Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-15 / 164. szám
ÄStET-W AGYARORSZÁG - VASÁRNAPI MEkLÄKLET m. <má TO73. mtm f*. > _______________________________\ äl TECHNIKA liS Tudomány II TECHNIKA ■ Tudomány Í!S TECHNIKA Sí Tudomány A snmépkérdés Beszélgetés dr. Papp László kandidátussal, a MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával KÜLÖNC A KÖNYVESBOLTBAN — Látjátok, gyerekek? ö is költ! TRÖFEAK között — B«mu(atom a férjemet... CSÜTÖRTÖKI HAMLET t — Nyerni vagy nem nyerni, ez Itt a kér •ist (Kallas rajzai. Tanácsok - autósoknak Az országutak éjszakai autóforgalma kisebb a nappali forgalom ÍO százalékánál, mégis ekkor történik világszerte a balesetek 12 százaléka! A balesetek jelentős hányadának előidézője, hogy rosszul van beállítva a fényszóró, amely — így tompítva is — elvakítja a szembejövőt. A fényszóró beállítása A fényszórók beállításának megvannak a maga klasszikus szabályai, amelyek minden autósszakkönyvben megtalálhatók. Eszerint a kocsival egy merőleges fal elé állunk derékszögben, attól öt méterre. Az abroncsokban ellenőrizzük a levegő nyomását és szükség szerint kiegészítjük az előírtra. A kocsit kis*- sé „meghintáztatjuk”, hogy a rugók és a lökésgátlók beálljanak nyugalmi helyzetükbe. Mérőszalaggal ellenőrizzük a fényszóróüvegek közepe és a fal közötti 5 méteres távolságot. A két fényszóróüveg közepét összekötő képzeletbeli vízszintes vonalat pontosan megfelezzük, majd a felezőpontból a kocsi hossztengelyének vonalát meghosszabbítjuk a falig. Ahol a falat éri, ott kb. 1,5 méter magasságig függőleges vonalat rajzolunk. Ezután megmérjük a fényszóróüveg közepének magasságát a talajtól, s ezt a magasságot felmérjük a falon felrajzolt függőleges vonalra : a kapott ponton keresztül vízszintes vonalat húzunk jobbra és balra. Ide, felmérve a fényszórók középpontjának távolságait, egy-egy keresztet rajzolhatunk A fényszórók tompított fényét bekapcsolva azt tapasztaljuk, hogy a falra vetítődé fénykorong felül sötétebb és alul világosabb. Jól beállított fényszóró esetén a két felület közötti határvonalnak 5—8 centiméterrel a felrajzolt vízszintes vonal alá kell esnie, a fénykorongban látható 15 fokos töréspontnak pedig, aszimmetrikus világítás esetén — pontosan a kereszttel megjelölt pontok függőleges vonalára. Ha nem így van, az állítócsavarok szabályozásával változtatni kell a fényszórótükör helyzetén. Az alsó csavarral fél, illetve le, az oldalsó csavarral pedig jobbra, balra állítható a fényszórás iránya. A jobb és bal oldali fényszóró beállítását külön-külön végezzük el, oly módon, hogy az egyiket letakarjuk. Érdemes úgy is ellenőrizni a beállítást, hogy az autót a megengedett személyszámmal leterheljük. Erősebb fény — halogén lá mpával A lámpatestek szerelését ajánlatos megtanulni, mert egy ízzócsere bármikor szükségessé válhat. Mivel a vezető csak sötétben, a lámpa felgyújtásakor észleli a fényforrások esetleges hibáját, szinte „behunyt szemmel” is ismernie kell a szét- és összeszerelés módját. Ugyancsak ajánlatos időnként megforgatni és bezsírozni a karimákat, lámpaburkolatokat tartó csavarokat is, nehogy a koromsötét országúton kelljen küszködni egy-egy berozsdásodott csavarral. A hagymányos izzólámpák wolframspiráija