Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-25 / 172. szám
ms. jűiius ssj IKBLET-MAGYARORSZAO 9. öiäss Új szolgáltatóházat terveznek Nyíregyházán Lrtékeiték a kisiparosok munkáját A Nyíregyházi Városi Tanács V. B. termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya a KIOSZ városi szövetségével közösen néhány nappal ezelőtt tanácskozást tartott. A tanácskozáson a kisiparosok munkáját értékelték és is- mertették a kisiparosokra váró további feladatokat. Vaskó Sándor, a városi tanács osztályvezetője elmondta, hogy a kisiparosok létszáma az elmúlt évek során alig változott, de nőtt az autójavítók, valamint a rádió- és tv-szerelők száma. 1971-ben 589, 1972-ben 582, 1973. március 31-ig 564 kisiparos dolgozott a városban. Azóta — tehát az elmúlt 3—4 hónap- ban — harmincnégyen kaptak ipar jogosítványt a városban, köztük 4 lakatos, 3 férfiszabó, 2 műszerész, 1 gépkocsimosó állt a lakosság szolgálatába. A továbbiakban is elsősorban a javítást és szolgáltatást végző szak- munkások kapnak iparjogosítványt, mert főleg rájuk van szükség. A tanácskozáson elmondták, hogy a kisiparosok szolgáltatása az utóbbi hónapok- ban javult, de még mindig nem kielégítő, főleg a peremkerületekben és a külterületeken vannak fehér foltok. Probléma az is, hogy többen nem veszik figyelembe azt a rendeletet, amely szerint „a kisiparos elsődleges feladata a helyi lakosság szükségletének kielégítése”. Jelentős számú kisiparos elsősorban közületeknek dolgozik, mégpedig többet a megengedett negyedévi keretnél. A városi tanács a jövőben fokozottabban ellenőrzi az értékhatár-túllépéseket, indokolt esetben szabálysértési eliárást kezdeményez az említett kismarosok ellen. Több műhelyben kifogásolható a rend és a tisztaság, vagy nincs kifüggesztve a vállalási díj jegyzéke. A jövőben a tanács gyakrabban ellenőrzi a kisiparosok tevékenységét, megszigorítják az árellenőrzéseket is. A jövőre nézve kedvező, hogy egyre több szakmunkástanulót foglalkoztatnak a kisiparosok. Tavaly 28 vasipari, 28 építőipari, 15 faipari, 13 egészségügyi, 11 ruhaipari és 5 bőripari szakmunkástanuló dolgozott a kisiparosok mellett. 1975 végéig jelentősen javítani akarja az ipari szolgáltatást a városban a tanács és a KIOSZ. Ezért a gépjárműjavítók szá- mát a jelenlegi 19-ről 24-re, a lakáskarbantartók számát 84-ről 120-ra, a háztartási gépjavítók számát 27-ről 34- re, a ruhaipari és cipőjavítást végzők számát 172-ről 180-ra. az egyéb iparosokét (órás, kárpitos, stb.) pedig 148-ról 160-ra növelik. Javítja majd a szolgáltatást az is, hogy egyre több kisiparos (főleg autószerelő) kapcsolódik be a „Kisiparosok a la- kosság szolgálatában” mozgalomba, s a mozgalom résztvevői vasárnap és ünnepnap is nyitva tartanak. A tanácskozás végén több hasznos javaslat hangzott el a szolgáltatás javítására. Egyebek között többen is felvetették: a város központjában a megyei tanács, a városi tanács, a KIOSZ és a kisiparosok anyagi hozzájárulásával szolgáltatóházat kell építeni, amelyet a kisiparosok üzemeltetnek majd. A szakemberek szerint az elképzelés megvalósításához 1—2 éven belül meglesznek a feltételek. <n. 1.) Szerződés hatvanegy tsz-szel Negyvenmilliós fél évi forgalom A szabolcsi tsz-ek beszerző és értékesítő vállalkozása (SZATÉV) negyvenmilliós forgalmat bonyolított az év első felében. A tevékenység jelentősebb részeinek sorrendje: gépek, műtrágyák és növényvédő szerek beszerzése, mezőgazdasági termékek értékesítésének közvetítése. Műtrágyákból az első fél évben — megbízások alapján — kis kerekítéssel 121 ezer mázsát, növényvédő anyagokból 1 millió 30 ezer forint értékben szerzett be a vállalkozás. Ez évre hatvanegy termelőszövetkezeti gazdasággal kötött a vállalkozás termékértékesítési-szállítási szerződést. Beszerezte e szövetkezetek részére a szükséges vetőmagvakat. A mezőgazdasági termék- értékesítés zöme a második fél évre jut. Ennek jó megszervezése képezi jelenleg a vállalkozás fő feladatát. A koraiak közül 12 vagon szamócát helyezett el a megye termelő gazdaságai megbízásából a közös vállalkozás. Megkezdődött a zöldbab szállítása és hamarosan kezdődik — nagyobb tételekben — a paradicsomé. Mindkettőből elsődlegesen a konzervgyárak, illetve a belföldi piacok ellátása történik, és közben lebonyolítanak exportszállításokat is. A paprika kissé megkésett idén a megyében. Mintegy 280—300 vagon megbízott értékesítést tartanak előjegyzésben a vállalkozásnál. Közeleg a görögdinnye „tetőzése” is. ebből 180—200 vagonnal jeleztek exportra a termelőgazdaságok, a vállalkozás közvetítésével. Várhatóan e héten jelentősen fokozó dik a nyári alma forgalma. Évente 700 millió az idős emberek gondozására 480 öregek napközije működik az országban ül, A nyírcsy'-lzl dohányfermentáló gyárban megkezdték az idei hevesi dohány szárítását, feldolgozását. A nyírmadai Uj Élet Termelőszövetkezet szállítmánya az elsők között került átadásra. Képen: Vedres Ilona ügyes kézzel fűzi lécre a dohányt, aki pedig adogatja, Petrus Mária és Erdélyi Mária, (ílammel József felvétele) A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában figyelemre méltó fejlődést értünk el a szociális gondozás terén. Az ezzel kapcsolatos fontosabb intézkedésekről, statisztikai adatokról és a további tervekről nyilatkozott az MTI munkatársának dr. Völgyi Lajos, az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályának vezetője. A témával kapcsolatban több nagy jelentőségű kormányhatározat, jogszabály és azokhoz tartozó végrehajtási rendelkezés látott napvilágot az elmúlt két és fél esztendőben. Közülük is szeretném kiemelni az alkotmány módosításáról szóló, tavaly életbe lépett törvényt, amely a szociális gondoskodás fejlesztésének legfőbb jogszabályi rendelkezéseit tartalmazza. Az 58. paragrafus alapján az öregek anyagi ellátáshoz való joga — betegség és munkaképtelenség esetén — állampolgári joggá vált. Az ugyanlöli!» áru oíesóbbau Kedvezmények a cukorrépa, Huroonva. zöldség és zöldbab nagyüzemi termeléséhez A gazdaságos termelés egyik legfontosabb eszköze a mezőgazdaságban is a gépesítés. Hiába a jó termés, ha azt megdrágítja a kézi erővel történő betakarítás költsége. A fogyasztásra kerülő élelmiszer — cukor, konzerváru és nyersanyag — csak úgy kerülhet olcsón a fogyasztóhoz, ha főleg a betakarítás költségeit minimálisra csökkentik. Mindezt pedig gépekkel lehet elérni. Nem véletlen, hogy az illetékes minisztériumok és az érdekelt gyárak, felvásár, ló szervek már korábban megállapodtak a mezőgazdasági gépek árának 47 százalékos állami dotációjában. Nagyarányú árkedvezmény A cukorrépaprogram megvalósításában fontos szerepet játszó betakarító gépsornál például újabb nagyarányú árengedményt kap a beruházó termelőszövetkezet. A kiemelő, fejező és rakodógépből álló, több mint 470 ezer forint értékű gépláncot így végső soron alig több, mint 131 ezer forintért kapja