, becsületes nép az itteni. — Én idevaló vagyok. Több munkahelyen dolgoz­tam eddig a közös gazda­ságban. Talán azért is esett rám most a választás. — Mikor elnökké válasz­tott a közgyűlés hetvenket­tő áprilisában, azt se tud­tam, mihez kezdjek előbb. Nagy a ziláltság, a fejetlen­ség. Nehéz volt kialakítani a fontossági rendet. Csak egyetlen példa. A gépmű­helyt zárva találtam. A ve­zető szerelők idegenek vol­tak. Nem becsülték a szö­vetkezetei Csak a pénzt nézték. Minden további nél­kül elmentek. Egy ideig, míg idevaló fiatal szakmunká­sokból újjászerveztük a gép­műhelyt, a nyírmeggyesi tsz- nél javíttattuk a gépeinket. — Nem volt és még ma sincs határozott időbeosztá­sa a vezetőségi üléseknek. Szükség szerint és szinte operatív intézkedések cél­jából tartjuk. Legfőbb se­gítséget pedig a tagságtól kérünk és kapunk. — Megértik az emberek: míg a szanálási kötöttség tart, az év végi kiegészítő részesedés (a bennmaradt húsz százalék) nem fizethe­tő ki. Nincs is szükség sem­miféle szépen hangzó ígé­retre. Egységes a bizal­munk: okosan, céltudatos munkával ki lehet jutni a nehézségből. Sőt, bármennyi, re kedvezőtlen is az adottsá­gunk, lehet találni módot a fejlődésre, a közös boldogu­lásra. — Máris vannak jelentős eredményeink. A megha­gyott egymillió-hatszázezer forint saját amortizációs alappal mindenekelőtt taka­rékosan és célszerűen bá­nunk. Öt új erőgépet vásá­roltunk. Ideje volt kiselej­tezni az olyanokat, ame­lyekkel több veti már a baj, mint az eredmény. A közös gyümölcsösben két, egyen­ként harminc köbméteres víztartályt építettünk, házi kivitelezésben. így alig ke­rültek valamibe. De két nap alatt meg tudjuk olda­ni a permetezési fordulókat. Ezelőtt egymásba torkolltak, hetekig tartottak. A perme­tezőgépeknek ki kellett jár­ni a faluba — vízért. Hoz­zákezdünk az állattenyész­tési telep vízművesítéséhez is. Készül a víztorony be­tonalapzata. S még idén, mire az almaszállítási csúcs elérkezik, szeretnénk venni (egy tehergépkocsit. — Kerek száz vagon ál­mát terveztünk. A jelek sze­rint meglesz. Minőségben szebb is a vártnál. Jól egé­szíti ki az almaértékesítést a ládaüzemünk. Egy évben kétszázezer „Szabóira” ládát tudunk készíteni. Jelentős összeget takarítunk meg. Stem kesesbe ímks, bősz— harminc tagnak, többség­ben fiatal lánynak biztosí­tanunk rendszeres munkát, kereseti lehetőséget. — Igen, vannak máris brr- tató eredményeink. Fő ga­bonánkból, a rozsból leg­alább ötezer mázsával érté­kesíthetünk többet az elő­irányzottnál. Ahol korábban fél mázsa napraforgóter­méssel szégyenkezett a ha­tár, most tíz, tizenkét mázsa átlag ígérkezik. Hatvanhét hektáron! Nem akarok na­gyot mondani, de aligha akad párja a megyében, ilyen talajon. Kitűnő a ku­koricánk. Végre elismerően szól a tagság is a közö6 te­hénállományról. Nem volt eddig, hogy mindjárt fél év után alig hiányzik vala­mennyi az éves tejszállítási tervből. Kielégítő az élőál­lat-értékesítésünk. — Joggal reménykedünk: idén nem leszünk mérleg­hiányosak. Ez pedig nem kis szó nálunk, annyi sikertelen év után. S bátrabban ter­vezhetünk, készülhetünk a holnapra, a következő évek­re. MJS3 Veres Jánosné betanított munkás is a javuló kapcso­latokról és a kölcsönös meg­értésről beszél. Nem tartja kellemetleneknek ameósokat, és a revizorokat, belátja, hogy szükség van munkájuk­ra. Két óve dolgozik itt és egyre kevesebb hibás termé­ket kap vissza revizorátőL Véleményének ez a lényege: az ellenőrök megfelelő hang­nemben beszélnék a munká­sokkal, nem akadályozni, ha­nem segíteni akarják a ter­melést. Azért mindkét ,.félnek* van még javítani valója. Ez a véleménye a gyáregység párttitkárának is. A fiatal gyár fiatal munkásainak na­gyobb önkontrollra van szük­ségük. Ha javul az üzemben az önellenőrzés, akkor javul a kedvezőtlen statisztika is és könnyebb lesz a meósok mun­kája. Ha a munkások a me- ósban nemcsak a hibát kere­sőt, hanem a segítő embert is' látják, s ha a meósok nem­csak „hivatali”, hanem embe­ri kapcsolatokat is teremte­nek a munkásokkal, akkor a javuló statisztika mellett ja­vul a gyáregység hírneve is. ! VSbrm Ka««

Next

/
Thumbnails
Contents