Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-24 / 171. szám
lm Július II: *SLET-MAGYAR0RSBA<5 f. «Rfáf KENYÉRÜGYBEN SEREGBEN Bízzák a vásárlókra H „Jobb minőségű kenyér” címmel egy megjegyzés jelent meg lapunk július 4-i / számában. Az írás arról szólt, hogy Lónya, Mátyus és Ti- szakerecseny lakóinak nem megnyugtató a kenyérellátá- 6a, mert a Tiszakerecsenyi ÁFÉSZ messziről, a Mátészalkai Sütőipari Vállalattól szállítja a kenyeret, u gy a risk kor- a közelben lévő tisza- szalkai sütőüzem — amelyik jobb kenyeret süt — kapacitása nincs kihasználva. Az okokról szólva a glossza arról számol be, hogy a tisza- kerecsenyiek korábban a tiszaszalkai kenyeret kapták, de egy anyagi vita miatt a Tiszakerecsenyi ÁFÉSZ átpártolt a sütőipari vállalathoz. Azóta — a Tiszaszalkai ÁFÉSZ-nél történt személyi és egyéb változás miatt — ismét az eredeti áron kapnák a tászakerecsenviek a kenyeret, de a szövetkezet nem innen rendel. pedig a lakosság ezt jobban szeretné. A megjegyzésre elsőként a Tiszakerecsenyi ÁFÉSZ reagált. Grósz Ignác elnök írja: „A cikk mondanivalójával sem én, sem pedig igazgatóságunk nem ért egyet.” Az( is leírja, hogy a tavasszal megtartott részközgyűléseken /egyetlen esetben sem vetődött fel probléma a kenyér mennyiségével és minőségével kapcsolatban. A válasz mellé csatolta Joó Pál tiszakerecsenyi tanácselnök nyilatkozatát: „Ellenőrzéseink során megállapítottuk, hogy a kenyér és péksütemény minősége jó és megfelel a követelményeknek, a folyamatos ellátás biztosítva van.” Csatolta ezen kívül Nyeste Sándor lónyai tanácstitkár-helyettes levelét is: ..Bizonyítom, hogy a. községi közös tanács vb szakigazgatási szervéhez a kenyér minősége ellen kifogás, panaszbejelentés nem érkezett. Tanácsüléseken a tanácstagság részéről sem vetődött fel kenyérprobléma.” Es e két igazolás mellé csatolta a tiszaszalkai és a barabási ÁFÉSZ-elnökök levelezését is, mintegy bizonyítva, hogy a tiszaszalkai kenyérrel problémák vannak azokban a községekben, ahová a tiszaszalkai kenyeret szállítják, E két levelet az Újságíró ottjárta után írták... Mindezek mellett egy másik levelet is kaptunk a tiszakerecsenyi orvostól, aki azt írja: az ellátást mind kenyérből, »mind egyéb cikkekből — tekintetbe véve a falusi viszonylatokat — az ÁFÉSZ a legmesszebbmenőkig biztosítja. Sőt, azt is le- íria, hogy a körzetéhez tartozó Tiszaadonyban, Barabáson és Gelénesen is vásárolt kenyeret .— ezt a tiszaszalkai sütőüzem szállítja — és azt még nyersebbnek találta, mint a sütőipar által Tiszake- recsenyben árusított kenyeret. Leveleket persze nemcsak „egyik oldalról”, hanem a másik oldalról is kaptunk. Ebben a tiszaszalkai ÁFÉSZ- elnök küldte be azokat a kérelmeket, amelyeket a tiszakerecsenyi, mátyusi és lónvai emberek írtak, akik azt szeretnék, ha Tiszszalka szállítaná nekik a kenyeret. Nevekkel. aláírásokkal, amelyek hivatalosságát a helyi tanács- elnök-helvettes igazolta. Nos, hogy ezek a levelek mennyiben ónként és mennyiben felkérésre születtek, ezt szántén nem tudjuk eldönteni, éppen ezért az „ellentábor” leveleihez hasonlóan — ezeket sem tudjuk figyelembe venni. Ezek helyett ismét megkerestük az érdekelt községek tanácsi és szövetkezeti vezetőit, megnéztük