Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-03 / 153. szám

arxx evfoitam. i53. szám ARA: 80 FILLÉR 1913. JÚLIUS 3, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL* AD a zárógát Keserű és édes (3. oldali (3. oldal» Megyei tűzoltóverseny (5. oldat» A hét vége sportja (6—7. oldal» Konferencia a Finlandia-palotában A kontinensünk békéjéért és biztonságáért hosszú évek óta folytatott harc útján igen jelentős mérföldkőhöz érkez­tünk: ma ül össze külügymi­niszteri szinten az európai biztonsági és együttműködési konferencia. Helsinkiben, az úgyszólván e célra épített Finlandia-palotában 32 eu­rópai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői megkezdik azt a tanácskozássorozatot, amely­nek rendeltetése lesz kimun­kálni a kölcsönös együttmű­ködésen, a megértésen, az ál­lamok határainak, társadalmi berendezkedésének, szuvereni­tásának tiszteletben tartásán alapuló biztonsági rendszert. A konferencia összeülése a józan ész, s azon erők győzel­me, amelyek soha nem szűntek meg hangoztatni, hogy kontinensünkön, a há­ború veszélye nélkül, hosszú ideig nem tartható fenn az az állapot, amelyben a békét csupán a fegyveres erők és fegyverzetek úgynevezett, egyensúlya biztosítja. A szocialista országoknak sok évre .visszanyúló és a le­nini békepólitiká elveit kö­vető magatartása, meg-meg- újuló kezdeményezése volt a legfőbb tényezője annak a folyamatnak, amely a konfe­rencia összehívásához veze­tett. 1966 óta a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületé minden ülésén in­dítványozta a biztonsági kon­ferenciát, az 1969-es emlé­kezetes budapesti felhívásá­ban pedig részletesen meg­határozta annak céljait, ren­deltetését is. Szinte meg sem számolható, hogy a szocialis­ta országok diplomáciája, beleértve a legfelsőbb színtű találkozókat is. hány és hány kétoldalú tárgyalást folyta­tott annak érdekében, hogy valamennyi európai ország kormányát megnyerjék a biztonság eszméjének. Nem kis részt vállaltunk az előkészítő munkából mi, ma­gyarok sem. A vezető ma­gyar államférfiak személyes találkozói külföldi vezetők­kel. a magyar kormány kép­viselőjének aktivitása a hel­sinki előkészítő tanácskozá­son feljogosítanak bennünket arra. hogy diplomáciánk eredményes tevékenysége­ként értékeljük e konferen­cia megkezdését. A Varsói Szerződés orszá­gainak történelmi érdeme, hogy az európai biztonság eszméjétől egy pillanatra sem tántorodtak el és elvi követ­kezetességgel képviselték a konferencia gondolatát akkor is, amikor bizonyos európai és tengerentúli körök azt puszta utópiának próbálták feltüntetni. Nem szemrehá­nyásképpen említjük, hanem éppen a jövő érdekében nem boríthatjuk a feledés fátylát például a NATO magatartá­sira. Paradox ellentétként ta­pasztalhattuk még 1970—71- ben is, hogy miközben egyes MATO-tagáilaanak kormá­nyai már elfogadták a reali­tásokat és így a konferencia gondolatát, maga az Észak­atlanti Szövetség még mindig ellenvetéseket támasztott, új és új feltételeket állított a konferencia útjába. Az eu­rópai országok harmadik cso­portja, a semlegesek alapve­tően pozitív magatartása szá­mottevően hozzájárult az ügy előrehaladásához. Közü­lük is kiemelkedik a finn kor­mány, amely házigazdaként vállalta az előkészítés és le­bonyolítás sok diplomáciai tapintatot igénylő tevékeny­ségét. Egy kontinens biztonsági rendszerének megteremtése nagyon bonyolult feladat. Nem lehet azt. várni, hogy néhány tárgyaláson vagy üléssorozaton megoldódik minden probléma és bekö­szönt az örökös és garantált béke. Azzal kell számolnunk, hogy -— bár a szocialista or­szágok csakúgy, mint eddig, a jövőben is mindent elkövet­nek a hatékony és gyors munkamenet érdekében — a különböző szinteken folyó eszmecsere hosszú időt vesz igénybe. ' Ilyen méretű ta­nácskozási ugyanis nem is­mer Európa története; emel­lett soha sem voltak ennyire sokrétűek, szerteágazóak kon­tinensünk problémái; s vé­gül a kialakítandó biztonsági rendszernek olyannak kell majd lennie, hogy az vala­mennyi érintett ország, kato­nai, gazdasági és politikai szövetség érdekeinek meg­feleljen. Ezek a követelmények csakis az egymás iránti meg­értés szellemében, okos és ésszerű kompromisszumok útján teljesíthetők. Bíztató, hogy a biztonsági konferen­cia az európai, sőt a világpo­litikában általánosan érvé­nyesülő enyhülési tendenciák közepette nyílik meg. Nagy jelentőségük van azoknak a szovjet—amerikai megálla­podásoknak. amelyeket két hete Leonvid Brezsnyev az Egyesült Államokban tett lá­togatása idején írtak alá. A béke és biztonság ügyét szol­gálja mindenekelőtt az a megállapodás, amelyet a stra­tégiai rakétarendszerei- kor­látozása, illetve a nukleáris háború megakadályozása ér­dekében írtak alá. Nem tudni pontosan. ho­gyan és milyen ütemben bo­nyolódik le a biztonsági kon­ferencia, mit tartalmaz majd a harmincnégy ország megál­lapodása, mégis nagy remé­nyekkel tekintünk a ma kez­dődő külügyminiszteri ta­nácskozás. illetve a konferen­cia további menete elé. A békeszerető népek azt vár­iák. hogy a felelős államfér­fiak a legteljesebb mértékben kihasználják a most kínálko­zó alkalmat kontinensünk biztonsága érdekében. Bizonyosra vesszük, hogy a konferencia beteljesíti a népek reményeit és várako­zását. Megérkeztek Helsinkibe a küln^jminiszterek A magyar küldöttséget Péter János vezeti Az MTI jelenti Diplomáciai kapcso­lat hazánk és Honduras között. Kedden Helsinkiben kül- ügyminiszteri szinten meg­nyílik az európai biztonsági és együttműködési értekez­let. A külügyminiszterek ál- tál vezetett delegációk meg­érkeztek a finn fővárosba. A Magyar Népköztársaság küldöttségét Péter János kül­ügyminiszter vezeti. A dele­gáció helyettes vezetője Púja Frigyes, a külügymi niszter első helyettese. Tag­jai: Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete és Ma- tusek Tivadar főosztály- vezető. Hétfőn délután megérke­zett Helsinkibe a szovjet küldöttség is, amelyet And­rej Gromikó, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re vezet. Gromiko megérke­zése után rövid nyilatkoza­tot tett. Megállapította, hogy az európai biztonsági érte­kezlet óriási jelentőségű ese­mény Európa háború utáni történelmében. A szovjet külügyminiszter kifejezte azt a reményét, hogy a kedden megnyíló európai biztonsági értekezlet résztvevői jóindu­latot és realizmust tanúsíta­nak, s arra törekednek, hogy konstruktív szellemben köl­csönösen elfogadható meg­oldásokat keressenek. A Szov­jetunió minden tőle telhetőt megtesz ennek érdekében — hangoztatta Gromiko. Az értekezletet hosszú és szívós diplomáciai előkészítő munka előzte meg Helsinki­ben 1-972. november 22-től 1973. június 8-ig négy sza­kaszban. nagyköveti szakér­tői. szinten. A nagykövetek „A helsinki konzultáció ajánlásai” címmel 30 olda­las dokumentumot hagytak jóvá. Elhatározták, hogy magát az értekezletet há­rom szakaszban bonyolítják le: 1. a július 3-án Helsin­kiben megnyíló külügymi­niszteri találkozó; 2. a bi­zottsági szakasz Genf ben; 3. a magas szintű záróülés is­mét Helsinkiben. A második szakasz kezdetének időpont­ját a külügyminiszterek dön­tik el. a zárószakasz össze­hívásáról pedig a részt vevő kormányok határoznak majd. Az európai biztonsági ér­tekezletnek az előkészítő ta­nácskozáson jóváhagyóit na­pirendje a következő: 1. az európai biztonsággá! össze- tüggö kerdesek; 2. együtt­működés a gazdaság, a tu­domány, a technika és a környezetvédelem terüle­tén; 3. együttműködés em­beriességi és egyéb terüle­ten; 4. további lépések a konferencia után. A magyar diplomácia nagy felelősségtudattal, jelentős szerepet játszott a konfe­rencia előkészítésében. A budapesti felhívás szövegét a magyar diplomaták nyújtot­ták át a különböző európai országokban, valamint a közvetlenül érdekelt két ten­gerentúli államban. A ma­gyar diplomácia nem kis részt vállalt az értekezlet eszméinek konretizálásában és népszerűsítésében a nyu­gat-európai országok tekin­télyes részével fenntartott kontaktusain keresztül. Ma­gyar javaslat segítette elő az értekezlet résztvevői köré­nek tisztázását és Helsinki­ben is nem egy részletkér­désben jött létre kompro­misszum magyar indítvány alapján. A július 3-án Helsinkiben megnyíló európai biztonsági értekezleten 33 európai or­(Folytatás a oldalon) A Magyar Népköztársaság és a Hondúrasi Köztársaság kormányai a kölcsönös mag­értés óhajától vezérelve és mindkét ország számára elő­nyös együttműködési^apcso- latok előmozdítása érdeké­ben diplomáciai kapcsolato­kat létesítettek nagyköveti szinten. Pártmunkásküldöttség utazott Szófiába. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn Szófiába utazott az MSZMP KB párt­munkásküldöttsége Csizma­dia Ernőnek, a KB osztály­vezető-helyettesének vezeté­sével. NDK kulturális kül­döttség Budapesten. Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter meghívására hétfőn NDK kulturális küldöttség érkezett Budapestre Hans- Joachim Hoffmannak. as NDK kulturálisügyi minisz­terének vezetésével. A dele­gációi a Ferihegyi repülőté­ren Ilku Pál művelődésügyi miniszter fogadta. Ott volt Siegfried Balon, az NDK bu­dapesti nagykövetségének tanácsosa is. . A béke-világkongresz- szus előtt. Az osztrák kormány meg­hívására hétfőn hivatalos lá­togatásra Bécsbe érkezett Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke. A szovjet kormány főt és kíséretét a repülőte­rén Bruno Kreisky osztrák kancellár, Rudolf Häuser ai- kancellár es más, hivatalos személyiségek üdvözölték. A szívélyes fogadtatás után Alekszej Koszigin Bruno Kreisky kíséretében bécsi rezidenciájára hajtatott. Később a szovjet kormány­fő látogatást tett Franz Jo­nas köztársasági elnöknél es szívélyes légkörben megbe­szélést folytatott vele. A. Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke — úton Ausztriába — ha­zánk területe felett átrepül­ve táviratban üdvözölte Ká­dár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét és Fock Jenöt, a Miniszterta­nács elnökét. flz első szabolcsi búza Eddigi jelentéseink, szerint már huszonkét szabolcsi me­zőgazdasági üzem kezdte meg az őszi árpa aratását Szabolcs-Szatmár megyében. Eddig körülbelül hatszáz hektáron aratták le ezt a ta­karmánynövényt, amiből több mint harminc vagon terményt szállítottak be a gabonafelvásárló vállalat raktáraiba. Lapzártakor kaptuk a je­lentést1 az első szabolcsi búza aratásáról. Egészen váratlan helyről, messze északról je­lentette telexen a gacsályi Dózsa Termelőszövetkezet, hogy kombájnjai másodikén végeztek a harminckét hold- nyi őszi árpa és káposzta- repce leearatásával és meg­kezdték az őszi búza rendre végásák Koszigin csütörtök délutó- nig marad Ausztriában, láto­gatásának további részében felkeresi Linzet, ahol az ál­lamosított vas- és acélműve- két tekinti, meg. ‘Fogadjál-: egy Becs melletti hajógyár­ban, miután a hajógyári mun­kások meghívást küldtek a miniszterelnöknek. Ebben a gyárban ugyanis szovjet meg­rendelésre volgai személyha­jókat készítenek és Koszigin látogatását azzal teszik ünne­pélyessé, hogy hajókereszte­lőt tartanak. Becsben . figyelemre mél­tónak tartják, hogy a magas rangú szovjet vendég a hel­sinki tanácskozás .nyitásával egyidőben tartózkodik Auszt­riában. Ezt úgy értékelik: el­ismerése annak, hogy Auszt­ria az elsők között támogatta az európai biztonsági és együttműködési konferenciát. Koszigin és Kreisky a konti­nens biztonságának kérdésé­ről is eszmecserét folytat, ez lesz külpolitikai vonatkozás­ban fő témájuk. Hétfőn a Hazafias Nép­front székházában meg­tartotta alakuló ülését az ok­tóber 2. és 7. között Moszk­vában összeülő békeerők vi­lágkongresszusának magyar előkészítő bizottsága. Az 52 tagú bizottság elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke. Az ülés után a magyar előkészítő bizott­ság felhívást tett közzé ..Tá­mogassuk a békeerők • moszkvai világkongresszu­sát!” címmel. Koszigin Bécsben ÉPÍTŐTÁBOROKBA INDULNAK. Vasárnap és hétfőn közel négyszáz szabolcs- / szatmári fiatal indult útnak Nyíregyházáról a Bátó megyei újbögi és a budait! ifju^gl építőtáborba ahol két hétig fizikai munkát vegeznek. Julius 15-én újabb kétszáz lány kéz di me« a munkát Uj bőgőn és ugyanennyi fiú Budapesten, a Váci Mihály táborban. A lányok zöldségkés gyümölcsszedésben vesznek részt, a fiúk lakásépítkezéseken ^nek^Umei» indulás előtt az epítőtáborozok a nyíregyházi vasutallomason. (Hammel József ich exie)

Next

/
Thumbnails
Contents