Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-18 / 166. szám

1973. július ¥». ÍTTt s,rtVAlíOftS^Á« wi oldal Pillanatképek Piricse—Nyírpilisről A múlt Piricsén sájáto- san árulkodik. Népdalból jöh elő. A község történetéről ke­vés az írásos anyag. Á jelen a tipikus szabol­csi falvak sorsára emlékeztet. Erről beszél Helmeczi Sándor tanácselnök is. A község szó itt most két települést — Piricsét kétezerötven és Nyírpilist ezérötVen lakossal — jelent. Közös gond az orvosi ellá­tás. Van orvosi lakásuk, ren­delőjük. Ám a lakás ott áll üresen. A rendelőben pedig a helyettesítő körzeti orvos he­tente csak egyszer jelenik meg. Nincs községet érintő hivatal vagy magánjellegű beszélgetés, ahol az emberek ne hozakodnának elő ezzel. Ez volt az első gondja Polgár Tamásnénak — amit időseket és gyerekeket féltő hangsúllyal adott elő — a nyírpilisi 28-as választókörzet tanácstagjának is. Elmondá­sából megtudjuk, hogy a tsz , beviszi a beteget az orvoshoz Nyírbátorba, de elpanaszolja azt is, hogy Nyírbátor nem a szomszédban van, és ez mind egészségvédelmi, mind pedig anyagi oldalról igen hátrányos. Dardl József, a Hazafias Népfront-bizottság nyírpilisi elnöke, a 41-es vá­lasztási körzet tanácstagja megerősíti az orvoshiányból adódó lakossági panaszok jo­gosságát. Szól a tanácselnök az óvo­dai helyzetről is. Azt öröm­mel újságolja, hogy Piricsén a következő oktatási évtől két csoportra bővül az óvoda.'1 De azt is felveti] hogy mit szól ehhez Nyírpilis lakossága, iniyei ott is Ugyanolyan szük­ség lenne a második óvodai csoport indítására. A szétszórt iskolák tanter­mi és ezzel együtt járó ok­tatási gondjain Piricsén je­lentősen . segíteni fog az új hattantermes iskola átadása. A szaktanár viszont kevés, s ez mindkét településen ked­vezőtlenül befolyásolja az is­kolai oktató-nevelő munkát. — Van még egy gondunk ezzel a területtel — pana­szolja a tanácselnök. — Ti­zenöt éve vagyok tanácselnök Piricsén. de azóta még csak négy cigánygyermek végez­te el az általános iskola 8 osztályát. Ez. figyelembe vé­ve a község 44 cigánycsalád­ját. igen kevés. Adódik ez abból. hogy az iskolás kor kezdetekor a gyermek még fejletlen, az orvos nem járul hozzá az iskolába járatásá­hoz. Mire viszont iskolaérett, főleg mire végeznie kellene az általános Iskolát, életmód­jukból adódóan maradnak ki. A tanács adminisztratív in­tézkedése sem tudja megol­dani az itt jelentkező gondo­kat. Azt, hogy a község — Piri­cse a 10 órás munkanapra 76 forintot fizető termelőszö­vetkezetével és a szakszövet­kezetével. valamint Nyír­pilis a 81 forintnál többet adó termelőszövetkezetével nem tartozik a gazdag köz­ségek közé, könnyű megálla­pítani. Szétnézve néhány por­tán. szemlélve a mintegy 800 •lakóépület állagát, elemezve a tsz-ek és szakszövetkezetek gépparkiát. átalában a közös vagyonát, azt látja a szemlé­lő. hogv alapiaiban érlelőd­nek már az úi. a szocialista életforma, gazdálkodós alap­jai. De itt munkál még a feudális szegénység ezerarcú kísértő eleme is. Példának itt vannak a pil­lanatképek a leien hői. Az el­sőt elmondta Dardi József. — Az én Választókörzetem