mindkét kenyeret, beszéltünk mindkét „táborhoz” tartozó fogyasztókkal. Mit találtunk? Mindenekelőtt azt kellene leszögeznünk: mindkét kenyér minősége jó, sőt azt is írhatjuk, jobb, mint amit a szabvány előír, tehát bármelyik kenyeret eszik a beregi községek lakói, komoly kifogásuk nem lehet. Azt meg kell iegyeznünk azonban, mindkét helyen előfordulhat, hogy jobban, vagy kevésbé megsült kenyeret kapnak, de ezt egyikre sem Ighet általánosítani. Kinek van hát igaza? A tiszakerecsenyi szövetkezet vezetőinek, akik 1971-ben a szövetkezet érdekében a sütőiparhoz pártoltak és —mivel megfelelő partnerra találtak — továbbra is ott maradnak, vagy a Tiszaszalkai ÁFÉSZ vezetőinek, akik a beregi kenyérellátás javítására korábban létrehozott sütőüzemüket szeretnék jobban kihasználni? Azt kell mondanunk, hogy mindkettőnek. A tiszakerecsenyiek- nek azért, mert • korábban, amikor a szövetkezet eredményesebb működése miatt új partnert kerestek, a tagság érdekében tették. most pedig — ha elégedettek — ki kényszerítheti őket. hogy otthagyják azokat, akik korábban segítettek nekik, holott a mátészalkai sütőüzem alaposan meg volt terhelve. Ez a választási lehetőség együtt jár a gazdaságirányítás új rendjével, az önállóság fokozásával, a partnerválasztás- sal, mindaddig, amíg ez nem megy a közösség — jelen esetben a szövetkezeti tagság, a három község lakóinak — rovására. És a tiszaszalkaiaknak? Annak idején, amikor létrehozták a sütőüzemet, kapott a szövetkezet állami hozzájárulást, segített a MÉSZÖV a kölcsönös támogatási alapból azért, hogy javítsák a kenyérellátást. Ez 1971-ig sikerült is, de akkor a tiszaszalkai szövetkezet — anyagi gondjaira hivatkozva — több hasznot akart magának visz- szatartani, mint azt a kenyér esetében más sütőüzemek teszik. Az új vezetés természetesen erről nem tehet. az pedig érthető, hogy a közös erővel felénített üzemüket jobban, gazdaságosabban szeretnék kih aqvrtqlni. Mi l=het a me<*o'dás? Mindenekelőtt az, hogy a két szövetkezet vezetőinek le kellene ülni és tárgyalni erről a dologról, mert bármennyire hangsúlyozták, hosv ni ncs közöttük nézeteltérés, valahogy mé8'am a l»ginbb az összhan». És a másik: mindenekelőtt az eladó, tehát a tiszaszalkaiak feladata lenne a közeledés elindítása, esetleg kedvezőbb fe1,A‘°lek felajánlása, hiszen ők keresnek maguknak partnert. Végezetül: miután az önállnsá” lehetőséget ad arra is. hogv versenvezzen a két szövetkezet, ám nvissanai. egv pavilont a tiszaszalkaiak a tiszakerecsenvi szövetkezet területén és hí-»-»ák a vá'árlókr" a döntés jogát. Balogh József ÜTTÜRÖK A TISZA-PARTON. A rakamazl. Tisza-parton az idén is megnyílt a nyíregyházi járás úttörőtábora. Augusztus végéig még több, mint ezer úttörő pihenhet, szórakozhat a Tisza-parton. (MTI fotó — Balogh P. László felv. — KS) DÖNTŐ A SZAKVÉLEMÉNY á Építés, bontás, rekonstrukció Működnek a gépterem anyagvizsgáló gépsorai, az asztalokon henger alakú anyagminták sorakoznak és egyéb, ellenőrzésre váró betonkockák és parkettaköte- gek. Most kevesen dolgoznak a lalxjrat.