Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-04 / 154. szám
XXX ÉVFOLYAM 154. SZÄM ÄRA: 80 FILLÉR 1973. JÜLITJS 4, SZERDA LAPUNK TARTALMABOC» Kemény, mint a vas.., (3. oldal) A harmadik osztályba léphet Érdemes orvos, gyógyszerész Jobb kenyér (3 oldal) oldafi (5. oldal) Hegnyílt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Irho Kekkonen mondott üdvözlő beszédet — Felszólalt Kurt Waldheim, az ElíSZ tőtitkára Helyi idő szerint néhány perccel 11,30 óra után lépett a szónoki emelvényre Karjalainen finn külügyminiszter. A megjelenteket üdvözölve négy pontban foglalta össze azokat a tényezőket, amelyek — meggyőződése szerint — reális alapul szolgálhatnak a konferencia sikeréhez: 1. az értekezlet nem elszigetelt esemény, hanem szervesen beleilleszkedik a békéért kifejtett erőfeszítésekbe, összhangban áll a nemzetközi helyzet alakulásának általános irányával: 2. a konferencián részt vesz az összes közvetlenül érdekelt ország kormánya; 3. ez az értekezlet a részt revő országok szuverenitásán, függetlenségén és teljes egyenlőségen alapszik, és a katonai szövetségeken kívül bonyolódik le; 4. kollektív munkával és a legnagyobb gondossággal készítették elő a konferenciát. Ezután Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke mondotta el beszédét. A fi nn nép és a kormány nevébenüdvözölte a külügyminisztereket és a delegátusokat és hivatalosan megnyitódnak nyilvánította az európai biztonsági és együttműködési értekezletet. Kekkonen elnök az európai kontinens történetének példa nélkül álló eseményeként értékelte a konferenciát, hangsúlyozva, hogy az „nem egy háború győztesei képviselőinek találkozója, s nem is nagyhatalmak értekezlete.” „Ez a konferencia az összes érdekelt kormányok közös erőfeszítése az egyenlőség és az egymás kölcsönös tiszteletben tartásának alapján, azzal a céllal. hogy megoldásokat találjunk a mindannyiunkat közösen érdeklő létfontosságú kérdésekre” — hangoztatta a finn államfő, nyomatékosan kiemelve, hogy ez nemcsak biztonsági értekezlet, hanem együttműködési értekezlet is. A köztársasági elnök a továbbiakban hosszasan foglalkozott Finnország külpolitikájával, rámutatva, hogy annak egyik alapvető sajátossága távol tartani az országot a nemzetközi viszályoktól és konfliktusoktól. „Finnország biztonsága — mondotta Kekkonen — nem valamilyen katonai szövetségen alapszik, hanem a békére irányuló semlegességen, valamint a szomszédaival kialakított jó és baráti kapcsolatokon. A finn külpolitika egyik lényeges sajátossága, hogy, a konfliktusok békés megoldásán fáradozik. Észszerűbb és békés nemzetközi együttműködés kialakítására törekszik.” Azt, hogy az európai biz-' tonsági értekezlet első, külügyminiszteri szintű szakaszának színhelye Helsinki — ahol az előkészítő tanácskozások is folytak — a finn nép ennek az aktív semlegesség! és békepolitikának az elismeréseként értékeli — mondotta befejezésül Kekkonen elnök, sok sikert kívánva az értekezlet munkájához. Ezután a meghívott vendégként jelenlévő Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára emelkedett szólásra. A világszervezet főtitkára emlékeztetett arra, hogy ebben az évszázadban két háború indult ki Európából és okozott kimondhatatlan veszteségeket az egész emberiségnek. Most azonban — folytatta — döntő fordulóponthoz érkezett a történelem. „Éles nemzetközi válságok hofcszú időszaka után új helyzetnek lehetünk a tanúi. Két. héttel ezelőtt a Biztonsági Tanács egyhangúlag felvételre ajánlotta a világszervezetbe a két német államot. Ez újabb fontos lépés volt a teljes egyetemesség felé. amely az ENSZ-nek egyik legfőbb célja. De egyúttal jelképezte a feszültség további enyhülését is