Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

Í9T9. Wütw », JL Pártszervezés-pártirányítás A gyakorlat szolgálatában A PÁRTSZERVEZETEKBEN, PÁRTBI­ZOTTSÁGOKON már folyik a most zárult politikai oktatási év tapasztalatainak össze­gezése. A tananyag elsajátítása, a viták, vé­lemények alakulása, a politikai aktivitás és több más kérdés vár elemzésre. Mérlegre kell tenni, melyek azok a kérdések, témák, összefüggések, amelyeket az oktatás során alaposan, pártunk politikájával összhangban és annak megfelelően sikerült feldolgozni, és melyek azok, amelyekre a jövő oktatási évben vissza kell térni. Nagy fontosságú ez az elemzés, hiszen a pártpropaganda keretei között több, mint háromnegyedmillió em­ber tanul. Az oktatási programok, tematikák és tananyagok széles körű lehetőséget biztosíta­nak a marxista—leninista elméleti alapok megismeréséhez. E témák iránti érdeklődés kielégítése alapvető kötelességünk. Megálla­pítható, hogy a marxista—leninista elmélet oktatása a pártiskolákon, a marxizmus—le- ninizmus esti egyetemeken, a marxista kö­zépfokú iskolán, az elméleti konferenciákon és a tömegoktatás tanfolyamain egyaránt megfelelő helyet kapott. Széles körű a felis­merés. hogy társadalmi gyakorlatunk színvo­nalát a marxista—leninista elmélet és a társadalomtudományok jelentősen befolyá­solják. Az elmélet világítja meg a gyakorlat számára az utat, a szocializmus építése a tudományok alapján valósul meg. AZ ÉRTÉKELÉSEK SORÁN ÖSSZE­GEZNI KELL az elméleti kérdések feldol­gozásának tapasztalatait: mennyire sikerült az elméleti igényésséget, elméleti tisztaságot, a klasszikusok tanításainak jelentőségét, és az elmélet iránti érdeklődést erősíteni. E kérdésekre azért is nagy gondot kell fordí­tani minden pártszervezetben, mert az elmé­let és gyakorlat helyes kapcsolatának fontos kritériuma az elmélethez való viszony. A tár­sadalmi gyakorlat a mi számunkra elméleti­leg megalapozott, a marxizmus—leninizmus tanításaira épülő forradalmi gyakorlatként fogható csak fel. Az oktatott kérdések köre átfogta mun­kánk és feladataink minden fő problémáját. Szép számmal szerepeltek az oktatási évben gazdasági, gazdaságpolitikai, a társadalmi viszonyok különböző oldalait és ezek össze­függéseit bemutató, illetve a nemzetközi helyzettel foglalkozó tananyagok. Külön ér­demes rendszerezni azokat a tapasztalatokat, amelyek az ideológiai, kulturális és gazdasá­gi kérdések tanulása során halmozódtak fel, mert közismert, hogy szocialista építőmun­kánk fő frontja eppen a gazdaság és az ide­ológiai szféra. Az oktatás mai rendszerében megnőttek k területi és munkahelyi pártbizottságok fel­adatai. Az elmélet és gyakorlat kapcsolata, az oktatás életközelségének erősítése, a helyi önállóság és felelősség fokozása egyaránt azt kívánják, hogy a pártoktatásban szélesed­jék a helyi irányítás, a helyi anyagok, köve­telmények és feladatok aránya. Az eddigi tapasztalatok pozitívak. A jövőben is bátran, a hallgatók érdeklődése szerint differenciál­tan kell hasznosítani a helyi oktatási anya­gokban rejlő lehetőségeket. Szinte minden megyében foglalkoztak a helyi gazdasági fel­adatok összefüggéseivel, a vállalati üzem- és munkaszervezés, a munkahelyi demokrá­cia, a tanácsi munka, a kulturális élet és az alapszervezeti pártmunka kérdéseivel. Ezek erősítése újabb tartalék, hogy a pártoktatás még szorosabban kapcsolódjék tartalmi vo­natkozásban a párt egész tevékenységéhez, még szorosabbá váljék a pártoktatás és a po­litikai élet kapcsolata. Érdemes külön szólni a Központi Bizott­ság 1972. november 14—15-i határozatának feldolgozása során szerzett tapasztalatokról. A határozat önálló feldolgozását minden ok­tatási formán elvégeztük. Sikerült ezáltal a pártoktatásban részt vevők figyelmét a hatá­rozat egészére, a társadalmi, gazdasági, ide­ológiai kérdésekre és a pártélet tennivalóira