Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-22 / 170. szám
' wr ijHi-r* Imgf-wxeysffeyRSgae — väsxrwäpt SfELLeKr.*?* ’ww. jwifoB a AZ BLENMRÚ. KOEDUKÁLT TÁBORBAN — Kovács, jobban tenné, ha az ásó nye lét simogatná! LEVEL. OTTHONRÓL Fcrter János rajzai !R TECHNIKA SS Tudomány B TECHNIKA ■ Tudomány “ TECHNIKA SS Tudomány Család — örökbe fogadott gyermekkel Manapság a „modem” eszméket valló emberek körében divatos nézet, hogy a család „intézményét” elavultnak, túlhaladottnak tekintik. Pedig a család szocialista társadalmunknak olyan alapegysége, amely két ember közös elhatározásán, érzelmeken alapuló, önkéntes vállalásán nyugszik. Ezért ez a legalkalmasabb közeg a gyermekek felnevelésére is. Az állami intézetekben igyekeznek minden szükségest megadni a. gyermekeknek, de a családban nyújtott szeretetet, meghitt légkört szinte lehetetlen pótolni. Ezért kívánatos, hogy minél több kis állami gondozott kerüljön családi körbe. Az örökbe fogadott gyermekek családi beilleszkedése azonban sokszor nem zökke nőmentes. Erről sok tapasztalata van dr. Popper Péter gyermekpszichológusnak, aki a kutatások eredményeit érdekes előadásban összegezte a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Társaságának egyik legutóbbi ülésén. Elmondotta: gyakran találkozhatunk azzal a problémával, hogy a köztudatban az örökbefogadás és az örökbefogadottság tényéhez ma még negatív értékítélet kapcsolódik. A vérségi kapcsolatokat előtérbe helyezik a választott kapcsolatokkal szemben. A szülők is, a gyermekek is úgy érzik, hogy a vérségi kötelék „igazibb”, mint a választott. A pszichológus tapasztalatai szerint azonban a nagy kontaktust teremtő erő voltaképpen nem annyira a vérségi kapcsolat, mint inkább annak tudata. Az emberek gyakran elfelejtik, hogy a választott kapcsolatok érzelmi intenzitása is leshet ugyanilyen mély, hiszen barátunkkal, vagy szerelmünkkel sem vérségi kötelék, hanem saját választásunk fűz össze. A gyakorlati tapasztalatok nyomán az örökbefogadók néhány alapvető típusba sorolhatók. Talán a legszerencsésebb eset, amikor idősebb szülők fogadnak örökbe gyermeket, mert a sajátjukat már felnevelték, „kiröpült a fészekből”, ők azonban to- vábbra is igénylik a szülői szerepet, azt, hogy gondoskodhassanak valakiről. Bonyolultabb a helyzet, ha a családban, meghalt a gyermek és a szülők a veszteséget szeretnék ellensúlyozni. Ilyenkor ugyanis — tudatosan, vagy tudattalanul — azt igénylik a gyerektől, hogy minden tekintetben lepjen a meghalt gyermek helyére, és teljes mértékben töltse be annak megszokott „szerepkörét”. Az esetek nagy részében azonban az örökbe fogadott gyermek karakterére nem illenek rá az elvárások kész formai. A szülők csalódnak, a gyermek biztonságérzete meginog. Gyakran fogadnak örökbe gyermeket ha- jadonok is, akik a magány elöl szeretnének menekülni. Éppen ezért sokszor túlzott várakozással fordulnak a gyerek felé és érzelmileg szeretnék kisajátítani. Ez különösen a serdülőkorban válik súlyos konfliktusok forrásává. Az örökbe fogadó családok többségében az elhatározás oka: az asszony meddősége. A meddő nők nagy része, a tapasztalatok szerint, nem tartja magát teljes értékű embernek. Ez érzelmi elbizonytalanodással jár, ami pedagógiai bizonytalanságokkal párosul. Ezeknek az asszonyoknak nagy része könyvből neveli a gyermeket és a naponta adódó apró esetekWfcn is tétován dönt. Mindez károsan hat a gyermek érzelmi biztonságára. Az örökbe fogadott gyermekek harmonikus családi beilleszkedésének egyik legfőbb akadálya a szülőknek az az alapvető — és emberileg érthető — törekvése, hogy a gyermek előtt eltitkolják az örökbefogadás tényét. Tapasztalataink szerint azonban ez tartósan nem lehetséges. Annak ellenére, hogy a szülők örökbefogadáskor rendkívül gondos intézkedéseket tesznek, gyakran más városba költöznek, stb., a legtöbb gyermek már a serdülőkor küszöbére érve tudja, vagy legalábbis sejti, hogy származása körül „valami nincs rendben”. Általában a szülők is tudják ezt, hiszen már három—négyéves gyermekekben is szinte kitörölhetetlen nyomokat hagy körülményeinek alapvető megváltozása. Ennek ellenére a szülők húzzák- halasztják a helyzet tisztázását, amíg vagy a véletlen leplezi le őket, vagy — ami még rosszabb, károsabb — kiélezett konfliktus során szólják el magukat. A gyerekek ilyenkor a legkülönfélébb módon reagálnak. Van, aki becsapottnak érzi magát, vagy éppen a korábbi harmonikus kapcsolat megtörésének érzi ax igazság kimondását. Persze akad olyan gyermek is, aki megérti, hogy az örökbe fogadó szülők szeretetből és tapintatból titkolták el az igazat A tényék tartós eltitkolása azonban nemcsak azért káros, mert az igazság valamilyen módon — előbb, vagy utóbb — úgyis kiderül, hanem azért is, mert alapvető hazugságra nem lehet stabil emberi kapcsolatokat felépíteni. Az őszintétlenség állandó szorongással, a lelepleződéstől való félelemmel telíti, és elbizonytalanítja a szülő és gyermek kapcsolatát. Különös súllyal jelentkezik mindez, ha ä gyermek fejlődése nem felel meg a szülők elképzeléseinek. Ilyenkor azonnal felmerülnek a kétségek: vajon milyen rossz tulajdonságokat örökölhetett a gyermek, s a szülő könnyen eljut az örökbefogadás megbánásáig. Lélektani szempontból azt az örökbefogadást tartjuk megfelelőnek, amelyet a szülők nyíltan vállalnak és a gyermekkel kezdettől közük a tényt. Ennek elterjedése érdekében szükséges a megfelelő lélektani és pedagógiai tájékoztatás. Helyes lenne bevezetni az örökbe fogadó szülők előzetes kötelező pszichológiai vizsgálatát: vajon alkalmasak-e a vállalt feladatra. Varga Zsuzsa Mit is rejt Szibéria? Mit tudunk Szibériáról? A lexikonok, kézikönyvek tanúsága szerint tízmillió négyzetkilométernyi hatalmas terület, amely az északi Jeges-tengertől a mongol pusztákig, az Uraitól a távol-keleti Tajgáig húzódik, s világviszonylatban egyre többet ígérő és népszerűbb területté válik. Szibériáról ma általában úgy beszélnek, mint a jövő kontinenséről, a természeti kincsek páratlanul gazdag lelőhelyéről, a nemzetközi energetika forrásáról. Mit is rejt hát tulajdonképpen a mai Szibéria? Több mint száz évvel ezelőtt egy régi orosz újság, a Szovremennaja Letopisz a következőket írta: „Ha az európai Oroszország gazdag országnak számít, akkor Szibéria még gazdagabb: ahová csak néz az ember, mindenütt arany, ezüst, ólom, réz, vas és kőszén található ... Sajnos mindez halott kincs, mert az emberi kéz, az értelmes munka és a tudomány még nem jutott el ennek a halott vidéknek a szívéig.”' Szibériát régóta a jégkorszak maradványterületének tartják. Az elmaradott cári Oroszország nem tudta kiaknázni ennék a vidéknek a gazdagságát. Csak a saovjeöi»- tal-om képes arra, hogy kidolgozza és végrehajtsa Szibéria tervszerű kiaknázásának nagyszabású programját Jelenleg Szibéria nyugati és keleti része, ahol a Szovjetunió lakosságának mindössze 10 százaléka ét, a kőszén egynegyedét, as elektromos energia egyharmadát, a fűrészáru egyharmadát, a kőolaj és földgáz jelentős mennyiségét, a vasérc és a színesfémek túlnyomó többségét adja az országnak. A szovjethatalom évei alatt Szibéria lakossága kétszeresére, ipari termelése viszont 200szorosára növekedett Szibéria kincseinek kiaknázása országos terv alapján folyik. Az állam óriási összegeket fordít Szibéria fejlesztésére. A Szovjetunió és a szocialista közösség országainak jövendő gazdasági élete elképzelhetetlen a szibériai energia kiaknázása nélkül. A tudósok prognózisai szerint a szocialista világrendszer energiaszükséglete 2000. ben meghaladja a világ jelenlegi energia- szükségletének kétszeresét. A szibériai kőolaj, gáz és szén, a szibériai folyók energiája biztosítja ennek a nagyarányú tervnek a megvalósítását. Köztudott, hogy a Szovjetunió a világ kőolajbázisának több mint 30 százalékával rendelkezik. E lelőhelyek túlnyomórészt Nyugat-Szibériában találhatók. A Business Week című amerikai folyóirat szerint a tyu- menyi kőolajmezők feltárása megrázta az egész világ kőolajiparát. Érthető, hiszen kizárólag egyetlen lelőhely — a szamotori — évi 100 millió tonna kőolajat biztosít. Szibéria földgázban is gazdag. A számítások szerint legalább 160 milliárd köbméter földgázzal rendelkezik. A lelőhelyek gyors ütemű feltárását a korszerű szovjet geológia tette lehetővé. Kelet-Szibériában körülbelül 700 milliárd tonna kőszéntartalék rejlik, vagyis jóval több, mint a világ valamennyi tőkésállamá- ban. A szénrétegek nem fekszenek túlságosán mélyen, így lehetséges a külszíni kitermelés. A szibériai szén fele annyiba kerül, mint a kuszbaszi, negyedannyiba, mint a karagandai és hetedannyiba, mint a donyed szén. Kelet-Szibéria vízenergia-tartaléka 664 milliárd kW/órában számolható. Itt találhatók a világ legnagyobb erdőterületei. A szibériai faanyag ezen a területen 38 milliárd köbméter. Ez a Szovjetunió egész fatartalékának több mint a fele. Szibériában van a Szovjetunió vadászterületének majdnem 50 százaléka, s az ország prémkészletének egyharmada. Alekszandr Borevicf KÉRÉSZI REJTVÉNY 1451 július 22-én Hunyadi lelkes vitézeivel visszaverte az egyik déli várunkat ostromló török sereget. E győzelemre a krónikák így emlékeznek: beküldendő a vízsz. 1., függ. 1., vízsz. 42. és 61. vízszintes: 14. Természettudós, a debreceni kollégium tanára (1718— 1786). 15. Valamely történés első szakaszára jellemző, azzal együtt járó. 16. Ez Is pénz, névelővel. 17. Vásárolnád. IS. DÁD. 19. Ezt a laput kötik a menesztett talpára. 21. Német névelő. 22. Vissza: jegyezd fel! 23. Becézett női név. 24. Ezzel terelik, serkentik az állatokat. 26. Gárdonyi-regény főhőse. 27. Alumíniumföld. 29. Lakoma. 31. GED. 32. Előd. 33. A Tiszába ömlő bal parti mellékfolyócska. 35. Buzog egynemű betűi. 37. Július 22-én. 38. önálló énekszám. 40. őseink. 45. Egymást előző betűk. 46. Elektromos töltésű atom. 47. Vissza: erős kártya. 48. Csont latinul. 49. Télen aratják. 54. Kis akkumulátor. 55. Nagyszerű. 58. Alvás közben jelentkező képsor. 60. Hangtalanul „telít”. 6l. A rejtvényben szereplő ostromlott város mai neve. 63. Fordított korszak! 64. Északi nép. 66. Kubikosszerszám. 68. Becézett kiscsirke. FÜGGŐLEGES: 2. Az orral kapcsolatos. 3. Keresztül nyújtom. 4. NVP. 5. Madár is, gép is. 6. Venezuelai városka. 7. Sír. 8. EEEE. 9. Lustálkodik. 10. Tízszer száz (+’). 11. Rúdon, egynemű betűi. 12. Szállodai lakó. 13. A túloldalon vagyok. 20. Van, németül. 21. Építészeti stílus. 25. Tengeri halfajta. 28. Műalkotás. 30. Naívát alakító színésznő. 33. izgalmas. 34. Bitka férfinév. 35. Kék németül. 36. Kis kecske. 38. Tiltó szó. 39. Róma közepe! 46. Tova. 41. Mo- libdén vegyjele. 42. Nem futok tovább. 43. Közterület. 44. BBO. 50. Színművésznőnk (Annamária) . 51. A magasba. 52. Jöjj. 53. Formai. 55. Éktelenül ósdi! 56. Megad egynemű betűi. 57. Borsod megyei község, kis fürdőhely. 59. Időjelző készülékek. 61. BÉY. 62. DSI. 65. Virág végek! 67. Állami Biztosító. A megfejtéseket Július 30-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK ELI Július 6-i rejtvénypályázatunk megfejtése: A természet minden, a legfőbb szépség, a legmélyebb igazság, as istenség maga. Nyertesek? Erdélyi Gyulai Garai Istvánná, Jánkfalvi Lajos, Periinger Imréné, dr. Regős Sándomé nyíregyházi, Tóth Gyuláné csengeri, Kurucr Erzsébet nyírbátori, id. Kocsár Lajos nyírbogát!, Porkoláb Sarolta szamostatárfalvi, és Job Károly vásárosnaményi kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük.