óriumokban. az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet debreceni állomásának 20 tagú gárdája egy nagyobb, izgalmas vizsgálatra készül, csaknem mindenki a helyszínre igyekszik. így történik ez napnap után, a sorozatos benti méréseket egy-egy gyors helyszíni hívás szakítja meg. . .u . A teljes befejezésig Haranghy Sándor egy kis füzetet nyújt át. melyet az intézet idei 10. évís fennállására készítettek. így részletesen ..bemutatkozik” a budapesti központ és az öt vidéki — győri, pécsi, szegedi, miskolci és debreceni állomás. Az utóbbiak 3—4 megyében ellenőrzik az építési anyagok, szerkezetek és berendezések, az építési munkák minőségét. Részt vesznek a levegőtisztaság- védelemmel kapcsolatos munkában, felvilágosítást és szaKtanacsadást adnak. Mindezek célja az állami és a vállalati minőségvédelem. Jelentéseik, tapasztalataik pedig a további kutatások, a központi fejlesztés megvalósítását segítik. A debreceni minőségellenőrző állomáson az a gyakorlat alakult ki. hogy legalább háromévenként egv- egy megye építőipari tevékenységéről átfogó vizsgálatokat készítenek. — Szabolcs-Szatmárba” 1971-ben vizsgáltuk az építőipari termelést végző egységek minőségellenőrző munkáját, a szabványok megtartását. az akkor folyamatosan készült építmén”ek minőségét — mondta Haranghy Sándor. 129 egységet kérésiünk fel. mely 8.5 százalékánál részletesen ellenőriztünk mindent, a földmunkától a teljes befejezésig. A felmérések egy része a helyszínen történt — például az ultrahangos ron- csolásmentes betonszilárd- ság-vizsgálat, a többi a debreceni állomáson. Hiányzik a labor A hosszú számoszlopokból és értékelésekből álló jelentés több hiányosságra derített fénvt. Az épületek nagy része még ma is beton tartószerkezetekkel épül a könnyűszerkezetes mód helyett, és így döntő fontosságú az aikaK?ltl3ött -beton minősége. A felmérés azonban azt mutatta, hfigy az építéskivitelezés során az egyes munkanemeknél a szabványoktól jóval kevesebb vizsgálatot végeznek a vállalatok. A következmények azután nem maradnak el és betetőzik ezeket a lakosság által is jól ismert kiviteli hibák — a falfelület hullámos, a parketta nem elég száraz és ezért felválik és hézagos, a burkolólapok szállítás közben megsérülnek. így a beépített anyagok műszaki megbízhatatlansága, a szabványok helytelen alkalmazása egy sor hibát von maga után. Hogyan lehetne növelni az ellenőrzések szómát. megszüntetni a főbb hibaforrásokat? — Több helyen hiányoznak a munkahelyi laboratóriumok, felszerelések. Éppen ezért a mi feladatunk is. hogy segítsük létrehozásukat. Szabolcsban már beszámolhatunk eredményekről, hiszen a *SZÁÉV betongyárában korszerűen felsze relt laboratórium épült, ahol nemcsak saját, hanem a megye több vállalata részére is végeznek minőségvédelmi el. lenőrzéseket. Munkájukat j-endszeresen segítjük. A KEMÉV-nél ebben az Óy- ben röntgenlaboratóriumot szerettek fel, ígv a fontos vizsgálatokat helyben elvégezhetik. tfontsuk ? A műszaki követeimé nyék megtartásánál—nagy előrelépést jelenteit az épi- tésfelügyeletről szóló kormányrendelet, mely a hatósági előírások szigorú alkalmazását rendelte el. Ugyanakkor szoros együttműködés alakult ki az intézet és a tanácsok között. Közösen végzik a minőségvédelmi felügyeletet, a hiányosságokat együtt tárják fel és dolgozzák ki a megoldásokat. Ha szükséges, büntetnek