irányítani. A következő oktatási évben így már támaszkodni lehet a határozat ismere­tére. AZ IDEI EREDMÉNYEK ÉS TAPASZTA­LATOK jó alapul szolgálnak a következő okta­tási év sikeres előkészítéséhez és indulásához. Ennek során különösen a tartalmi kérdések kijelölése kíván nagy körültekintést. A párt- szervezetek ezt akkor tudják jól elvégezni, ha arra építenek, amit az eddigi munkával már megalapoztak. A jövő oktatási év újabb szakasza lesz a középtávú oktatási terv re­alizálásának. Az oktatási terv legyed tehát az előkészítés alapja. A jövő oktatási év tananyagai időben el­készülnek, biztosított lesz a zavartalan tan­évkezdés. A tananyagokban tovább erősödik a lényeges kérdések kapcsolata az időszerű feladatokkal. A megállapítások és követel­mények a KB 1972. novemberi határozatára épülnek, tartalmazzák annak fő gondolatait, összefüggéseit. Az oktatási-nevelési feladatok teljesíté­sének feltételei között a tanévzárás és nyitás alkalmából is a propagandisták felé fordul a figyelem. Tevékenységükön sok múlik. A tanév eleji felkészítő továbbképző tanfolya­mokon megkapják a szükséges tartalmi, po­litikái és módszertani segítséget feladatuk teljesítéséhez. Munkájuk és fontos pártmeg- bizatásuk, amelynek teljesítéséhez a párt- szervezeteknek egész évben biztosítaniuk kel) a szükséges támogatást. Bán Károly az MSZMP KB alosztályvezetője A fiatalabbak Míg tudnak a megalakulásról. Csak a fi­gyelmesebb szemlélőnek tű­nik fel az a sok, sikeres sporteseményről beszámoló érem- és dicsérő elismerések sorozata, melyek a vásáros- naményí 21-es ERDÉRT-telep klubszobáját díszítik. Pedig néhány oklevél elhalványult sorai a KlSZ-szervezet lét­rejöttét is jelentik. — Nyolc-kilenc évvel ez­előtt a vállalati röplabdapá­lya építésénél „jött össze” először a társaság — mondta Sándor Antal párttitkár. — Az akkori társadalmi munkások közül húszán továbbra is együtt maradtak és a baráti közösségből hamarosan KISZ-szervezet alakult. A létszám gyakran cserélődött, de a 20-as szám „stabil ma­radt” — a régiek helyére mindig újak jöttetk. A „bűvös” számot nem könnyű bővíteni. A telepen dolgozók nagy része a kör­nyező településekről jár be és a fiatalok nehezen dönte­nek a községi, vagy a válla­lati KISZ javára. — Évente visszatérő gon- dunjc ez — mondta Fehér Kálmán, aki ma már „csak” tiszteletbeli KISZ-tag, hiszen 1971-ben felvették a párt tagjai közé. Mindig akad egy­két fiatal, aki sokáig gondol­kozik ezen. Pedig helyi ta­pasztalat, hogy' itt szervezet­tebb munkát tudnak végezni és feladataikat jobban figye­lemmel tudjuk kísérni. Az is sóikat számít, hogy a telep mindennapi tevékenységéről átfogóbb képet tudnatc kapni, megértőbbek és a közösség­ben aktívabbakká válnak. A tájékozottság, a tagok eredményesebb munkája a 21-es ERDÉRT-nél a jól mű­ködő üzemi négyszög követ­kezménye is. Minden gazda­sági megbeszélésre meghív­ják a KISZ-titkárt. Többszőr előfordult, hogy véleményé­vel megerősített egy-egy dön­tést, vagy éppen változtattak rajta. A telep vezetői hason­lóképpen ismerik a fiatalok gondjait és ahol csak lehet, segítik őket. A közlekedési hátrányokon kívül a tagépítés másik ne­hézsége, hogy a lányok férj- hezmenés után kilépnek a szervezetből. A megcsökkent szabad időből már nem juta KISZ rendezvényeire, a tár­sadalmi és a házi munka mel­lett. Három éve patronálják a vásárosnaményi 1. számú óvodát. Babaházat, játékokat készítettek a kicsiknek, most padokat állították össze falé­cekből. A gimnázium egyik most végző osztályával négy évig rendszeresen tartották a kapcsolatot. A dolgozó és a tanuló fiatalok jól megértet­ték egymást. gyakran ren­dezték klubdélutánakat. Ők fogadták és tanították be a szünidőben ide kerülő tanu­lókat. Most egy olyan társ- szervezetet keresnek, 'akik­kel szakmai területen is együtt tudnak dolgozni. A kis létszámú alapszerve­zet egyik