lassanként elhasználódik, el vékonyodik; az elpárolgó fémgőzök lecsapódnak az üvegbura belső felületére, s akár felére csökkenthetik a lámpák fényerejét. Az égőket tehát nemcsak ízzószálszakadás esetén kell kicserélni, hanem már akkor is, ha úgy látjuk, hogy szürkésfekete réteg vonta be a kis üvegballont A halogénlámpáknál Qódlámpáknál) nem használódik el a wolframszál, így fényerejük mindig egyenletes marad, nagyobb mint a hagyományos lámpáké, mivel magasabb hőmérsékleten izzanak. Míg a hagyományos lámpával ellátott fényszórók hatótávolsága 200—250 méter, addig a halogén- lámpás fényszóróké kb. 400 méter. Aki tehát hajlandó áldozni a biztonságosabb vezetést elősegítő halogénlámpákra, lássa el velük gépkocsiját. Kiegészítő fényszórók Vannak, akik nem elégszenek meg gépkocsijuk gyárilag szerkesztett világításával és kiegészítő fényszórókat szerelnek fel rá. A kiegészítő fényszóróknak általában három fajtája használatos; a ködlámpa, a terítő fényszóró és a nagyon messze világító, ún. „szúró” fényszóró. A ködlámpa használata igen célszerű. A sárga, bordázott üvegű ködlámpát a fényszóróknál mélyebbre kell szerelni. A talaj felszínén ugyanis rendszerint ritkább a ködréteg, így messzebbre hatolhat a fénykéve.^ A sárga fény egyébként is jobban „áthatol” a ködön, mivel a vízcseppekben való fénytörés más, sokkal kedvezőbb, mint a fehér fénysugaraké. Megszívlelendő jó tanács: az úttesthez oly közel fekvő lámpatesteket lássuk el az elülső oldalán habszivaccsal bélelt „sapkával”, amely megvédi a felpattanó kövektől, az esőtől, sártól. Terítő fényszórót és „szúró” fényszórót csak az szereljen a kocsijára, aki rendszeresen nagy sebességgel szokott közlekedni az éjjeli országutakon.* Ilyen esetben kétségte lenül biztonságosabbá teszi a közlekedést a jobban belátható nagyobb úthossz. Blahó István Az elmúlt évek során külföldön élő, ma- gyár származású történészek és nyelvészek ismételten fölvetették a sumer—magyar „rokonság” elméletét. Könyveket írtak és tanulmányok sorát szentelték a „bizonyításnak.” Érveik, amelyek a két — időben és földrajzilag egyaránt roppant távol eső — nyelv közti „egyezéseket” hivatottak igazolni, olyan naivak, hogy nemcsak egy bölcsészhallgató, de még egy értelmes gimnazista is meg- hökkenne rajtuk. Abszurd a sumérokat bármiféle kapcsolatba hozni a magyar etnikum, mai. Ez már csak azért is lehetetlen, mivel a szóban forgó mezopotámiai (Elő-Ázsia) nép már évszázadokkal korábban „letűnt a történelem színpadáról”, mielőtt a magyarság, mint önálló népcsoport feltűnt volna! A sumér—magyar „rokonság” tehát ma már nem tudományos kérdés, hanem csupán az ún. „délibábos” nyelvészkedés vadhajtása. Éppen ezért csak néhány alapkérdés megvilágítására szolgál beszélgetésünk a nyelvészkutatóval. — A sumér—magyar „rokonság” kérdését kik vetették fel először? — A múlt század végén akadt nálunk néhány ilyen nyelvész. A magyar nyelv eredetével kapcsolatos viták ugyanis akkortájt fejeződtek be. 1911-ben jelent meg az első, rendszeresnek tekinthető sumér grammatika. — Kik voltak a sumerok, milyen nyelvet beszéltek? — A pásztorkodó, földművelő ősök helyett magasabb kultúrájú, „dicsőbb” ősöket keresők számára a sumérok, mint a városi civilizáció első megalkotói és az