Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
(tíkmmft SSF' 8*5^»'tf. c^. JfS5il^¥M?lilAOf¥" ATiOttÜfe T“r#fca Feltárul a „vastag számlák“ titka NEB-vizsgálat a nyírbátori költségvetési üzemben SÍPOLÁS a légkörben Szeptemberben: kísérleti URH-adás ,Szíveskedjenek kivizsgálni panaszunkat, mert már nem tudjuk elnézni, amit Szarka Ferenc és Krekk József csinálnak a nyírbátori költségvetési üzemnél. Szarka mint művezető csak azt nézi, hol van magántervezés és állandóan az után jár. Van saját kocsija, a maszek útjait felszámolja a vállalatnak és felszedi érte a pénzt. Októberben például el. mentek Miskolcra anyagért, elvitték Szarka almáját eladni és üresen jöttek visz- sza azzal, hogy nem kaptak semmit. Szerintünk az volt a cél, hogy az alma elkeljen és nem az anyagbeszerzés.” ízelítőnek talán elég is ennyi abból a levélből, amit a nyírbátori költségvetési üzem dolgozói írtak a nyírbátori járási népi ellenőrzési bizottságnak. A levél alapján megkezdődött a vizsgálat, és mint kiderült: nagyon időszerű volt körülnézni a költségvetési üzemben. Lehet 200 ezerrel több ? Az üzem létrehozásakor már eleve irreális tervvel kezdett, vagy van egy mánk lehetőség: alkalmatlanok voltak a megvalósításhoz. Az öt és háromnegyed millió helyett még 3 milliót sem, 1972-ben pedig a 8 és fél millióból csak négy és fél milliót teljesítettek, vagyis mindkét évben 51 százalékot. Pedig még ez sem volt mind szabályos. Több, mint 200 ezer forinttal került többe az általuk kivitelezett létesítmény csupán azért, mert a folyamkavicsot saját gépkocsijukkal szállították a bányából a telepre, illetve onnan a munkahelyekre, Így éppen azoknak a tanácsoknak kellett többet fizetni, akikért tulajdonképpen létrehozták őket. Persze ezt a szabálytalanságot már a múlt évben fel- ' fedte a megyei tanács vb építési osztálya és ekkor a költségvetési üzem vezetője sérelmesnek tartotta a dolgot, mondván: az előírt árak alkalmazása rontja az eredményeket. És nem csak sérelmesnek találta a megállapítást az üzemvezető, hanem továbbra is hasonló árakat számolt fel, így a tanácsi költségvetésben tervezett építkezések továbbra is többe kerültek. Volt másfajta „vastagabb” számla is, a nyírmihálydi tanácsnak felépített két lakáson 8 ezer, a többi községben tervezett 9 lakás esetében egyaránt 4—4 ezer forint jogtalan összeg szerepelt a költségvetésben. Ilyen módon sikerült elérni, hogy az 51 százalékos tervteljesítés mellett- több, mint félmillió volt a múlt évi nyereségük. Miután a bejelentés a társadalmi tulajdon hanyagkezelésére, illetve elherdálására vonatkozott, a népi ellenőrök ennek is alaposan utánanéztek. Találtak olyan szabálytalanságokat, hogy a pénztáros nem zárja le naponta a pénztárkönyvet, hogy a zárlatkészítés után több helyen nincs aláírva, és az is előfordult, hogy a kiadott pénzről a bizonylatok nincsenek aláírva. Havi 3000 forint útiátalány De nézzük, mit csinált Szarka Ferenc, akire a dolgozók panaszkodtak. Októberre kigyűjtötték azokat az útiszámlákat, amelyekre a pénzt kifizették: összesen 12 ezer 491 forint volt. Hogy lehet ennyit utazni? Szarka mint művezető, anyagbeszer. zéssel is foglalkozott, ezzel magyarázták a dolgot. És mit láttak az ellenőrök? Az útiszámlák folyamatos sorszámai arra engednek következtetni, hogy a kiállítás egyidőben történt, de volt még ennél furcsább is. Például, hogy szeptember 14-én Szarka Debrecen— Nyíregyháza vonalon a vállalat ZIL kocsijával utazott, ugyanezen a napon saját kocsijával Nyírbátor—Hodász —Mátészalka—Baktalóránt*' háza és vissza Nyírbátor vonalon utazott 68 kilométert. Másnap ugyancsak két útvonalon „osztódott” Szarka: az üzem kocsijával Baktaló- rántháza—Öfehértó. sajátjával pedig Nyírbátor—Nyír. lúgos útvonalon. Unalmas lenne mindegyiket felsorolni, elég annyi, hogy július, augusztus és szeptember hónapokban átlagosan 3300 forint feletti öszegeket számolt el. Ezek a magas összegek szolgáltak alapul az üzem vezetőjének ahhoz, hogy a tavalyi Mü. M. rendelet alapján Szarkának havi 3000 forint útiátalányt állapítson meg, úgy találta ugyanis, hogy ez az üzemnek gazdaságosabb. Tulajdonképpen igaz is lenne a dolog, ha Szarka útiszámlái valóban a vállalat . érdekében megtett kilométerek lettek volna, de így már joggal kétségbevon, ja az ember és még azt is: vajon a vezető tudta nélkül állította-e ki a menetleveleket? Semmiképpen, hiszen a kiküldetésben eltöltött idő szükségességét és a feladat elvégzését Szondi Gusztáv üzemvezető a kiállított számlákon aláírásával igazolta. Rejtélyes „C“ menetlevél És volt még más is. 1971 második felében — Szarka emlékezete szerint — 4 fuvarban 300 mázsa folyamkavicsot fuvaroztatott Nyék- ládházáról Nyírgelsére —saját lakására — az üzem gépkocsijával, amiért nem fizetett. Miért? Azért, mert — mint mondta — anyag- beszerzésre, munkaszervezésre és ellenőrzésre a saját kocsiját használta. Ugyanakkor ebben az időben is havi 500 forint útiátalányt számolt el neki a költségvetési üzem. De mit számított ez egy ilyen helyen. Nagyvonalúak voltak, C menetleveleket adtak a dolgozók saját fuvoláira, 69 menetlevélen 10 486 kilométert fuvaroztak 426 órában, holott a rendelet a kedvezményt csak lakásépítés esetében engedélyezi. Jó néhány mulasztás történt a költségvetési üzemben a múlt év végi leltározásnál is. 25 ezer forint értékű hiányt mutattak ki, majd 17 ezer forint értékű anyagot utólag kiadásba helyeztek, amelynek felhasználása a szúrópróbaszerű ellenőrzés után alaposan kétségbe vonható. Ezenkívül 40 ezer forint értékű anyagot selejteztek ki úgy. hogy a leltározásnál hiányként mutatkozó anyagokat felvették egy selejtezési jegyzőkönyvbe. Megállapította a népi ellenőri (vizsgálat azt is, hogy Szarka tervezői működéséhez a költségvetési üzem nem járult hozzá és ahhoz sem, hogy még ezenkívül építésvezetői másodállást vállaljon a nyírvasvári Vasvári Pál Termelőszövetkezetnél. Ezek a másod-, illetve mellékállások már igazolták a dolgozók által leírtakat, azt, hogy Szarka csak a magánügyeivel törődik. De azzal aztán törődött! Bizonyíték rá a kavicsszállítás ingyenfuvarban, a szabályellenes útiátalány megállapítása, az októberi mis- kolci fuvar, ami egymagában 2000 forint kárt okozott az üzemnek, a raktárból elvitt 10 mázsa cement. Szarka fuvarjai A bejelentés alapján vizsgálták meg azt is, hogy a költségvetési üzem két lakatost foglalkoztatott másodállásban, de csak egyiket jelentették be az SZTK- nak. A napi 1—2 óráért 3000 forintot megkerestek és ők végezték Szarka „fekete” munkáit. Egy névre valóban kifizetett az üzem tízezer forintot, de 100 ezret meghalad az az összeg, amelyet kisiparos alvállalkozóknak fizettek. Mi köze az egészhez Krekk József gépkocsivezetőnek? Csupán annyi, hogy ő végezte Szarka fuvarjait, azt az utat, amit a rossz állapotban lévő Csepel kocsival 7—8 óra alatt tettek meg. Krekk ZIL-je 8—11 órát ment, a C menetlevélen 5 órás út a vállalat számára már csak 8—11 órába fér bele. Hogy történhet meg mindez? Az üzem vezetője nem tudta megmagyarázni, nyilatkozatai pedig arról tanúskodtak, hogy nincs tisztában az üzemvezetéséhez szükséges ismeretekkel. Ezt használta ..ki korábban a volt főkönyvelő és erre alapította tevékenységét Szarka Ferenc is. A járási népi ellenőrzési bizottság a vizsgálat alapján Szarka Ferenc ügyét csalás bűntettének alapos gyanúja. Szondi Gusztáv üzemvezető ügvét pedig hanyag kezelés alapos gyanúja miatt átadta az ügyészségnek. Az üzem felügyeleti szerve, a városi tanács pénzügyi, terv-, munkaügyi osztálya Szondi Gusztáv üzemvezetőt szigorú megrovásra büntette, Szarka Ferencet fegyelmivel elbocsátotta. Az ügyészségi eljárás most van folyamatban. Balogh József Kétnaponként friss áru Javítja a községek ellátását a nyíregyházi tejipar Tovább javítja területén az ellátást a Szabolcs-Szat- már megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi üzeme. A Moszkva utcai tejüzemhez tartozó szabolcsi részen ugyanis még mindig magas azoknak a községeknek a számaj ahová hetente csak két alkalommal szállítottak tejtermékeket a gépkocsik. Ezeken a településeken gyakori volt a panasz, hiszen a többnapos tejföl, túró, vaj és a sajtfélék természetesen a gondos hűtés ellenére is avasodtak, vesztettek ízükből, minőségromlásukról nem is beszélve. Az üzem vezetői ezért úgy határoztak, hogy ezeket a községeket minden második nap friss áruval látják el. Július elsejétől Balkányban és környékén már be is vezették a heti háromszori szállítást. Ezt követően Nyír- béltekről és környékéről érkezett igény, amit el is foga. dott az üzem, s július 15-től már azon a részen is jobb minőségű tejtermékeket vásárolhatnak a lakosok. A tejüzem a közeljövőben újabb községekben is javítja az ellátást. Kereskedelmi dolgozói az elmúlt héten már meg is kezdték az igények felmérését Tiszalök, Ibrány és Dombrád környékén. Ä munka befejezése után í'gy Tiszalök, Kisfástanya, Tisza- eszlár, Tiszanagyfalu, Ti-' már, Gávavencseílő, Balsa, Szabolcs, Paszab, Ibrány, Nagyhalász, Kótaj, Tiszate- lek, Ujdombrád és Dombrád élelmiszerboltjaiban is kétnaponként lehet majd friss árut vásárolni. Az említett településeken, ha megkezdik a heti háromszori szállítást, akkor a nyíregyházi tejüzemhez tartozó részen mindössze 29 lesz azoknak a községeknek a száma, ahová csak két alkalommal visznek friss tejterméket. Ezeken a helyeken — a Nyírtura és Kis- várda közötti községekben, valamint Vasmegyer környékén — a jövő évtől várható az ellátás javítása. mivel kevés a szállítójármű. A vállalat 'anuár elseje után 15 teherautót és 5 zárt kocsit vásárol. ,Ezt követőem valamennyi község másna ponként kap tejterméket. (b. d.) Ősszel bekapcsolják a tokaji-hegyi LRtl-adóknt A hazai rádiózás térképépéről ismét eltűnik egy „fehér folt”. A Kossuth és a 3. műsor kifogástalan vételét biztosító pécsi URH-közvetí- tő állomások működésbehozása után a szabolcsi rádió- zók öröme következik: még az idén ősszel működni kezdenek a tokaji televíziós adóállomáson elhelyezett ultrarövid hullámú közvetítő állomások, melvek mind a három hazai rádióműsort jó minőségben eljuttatják megyénknek azokra a távoli részeire is, ahol eddig a rádiózás nem volt mindig kielégítő. Köztudomású, hogy —, különböző okok miatt- —, egyes tájainkon leromlottak a budapesti, de még a nyíregyházi adóállomás vételének lehetőségei is. Viszont a televíziós vétel aránylag kielégítő egész meA VÁBER TERVEIBŐL gyénkben. Alapjában ez adta az ötletet a posta rádió és televízió műszaki igazgatósága mérnökgárdájának, hogy az ultrarövid rádiósávban oldják meg a problémát. A televíziónak ugyanis a képe is, a hangja is URH-hullámokon érkezik, a Tokaji-hegyről. Ahová azok eljutnak, oda a rádióadás is eljuthat, ugyancsak URH- hullámokon. A megvalósításban több vállalat vett részt. A hozzá tartozó antennákat már felszerelték a televíziós adótoronyban. Elkészültek az elektromechanikai vállalatnál ' az adóberendezések is. A debreceni postaigazgatóság építői átalakították a meglévő épületeket, hogy elférjenek benne a szükséges berendezések. Jelenleg már a szállítás folyik és a szak- szerelők végzik az utolsó simításokat a júliusban átadott helyiségeken. Augusztusban hozzálátnak a szere- Lőmunkához. Augusztusban be is akarják fejezni a vállalat szerelői. Ezután következik a minden új rádióállomás üzembe helyezése előtt szokásos „bemérés”. Aki szeptemberben az URH-sáv 70—72 körzetében sípoló hangot hall a rá- diójából az már az új reléállomások hangját hallja. Szeptemberben megkezdődnek a próbaadások. Októbertől már műsort hallgathatnak a Tokaji-hegyről mindazok Szabolcs legtávolabbi részein is, akiknek a rádiója el van látva ultrarövid hullámú vevősávval. (gmz) Kiskörút, üzletsor, nyugdíjasok háza a megyeszékhelyen Az ötéves állami lakásépítési program részeként Nyíregyháza belső területén lényeges változások terveit készítették el a Városfejlesztéseket Lebonyolító és Műszaki Ellenőrzéseket Ellátó Irodában. Még ebben az évben megkezdik a terület-előkészítést a Szabadság tér, a Zrínyi Ilona utca és a Bessenyei tér körzetében. A most épülő Nyírfa Áruház mellől elhelyezik az ecetipari vállalatot — az új tervei már elkészültek — a trafikot és a kölcsönző boltot. Helyettük utcát nyitnak — a Kiskörutat — amit egy nyolcvan lakásos f&n'áísi sávház határol majd. Ugyancsak sávházát terveztek a Zrínyi Ilona utca második részére is, a Gorkij mozi, a FÉNYSZÖV, a TIT helyén. Az ötszintes, ötvenhat lakásos épület földszintjén ABC- áruházat, IBUSZ-irodát nyitnak és egyéb kis üzleteket, a Szabadság tériek helyett. A bontást 1974 nyarán kezdik, hogy a kivitelezés ősszel megkezdődhessen. Tervezés, előkészítés alatt áll az Ószőlő és a , Csalié utcák sarkán a nyugdíjasok háza, a Kossuth és a Körte utcák sarkán pedig az OTP kilencemeletes, 63 lakásos épülete, mely földmunkái már megkezdődtek. A Vasvári Pál utcán folytatják a francia rendszerű alagútzsalus OTP-házak építését is. Két épületben 40—42 lakást alakítanak ki. A múlt évben sikeres volt a lakosság társadalmi munkájával készülő járdaépítés. Hasonló célra 1973-ban 600 ezer forintot fordítanak. A tanács műszaki osztálya jelöli ki az utcarészeket és a tanácstagokhoz eljuttatott járdalapokat a körzetek lakosai építik be. A 40x40 centiméteres lapokat változatosan alkalmazhatják, különböző alakokat rakhatnak ki belőlük. Az igényesebbek fűmagokkal szórják be a szabadon hagyott részeket, hogy tetszetősebbé tegyék az utcát. Az említett munkákra, valamint Borbánya új óvodájának kivitelezésére, a fürdő korszerűsítésére ■— a versenyuszoda műanyag sátorral való befedésére, a gépészeti berendezések lelátó alá való beszerelésére és a városban egvéb. kisebb beruházások elvégzésére több, mint 250 millió forintos megbízást kapott a VABER 1973-bm. B. J. lAVlTAS 48 ÓRÁN BELÜL Nyolcezer hűtőgép Nyíregyházán Ezekben a nyári napokban az egyik legkeresettebb ipari termék a hűtőszekrény. A megyei iparcikk-kiskereskedelmi vállalat üzleteiben igaz, hogy lehet kapni hűtőgépet, de nem minden típusban. Nyíregyházán például a Lehel-családnak csak egyes fajtái, valamint a szovjet Saratov és a csehszlovák Elektro svit közül lehet vásárolni. A legkeresettebb Lehel 150 és 125 literes hűtő- szekrényből sem folyamatos az ellátás, de valóban ezekben a napokban már lehet belőlük kapni. A nyári időszak nemcsak a hűtőgépeket, hanem az ezeket javító szakembereket is próbára teszi. Nyíregyházán a hűtőszekrények garanciális és készpénzes javítását az ELEKTERFÉM Ksz és a GELKA végzi. Meglepő, hogy a közel 8000 hűtőgépet számláló városban az elromlott és a GELKÁ-hoz bejelentett hűtőgépeket egyetlen szakember javítja. A magyarázat egyszerű — mondhatná valaki — kifogástalanul működnek a hűtőgépek, s így több szakemberre nincs is szükség. Pedig a helyzet az, hogy sokan még azt sem tudják, kihez kell fordulni, ha elromlik a készülék. A GELKA ez év első felében több, mint ezer hűtő- szekrényt javított meg. Igaz, hogy ez a szám a vállalat összmunkájához képest elenyésző, de a szerviz mégis nagy gondot fordít a meghibásodott hűtőgépek minél gyorsabb kijavítására. Ebben nagy segítséget jelent a 11 kosságnak és a vállalatnak egyaránt — az új szolgáltatási forma — az átalánydíjas javítás. A szerviz, ezekben a zsúfolt napokban is a bejelentést követő 48 órán belül elvégzi a javítást, amennyiben nincs alkatrészhiány. A nyíregyházi körjáratunk alkalmával a következőket tapasztaltuk: az egyik lakásban a hűtőgépet az 5-ösön hagyták, elutaztak, s nemcsak az élelem fagyott be, de elromlott a készülék is. Ezért a szakember véleménye szerint is legfeljebb a kettes „sebességre” ajánlatos kapcsolni a hűtést, ha hosz- szabb időre üres marad a lakás. De a legbiztosabb ilyenkor a hűtőgépet is áramtalanítani... AUGUSZTUSBAN Nyírbátori zenei napok Augusztusban rendezik meg Nyírbátorban az immár nemzetközi hírre szert tett nyírbátori zenei napokat. Augusztus 18-án Báthori István erdélyi vajda szobrát és Báthori István fejedelem, lengyel király emléktábláját koszorúzzák meg. Este Mozart: Varázsfuvola, nyitány, A-dúr hegedűverseny, Requiemjének előadásában közreműködik a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, Veszprém város vegyeskara, Szemjon Sznit- kovszkij (Szovjetunió. hegedűn). László Margit. Szirmai Márta, Simándy József. Gregor József. Vezényel: Németh Gyula. Augusztus 19-én a Báthori István Múzeumban Kircma- jer Károly szobrászművész és Benedek György festőművész kiállítását nyitja meg dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Az esti programban a toronyzene után Kodály-műveket adnak elő. A műsor kiemelkedő pontja a Psalmus Hurigaricus. Augusztus 25-én délelőtt a múzeumban kiállítás nyílik „Derű a művészetben” címen. Megnyitja Kaliba Lajos. a városi tanács elnök- helyettese, a kiállítást ismerteti dr. Telepv Katalin művészettörténész. Este Sugár: Hősi ének. Liszt: XIII. zsoltárát előadja a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, a pécsi Liszt Ferenc kórus és a nyírbátori gyermekkórus. Vezényel: Jahcsovics Antal. Augusztus 26-án Händel: Judas Maccabeusának előadásában közreműködik a debreceni MÁV Filharmo- * nikus Zenekar és a pécsi Liszt Ferenc kórus, Pászthy Júlia, Buda” Lívia, Szabó Miklós, Gáti József. Dál- nok Lajos és a nyírbátori gyermekkórus. Vezényel Antal György. A zenei napok iránt máris igen nagy érdeklődés nyilvánul meg, több városból csoportos látogatást szerveznek. Nyéki Károly