a gánás-tanyai település. Ti­zennyolc, húsz család lakja Az emberek kérnének jó ivóvizet, kövesutat. jobb áruellátást. Am a lakóházak közül nyolcnak már besze­gezték az ajtaját. Az idős emberek vagy elhaltak, vagy behúzódtak a gyérekükhöz a községbe. Az ittmaradó, zö­mében szintén idős emberek­nek mit ígérh'etek? Ha ígér­nék, az sem volna jó, így meg, hogy nem ígérek, fgy is rossz. A másik pillanatképet a tanácselnök rögzíti: — Reggeli órák. A busz ér­kezésének ideie. Helyszín a buszmegálló E2 az „embér­vásár”. A cigánylakosság egy része ide ül ki és várja, hogy a gazdák hívják őket nap­számos munkára. A harfhadikat látni és hal­lani kell. A tanácselnökkel elindu­lunk a cigánysoron. Kíváncsi gyerekek illedelmesen kö­szönve tódulnak elénk. A fel­nőttek tisztes távolból lesnék a szemlélődök után. Mire visz- szafelé jövet elérjük az utolsó házakat, az elnök „tisz­teletére” „összegabalyodott” a télén. Ké* tizenéves le- eénvké akart kárt fenni egy­másban. Ahogv távolodunk, úsv csitul a lárma. Ami a legjellemzőbb a két településre — ez már nem pillanatkép! — a határ. Em­berek szorgoskodásától lükte­tő. Sigér Imre GÉPJÁRMÜVEK MŰSZAKI VIZSGÁJA. A KPM Autófelügyeletének gépjármű- vizsgáló állomása Budapesten, a III. kerületi Mozaik utcában működik. Ide rendelik be a gépjárműveket a háromévenkénti kötelező műszaki vizsgára. Az Autófelügyelet vizs­gáló állomásán naponta 360 személy- és tehergépkocsit, valamint motorkerékpárt el­lenőriznek. (MTI fotó — Bajkor József) EI’RESKERT ÍIT «3. Húsz család új otthona — Kulcsátadás az Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezetnél Nyíregyháza, Epreskert ut­ca 62. Kulcsátadás az Ifjúsá­gi Lakásépítő Szövetkezet „A”-jelű épületében. Húsz család talált itt otthonra, a szokásos, több éves várako­zás után. Igaz, a kivitelező SZÁÉV egy év alatt — két hónappal a tervezett határ­idő előtt — felépítette a blokk­házat. A családok képviselői megkapták a kulcsokat, s ki­ki a saját lakását vizsgálja, ellenőrzi az építők . munká­ját. Kétszeres öröm A földszint kettőben fiatal házaspár fogad. Felföldi Ist­ván és felesége. — Még hellyel sem tudjuk megkínálni — mondják szinte egyszerre — hiszen félórája kaptuk meg a kulcsokat. Mindketten a Nyíregyházi Konzervgyárban dolgoznak. Az asszony négy, a férj nyolc éve. A gyárban ismerkedtek meg, ahol az ifjú asszony meós, a férj technológiai csoportvezető. Három évet kellett várniuk. — Házasságkötésünket kö- Vető héten már meg is igé­nyeltük a lakást. S azóta csak spórolunk, várunk és megint csak spórolunk. így még időnk sem volt a szóra­kozásra. Kétéves a pici fi­únk, s 5 aztán lekötötte mind a kettőnket. Talán nem is tudtunk volna idáig eljut­ni, ha szüléink nem segíte­nem. a térj szüleinél laktak „in­gyen aioérietoén . A koszt is „majd megnalaljatok” aiapOh volt, bzauo nagymamaek Hetmözoerencsröl pedig szin­te megnatarozott iuonmelu küldtek a Hazait. A lakásvé­telhez a gyár -is—hozzájárult. Katnatmehietieri adott köl­csön tizenöt-tizenötezer fo­rintot. — A segítség mellett azon­ban sok nunuenrul le kellett mondanunK.. Az eddigi leg­boldogabb