ékírás feltalálói szerepelnek. Nyelvük az emberiség talán legrégibb írott nyelve. Agglutináló, tehát könnyen felismerhető, képzőket és rago-. kát bőségesen használó nyelv. Mind ez ideig nem sikerült rokonságba hozni egyetlen más nyelvvel sem. Mint beszélt nyelv i. e. 1800 körül már kihalt. Sok szót vett át belőle az akkád nyelv (kihalt mezopotámiai nép) és vándorszóként több szava megtalálható ma élő — főként indoeurópai — nyelvekben is. De nemcsak a sumér nyelvet nem sikerült ez ideig rokonítani, hanem antropológiailag sem tudjuk a sumérokat más, a környezetükben található népekhez kapcsolni. Kultúrájuk az eddigi kutatások szerint a Babilontól délre, a Perzsa-öbölig húzc?dó területeken született meg, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy a sumérok erre a területre keletről, esetleg északkeletről vándoroltak be. Ez a titokzatos nép tehát nagyon „alkalmas” arra, hogy rokonságot keressenek vele... — Mit ért a nyelvész a „nyelvrokonság” fogalmán? — Két nyelv rokonságának bizonyítására nem lehet mindenféle szóegyezést felhasz nálni. A világon nem található két olyan nyelv, legyenek bár földrajzilag a legtávolabb, amelyekben közös szavakat ne lehetne kimutatni. De ezek még nem bizonyítják a rokonságot! Ha két nyelv között egyezéseket találunk, ezek háromféleképpen magyarázhatók; véletlen hasonlóság, átvétel és nyelvrokonság. A véletlen, egyezések egy része tulajdonképpen a szó szorosabb értelmében nem is véletlen. Például bizonyos indulat- szók, hangutánzó- és hangfestőszavak, továbbá gyermeknyelvi (dajkanyelvi) szavalt számos nyelvben azonos, vagy nagyjából azonos hangalakban fordulnak elő. Anélkül azonban, hogy az egyes nyelvek között történeti, vagy nyelvtani kapcsolat volna. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára elég következetesen rámutat az ilyen jellegű egyezésekre. Vannak azonban merőben véletlen egyezések Is. (Például a magyar „kés” és a szuahéli „kisu” szavak között.) Nem tanúskodnak a rokonság mellett az átvételek sem. A nyelvrokonság bizonyításában nagy súllyal esik latba a rokonnyeivek közös eredetű szókészlete. Ennek feltárása, az etimológiai egyezések összeállítása azonban nem végezhető el a rokonnyeivek hangtörténetének részletes ismerete nélkül. A nyelvtudomány tehát a nyelvek rokonságát csak alaposan megrostált nyelvi anyag segítségével bizonyíthatja. — A magyarság önálló életét időszámításunk előtt körülbelül 500 évvel kezdte meg. Korábban is, utána is sok idegen néppel érintkezett, sok nyelv hatott rá, de mindvégig megőrizte finnugor eredetét. Olajtároló a tengeren Norvégia partjainál, az Ekofisk olajme., zőn rövidesen átadják rendeltetésének azt a hatalmas építményt, amelyet 160 ezer k V méter kőolaj befogadására készítenek. ;y óriási méretű, tengerfenéken álló, hullár, »-■ ró fallal körülvett olajtárolóról van s ó,\ amelyben kilenc vasbetontartály tölthető iái a tengerienéki fúrásokból nyert kőolajjal. Az Ekofisk olajmező környékén a tenger 70 méter mély, a tartályok fala 20 méterrel nyúlik majd a tenger színe fölé. A hullámtörő fal valamivel alacsonyabb l esz, 12 méterre emelkedik ki a tengerből. A hullámverés lecsillapítására 80—130 cm átmérőjű áteresztő lyukakat Nvépeztek ki a 135—183 cm vastag hullám törő falban. Az építmény 7350 négyzetméter területű, 6 méter magas üreges — tehát a vízben el nem süllyedő, csak lebegő — alapját a parti részen készítették el, majd valamivel mélyebb tengerrészre vontatták, ahol erősen lehorgonyozták. A tartályokat csúszó., zsaluzással építik rá az alapra, a hullámiö- rő falat pedig előre gyártott elemekből ál-1 lítják össze. Á munka előrehaladtával a szerkezet egyre mélyebbre süllyed a tengerbe Amikor az építmény ez év végén elkészül, a nyűt tengerrészre, az ekofiski kőolajfúrás- hoz vontatják. Itt az alap üregeibe vizet bocsátanak, amire az egész komplexum le fog „ülni” eredetileg kijelölt helyére, a tengerfenékre. A nagy tartályhajók az óriási olajtórafS mellé állva, a nyílt tengeren vehetik majd fel az értékes rakományt, de csővezeték is összeköti majd az ekofiski olajtárolót a parti részekkel. KERESI!REJTVÉNY ISIM. július 15-én balt meg Anton Pavlovics Csehov oros?: novellista és drámaíró. Gogol és Scsendrin hatása mellett többszőr találkozunk elbeszéléseiben Turgenyev lírai realizmusának nyomaival is, a természet idilli, nosztalgikus ábrázó- lásával, amiből már ekkor kitetszik, mennyire fontos számára az esztétikum . . . folyt, a vízsz. 25., 43., 1. és a függ. 19. sorokban. Ezeket kell beküldeni. VÍZSZINTES: IS. Magától értetődően. 13. Borsod megyei község. 14. Fonóipari kellék többesben. 15. Kanadában van! 18. Világhírű francia sanzonénekesnő volt. 19. MBE. 20. Körbe egynemű betűi. 22. Szó a „Halotti beszéd”-ből. 24. Bár betűi. 27. GMT. 28. Közelmúltban elhunyt filmrendezőnk, utóneve kezdőbetűjével. 29. Bon betűi. SO. EA. 32. Add ide nekem! 34. Tantál vegyjele. 35. AAV. 37. Fordított vágóeszköz! 38. Nyelvtani fogalom. 40. Szabolcs megyei község. 43. Egykori vármegyénk. 45. Honvédségnél szolgálatban. 47. Szerelvény része! 50. Női név. 51. Súlyegység. 52. Gyöngybetű a nyomdászatban. 54. Kevert rum. 56. Tiltó szó. 58. Filmféle. 60. Talál. 62. Lám. FÜGGŐLEGES: 1. Szövetségi állam az ÜSA- ban. 2. Zenekari tagot. 3. Nni név. 4. A mélybe. 5. Tulium vegviele. 6. Fürdőszobában van. 7. Juttat. 8. AAAA. 9. Sopron fele! 10. Gépet kenő. 11. Gépko- ~simárka. 16. Egyházi méltóság. 17. Elődeink. 20. Képek egynemű betűi. 21. Ruhában van. 22. Kekemmel jelzek. 23. AKM. 26. A ->ál utcai fiúk egyike. 31. Fából készült sablon. 33. Színész lakítia. 35. Szálhúzásos kézimunka. tárgyraggal. 3G. Looe de (+’). 38. Érzékszerv. 39. Azonos márkájú gépkocsik. 41. Reng. 43. Mennyiséget jelöl 44. Helyre közepe! 46. I-vel világhírű finn futó volt. 47. Férfinév. 49. Nem távozik. 53. Az idén Berlinben lesz. 55. Főzelékféle. 57. Egymást követő betűk. 58. Ellentétes kötőszó. 59. Asztc+in vegyjele. 60. Taekötő. 61. Háziállat. 62. -ba -be, -ban, -ben idegen nyelven. A megfejtéseket kell beküldeni. iúliuF CSAK LEVELEZ ÖL. APÓT F. KÜLDÖTT MEGFEJ I dSEKE FOGADUNK ÉLJ Július l-i rejtvénypályázatunH helyes megfejtése: . . .az anyák meg- mentőjének. hanem a sebészi aszeptikus elvnek is korai előfutára. Nyertesek: Bállá Miklósné* Farkas Lászlóné, Szrhó Gyulá- né, Zajtai Antalné, Závaezki Asnes nyíregyházi, B. Varga Sándorné botpaládi, Tóth László hodászi, Szakács Jolán komorói, dr. Bíró József nyírbá- ori és Tóth Imréné nyírbogdá- 'VI kedves rejtvényt ej tőink.