is. Az intézet szakértői tevékenysége is fontos terület. A tervezőirodák gyakran fordulnak hozzájuk, de kikérik véleményüket egy-egy épület „sorsáról” is. Bont.suk, vagy még megmenthető? Sajnos, az utóbbi jellegű kérések többször későn érkeznek, amikor már a bontás marad az utolsó megoldás. A beépített anyagokból vett minták a vizsgálatok után „önmagukért beszélnek.” Több esetben előfordult már. hogj’ pár éves késések miatt műemlékiellegű épületeket is le kellett bontani, pedig megakadályozhat." volna az idő előtti elkopást. Balogh Júlia A Delta új száma Tó alatti olajtenger, 3 világ egyik leggazdagabb kőolajlelőhelye található Nyu- gat-Szibériában, ahonnan T980-ra évente 300 millió tonna olajat nyer a szovjet népgazdaság. A Szamotlor- tó felett és alatt folyó munkáról, az egész gigászi vállalkozásról, a Delta magazin kiküldött tudósítója részletesen, látványos képekkel számol be a lap új számában. Számítógépek „tenyésztése” címmel megírja a lap, hogy magyar kutatók sejtautomatát dolgoztak ki. A műholdgeodézia, a Fara- day-ketrec szerepét betöltő „kezeslábas” védőruha, a lézerfejlesztése újdonsága, a műanyagok újszerű V'zsgá- lómódszere, a Föld pusztuló állatvilága, s az épüleígyár- tás lövője szerepel többek között az új lapszám témái között. Ismertetik eddig ismeretlen eredetű súls-os betegségek nemrégen felismert okát, az immunfolyamatok „önpusztító védekezését”, továbbá egy érdekes új hajózási találmányt, a forgóhengeres kormánylapátot. Bemutatják a nerplói barlangfestményeket és néhány „kétértelmű fényképet”, amelyek különös optikai csalódással az agy önműködő fénytájoló képességéről tanúskodnak. Részletesen beszámol a lap az A—2 influenzavírus ellen több évnyi védelemre kidolgozott új védőoltásról is. Ezenkívül számos hír, információ, ötlet, találmány és újdonság, Delta-lexikon és száznál több — javarészt szines — fotó egészíti ki a Delta magazin tartalomban gazdag új számát. (KS) 55 ezren tanulhatnak a középiskolákban Országszerte befejeződött az idén végzett nyolcadik osztályosok középiskolai továbbtanulásának elbírálása. Ebben az esztendőben 131 069 diák végezte el sikerrel az általános iskolát. (Egy esztenr dővel korábban 137 912 volt a létszám.) A most végzettek közül 58 438-an jelentkeztek középiskolai továbbtanulásra: gimnáziumokba, szakközépiskolákba. A tanulók felvételéről a középiskolák igazgatói döntöttek. Végleges számadatok szerint ősszel 53 076 diák folytathatja tanulmányait a középiskolák nappali tagozatain. Az erről szóló értesi- sá3t megkapták, a beiratkozások befejeződtek. A közoktatáspolitikai célkitűzéseknek megfelelően változatlanul többen tanulhatnak szakközépiskolákban, mint gimnáziumokban. Az előbbi iskolatípusokban őszszel 28 177, az utóbbiban pedig 26 899 első osztályos diákot fogadnak. Exportra termel a nyíregyházi cipészszövetkezet A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet neve egyre inkább ismertté válik külföldön. Az üzem ugyanis kizárólag férficipőket gyárt exportra. Az idén 200 ezer pár eladását tervezték. A fél évi mérleg 96 ezer pár. Július első felében 25 ezer pár bőrtalpas félcipőt szállítottak a Szovjetunióba. Ebben az évben először gyártottak az amerikai piacra. A három színben, háromféle fazonban készült cipőket a napokban indították útnak. Most készítenek Hollandia részére háromezer, úgynevezett „playboy” félcipőt. Ez a férfimodell már a mai divatot követi. Az eddigi hegyes orrú cipőkkel ellentétben ez a típus nagyon széles. S hogy a férfiak se maradjanak le. a gumitalp 3 centiméter vastag. Szintén holland megrendelés 2 ezer pár mokasz- szin, aminek különleges tulajdonsága, hogy rendkívül hajlékony. Ennek a modellnek a gyártása a hónap végén kezdődik. 1973-ban először kapott a szövetkezet mongol megrendelést. 2 ezer pár (a legnagyobb méret 42-es) szállítása ebben a hónapban befejeződött. Most készül 10 ezer pár modern vonalú félcipő Lengyelországnak. Az idén szállít még a szövetkezet Csehszlovákiába és az NDK-ba. Tárgyalások folynak San Marino egyik cipőgyárával és Líbiával, de érdeklődik a szövetkezet termékei iránt az NSZK és Franciaország is. ÚIABB ÜZEM ÉPÜL Hatvanmillió — háziipari termékekből A megye háziipari szövetkezetében az alakuláskor, 1951-ben még alig volt néhány részleg. A húszegynéhány év alatt nagy fejlődésen és gyökeres profilválto- záson ment át az üzem. A népművészeti ágazat mellett fontos szerepe van a kötődének, amely az össztermelés csaknem felét adja. Van gyermekkonfekció és méretes ruházati szalon is. A népművészetet a beregi keresztszemest és a paszabi népművészeti szőttest készítő részleg képviseli, de van demizson- fonó is. A nemrégiben Haj- dú-Bihar megyében felfedezett furtai hímzés készítőinek is új részleget nyitottak. Az ilyen eljárással készülő modem vonalú blúzok háromnegyed része nyugat-európai export. A szövetkezet két évtizedes fennállása alatt nem fejlődött annyit, mint az utóbbi 5 évben. Az 1967 évi 19 millió 200 ezer forintos termelés az idén már 60 millióra emelkedik. De a puszta számoknál sokkal inkább meggyőzőbb, ha a változás okait soroljuk fel. 1971 fordulópont a szövetkezet életében. A Könnyűipari Minisztérium országos kötőipari rekonstrukciós pályázatot hirdetett. A részvétel feltétele, hogy az üzemek a IV. ötéves végétől minden évben folyamatosan 50 tonna kötöttáruval növeljék termelésüket. Ezt vállalva, a nyíregyházi szövetkezet több, mint 6 millió forint állami támogatást kapott, 2 millió forintot pedig a megyei iparfejlesztési alapból biztosítottak. A még hiányzó anyagiakat önerőből pótolták. Az első lépés egy új üzemcsarnok építése volt. A berendezést 1971-től folyamatosan a szükségletek szerint vásárolták meg. Ma már áll a kétszintes, 1600 négyzetméteres modern épület, amelynek műszaki átadása június 30-án megtörtént. Jelenleg még teljes a felfordulás a költözködés miatt. Az új részleget a legmodernebb automata és félautomata gépsorokkal szerelik fel. Augusztus 15-re tervezik a teljes „beüzemelést’*, ami az ipari tanulókkal együtt 200 asszony további foglalkoztatását jelenti. Az új részlegben helyet kapott a zuhanyozó, tágas öltöző, orvosi rendelő is. A modernizálás, a munkakörülmények javítása máris termelésnövekedés* eredményezett. A kötöde idei 26 millió forintos termelése a tervek szerint 1975-re 43 millióra emelkedik. Ezzel párhuzamosan természetesen javul Nyíregyháza, de az egész megye kötöttáru-ellátása is.