napjain*. egyime ez a mai — mondja bucsu- zasKur a fiatalasszony. — Megkaptuk a lakast, es teg­nap értesítettek, högy felvet­tek a Szegedi Élelmiszer- ipari Főiskola levelező tago­zatára. Lyerek és lakás Becseteknél édesapa is se­gít az átvételben. Toou szem tóooet lat alapon, 8 ma meg rögtön kijavítják az észlelt hidakat. — Ha már ennyit költöt­tünk ra, szeretnénk minél kényelmesebb otthonba ke­rülni. Nem volt könnyű, amíg idáig eljutottunk. Becser Emil a gumigyár­ban ddlg02ik. Művezető. Fe­lesége asszisztensnő az ötös 6zámü gyógyszertárban. Egy éve házasodtak össze, S hogy az örömük teljes legyen, négy hetes a pici babájuk. A mellékutca már nép- telén volt ebben a késő esti órában. A nő — bronzhajú, negyven év kö­rüli, enyhén molett terem­tés — idegesen fordult hát­ra: követik-e? Megnyugod­va látta, hogy követik. A szikár, magas férfi, homlo­kába húzott kalappal, gu­mitalpú cipőben, hangtala­nul lépkedett a nyomában. A nő most megállt egy ház. tartási bolt kirakata előtt, és hosszan. elmerülten gyö­nyörködött a petróleumos üvegekben. A férfi közvet­lenül a háta mögé került Halk sikoly. A nő izgalmá­ban levegő után kapkodott. A szikár alak egyetlen szó nélkül elhaladt mellette és gvorsan befordult a sarkon Ekkor a nő. kopogó tűsarkú cipőben, utána futott, majd a férfi .mellé érve. lassított és közömbös, ráérős léptek­kel sétált az oldalán. így mentek egyetlen hang nél­kül: egyik utcából ki. a má­sikba be. Jó fél óra múlva a nő haragtól szikrázó te­kintettel. erélyes hangon megszólalt: — Ne gondolja. hogy gyenge ellenféllel van dol­ga! Figyelmeztetem, hogy CSAPDA nem ijedek meg ilyen ala­koktól, mint maga! Ha nem viselkedik tisztességesen, szólok a legközelebbi rend­őrnek, s az majd megtanítja móresré! Meglát egy csinos, magányos nőt és mindjárt szemtelenkedik. Azt hisgi. ha belenézek a két szép sze­mébe, azon nyomban a kar­jaiba szédülök? Nagyon té­ved, barátocskám 1 Bennem emberére talált. Figyelmez­tetem. hogy elvégeztem egy alapfokú cselgáncstanfolya- mot! A férfi tisztelettel 'levette a kalapját: — Elnézést kérek, drága hölgyem. Most fejeztem be a gyárban a délutáni mű­szakot. Jólesik egy kis gya­loglás a friss levegőn haza­felé. Eszem ágában sincs, hogy tölakodóan viselked­jem. Soha nem vennék bá­torságot ahhoz, hogy az ut­cán megszólítsak egy isme­retlen hölgyét. A nő mérgesén fnegrágád- ta a férfi gallérját: A leghatárzottabban kikérem magamnak! Milyen jogcímen sérteget engem ? Olyan csúnya, szánalomra méltó nő vagyok, akivel nem lehet néha elbeszélget­ni? Elképzelhetetlen, hogy valaki elmenjem velem egy moziba, színházba, hangver­senyre? Olyan kiállhatatlan. undok nő vagyok én? A férfi nagy. kockás zseb­kendőjével mégtörölte a homlokát. — Ellenkezőleg. Maga rendkívül csinos. S máris megszerettem azt a búgó, si­mogató »hangját. A nő gúnyosan mosoly­gott: — Azt hiszi, ezekkel az ócska bókokkal megszédít? Velem nem lehet csak úgy egyszerűen megismerkedni az utcán. Egy férfi legyen szellemes, találékony. Derít­se ki. hol lal^om. Naponta küldjön egy csokor rózsát. Mellette egyetlen sor: „Hó­dolatfái égy