előnye, hogy a te­lep pártszervezetének mun­kájába is be tudnak kapcso­lódni. A politikai oktatásokat közösen tartják, a vállalások­nál sokat segítenek a KISZ- tagokból „felnőtt” párttagok. — Pár év alatt az alap­szervezetből öten lettek tag­jai a pártnak — mondta Fe­hér Kálmán. Nem akarunk megválni a KlSZ-tő] sem, hi­szen pártfeladataink szoro­san összhangban vannak a KISZ-munkával. Én például tablót készítettem az 1970. évi árvízről és a telep életéről, nemrégen pedig életem első párttaggyűlését vezettem le. Három KISZ-tagunk patronál egy-egy szocialista brigádot és az ő tapasztalataik is hasz­nosak. Ismerkedés a gyakorlattal. Kardos Magdolna III. éves egyetemi vegyészhallgató jelenleg a nyíregyházi dohány­gyár laboratóriumában dolgozik. Itt ismerkedik meg a külön­böző munkafolyamatokkal. (Hammel József felvétele) Szabolcsi fiatalok a VIT-en Elkészültek a VIT-egyen- ruhák, indulásra várnak az Ikarus-Steyr autóbuszok. Már csak a csomagolás van (látra, Irány Berlin! Ezen a héten utazik a magyar dele­gáció a X. Világifjúsági és Diáktalálkozó színhelyére, Berlinbe. A 700 fos politikai delegá­ciónak .16 szabolcsi tagja van. 11 küldött és öten, akik a VIT- vetélkedők során harcolták ki a í'észvélelt. Ők: Bagaméri Éva nyírbátori gimnazista, Bakos Béla fehérgyarmati ag- ronómus, Balogh Katalin gu­migyári munkás, Gadl Etelka pátyodi tanár. Halász And­rás, az MSZMP megyei bi­zottságának munkatársa. Ma­gyar Endre, a KISZ fehér- gyarmati járási bizottságá­nak munkatársa, Pethö Er­zsébet mátészalkai szakmun­kástanuló, Pórkoláb István tiszadobi faipari munkás, Rá­kóczi András, a MÁV záho­nyi csoportvezetője, Szilágyi József, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára. Virág}i Jolán főiskolai hallgató. És az öt vetélkedőgyőztes: Arany József, Dudás Ferenc, Fábián Tibor, Mikó Dávid és Tóth Tibor, ők már elindul­tak megyénkből. Budapesten várják az indulást, Együtt a munkásokkal Munkaszervezési tapasztalatok a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál Az új gépre két fiatal fai­pari technikust tettek. Bíz­tak bennük, hogy megmutat­ják a szakmunkásoknak, se­gédmunkásoknak, hogyan kell a modern, automata be­rendezéssel felszerelt gépen gyors és minőségi munkát végezni. — Aztán majd lerobban­tották a gépet — emlékezik az üzemvezető, Estók Lajos. Hallgattak a tanácsra A technikusok helyett ez­után betanított munkásokkal „fogódzkodtak” a Kelet-ma­gyarországi Faipari Vállalat­nál. Bagoly László és Vécsi József személyében olyan ré­gi dolgozók kerültek a gép mellé, akik a termelés több A legfiatalabbak közül so­kan most léptek be először a KlSZ-szervezetbe. Szá­mukra ez a közösség kissé új Metet is jelentett. A képzé­sek. a közös programok, a szellemi vetélkedők bővítik ismereteiket és a szabad ide­jük eltöltését bizonyos fokig meg is határozzák. — A múlt évben lettem KISZ-tag — mondta Kiss Er­zsébet —, és az idén már egyhetes tanfolyamon vettem részt a sóstói vezetőképzőben. A kultúrfelelősök itt érdekes anyagot - kaptak szervezeti munkájukhoz. A követelmé­nyek; magasak és egyre in­kább látom azt is, hogy a fél­behagyott gimnáziumi tanul­mányaimat folytatnom kell, ha nem akarok lemaradni a többiektől. ★ Közösségek többfélekép­pen kialakulhatnak. Az el­határozás nem mindig válik valósággá, sőt a kezdeti sike­rekre az idő rácáfolhat és az ellenkezőjére változtathatja. Az ÉRDÉRT 21-es naményi telepének szervezete azonban kiállta a próbát. A rendha­gyó módon létrejött alapszer­vezet eredményeket tud fel­mutatni, a helyi körülmé­nyekből adódó nehézségek ellenére is. ­Balogh Júlia posztján már bizonyítottak. S ők javasoltak: nem jó így a gép, fordítsák meg, alakít­sák át a kapcsolóberendezést. A vezetők hallgattak a ta­nácsra. Az eredmény: nem csak a gépet tudják könnyeb­ben, biztonságosabban kezel­ni. hanem egy ember mun­káját meg is