Európában — napjaink egyik legjelentősebb fejleményét, amelynek önmagáért beszélő tanúbizonysága ennek az értekezletnek megnyílása is.” Waldheim ezeket a napjainkban megnyilvánuló fejleményeket „a józanság új irányzatának” nevezte, rámutatva, hogy azt a következők jellemzik: „a nagyhatalmak mind kevesebb hajlandóságot mutatnak az egymással szemben állásra, egymáshoz fűződő kapcsolataikban mind kevesebb jelentőséget tulajdonítanak az erő katonai vonatkozásainak, és általánosságban felismerhető a tárgyalások, a párbeszéd és a kontaktusok korszakának beköszönte.” Waldheim befejezésül sok sikert kívánt a konferencia munkájához és minden vonatkozásban felajánlotta az ENSZ, különösen az ENSZ európai gazdasági bizottságának segítségét. Az ünnepélyes megnyitást követően a külügyminiszterek elfogadták „A helsinki tanácskozások végleges ajánlásai” című dokumentumot, amelyet az előkészítő szakaszban a nagykövetek dolgoztak ki és amely majd az értekezlet második szakaszában lesz a tanácskozások alapvető dokumentuma. A konferencia központjában nyilvánosságra hozták a külügyminiszteri értekezlet felszólalásainak végleges soi*rendjét. Eszerint a delegációk vezetői a következő sorrendben szólalnak fei: Szovjetunió. Dánia. Lengyelország, Bulgária. Német Szövetségi Köztársaság. Luxemburg. Norvégia. Franciaország, Spanyolország Svédország, Kanada, Románia, a Német Demokratikus Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, Csehszlo vákia, Monaco, Nagy-Britan- nia. Izland. Jugoszlávia Ausztria. Portugália, Olaszország, Törökország. Svájc. Magyarország, Belgium. Írország, San Marino, Lichtenstein, Ciprus, Málta. Hollandia. Görögország, a Vatikán és végül a vendéglátó Finnország. Gromiko dokumentumtervezetei terjesztett elő A Szovjetunió az európai értekezlet elé terjesztette megvitatásra az első napirendi pontra vonatkozó záródokumentum tervezetét. Andrej Gromiko. a Szovjetunió külügyminisztere a kedd délutáni ülés első felszólalójaként előterjesztve a javaslatot, kijelentette: „Célszerűnek tartjuk, hogy a politikai jellegű dokumentumban fő eredményként összegezzük az európai biztonság és együttműködés alapvető tételeit és elveit. Ezt a dokumentumot el lehetne nevezni az európai biztonság alapjairól, s az európai államok közötti kapcsolatok elveiről szóló általános nyilatkozatnak.” A szovjet tervezetben — mint Gromiko mondotta - nincs semmi olyasmi, ami c fogadhatatlan lenne az európai értekezlet résztvevői számára. minthogy a Szovjetunió nem keres egy oldalú előnyöket a maga számara. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az európai értekezlet általános vitája során kedden elhangzott és még idézett felszólalásában a következő ' elveket sorolta fel: szuverén egyenjogúság; lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetőzésről, ami törvényen kívül helyezi a háborút, mint a nemzetközi viták megoldásának eszközét; minden európai állam területi sérthetetlensége jelenlegi határai között; a nemzetközi viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás, ami más államok politikai, gazdasági és kulturális. rendjének tiszteletben tartását jelenti; az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a vallási meggyőződés szabadságát;, a népek egyenjogúsága és az a joga, hogy rendelkezzenek saját sorsuk felett. hogy olyan társadalmi rendet teremtsenek és olyen kormányzási íoryiát válasz- szanak, amilyet szükségesnek tartanak; az államok együttműködése a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében, gazdasági, kulturális. és más területen kapcsolatok létesítése az államok között a szuverén egyenjogúság és a be nem avatkozás elvei alapján; a nemzetközi