rajongója.” Ké­sőbb egy kis bonbont, édes­séget i6 küldhet. Egy jó hó­nap után aztán megvárhat a kapu előtt és bevallhatja, hogy maga küldte az apró ajándékokat. Ha jókedvem­ben talál, megiszom magá­val egy kávét a presszóban. — Igenis. Bocsánatot ké­rek, ha zavartam. Kézit csókolom... — Álljon meg a menet! Hová siet? Teljesen elveszí­tette az önbizalmát? Maga viszonylag jó megjelenésű férfi. Ha tetszik magának egy nő, ne legyen zavarban. Ha valóban úgy érzi, hogy nehéz lenne most elszakad­nia tőlem, azt a kávét, amit égy hónap múlva ittunk vol­na meg. most is megihatjuk itt, a sarki cukrászdában. Vi­lágos? — Világos — bólintott en­gedelmesen a férfi. — Magába karolok, mert látom, hogy reszket az örömtől, alig áll a lábán — mondta a nő nagyon határo­zottan. A cukrászda előtt megálltak. Félig lehúzott re-, dőny fogadta őket. — Záróra van! — mor­molta halkan a férfi. — Ha meg tétszik engedni. akkor talán majd máskór ... Galambos Szilveszter — Fiú — né2 fel büszkén az ifjú apa — s számomra et­től nagyobb boldogság nincs Négy hete született a fiam, s ma kaptuk még a lakást. Áz új lakásban egészséges körül­mények között nevelhetjük fel.. . őket, ugyanis két gyer­meket „vállaltunk” a hat­vanezer forint elengedésekor. A szobagarniturának még csak a fele van meg, a töb­bit bedig majd csak össze­spóroljuk. Fiatalok vagyunk a lakás volt a legnagyobb gondunk, ez sikerült,’ a töb­bit majd megoldjuk vala­hogy. . ★ Bártfai Lajosék már gon­dolatban be is rendezték a két szobát. — Ide tesszük a tv-t, ebbe a sarokba a szek­rényt, s oda a könyvespol­cot. . . de legelső a nagytaka­rítás. Még ma elkezdjük a munkát, hogy minél több idő maradjon az üdülésre. Sza­badságot vettünk ki. A szo­bákat már hamarabb be tud­juk rendezni. Ugyanis itt laktunk ebben az Utcában — egy háromszor három méte­res szobában, s a bútorokat csak át kel! hordani. Nehe­zen vártuk ki a mai napot, de mit tehettünk. Fiatalok vagyunk, a szüléink pedig nem milliomosok. Beszélgetésünket a szövet­kezet elnöke szakítja meg. A pincehelyiségeket sorsolják ki egymás között. Mindegy, hogy ki melyiket kapja, egy­formák a pincék is. Nevet­nek, vidámak. Mindannyian fiatalok. Érthető az örömük, hiszen ki-ki a saját lakásába léphet be. Bakonyi László Megjelent A Fáklya — a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fo­lyóirata — július 15-én meg­jelent száma köszönti a X. VIT-re érkező fiatalokat, a világ ifjúságát. A szovjet állami autófelü­gyelet hivatalvezetőjével ké­szült, több színes képpel il­lusztrált riport a szám egyik fő témája: megtudjuk belőle, hogyan vélekednek a szovjet illetékes szervek a közúti forgalom szervezésének bo­nyolult problémájáról, az ez­zel kapcsolatos szociológiai, gazdasági és jo^i kérdések széles köréről, s egyáltalán, a nagyvárosi közlekedésről. El­gondolkoztató és időszerű té­ma nálunk is. Milyen szerepet tölt be az ön életében a párt? — ezt fi kérdést tette fel a lap ri­portere négy különböző fog­lalkozású, beosztású, és korú szovjet embernek: Jurij LAPSZÉLEN r Egy ember meghalt Rakás Józsefnek, a csegöl. di Bajcsy-Zsilinszky Terme­lőszövetkezet tagjának tra­gikus halálát még a kivizs­gálás első szakaszában egye­bek között azzal a határo­zattal zárták le a vizsgálat­ban részt vevő rendőri és tanácsi szervek, hogy annak tanulságait minden megyei termelőszövetkezettel ismér- tetni kell. A tények’: A szövetkézét gépműhe­lyében még 1971-ben készült egy egészen sajátos gödör­fúró gép. Arra Való, hogy emberi erő helyett gépből ássák meg a kerítéscölöpök gödrét a talajban. Május 16-án e gép mellétt dolgozott hartnaűmagíiVal Rakás József 3C éves tsz- tag. Az volt a feladata, hogy a tanyaközpontban ói- j- lö ^zarvasmarhatelep Ke­rítéséhez megásni segítsen a cölöpök lyukait. Egyik tár­sának ehhez bal oldalról kellett tartania a berendezés keretét, neki pedig jobb ol­dalt. mert ez a hevenyészett fúróberendezés csak így mű­ködött. Délután háromne­gyed háromkor a meghajtó kardántengely hirtelen felé csapódott. A férfi a helysei­den meghalt. Már aznap reggel kilené­kor eltört az a bizonyos kardántengely, melyet több szabály szerint sem !e' H burkolatlanul üzemeltetni sémmiféle gépen. Bevitték a műhelybe és egy silókom« bájnról szereltek rá újat.’ Egy egész kötetre valót tenne ki azoknak a szabá­lyok megszegésének a fel­sorolása. amit ezzel a gép­pel elkövettek. Több éven át hol elővették, hol eltet­ték a gépet. Az elmúlt két év során sohasem tartottak felette műszaki szemlét, nem kérték üzembe helyezé­si engedélyét. Nem támadjuk műszaki tájékozatlanságukért a csé- göldi Bajcsy-Zsilinszky Ter­melőszövetkezet vezetőit, akik többször is erélyes uta. sítást adtak a balesetvéde­lem megszervezésére és be­tartására. De nem is véd- hetjük azt a szervezetlensé­get, ahol a műhely megtilt­ja, hogy ember tartózkodjék a gép mellett és nem tudiá, hogy tartózkodnia kell, kü­lönben nem működik, más­részt a mellette dolgozók­nak fogalmuk sincS arról a veszélyről, amiben minden pillanatban forognak, amíg a burkolatlan kardántén- gelvtől néhány centiméterre tartják a fúrógép keretét. A megyei tanács fehér- gyarmati járási hittatala va­lamennyi termelőszövetke­zetben betiltotta a házilag barkácsolt, üzemi engedély- lyel még nem rendelkező gépek működtetését, amíg arra — megfelelő szemle után — működési engedélyt nem kapnak. Reméljük, ezt máshol ife lehet érteni és nem tekin­tik többé bürokratikus in­tézkedésnek az engedélyhez való ragaszkodást. (gnz) a Fáklya Gyakov gyári munkásnak. N. Szemjonov akadémikusnak, J. Matvejev színésznek és M. Kleipkov kubányi kolhoztag- nak^ Pavel Batov hadseregtá­bornok cikkel emlékezik é második világháború legen­dás ütközetére, a kurszkl tankcsatára. Képriport mutatja be á nálunk is közismert LihacsoV Autógyár műkedvelő tánc^ együttesének tevékenységét * A Művész és kora rovat­ban szárnyáikat bontogató, de már külföldön is ismert fiatal zeneművészekről — három kazahsztáni nővérről, s a2 általuk alapított trióról olvashatnak a zenekedvelők. A sportkedvelők színes ké­nekkel illusztrált cikkben olvashatnak á szovjetunióbe­li gokart-versenyekről. Humor, divat, keresztrejt­vény egészíti ki a Fáklya új számát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents