Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-20 / 168. szám

XXX. ÉVFOLYAM. 168. SZÁM ÄRA. 80 FILLÉR 1973. JŰLIUS 20, PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL: Meleg találkozások (3. oldal) Elnök a kertben (3. oldal). Az ezredik lakás (5. oldal) Az értekezlet elmarad (5. oldal) Vietnami vendégek Székesfehérvárolt Megkezdődtek a magyar-francia hivatalos tárgyalások Kádár János és Losonczi Pál fogadta Pierre Messmert Pierre Messmer, a Francia Köztársaság miniszterelnöke csütörtökön reggel a Hősök terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelent volt Péter János külügyminiszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Mód Péter, ha­zánk párizsi nagykövete, dr. Lantódi József vezérőrnagy, vezérkari főnökhelyettes, va­lamint a Külügyminisztéri­um több vezető beosztású munkatársa. Ott voltak a ko­szorúzásnál a francia kor­mányfő kíséretének tagjai és Gérard Amanrich budapesti francia nagykövet. Csütörtökön délelőtt az Or­szágház delegációs termében megkezdődtek a magyar— francia hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló küldöttsé­get Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke vezette. A de­legáció tagjai voltak Péter János külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-he­lyettes, dr. Szalai Béla külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, Mód Péter párizsi ma­gvar nagykövet. Fodor Zol­tán, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Lőrincz Nagy János, a Külügyminisz­térium saitóosztálvának ve­zetőié, Tömpe Istvánná, a Külügyminisztérium titkár­ságának vezetője, Lőrincz Tamás, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének alelnöke. Tóth Ferenc, a Külkereske­delmi Minisztérium főosz- tályvezető-helvettese. Susán Vendel, a Külügyminisztéri­um főelőadója. A francia tárgyaló delegá­ciót Pierre Messmer, a Fran­cia Köztársaság miniszterel­nöke vezette. A delegáció tagjai voltak: Michel Jobert külügyminiszter, Martial de la Fourniere, Christian d’ Aumale, Claude Arnaud, Raoul Delaye — meghatal­mazott miniszterek, Gérard Amanrich, a Francia Köz­társaság budapesti nagyköve­te, Hubert Forquenot de la Fortelle, a külügyminiszter kabinetjének tanácsosa, Ser­ge Normanod, a gazdasági és pénzügyminisztérium gazda­sági aligazgatója, Claude Epervrier a külügyminiszté­rium kulturális, tudományos és technikai kapcsolatok fő- igazgatóságának aligazgatója, Yvon Omnes, a külügymi­nisztérium kelet-európai fő­osztályának aligazgatója, M. Sauliere, a miniszterelnök ka- binetjénak tanácsosa, Dubois asszony, a külügyminisztéri­um kelet-európai aligazgató- ságának munkatársa. A déli órákban véget ért, szívélyes légkörben lezajlott több, mint 2 órás eszmecsere során a tárgyaló felek érin­tették az időszerű nemzetkö­zi kérdéseket és a két ország közötti kapcsolatok tovább­fejlesztésének kérdéseit. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délben a Központi Bizottság székházá­ban fogadta Pierre Messmert. a Francia Köztársaság mi­niszterelnökét. A szívélyes légkörben lezajlott találkozón magyar részről jelen volt Péter János külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter­helyettes. Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete. Francia részről Michel Jo­bert külügyminiszter, továb­bá Martial de la Foumiere, Claude Arnaud, Christian d’ Aumale meghatalmazott mi­niszterek, valamint Gérard Amanrich, a Francia Köztár­saság budapesti nagykövete vett részt a találkozón. Pierre Messmer, a Francia Köztársaság miniszterelnöke csütörtökön a budapesti francia nagykövet reziden­ciáján ebédet adott Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke tiszteletére. Az ebéden részt vettek a francia kor­mányfő kíséretének tagjai is. A szívélyes légkörű ebé­den magyar részről jelen vol­tak: Bondor József, Péter Já­nos, dr. Szekér Gyula, a kor­mány tagjai, Szépvölgyi Zol­tán, a fővárosi tanács elnöke és más közéleti vezető sze­mélyiségek, továbbá a tár­gyaláson részt vett magyar delegáció tagjai. Gérard Amanrich nagykö­vettel az élen részt vett az ebéden a Francia Köztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének több diplomatája. Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportja csütör­tökön Nyíregyházán a Bes­senyei György Tanárképző Főiskolán tartott ülést. Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese az ok­tatási törvény végrehajtásá­nak megyei tapasztalatairól és feladatairól tájékoztatta a képviselőket és ismertette az 1973/74-es tanév előkészü­leteit. A téma időszerű, a párt Központi Bizottságának az állami oktatásról szóló hatá­rozata egyéves, az eltelt idő­szakban a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács fel­mérte és elemezte a közokta­tás megyei tapasztalatait és meghatározta a fejlesztés XV. ötéves tervben, egy középtá­vú tervben és egy hosszabb távú — 1985-ig szóló — terv­ben megvalósítható felada­tait. Ezek érvényesítése egy­ben az oktatás egészét érinti: az óvodai oktatás-neveléstől kezdve a közép- és felsőfokú, valamint felnőttoktatásig. Amikor az oktatásról be­szélünk, ez megyénkben mintegy 180 ezer fiatalt érint, s nemcsak az iskolát, hanem az oktatást-nevelést befolyá­soló más körülményeket is elemezni kell. Jó eredmény­ként tarthatjuk számon, hogy megyénkben az elmúlt két és fél évtized alatt kialakult a közoktatási rendszer. Az összegezett megállapítás az eredmények mellett rendkívül sok gondot takar. Néhány adat és következtetés a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek tájékoztatójából: 1950­ben megyénk 80 óvodájában 3000 gyermeknek volt hely. Jelenleg 241 óvodában kö­zel 14 £zer hely van. A gon­dokat az jelenti, hogy mind- ősze IS készült eredetileg Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön dél­után a Parlamentben fogad­ta Pierre Messmert, a Fran­cia Köztársaság miniszterel­nökét. A szívélyes hangulatú találkozón magyar részről je­len volt Péter János külügy­miniszter, Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes és Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete. Francia részről Michel Jo­bert külügyminiszter, továb­bá Martial de la Fourniere, Christian d’ Aumale, Claude Arnaud meghatalmazott mi­niszterek, valamint Gérard Amanrich budapesti francia nagykövet vettek részt a ta­lálkozón. Pierre Messmer, a Fran­cia Köztársaság miniszterel­nöke és kísérete csütörtö­kön a késő délutáni órák­ban Esztergomba látogatott. A vendégeket útjukra elkí­sérte Péter János külügy­miniszter, ott voltak a tár­gyaláson részt vett magyar delegáció tagjai, valamint Gérard Amanrich. a Fran­cia Köztársaság budapesti nagykövete is. óvodának, a többi különböző átalakítás vagy szükségmeg­oldás terméke. Ennek ellené­re is több, mint 15 ezer gyer­meket helyeztek el. Mindezek azt jelzik, hogy a mennyiségi fejlesztés után már szinte ha­laszthatatlan a rekonstrukció; a mai igényeknek megfelelő konyhákra, éttermekre és más, az óvodákhoz szervesen kapcsolódó létesítményekre van szükség. Megyénkben az óvodás ko­rúak felét tudják elhelyezni az intézményekben (országo­san 62 százalékukat). Sza- bolcs-Szatmár 226 településé­ből 57 helyen nincs óvoda. Hét helyen ugyaií az idén in­dul, de még így is húsz olyan település van, ahol a lakos­ság száma meghaladja az ezer főt, és még csak nem is ter­vezhetnek építkezéseket. Városaink közül Nyír­egyházán — részben a nagy­arányú társadalmi összefogás révén — megoldották az el­helyezési gondokat, a 68 szá­zalékos arány azt jelenti, hogy gyakorlatilag csaknem minden indokolt esetben óvo­dába járhat a gyermek. Kis­várdán 64, Mátészalkán 54 százalékos az elhelyezés, itt hamarosan újabb száz helyet tölthetnek be. Az idén 2500 hellyel bővül megyénk óvodai hálózata. Ez jó, de újabb gondokat is je­lent: az óvónők negyede ké­pesítés nélküli, s most újab­bakat vesznek fel. A művelő­désügyi szervek azonban né­hány éven belül — elsősor­ban továbbtaníttatás révén csak szakképzett óvónőket al­kalmaznak. Az iskolás kort elért sza- bolcs-szatmári gyerekek 360 általános iskolába járhatnak. 1950-ben 420 iskola volt me­gyénkben. A csökkenést nem A Vietnami Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége csütörtö­kön Fejér megyében idő­zött. A Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja politikai bizottságának tag­ja, a VDK minisztertaná­csának elnöke által veze­tett küldöttség tiszteletére a Fejér megyei pártbizottság A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A külügyminiszter tájékoz­tatta a kormányt Marien N’ Gouabi, a Kongói Népi Köz­társaság elnöke július 8—10 között Magyarországon tett látogatásáról. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és vendége baráti légkörben megvitatta a nemzetközi élet, valamint tartják elégségesnek, válto­zatlanul elég nagy az olyan iskolák száma, ahol a körül­mények, a felszerelés nem te­szi lehetővé a színvonalas ok­tatást. Elsősorban kisebb fal­vakban nagy a pedagógus­vándorlás is. Jelenleg 165 állás vár pedagógusra, s további 250-et — szülési sza­badság miatt — szintén he­lyettesítéssel, vagy képesítés nélküli nevelők munkába ál­lításával töltöttek be. 380 ké­pesítés nélküli nevelő dolgo­zik most megyénkben, közü­lük legtöbben levelező úton végzik tanulmányaikat. A képesítés nélküli nevelők azonban csak átmeneti meg­oldást jelenthettek, a gondo­kat csak mérsékelték, de nem oldották meg. Ezért is intéz­kedtek a megye illetékesei: az 1973—74-es tanévtől nem alkalmaznak újabb képesítés nélküli nevelőt. Felkészültek, hogy ez átmeneti nehézsége­ket fog okozni, de a jövő ér­dekében az intézkedést meg kellett hozni. A minőségi oktatás érdeké­ben is több tennivaló van. amelyet a következő számok mutatnak: 189 osztott iskola, 64 részben osztott és 113 kis létszámú tanyai iskola mű­ködik. A szakrendszerű okta­tásba a tanulók 94,1 százalé­kát bevonták, de az óráknak csak 70 százalékát tartják a megfelelő szakos tanárok. 250 szükségtanteremben taní­tanak, s ezenkívül 300 .tante­rem hiányzik. Az országban Szabolcs-Szatmárban a leg­magasabb a váltott délelőtti­délutáni oktatásban részt ve­vő tanulók aránya. Kevés a tornaterem is, csak minden negyedik iskolában van, és itt is legtöbb esetben szükség­(Foijrtaáss »2. oWalon) f ä ■ ebédet adott az Álba Regia- szállóban. A program ez­után a Székesfehérvári Könnyűfémműben tett láto­gatással folytatódott. A de­legációt elkísérte Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese. Először a vietnami vendégek meghallgatták Juhász János igazgató tá­a két ország kapcsolatai to­vábbfejlesztésének időszerű kérdéseit. A tárgyaló felek a nemzetközi helyzet értékelé­sében teljesen azonos állás­pontot foglaltak el és kife­jezték egyetértésüket a kap­csolatok fejlesztésére. A kormány megtárgyalta Fehér Lajosnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével a Mongol Népköztársaságban járt kor­mányküldöttség útjáról szóló jelentést, amelyet jóváha­gyólag tudomásul vett. Fel­hívta az érdekelt szervek vezetőit, hogy a szívélyes, őszinte, elvtársi légkörben folytatott tárgyalások. ered­ményeként,' a magyar— mongol gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság VII. ülésszaka jegy­zőkönyvében foglaltak vég­rehajtásáról gondoskodja­nak. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta Lázár György­nek, a Minisztertanács el­nökhelyettesének az Állami Tervbizottság munkaköré­ről, ügyrendjének szabályo­zásáról és a bizottság 1973. második félévi munkatervé­ről szóló előterjesztéseit. A Minisztertanács meg­tárgyalta a külügyminiszter jelentését az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia első szakaszá­ról. A tanácskozás a szoci­alista közösség, s általában a béke. a haladás erőinek sikereként értékelhető: jól tükrözte a szocialista közös­ség kezdeményezéseinek ki­lóra váltását, az új erővi­szonyokon alapuló, megvál­tozott európai és világhely­zetet. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomá­sul vette és megbízta a külügyminisztert, hogy te­gye meg a szükséges intéz­kedéseket a konferencia má­sodik szakaszára történő fel készülésre. Az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács elfogadta a gazdasági bírságról szóló rendelet tervezetét. A jog­szabály a bírság kiszabá­sát kötelezővé teszi minden olyan esetben, amikor a vállalatok, szövetkezetek a szocialista gazdálkodás el­veivel ellentétes módon je­lentős anyagi előnyre tesz­nek szert, illetve kárt okoz­nak különösen árdrágítás, tisztességtelen haszonszer­zés, x'ossz minőségű termék előállítása és forgalomba hozása útján, vagy ha jelen­tősen sértik, veszélyeztetik a népgazdaság, a lakosság ér­dekeit. A bírság összegét a jogtalan előny vagy oko­zott kár összege» fefift keit jékoztatóját a könnyűfém­mű munkájáról, dolgozói­nak életéről, a termelési ter­vekről. Ezt követően gyár- látogatásra indultak a ven­déglátók társaságában: meg­tekintették a prés- és húzo- művet. az öntödét, a széles- szalag-hengerművet. Késő délután röpgyűlésen talál­koztak a város üzeme ina*» dolgozóival. megállapítani; a népgazda^ ság és a dolgozók érdekei­nek veszélyeztetése esetén — anyagi előny vagy kár hiányában is — bírsá­got kell kiszabni. A bírság kiszabását az illetékes fel­ügyeletet gyakorló minisz­tériumok, egyéb szervek mellett a KNEB, a legfőbb ügyész, a szakszervezetek, a fővárosi és megyei taná­csok is indítványozhatják. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter, a pénzügy­miniszter és a külkereske­delmi miniszter tájékoztat­ta a kormányt autópályák jövőbeni építésének, lehető­ségeiről. Ez célszerűen és gazdaságosan külföldi part­nerrel együttműködve való­sítható meg. Erről tárgyalá­sok folynak. A tervezett autópályák megteremtenék a legjelentősebb hazai gaz­dasági és idegenforgalmi körzetek közúti kapcsolatait. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, valamint a kohó- és gépipari miniszter előter­jesztését a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgy j- tás helyzetéről és fejleszté­séről. Több más szervezeti intézkedés mellett a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium felügyele­te alá kerül két mezőgaz­dasági gépgyártó vállalat. A nehézipari miniszter a fővárosi tanáccsal egyetér­tésben javaslatot terjesz­tett elő Budapest hőellátá- sának megoldására. Az el­múlt évek rohamos fejlődé­sének eredményeként a fő­városban az energiahordo­zók között a szénhidrogének aránya jelentősen megha­ladja az országos átlagot, a budapesti lakások közel 60 százalékában már olaj-, gáz-, vagy távfűtést alkal­maznak. Ki kell dolgozni a távfűtőművek fejlesztési terveit, és a hőellátást az épülő lakótelepeken tovább­ra is a már bevált távfű­téssel kell biztosítani. A vá­ros belső negyedeiben — a levegőtisztaság érdekében — folytatni kell a gáztüzelésre való átállást. A Miniszter­tanács az előterjesztést jó­váhagyta. A kormány megtárgyalta az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásával kap­csolatban a vállalati terve­zőmunka feladatait. A ter­vek készítését a vállalatok a jövő év közepén kezdik meg a minisztériumok irá­nyításával. A kormány az előterjesztést elfogadta és határozatában hangsúlyoz­ta, hogy különös figyelmet » (Fuörtatás a 2. oMaion* Az oktatásról és az új tanév előkészületeiről tárgyalt a megyei képviselőcsoport A gazdasági bírság, űj autópályák építése, a lakásépítés, a nők helyzete a napirenden ww Ülést tartott a Miníszterfaíiács

Next

/
Thumbnails
Contents