takarították. A gépmunkás mellé most már elég egy segítő, ketten végzik azt, amit korábban csak hár­man tudtak megcsinálni. — Állandóan itt vagyunk a gép mellett. Csak jobban tudja az, aki végzi, hogyan jobb neki — vélekedik erről az egyik szakmunkás, Rad- nák András. ’ Két év alatt a vállalat Vö­röshadsereg utcai telepét va­lósággal felforgatták. A déli ipartelepen felépült új köz­pont lehetővé tette, hogy itt az ajtók, ablakok gyártásá­nál terjeszkedjenek, ésszerű technológiai sorrendet alakít­sanak ki. A gépeket szintén cserélni kellett. — Mert nagyon régi gé­pekkel dolgoztunk — magya­rázza Estók Lajos. — A cse­rével nagyobb lett a bizton­ság, javult a minőség, és a munkások béréri is tudtunk emelni. Megoldódott a gépesítéssel a munkaerőgond is. Koráb­ban majd minden gépre csak szakmunkást tehettek, mert a balesetveszély miatt, a rosszabb üzemelés követ­keztében csak a nagy tudású, gyakorlott szakmunkásokra bízhatták a gépek kezelését. Ma viszont egyre több beta­nított munkást és munkásnőt is alkalmaznak, míg a szak­munkásoknak olyan terüle­teken találtak helyet, ahol az asztalos tudására, a szakmai fogások ismeretére nagyobb szükség van. Sürgetik az intézkedést A viszonylag nagyobb hely lehetővé tette, hogy az üzem­ben a gépek a megmunkálá­si sorrend szerint kövessék egymást, s ehhez már a ra­kodólapos szállítást is meg­valósították. A vállalat TMK- sai által kivitelezett rakodó­lapok olyan megoldásúak, hogy ezzel a műveletek kö­zötti raktározást is megoldot­ták. Az üzem szerencsétlen fek­vése — hogy a város köze­pén az utca két oldalán van egy-egy rész — sok gondot okoz. Egyike, hogy naponta alkatrészeket kell átszállíta­ni egyik részből a másikba. A változást az hozta a szállí­tásban, hogy mindkét részen egy-egy darut állítottak be, a rakodólapokkal együtt te­herautóra teszik a/, alkatré­szeket, úgy viszik ál az utca másik oldalára, kiküszöbölve a nehéz fizikai munkát. — Csak tessék megnézni azt a csiszológépet — mutat a vállalat egyik régi dolgozó­ja, Orosz Sándor egy öreg masinára. — Azt ki kell cse­rélni, ne szívjuk a port. Ez a csiszológép a szükség­megoldások egyike. Még kell, mert az új gép nem műkö­dik, egy kés hiányzik hozzá. A munkások igénylik a változtatást, a jobb munka- körülményeket. Ahogy az igazgató, Jáger Zoltán mond­ja: — Szorítanak bennünket, hogy könnyebb, jobb legyen a munka. Beleszólnak a szer­vezésbe, mert őket ugyan­úgy érdekli, milyen lesz az üzem, milyen lesz a munká­juk, a keresetük. Sürgetik az intézkedéseket, javaslatokat tesznek. Szorítja a vállalatot a ter­melés is. Ma ugyanolyan eredmény eléréséhez többet keill termelni, mint tegnap, a béremelésekhez csak a ter­meléssel lehet megteremteni az alapot. Ajtóból, ablakból ezelőtt egy hónap alatt az egymillió forinttól legfeljebb 2—300 ezerrel termeltek többet, míg ma azonos lét­számmal már a 2 milliós ter­melési érték sem ritka. S ehhez a különböző műszaki intézkedések mellett meg kell hallgatni a munkásokat is, mint a gépműhelyben tették Tárgyalni az emberekkel — A csiszoláshoz a gép­műhelyből jöttek át mindig az emberek. Ott két műszak­ban dolgoznak, itt csak egy­ben. Délután négy után a művezetőjük már nem na­gyon tudta ellenőrizni, hogy milyen terheléssel dolgoztak — magyarázzák. — A kézi műhely feladata lett a csi­szolás, egy emberrel keve­sebb kell ide is. Orosz Sándor az ajtók ösz- szeillesztésénél még megfog­ja a kézi gyalut. — Bár ne kéne — sóhajtja. — Ha olyan pontos lesz min­den alkatrész... — Leülünk az emberekkel tárgyalni, így lehet változtat­ni — mondja az üzemvezető. Az üzem- és munkaszerve­zést a vállalatnál a dolgozó emberrel együtt képzelik el. Nem csak bekalkulálják a munkást, hanem kikérik a véleményét, s hallgatnak ta­nácsára. Együtt könnyebb. Lányi Botoai Fiatalok a telepen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents