Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-22 / 170. szám

<■ J87S. jflfifus fi. ftBT.ff - tat a nr \ nnvéfX 9 * ''Mal •• Nyírségi Q»z Nyitány gyümölcskarnevállal Üdülés, szabadság, pihenés Kié lesz a beutaló? « » Tapasztalatok a SZAEV-nél és a konzervgyárban Az idén ismét sor kerül megyénkben a Nyírségi ősz immár hagyományos rendez­vénysorozatára. Évek óta rangos eseményei voltak e programnak, de a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga júniusi ülésén felülvizs­gálta az eddigi rendezvé­nyeket és úgy határozott, hogy ezentúl, s már a so­ron következőt is, még ösz- ■zehangoltabbá, szervezet­tebbé, tehát gazdagabbá, színesebbé kell tenni, a programot úgy kell összeál­lítani, hogy a Nyírségi Ősz rendezvényei megyénk va­lamennyi adottságát kife­jezzék, illetve tükrözzék. Ennek érdekében intéző bi­zottságot hoztak létre, amelynek feladata a szep­tember 15-től október 15-ig tartó rendezvénysorozat programjának kidolgozása. A bizottság elnöke, dr. P. Szabó Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese, tagjai pedig megyénk társadalmi, gazdasági szerveinek veze­tői. A rendezvények szervezé­sében részt vevő Intézmé­nyek sorában tudjuk a Ma­gyar Tudományos Akadémia agrárszakosztályát, vala­mint társadalomtudományi osztályát, a Hazafias Nép­front megyei bizottságát, a megyei tanács művelődés- ügyi, egészségügyi és keres­kedelmi osztályát, illetve az irányításúk alá tartozó in­tézményeket, vállalatokat, a tsz-szövetségeket, az ÁFÉSZ-eket és természete­sen a NYIRTOURIST Ide- forgalmi Hivatalt, s az az­zal együttműködő szerveket. Az idei Nyírségi Ősz egy­hónapos időszakának ese­ményeiről nehéz lenne tel­jességre törekvő tájékozta­tást adni, de „előzetesként” szóljunk néhányról: Szeptember 15-én délelőtt Nyíregyházán, a Kossuth té­ren nyitják meg ünnepélye­Az utóbb! hónapokban el­szaporodtak az útátjárókon a közlekedési balesetek. Ezért a KPM illetékesei elrendel­ték, hogy meg kell vizsgálni — megyénk területén is — az útátjárókat. A többi köz­lekedéssel kapcsolatos intéz­mény is kapott hasohló uta­sítást, így a megyei tanács a debreceni vasútigazgatóság- gal közösen vette vizsgálat elá azokat a vasúti—közleke­dési kereszteződéseket, ame­lyek tanácsi kezelésben, vasv msgánkezelésben (tsz, álla­mi gazdaság, erdőgazdaság, stb. kezelésében) vannak. A szakemberek megyénk területén 570 útátjárót vizs­gáltak meg, a megvizsgált útátjárók 80 százaléka saját kezelésben, 20 százaléka pe­dig tanácsi kezelésben van A vizsgálatra — és az intéz­kedésekre — bizony nagv< szükség volt. meri a statisz­tika szomorú. Csak 51 útátjá­ró van sorompóval fedezve, de ennél is szomorúbb, bogv csak mo útátjárónál van '-ion a KRESZ által előírt látótá­volság. tehát 200 útátjáró igen bal eset vesz él vés. ezeken a hetiteken különös körülte- kmtkscei kelt közlekedni. A heiv-retot súlvrtsbft.ja az. bogv a apó útátjáró 40 százaléká­nál Oltandó jellegi) az aka- dálv. mivel ezeken a heve­ken őníiietek. dombok, vagv bevágások akadálvozváv az élőim kllátáe-t A tel-'hi h pl ven eltávolíttató „Vodólnok trón­nak. például beknek ták. föld knnaen1- A c+otícntivát ront­ja a Raktolónántbáza—Kje.. várda közötti vasútvonal ahol 20 bebren keresztezi a Vasutat a tneánoj vnrí\7 q TUn . gáetins-rnálothau l^vö Út. A- Útátjárók pm a vonalon se­hol «rom Srttelnok meg a KRlfSJ'Z előíráséinak. TTevan­a h ehrtet a Attrfooevh á za __ Rolsa kö-rött 1 kísvecútou js pv várrá! g megcaílntetilr o Rak t„1 ánán th ázó _V 1st rá rd a kő Tn+fi -p/5Vt £-\r mt'^ira n V*-ctrnis;i'+ jc V»r-ff« Javul majd a helyzet. sen a Nyírségi Őszt. Az ün­nepi beszéd után gyümölcs­bemutató karnevált tarta­nak. A karneváli felvonulá­son ott lesznek megyénk mezőgazdasági üzemei; az állami és közös gazdasá­gok. a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola, a Ker­tészeti Kutató Intézet újfe­hértói kutatóállomása, a nyíregyházi élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok, a MÉK, valamint a Szálloda- és Vendéglátó Vállalat. Dél­után a Krúdy moziban vi­rágkiállítás nyílik. Szeptember 17-én, ugyan­csak Nyíregyházán kerül sor a műszaki hónap meg­nyitójára. S ezen a napon nyitják meg a megyei mú­zeum új Benczúr téri épü­letében a Nyírségi ősz kép­zőművészeti tárlatát. Kétna­pos, országos tanácskozást tartanak a vendéglátóipar vezetői a tanárképző főis­kolán, amely szeptember 18- án kezdődik. Két nappal később, 20-án a Magyar Tu­dományos Akadémia társa­dalomtudományi osztálya tart kuruc kori tudományos ülésszakot Vaján. „Hazai műemlékeink idegenforgal­mi hasznosítása” címmel or­szágos idegenforgalmi ta­nácskozásra kerül sor szep­tember 20—21-én a nyír­egyházi Hotel Szabolcsban. Október 4—7 között ren­dezik meg az MHSZ nyír­egyházi repülőterén a nem­zetközi repülőmodellező-ver­senyt. Október 13-án és 14- én halad keresztül me­gyénkén a Nemzetközi Új­ságíró Szövetség szervezé­sében megrendezésre kerü­lő INTERPRESS—Tokaj autósrallye. Az egy hónapig tartó ese­ménysorozat minden napján lesz látnivalójuk az érdek­lődőknek. A szakemberek megállapí­tása szerint a legtöbb útátjá­rón kifogásolható az útbur­kolat, s ez nemcsak a patás állatok közlekedését veszé­lyezteti, veszélyt jelent a gépjárművezetőknek is. Sok helyen hiányzik az útátjáró jelzése és hiányzik több más KRESZ-tábla is. A szabályok értelmében az útburkolatot a vágány közepétől 8—8 méter hosszúságban a MÄV-na.k kell rendben tartania. A KRESE-táblákat az utak használóinak keli biztosítani. Csak néhánv kirívó esetet említünk a 390 közül. Vá'á- rosnaménvban az egyik útát­járót lakóházak takarják el, itt az előírt kilátás csair a háza’z szaná’ása után lesz el­fogadható. Kái1ósemi°n hatá­rában egy útátjárónál szin­Erős vérzéssel szállították be a nyírbátori szülőotthon­ba június 9-én Szedlár Anna Nyírbátor. Mártírok útja 73. sz. alatti lakost. Az orvos megvizsgálta és azt állapítot­ta meg, hogy a lány gyerme­ket szült. Amikor azonban kérdőre vonta a lányt, ő le­tagadta, sőt azt is mondta, hogy még terhes sem volt. Az orvos természetesen ezt nem hitte el és beszállíttatta Nyír­egyházéra, a megyei kórház­ba egy alapos vizsgálatra. Az eredmény: Szedlár Anna szü­lés utáni állapotban van. De hol a gyerek? Az orvosok azonnal értesí­tették a rendőrséget, a rend­őrök pedig elmentek a lány lakására. Alaposan körül­néztek. de a lakásban semmi jel nem mutatott arra. hogy itt órákkal ezelőtt szülés tör­Az ember minden évben számolgatja, várja a sza­badságot, amikor kikapcso­lódhat, intézheti saját, dol­gát, s egy kis időre a ma­ga ura lehet. De hol va­gyunk még attól, hogy a szabadság mindenkinek a pihenést jelentse? Legtöb­ben a szabadnapokon töb­bet dolgoznak, mint más­kor. Elterjedt az a nézet is, hogy üdülni csak júliusban és augusztusban lehet. Ha máskor van lehetőség — az már nem is üdülés. Pedig a szellemi, testi felfrissülés más hónapokban ugyanolyan jó. Csak legyen. Mert elen­gedhetetlen feltétele a mun­kának. Ahogy az egyik konzervgyári munkás mond­ta: ,,Mintha egy évig nem dolgoznék, olyan jól esett.” Nem élnek a lehetőséggel? A mi munkásságunkra erő. sen jellemző a kétlakiság. így szabadsága az otthoni munkák elvégzésére sem elég, s a család is igényli azt a néhány napot. Aki mégis a pihenés mellett dönt — olcsó, kényelmes le­hetőséget keres. (Bár ez a kettő nem mindig jár együtt.) Az egyik ilyen le­hetőség a vállalati üdülte­tés. A beutalók odaítélésé­ről a szakszervezeti bizott­ságok döntenek. Nagy gond­dal, felelősséggel járó mun­ka ez. A belföldi- beutalók ára — egy személyre — nem haladja meg az 500 forintot. De a legtöbb '252 forintos. Nagy részüket fi­zikai dolgozóknak szánlak, ők mégis alig élnek vele. Hogy miért nem üdül a munkás? — erre kerestünk választ a SZÁÉV és a kon­zervgyár üdülési felelőseivel, munkásaival. tén állandó jellegű akadály van, s itt se sorompó, se KRESZ-tábla nem fedezi a közlekedést. Ujfehértónál hatalmas földbevágás aka­dályozza a kilátást, itt so- romoót, vagy stoptáblát kell felállítani, hogy biztonságo­sabb legven a közlekedés. Vannak könnyen eltávolítha­tó akadályok is. Például Ke- mecse határában egy lombos fa akadályozza a kilátást. A felmérésben részt vevő közlekedési szakemberek ta­pasztalataikat rögzítették arról jegyzőkönyvet készítet­tek, s intézkedés végett fel­terjesztették felettes hatósá­gukhoz. így hamarosan in­tézkedések várhatók a biz­tonságosabb közlekedés érde­kében. tént volna. Nem sokáig kel­lett azonban tovább kutatni, mert a WC-ben nyomokat, majd a hátsó udvarban egy friss földhányást találtak. Mintegy 20—25 centis földré­teg alatt megtalálták egy jól kifejlett lánygyermek tete­mét. Szedlár Anna ezek után már nem tudta letagadni a szülést és elmondta, hogyan történt. Aznap kora hajnal­ban szülési fájdalmakat ér­zett, s néhány órával később — amikor már édesanyja is elment dolgozni s csak a ki­sebbik féltestvére volt ott­hon — megszült. A gyermeket semmiképp nem akarta elő­hozni. kikiabált a gyereknek, hogy hozzon egy ollót. Ezzel vágta el a köldökzsinórt. Ek­korra két idősebb testvére is hazaérkezett, és szólt nekik, A SZÁÉV-nél az elmúlt évben 210 beutalóval 472 felnőtt üdült. Az idén egy jó kezdeményezés eredmé­nyeképpen — 77 családos beutalóval bővült ez a szám. A COOPTOURIST segítsé­gével hét szobát bérelt Ba­latonalmádiban a vállalat, ötvenhétezer forintjába ke­rült, a dolgozó így 10 nap­ra utazással együtt 250 fo­rintot fizet. Igaz, hogy a nyereségrészesedés terhére megy, mégis megéri. Mert ide családdal is mehet a dolgozó. — A többi beuta­lóval ez egyáltalán nem természetes. A legtöbb szó­lójegy. A több gyermekes munkás így nehezen tudja megoldani az üdülést. Bo­dor Lászlónak, a SZÁÉV üdülési felelősének így sincs könnyű dolga: — Azt szeretnénk, ha mi­nél több munkás venr I igénybe a beutalókat. De az építőiparban ez elég nehéz. A gond a kétlakiságból adó­dik. Volt már olyan, hogy jutalomüdülésre akartuk küldeni nyolc legjobb bri­gádvezetőnket. Nekik csak a zsebpénzt kellett volna „áll­ni”. Nem mentek el. Az volt a feltételük, hogy ad­janak pótszabadságot. Erre a kollektív szerződés nem ad lehetőséget. Ezt ők is tudják. Kevés a családos beutaló A Nyíregyházi Konzerv­gyár 2130 szakszervezeti tagjának többsége nő. A család, az otthoni munka tőlük még több időt köve­tel. Problémát jelenthet az is, hogy minden évben ta­vasszal körülbelül ötnapos kötelező szabadságra küldi dolgozóit a gyár. A külön­böző karbantartási mun­kák miatt leállnak a gé­pek. így gyakorlatilag két­hetes beutalót csak kevesen vehetnének igénybe, mert nem futja rá a szabadság. — Ez lenne a legkeve­sebb! — sóhajt fel Szatke Sándorné üdülési felelős. A szabadszombatok terhére, vagy pótszabadsággal el tud­juk intézni, ha valaki men­ni akar. A legnagyobb baj az, hogy szinte egyáltalán nincs családos beutalónk. Az asszonyok nehezebben hagyják ott a családot. Egyik munkásnőnket például 15 napos bulgáriai üdülésre akartuk küldeni. Elintéztük a pótszabadságot, neki csak ezer forintot kellett befizet­ni. És mégis alig tudtuk hogy rosszul érzi magát, menjenek orvosért. Ez alatt az idő alatt sem maradt tétlenül, mikor test­vérei elmentek hazulról, egy kapával gödröt ásott, bele­tette a gyermeket, majd amikor visszakaparta a föl­det, a lábával megtaposta a friss földhányást, hogy egyen­letes maradjon az udvarnak az a része. Ezeket a tényeket Szedlár Anna elmondta mind a rend­őrségi, mind az ügyészségi vallomásában. de azt is elmondta, hogy a gyermek halva szüle­tett és ő ezért temette el. Hogy ez valóban igaz volt-e vagy sem, erre az orvosszak­értőknek kellett megadni a választ. A pici gyerek holt­testét felboncolták és meg­állapították, hogy a gyereket meggyőzni, hogy elmenjen. Meg is sajnáltuk egy ki­csit, amikor azt mondta, hogy ő még Budapesten sem járt egyedül, hát akkor ü’ hogy merjen elindulni? Vé­gül csak sikerült. E hónap végén utazik Bulgáriába. A dolgozók a SZOT és az ÉDOSZ hajdúszoboszlói üdü­lőjén kívül a gyár miskolc­tapolcai üdülőjében is pi­henhetnek. A faházakbán rádió, televízió, hűtőszek­rény teszi kellemesebbé a szabadságot. Tardi Erzsébet, a kon­zervgyár munkásnője má­sodszor üdült az idén: — Balatonföldváron vol­tam két hétig. Bejártuk a Balaton legszebb tájait. Ne­kem legjobban Tihany tet­szett. Teljes volt a kikap­csolódás. Hogy a többiek miért nem mennek üdülni? Én is sokszor kérdezem. Né­ha fellángolnak: „Jövőre én is elmegyek” — aztán, ami­kor odakerül a sor, mindig lemondanak róla. Pedig annyira szeretik hallgatni az élménybeszámolót is. Miskolci Józsefné Hajdú­szoboszlón üdült. 46 éves. Most volt először: — Eddig valahogy min­dig közbejött valami. Most már nem kell gyerekkel tö­rődni, jobban megengedheti magának az ember. Nagyon szép volt. Jó visszagondolni rá. Csak egy kicsit hiány­zott a gyár. Jövőre is el­mennék. Változtatni a szemléleten A két vállalat 5562 em­berének — 448 beutaló. Nem sok. De még ezt sem mindig azok használják ki elsősorban, akikre rgférne a kikapcsolódás, a pihenés. Hogy végül is ők miért nem üdülnek, arra a leírtakon kívül még sok válasz van. Szemlélet kérdése is egy kicsit. A szabolcsi munkás­ember évtizedek, évszáza­dok óta kemény munkához szokott. Az urak dolgának tartotta az üdülést. A szem­lélet nem sokat változott. Igaz, hogy egy 252 forintos beutaló mellé még kell fo­rint. Mert ha elmegy, ak­kor mór ő sem akar elma­radni a többiektől. Az asz- szony, a gyerek is leül egy szórakozóhelyre, a férfi is megiszik egy pohár sört a többiekkel. Ha itthon marad — dolgozik. Azzal még pénz is jön a házhoz. \ De egy évben egyszer — rájuk férne a pihenés. Hogy nagyobb kedvvel, friss erő­vel kezdjék ismét a mun­kát. K. A. az anyja élve temette el, a halálát fulladás okozta. Ta­láltak külsérel mi nyomokat is, amelyek akkor keletkez­tek a gyermek testén, amikor az anyja a földet megtaposta. Miért tette, miért ölte meg gyermekét? Erre nincs vá­lasz. hiszen továbbra is ah­hoz ragaszkodott, hogy hal­va született. Csakhogy ellent­mond ennek az a tény, hogy még anyja előtt is eltitkolta terhességét, de eltitkolta a gyerek apjával 1970 óta fenn­tartott kapcsolatát is. És ha nem akarta megtartani gyer­mekét, miért nem fordult időben orvoshoz? Erre az volt a válasz: mert csak ak­kor vette észre, hogy terhes, amikor már nem lehetett volna a terhességet megsza­kítani. A Szabolcs-Szatmár me­gyei főügyészség Szedlár An­nát emberöléssel vádolja. A gyermekgyilkos anya ügyét a megyei bíróság augusztus­ban tárgyalja. (balogh) /egyzet Egy kiállítás margójára Szikrázó téli napba hunyo­rognak a gyerekek. Egy fia­tal nő kukucskál egy szikla­hasadékon át. Falusi kútnál isznak szomjas vándorok.] Mindmégannyi kép egy-egy kalandos emlék, ellesett pilla­natok a legnemesebb pihe­nésből : az országnézésből. Keresve sem lehetne jobb1 propagandát találni a termé­szetbarát-mozgalomnak. mint azt a szerénységében is ün­nepélyes kiállítást, amivel a Szabolcs-Szatmár megyei Természetbarát Szövetség mutatja meg „sportága” örö­meit a nyíregyházi Krúdy mozi előcsarnokában néhány I napja a moziba járók ezrei­nek. A megyei szövetségek közül1 a szabolcsi — a legfiatalabb — volt az egyetlen, amely ; fotókiállítást hirdetett a szer­vezett természetjárás száz­éves évfordulója alkalmából. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az első díját a miskolci Doma István , nyerte meg. És a zsűri pár- i tatlanságára is jó bizonyíték, hogy nem röstellte a máso­dik díjat az első díjas felesé­gének odaítélni. Hiába, a legjobb képek a „Jó reggelt, napsugár” és a „Tél” címűek voltak. A NYIRTOURIST különdíjasa, Somogyi László is jól bizonyította be göcsör- tos tiszalöki vízparti fűztör­zseivel, mennyi szépsége van a nyírségi tájnak is, amit ér­demes közelről megtekinteni. És a többiek, a hevesi­ek, fővárosiak részvétele or­szágos pályázattá bővítette a szövetség szerény kezdemé­nyezését, melynek fotói bizo­nyára ott lesznek majd a mozgalom ősszel megrende­zendő százéves ünnepségein is. Mióta ilyen nagy nyilvá­nosságot kapott megyénkben ez a különös sportág, mely­nek van „Nyíregyházi Alpin Klubja”, de indít nemzetkö- ■ zi vízi túrát is e hó utolsó va­sárnapján a csengeri Tisza- hídtól, egyre többen kérde­zik, miért a kettős elnevezés? Miért hívják a szövetséget természetbarátnak, amikor a sportág egyes tagjait leg­gyakrabban természetjáró­nak nevezik. Mi hát a he­lyes kifejezés? Vagy mind a kettő? Természetesen mind a ket­tő. De a kettő közül a termé­szetbarát az ünnepélyesebb. Mióta ama bizonyos bécsi néptanító a „Naturfreund”- ok, természetbarátok mozgal­mát létrehívta, a természet- járás, a turizmus, legalábbis hazánkban, szorosan összefo­nódott a munkásmozgalom­mal. A kommunisták fiatal harcosainak éppen' olyan jó, * megbízható pihenőhe­lyük volt a gödi vi- zitelep, mint a Vörös­kő szikla. Ságvári Endre sze­mináriumait, József Attila verseit nem azért mondta csak a pilisi erdők rej tekén, mert itt könnyebben el lehe­tett rejteni a munkás értel­mének nyitogatását a csen­dőrszemek elől, hanem azért is, mert meggyőződésük volt, hogy a földön ülve, az el nem rontott erdő közepén könnyebb megmagyarázni, hogy a világ tulajdonképpen milyen, illetve milyennek kellene lennie. A természet­nek hamarabb válik értőjévé, aki előzőleg összebarátkozik vele. Ilyen felfogásban ter­mészetbarátok voltak azok a tatai bányászok is, akik a híres szilfa alatt találkoz­tak, és azok a nyíregyháziak is, akik az erdei halmok csendjén. Amikor örülünk megyénk fiatal természetbarát-szövet­sége sikereinek és annak, hogy annyi fiatalt nevel a természet szeretetére — a mozgalom . résztvevőinek a száma sokszorosa a tagok számának — jó emlékeztetni erre is mindazokat, akiket hivatásuk, vagy fogadalmuk a fiatalok nevelésére kötelez. Korszerűtlen útátjárók Megölte újszülött gyermekét Bíróság elé kerül a gyilkos anya

Next

/
Thumbnails
Contents