jogból eredő kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése. A szovjet külügyminiszter indítványozta; „A részt vevő államok fejezzék ki azt az eltökélt szándékukat, hogy kapcsolataikban tiszteletben tartják ezeket az elveket. Az értekezletnek ez lehetne egyik legfontosabb eredménye” — hangsúlyozta Andrej Gromiko. A külső jele^ szerint is jól startolt kedden Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Az első plenáris ülés első szónokának, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek nagy érdeklődéssel várt beszédét pillanatok alatt szétkapkodták a folyosókon várakozó újságírók, az ülés befejeztével fjedig mosolyogva, barátságosan beszélgetve lépett ki együtt a tanácskozó- teremből a két német állam külügyminisztere, Otto Winzer és Walter Scheel. A délelőtti ünnepélyes megnyitó után délután kis késéssel, helyi idő szerint 7 5,15 órakor (közép-európai idő szerint 16,15-kor) kezdődött az első munkaülés Otto Winzer- nek,az NDK külügyminiszterének elnökletével. Előbb rövid zárt ülésen ügyrendi kérdésekről volt szó. A külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy a plenáris ülései ezentúl végig nyilvánosak lesznek. Rövid szünet után 16,15 órakor folytatódott a most már nyilvános plenáris ülés. amelyen elsőnek Gromiko szovjet külügyminiszter mondta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. Gromiko egyúttal kiegészítő dokumentumtervezetét . terjesztett be a napirend első pontjához. A másodiknak felszólaló Andersen dán külügyminiszter a közös piaci „kilencek” (Folytatás a 2. oldalon) Koszigin Sécsben megkezdte hivaalos tárgyalásait Ausztriai látogatásának második napján, kedden Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke a parlament meglátogatásával kezdte programját. A szovjet kormányfőt és kíséretét Anton Benya, a parlament elnöke fogadta és tájékoztatta a parlament életéről, az osztrák törvényhozás munkájáról. Ugyancsak délelőtt a szovjet kormányfő megkoszorúzta az Ausztria felszabadítása során elesett szovjet hő- sök emlékművét. A szovjet miniszterelnök koszorút helyezett el az osztrák hősöknek a Hofburg bejáratánál álló emlékművén is. A déli órákban Koszigin a Kahlenbergen Frans Jonas szövetségi elnök villásreggelijén vett részt, délután a miniszterelnökségi épületben folytatódtak a szovjet- osztrák tárgyalások. Ausztriában változatlanul nagy érdeklődés kíséri a szovjet kormányfő látogatását és tárgyalásait. A keddi osztrák lapok vezető helyen számoltak be az első nap eseményeiről. Kedden délután Bécsben folytatódtak a hivatalos tárgyalások a Koszigin vezette szovjet küldöttség és az osztrák delegációk között. Az újabb találkozóra az osztrák miniszterelnökségi épületben került sor. A találkozó megkezdése előtt 3 megállapodást írtak alá. .Az első tovább fejleszti a februárban megkötött tíz évre szóló gazdasági, tudományos-műszaki és ipari együttműködést. Ezt követően határátlépési közúti-közlekedési szerződést, majd kulturális szerződést írtak alá a két ország közötti kulturális együttműködésről. Madarassi Attila pénzügyminiszter-helyettes Nyíregyházán Hétfőn délután a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének meghívására Nyíregyházára érkezett Madarassi Attila pénzügyminiszter-helyettes. Délutáni programjában találkozott a társaság megyei vezetőivel, ismerkedett a város építésével. Kedden délelőtt a miniszterhelyettest fogadta dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Ugyancsak délelőtt került sor az MTESZ székhazában Madarassi Attila előadására „A közgazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztésének napirenden lévő kérdései” címmel. Az előadás résztvevőit a közgazdasági társaság megyei szervezetének nevében dr. Czivim balmos Bája, a szervezet elnöke, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte. /ELENTÉS A FÖLDEKRŐL Aratnak megyénkben Mi a helyzet megyénk me- zögazdasagaban az elmúlt hét végi esőzések után? Százötvenezer hektárnyi kalászos ígér jó termést Szabolcsban idén is, mezőgazdaságunk egyik fő jövedelmi forrásaként. Az előzetes becslések alapján néhány növényből a tavalyinál valamivel kevesebb termést vártak. Az időjárás — az esők — megváltoztatták ezt az óvatos becslést, ugyanakkor nehezebbé tették az aratást. Ahol jó a szervezőerő, előveszi^ a rendrevágó és már elavultnak hitt kévekötő gépeket. Július elsejéig 22 megyej üzemben kezdődött meg az aratás. Ez még csak a kezdet, a 105 kalászos először esedékes 10 ezer hektárnyi őszi árpájából is mindössze 315 hektáron vágták le július 1-ig. Legtöbbet — ISO hektárt — a kisvárdai, második legtöbbet — 100 hektái-t — a nyíregyházi járásban. De közöttük a kisvárdai Rákóczi Termelő- szövetkezet már be is fejezte az őszi árpa vágását 150 hektáron és a nyíregyházi gabonafelvásárló telepére hétfőig már 13 vagon termény érkezett be. Megkezdte a nyírteleki közös gazdaság, folytatja Demecser. tegnap Szabolcsban is a búzára került a sor. A gabonafelvásárló vállalat az utóbbi napokban valamennyi szárító berendezéséi a maximális kapacitásra állította be, 67 községben és városban, 188 felvásárlóhelyen, közöttük 81 gépesített átvevőhelyen és 51 tisztítóüzemmel végzi a nagy főpróbát az igazi aratási csatához, a napokon belül elkezdődő búzaaratáshoz. „Napokon belül” — mire e sorokat leírtuk, megérkezett a gacsálvi Dózsa Termelőszövetkezet jelentése — tegnapi számunkban közöltük — arról, hogy belevágtak a búzába, elsőnek megyénkben. Az elmúlt napok esőzései miatt a hallatlanul nagy értékű szabolcsi kalászosok betakarítása egyre nehezebbé válik. Nemcsak arról van szó, hogy az elnedvesedett termény szárítására minden rendelkezésre álló berendezést működtetni kell, hartem például arról is, hogy az • évek óta nem használt kévekötő gépeket sürgősen üzembe kell helyezni. A gabonafelvásárló vállalat nyíregyházi telepére már elsejéig 13 vagon őszi árpa érkezett be. De hétfőn árpaaratásba kezdett a nyílteleki Dózsa is. amely egymaga 40 vagon terméket hoz be néhány nap alatt. Demecserben már a rozsot is aratják. Sok szakember kérdése; nem okozott-e a növényvédelemnek elvégezhetetlenül sok munkát az utóbbi napok esőzése? Az egyértelmű válasz: nem! A növényvédelemnek sohasem könnyű a dolga, de az esők — amelyek nem ártottak már a kalászosoknak — a kapás növények fejlődésének segítettek megyénkben. Örvendetes, hogy már majdnem mindenütt megtörtént a burgonyatáblák gyommentesítő kapálása. Bár ugyanezt látnák az. irányító szervek szakemberei a rengeteg szabolcsi kukoricánál. Végül a gyümölcsökről néhány szót: a szamóca a szárazság miatt nem sikerült, 160 vagon helyett csalt 120 vagon termett. Annál jobban a cseresznye. A napkori Kossuth Termelőszövetkezetben hektáronként 105 mázsát adott. Az almatermés kilátásai változatlanul nagy termést,. 30 ezer vagont ígérnek Sza- bolcs-Szatmár megyében. Az almáskertek főkertészeínek június 26-án Nyírtasson. és június 28-án Nyírmeggyesen volt tanácskozásuk a soront lévő fontos munkák elvégzéséről. Július 3-án Napkoron, 5-én Tuzséron jönnek össze almáskertjeink munkavezetői hasonló tanácskozásokra. 10- én és 12-én kerül sor. valószínűleg Szamostatáríalván és Vásárosnaményban hasonló megbeszélésekre. 14-én a nyíregyházi úttörőházbai hívta össze a HUGARO- FRUCT Vállalat a vele közvetlenül szerződött 40 nagyüzem képviselőit hasonló, almaszüret előtti megbeszélésre. (gn z)