meg a cukorrépa-termelő gazdaság. Az AGRO- KER nyíregyházi lerakatá- nál általában élnek is ezzel a lehetőséggel a megyebeli termelőszövetkezetek. Eddig már hét gazdaság jelentette be igényét, s négy — a kis- várdai Rákóczi, a nyíribro- nyi Uj Élet, a vasmegyeri Micsurin és a pócspetri Béke — már meg is kapták. A szezon kezdetéig rendelkezésére áll a gépsor a csa- holci Erdőhát, az olcsvaapá- ti Petőfi és a esengerúi falui Béke termelőszövetkezeteknek is. „Mindentudó“ gépsorok A már említett 47 százalékos állami dotáció mellett további negyvenszázalékos termelői árkedvezményt kapnak a termelőszövetkezetek a konzervipartól az ÉM—11 típusú, NDK-gyárt- mányú gyökérzöldség-be- takarító gépre is. A több, mint 304 és fél ezer fo; I t termelői ár helyett itt a gépért 113 940 forintot kell csak fizetni. A gép nemcsak kiemeli a gyökeret, hanem leszedi a szárát és a tiszta terméket a pótkocsiba rakja. A gép óránkénti teljesítménye körülbelül 200 négyszögöl termésének betakarítása. Ebből a gépből még csak a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet vásárolt két darabot. Ehhez hasonló kedvezmény illeti az FZB típusú, zöldbab-betakarító gépsort 1 is. A két kedvezmény réACÉLÖNTÖDE ÉPÜL GYŐRBEN. A gazdasági bizottság 1968-ban született döntése alapján kezdték építeni kiemelt beruházásként az ország legmodernebb új acél- öntödéjét Győrött. Az új létesítmény öt üzemből áll és 788 millió forintba került. Az elmúlt napokban megkezdték az ún. melegüzemi próbákat. Az új létesítménnyel együtt készülnek laboratóriumok, szociális létesítmények. Az új acélöntődé nagyrészt automatizált, nehéz fizikai munkához csupán feleannyi dolgozóra lesz szükség, mint a hagyományos öntödékben. Az NSZK-ból, NDK- ból és Lengyelországból származó berendezéseket jól kiegészítik a hazai gépek, amelyeknek egy részét ^ a Győri Magyar Vagon és Gépgyár készítette. (MTI fotó — iíadas János) vén a 480 000 forint értékű gép ára itt is lényegesen csökken. Egy-egy gépsort vásárolt eddig a demecseri Kossuth és a gergelyiugor- nyai Uj Élet Termelőszövetkezet. A mezőgazdasági gépeket illető kedvezmény mellett további 17 százalékos termelői engedménnyel adja át az AGROKER még a burgonyatermeléshez használt gépeket is. Ebbe a kategóriába tartozik az automata ültető és az E—068/3- as típusú burgonyakombájn. A7. ültető automatából két- két darabot vásárolt a pát- rohai Zöld Mező, a nyírgyu- laji Petőfi és a kántorjáno- si Vörös Csillag Termelő- szövetkezet. A burgonya- kombánjból a szabolcsbákai Búzakalász és a mezőkövesdi Kossuth Termelőszövetkezet vitt el egyet-egyet. Optimális terület- nagyság szükséges Az idén eladott, termelői árdotációban is részesült gépeket az AGROKER nyíregyházi lerakatától — a minden gépre érvényes állami kedvezményen felül — több mint egymillió forinttal kevesebbért kapták meg az említett termelőszövetkezetek. E jelentős kedvezmény ellenére is megfontolandó a vásárlás. Gazdaságosan ugyanis csak ott lehet üzemeltetni ezeket az idényjellegű gépeket, ahol megvan hozzá az optimális terület. A gyökérzöldség betakarító gépeknél például a konzervgyár is kötelezően írja elő az ötéves szerződést ötvenhektáros területre. A nyíregyházi Dózsa Termelő- szövetkezet például 206 hektár területen biztosítja a két gép gazdaságos üzemeltetését. Több gép termelői ára azért is magas, mert kis sorozatban készülnek. Éppen ezért is fontos lenne, hogy a termelőszövetkezetek — az optimális területnagyság biztosítása mellett — intenzívebben térnének át a gépi berendezések használatára. s már előre jeleznék ezt a szándékot. A cukorrépagépsor és a burgonyaültető- és -betakarító kombájnok esetében ugyan az igényt maradéktalanul ki tudja elégíteni a lerakat. Egyéb géneknél azonban már csak a következő szezonra tudnak a megrendeléseknek eleget tenni. Tóth Árpád csak múlt évi 2015-ös kormányhatározat különösen sokat segített abban, hogy előrelépjünk a munkaképtelen öregek helyzetének javításában, s lehetőséget adott arra, hogy meggyorsuljon a szociális gondozást biztosító intézményrendszer fejlesztése. Ez a kormányhatározat hangsúlyozza a társadalmi erők szervezettebb bevonásának szűk. ségességét a szociális ellátásba, ami jól kiegészítheti az állami erőfeszítéseket. Ugyancsak kiemeli a csa14d felelősségét az idős emberekről való gondoskodásban és szükség esetén az ezzel összefüggésben jo<?sza- bály-módosltást is kilátásba helyez. — 1971-ben kezdődött meg a végrehajtása annak a kormányrendeletnek, amely nyugdíjakhoz hasonlóan — a szociális juttatásokat is évente 2 százalékkal emefi. Egy másik kormányhatározat értelmében a vakok 500 forint személyi járadékban részesülnek, kereseti, jövedelmi viszonyuktól függetlenül. Ez a nemzetközi téren szinte egyedülálló szociális intézkedés 23 000 vak embert érint. Egyes egészség- ügyi feladatok alsóbb tanácsi hatáskörbe utalása — az általános decentralizációs folyamat részeként — igen nagy mértékben megnövelte a helyi községi tanácsok szerepét, felelősségét a szociális gondoskodás területén. A múlt évben került sor — a Munkaügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös rendelkezése nyomán — a csökkent munkaképességűek járadékának emelésére 500-ról 600 forintra. A rendszeres szociális ellátást élvezők száma az utóbbi két és fél évben 50 ezerrel, a szociális otthoni helyeké pedig csaknem ezerrel növekedett. Jelenleg az egészségügyi tárca költségvetéséből országosan körülbelül 180 ezren részesülnek rendszeres szociális jut- tatásban. A minisztérium évente mintegy 700 millió forintot fordít a magukra maradt idős emberek gondozására. Mind szélesebb méretek tt ölt a házi szociális gondozás. Ma már 437 hivatásos gondozót tartunk nyilván, akik mintegy 8000 idős embert látnak el azok otthonában. 5600 társadalmi gondozó is tevékenykedik. ők csaknem 10 000 Idős egyedülálló embertársukról gondoskodnak. Jelentősen bővült az öregek napközi otthonainak hálózata. Számuk a tervidőszak első felében 115-tel nőtt és elérte a 480- at. A napközikben 12 700-an tölthetik kulturált, kellemes körülmények között idejüket, pihenéssel, illetve szórakozással. Százharminc otthonban már napi kétszeri, 109-ben háromszori étkezést biztosítanak, 103-ban pedig bevezették a szervezett foglalkozást. Hatvanhárom napközi ünnepnapokon is nyitva tart. Hetvenkét intézményben gondoskodnak az öregek fürdetéséről, 120-ban a rendszeres orvosi ellátásról. — Ami a terveket illeti: szeptemberben — kísérletképpen — főiskolai képzés indul a szociális területen dolgozó vezetők részére. Ez lehetővé teszi, hogy magas színvonalon képzett, hozzáértő emberek foglalkozzanak idős társaikkal. Az érdekeltek négyéves levelező tagozaton tanulják meg az idősekkel kapcsolatos összes pszichológiai, biológiai ismereteket, a velük kapcsolatos bánásmódot, magatartást, a szociális ellátás jogszabályait a szervezési elveket. (MTI)
