Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

f. oMäf »t „ „ v >•' ''r -v -v >. ■- • KTS/FT-MAGTARORSZACI T973. Jfflh» 1: ^ « Az események krónikája: HÉTFŐ: Brezsnyev elutazott Washingtonból Pá­rizsba. — Nyilvánosságra hozták a szov­jet—amerikai közös közleményt. KEDD: Brezsnyev—Pompidou-tárgyaJások Ram- bouillet-ban. — A közös piaci külügymi­niszterek vitája és megegyezés Luxem­burgban. SZERDA: Általános sztrájk Uruguayban. — Brezs­nyev hazaérkezett Moszkvába. — Újabb kínai nukleáris robbantás. CSÜTÖRTÖK: Bécsben befejeződött a haderőcsökkentési tárgyalásokat előkészítő konzultáció. — A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mány új javaslata a párizsi tárgyalásokon. PÉNTEK: „Pingpong”-dip!omácia Peking és Tajvan között. — Meghiúsult katonai lázadás Chilében. — Felértékelték a márkát. SZOMBAT: A helsinki biztonsági értekezlet utolsó elő­készítő aktusai. — gyalások Rómában. Azok a diplomaták, akik az európai haderők és fegy­verzetük csöMvéntéséről Bécsben ez év elején, janu­ár utolsó napján kezeltek el vitatkozni, eszmét cserélni, s tulajdonképpen egy későbbi konferenciát előkészíteni, most már megérdemelten mehetnek rövid szabadságra. A hivatalosan csak konzul­tációnak, nevezett tárgyalás­sorozatban 17 európai ország; — köztük hazánk és két óce­ántúli ország, az USA és Ka­nada — képviselői vettek részt, hol a tárgyalóasztal - mellett, hol csak'egy pohár itallal a kezükben egy kok­télon álldogálva.. . Öt hónap eseményei, fordulatai Ízelítőt adtak abból, hogy milyen hosszú alkudozásra lehet szá­mítani ez év október 30-tól kezdve a tulajdonképpeni haderő- és fegyverzetcsökken­Korrnányalakítási tár­nok, hogy egy majdani meg­állapodás minden olyan szo­eiálista országra i vonatkoz­zék, ahol szovjet egységek állomásoznak, rle ne írja alá a megállapodást minden olyan NATO-ország, ahol amerikai csapatok vannak! S minthogy az „atlantiak” kihagyták Olaszországot a konferencia teljes jogú és teljes elkötelezettségű tagjai közül. így a Magyar Népköz- társásög sem vehet részt másként, csak megfigyelő­ként, különleges státussal... (Ne feledjük, Itália nem csu­pán az az ország, ahol Goethe szavaival élve a „cit­rom virágzik’", hanem a NA­TO déli szárnyának kulcs­állama, tele NATO-repülőte- rekkel, NATO-támaszpon- tokkal, NATO-parancsnok- ságokkal! Ha Olaszországot nem vonják be egy majdani tőségének minősítette. A szovjet véleményekből ki­emelhetjük a Pravda megfo­galmazását: a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcso­latai gyakorlatilag új, minő­ségileg magasabb fokozatot értek el. Hozzátehetjük, hogy változások járnak ennek nyo­mában a nemzetközi helyzet­ben is. Természetesen nem úgy, hogy megszűntek volna a szocializmus és a kapitaliz­mus közötti ellentétek. Az élet realitásai, az erőviszo­nyok reális megítélésre kény- szerítik a polgári politikuso­kat is. S ezért igen jelentős, a szovjet—amerikai tárgyalá­sokon, — az amerikai fél is elfogadta, hogy felelős az egyetemes világbékéért. Ezért is állapodtak meg a támadó hadászati fegyver- rendszerek korlátozásának alapelveiben. Egy lengyel lap megjegyzé­sét idézzük: Kína első reagá­lása a szovjet—amerikai tár­gyalásokra az volt, hogy újabb kísérleti atomrobban­tást hajtott végre. Minden­esetre ez furcsa fényt vet a kínai politikára és szembe­állítja a pekingi vezetést Ázsia népeivel. A kísérleti robbantás okozta radioaktív szennyeződés aggodalommal töltötte el a japánokat épp­úgy, mint az ausztrálokat, , új-zélandiakat, akik pedig eddig inkább a francia kísér­leti robbantások elleni tilta­kozásul voltak elfoglalva... A hét legfőbb nemzetközi eseményei háttérbe szorítot­tak számos olyan fordulatot, amely pedig máskor a cím­oldalakra kívánkozott volna: az uruguayi katonai akció; a chilei szélsőjobboldal újabb rohama; a Közel-Keleten Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök hosszú tárgya­lássorozata; aztán a dollár újabb válsága és a nyugatné­met márka v felértékelése mind-mind érdekes, izgalmas jelenség. De a jelek szerint mindegyiknek lesznek új kö­vetkezményei. Napjaink tör­ténetének krónikása így a végére odaírhatta: „folytatá­sa következik!” ■ Pálfy József Kedden kendődnek az érdemi tárgyalások Koszigin Ausztriába Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: A szovjet—osztrák viszony­ban gyakorlatilag nincsenek vitás, sem tisztázatlan kér­dések, ezért Koszigin szov­jet miniszterelnök kedden kezdődő bécsi tárgyalásai, amelyek az európai bizton- sági értekezlettel, valamint a bilaterális gazdasági és kul­turális kapcsolatok fejleszté­sével összefüggő kérdésekre összpontosul majd, jó ered­ményeket ígérnek. A kormányfői látogatás küszöbén Moszkvában han­goztatják; hogy Koszigin ki­vételesen kedvező légkörben utazik az osztrák fővárosba. Az utazás ténye és időpont­jának megválasztása pedig megfigyelők szerint annak a jelentős szerepnek .a hang­súlyozott elismerését jelenti, látogat amelyet a semleges Ausztria a háború utáni időszak nagy részében játszott a nemzet­közi együttműködés fokozá­sában, a kontinens biztonsá­gának megszilárdításában. A szovjet miniszterelnök bécsi útja diplomáciai szen­zációk nélküli munkalátogá- tás, amely nem utolsósorban a magas szintű személyei kapcsolatok ápolását is szol» gálja. Chile a puccskísérlet után Alíeade beszéde a munkások fegyelmezett helytállásáról Pénteken délután negyed­millió santiagói dolgozó hallgatta a La Mone- da-palota előtt dr. Salva­dor Allende elnököt, aki a nap folyamán meghiúsított katonai puccskísérletről be- szélt. Allende mindenekelőtt a chilei munkásság fegyelme­zettségét méltatta. „Ezt a na­pot a történelem nem felej- ti el. A munkások az első hívó szóra megszállták az üzemeket és harcra készen várták a kormány utasítása­it. A hadsereg és a rendőr­ség alkotmányhűsége azon­ban néhány óra alatt felszá­molta a zendülést. A katonai lázadásért felelős személyek nem kerülik el a felelősség­re vonást”. Allende szenve­délyes szavakkal bélyegezi meg a lázadókat, s mint mondotta: a puccsban részt vett polgári személyek több­sége a Haza és .szabadság nevű fasiszta szervezet tagja Ezek az urak most rémülten könyörögnek menedékért 'külföldi' követségek kapui előtt. Salvador All end e kétórás beszédében felszólította a chilei dolgozókat, hogy foly- tassák a termelőmunkát és maradjanak éberek a néni hatalom me svéd el mezese ér­dekében. Megerősítette, hogy kormánya továbbra is forra­dalmi és demokratikus célo­kat követ. A legnagyobb fel­adat most: többet dolgozni és többet termelni! — hangsú­lyozta. A második páncélosezred egy részének pénteki sikerte- len felkelését követően égé':'’' Chilében helyreállt a rend. valamennyi tartományban érvényben van a rendkívüli állapot. Snntiagóbnn a város­központbari több helyütt lö~ vések nyomai látszanák a há±ak falán, sok száz ablak betört. A hivatalos jelenté­sek szerint a délelőtti össze­tűzésekben 6 polgári személy vesztette életét, 32-en meg- sebesültek. A városban éj­szaka kijárási tilalom van. Az utcákon katonai járőrök cir- kálnak, amelynek parancsuk van, hogy a megállást meg­tagadó járművekre tüzet kell. nyitni. A lázadó páncélosezred egyébként már hallatott ma­gáról 1969-ben, amikor Ro­berto Viaux tábornok pa- rancsnoksnga alatt zendülést robbantott ki a zsold meg­emeléséért és a fegyverzet korszerűsítéséért. Az említett Viaux tábornok, aki a René Schneider egykori hadsereg­főparancsnok elleni gyilkos Phnom Penh: A kambodzsai népi felszabadító fegyveres erők szombaton ostromgyűrű­be fogták Kompong Speu tar­tományi székhelyet’, amely a fővárostól, Phnom Penhtől 45 kilométerre fekszik nyu­gatra. A szombaton hajnal­ban elindított támadás kö­vetkeztében a kormánycsa­patok meghátrálásra kénysze­rültek és a felszabadító erők másfél kilométerre megkö­zelítették a várost. A felszabadító ero^ a fő­várostól észak és északkelet felé vezető 5-ös és 6-os szá­mú országúton növelték az merénylet egyik résztvevője^ 1970 óta börtönben van és péntek reggeltől megszigorí­tott őrség vigyáz rá. Mario Sepulveda tábornok, a santiagói szükségállapot körzetparancsnoka nyilatko- zatban szögezte le, hogy a hadsereg támogatja az alkot­mányt és a törvényességet Chilében. Az ország törvé- nyes kormánya mellett fog­lalt állást az ellenzéki ke­reszténydemokrata párt is. Pablo Rodriguez, a Haza és szabadság nevű fasiszta szervezet vezetője és öt tár­sa az államcsínykísérlet után politikai menedéket kért Ecuador santiagói nagykövet- ségén. Egyelőre nem ismere­tes, vajon a chilei szélsőséges elemeket befogadják-e. ellenőrzésük alatt álló útszr kaszok hosszát, míg a dél \ lé tartó 2-es és 3-as orsr utak elfoglalása után r már a közöttük húzódó ‘ leteket veszik, sorra el1 zésük alá. Amerikai repülőgépe zöttük B—52-es nehéz zók szombaton a Phnc körüli felszabadított két bombázták. Bangkok: Thaiföld több ló ezer kamboc’ mánykatonát képez közölte újságírókká csai Csunhavan v külügyminiszter­KAMBODZSA A népi (efszabadító erők s keres táctsedásai tési konferencián is. De a lényeg az, hogy már kitűz­ték a konferencia kezdőé­nek napját, meghatározták a részvevők körét, megállapí­tották, milyen ügyrend alap­ján tárgyalnak majd. Jogos derűlátással lehet tekinteni a konferencia .elé is és ugyan­csak szükséges visszaemlé­kezni arra, hogy a szocialis­ta országok már régen java­solták a külföldi katonai tá­maszpontok felszámolását, az idegen csapatok visszavoná­sát, a fegyverzet csökkenté­sét. 1966-ban, a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületének bukaresti - ülésén már konkrét formába öntöt­ték erre vonatkozó javasla­taikat. E sorok írója 1968-tól mos­tanáig több ISÍATO-ülésen látta-hallotta, hogy miként formálódott az „atlanti” or­szágok vágyá, elképzelése a „kiegyensúlyozott” csapat­csökkentésről. Azt remélték, ■hogy á haderők létszámának leapasztása, a külföldi csapa­tok visszavonása az ő javuk­ra mehet végbe, magyarán: egy amerikai katona hazave­zénylése ellenében akár két- három szovjet katona távozá­sát akarták elérni! A kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkeníés termé­szetesen csak az egyenlő biz­tonság elve alapján jöhet lét- , re. Az olyan „atlanti” elkép­zelések eleve elfogadhatatla­teljes elkötelezettségű meg-. állapodásba, akkor a NATO} indokolatlan és veszélyes előnyre tehetne szert. . .) Helsinkiben már az utolsó simításokat végzik a Finlan- í dia-palotában, az összeurópai konferencia színhelyén, min­den készen áll 35 ország ve­zető diplomatáinak, külügy­minisztereinek kedden kez­dődő tanácskozásához. A kü­szöbönálló. konferencia mel­lett joggal emlékeztethetünk a szocialista diplomácia sok­éves erőfeszítéseire: egy ko­rábbi „budapesti felhívás” fogalmazta meg a biztonsági és együttműködési értekezlet szükségességét, azóta sok-sok kétoldalú tárgyalás során tisztázódtak a konferencia céljai. A Szovjetunió békeof- fenzivája — amely az idén a Brezsnyev—Nixon, a Brezs­nyev—Brandt és a Brezsnyev —Pompidou találkozókhoz vezetett — megteremtette a kedvező feltételeket a konfe­rencia megtartásának Leonyid Brezsnyev a hét elején fejezte be amerikai hivatalos látogatását, ked- den-szerdán a Párizs közelé­ben levő Rambouillet-ban tárgyalt a francia köztársa­sági elnökkel. A Szovjetunió Kommunista Pártja főtitká­rának utazását a világon . szinte minden hírmagyarázó (a kínaiakat kivéve, akik egyetlen sornyi híradással sem szolgáltak az utazás tar­tama alatt) történelmi jelen­Zbigniew Bryczkowski: Kémek) üyynök&k Válogatás napjaink kémügyeinek krónikájából 6. Fischer ezenkívül’tnegegye- zett Maria Krybussal abban is, hogy az általa küldött vagy akár á számára feladott titkosírásos levelek olvasha­tó részébe jelszóként bele kell fogalmazni a „Hilda” nevet is. Lengyelországba való visszautazása előtti na­pon Fischertöl kapott még egy kis üveg pasztillát vegy­tinta előállításához és a tit­kosíráshoz egy „Tintenkuli” márkájú különleges tollat. A kapott utasítások értel­mében Maria Krybus Len­gyelországba való visszaérke­zése után két hónapig nem fogott hozzá semmiféle kém­tevékenységhez. Később rend­szeresen elkezdte gyűjteni az információkat az opolei vajdaság területén állomáso­zó katonai alakulatokról és titkosírással küldözgette azo­kat a bátyja címére. 1959 augusztusáig számos effajta jelentést küldött. Ebben a hónapban ismét kiutazott az NSZK-ba azzal a céllal, hogy végleg ottfnarad. Úgy lát- szik, nem érezte magát túl­ságosan biztonságban júdás­pénzért eladott hazája terü­letén. Mint korábban, most is a bátyjánál lakott Bremervör- dében. Az ő közvetítésével teremtett kapcsolatot Harcid­dal, aki viszont nem volt el­ragadtatva exszeretője visz- szatérésétől. Első közös útjuk Bremerhavenbe vezetett, ahol... „Hildát” úgynevezett ■uariográfvizsgálatnak vetet- íék alá, hogy megállapítsák: igazat tartalmaznak-e a je­lentésekben foglalt adatok. Úgy látszik, a vizsgálat pozi­tív eredménnyel végződött, ugyanis Harold igyekezett rá­beszélni a lányt, hogy vállal­ja el újra a hírszerző munkát Lengyelországban. Maria azonban úgy határozott, hogy az NSZK-ban marad. Eköz­ben a bremerhaveni központ­ban sátáni tervet főztek ki. Mivel a lány köhögésre pa­naszkodott,. Harold elvitte egy dr. Weie nevű orvoshoz, aki aktív gümőkort állapított meg és azonhali klinikai gyógykezelést javasolt. Érdemes megemlíteqi, hogy Krybus letartóztatása után az orvosi vizsgálatok nem mu­tatták ki nála a lezajlott tbc-nek legkisebb nyomát sem. Bátyja Leo, amikor tudo­mást szerzett a betegségről, így szólt: „Nekem kisgyer­mekeim vannak, nálam nem lakhatsz.” Harold elhelyezte Mariát egy álkórházban, a Hannover melletti Rothenburgban, az amerikai hírszerző központ költségére. Ezután közölte a lánnyal, hogy végleg elutazik az NSZK-ból és most már egy Gramm nevű kollégája fog gondoskodni róla. Gramm gyakran elment ko­csijával a kórházba, és ma- gával vitte Mariát kirándul­ni a városop túlra. Amikor már a lábadozó „beteg” meg­békélt a Karóidról Grammra váló átváltás gondolatéval, a férfi javasolta, térjen vissza Lengyelországba. Az ellenál­lás hallatlan így érvelt: „A kórházi ápolás költsége napi 33 márkára rúg. Ha megtérí­ted ezt a költséget csaknem egy egész évre, akkor maid itt maradhatsz az NSZK-ban.” Maria Krybus engedett. Be- leegvezett abba, hogy három évre visszatér Lengyelor­szágba. Gramm ezután to- vábbi kémkiképzésben része­sítette a városon túli autóki­rándulások alkalmával. E ki­képzés programja magában foglalta a fegyvernemek fel­ismerését, titkos postaláda létesítését, titkosírás készíté­sét vegvtinta segítségével titkosírás előhívását, folyé­kony vegyszerrel, megbesz^t jelekkel történő levelezést. Gramm megbízta hogy Lengyelord visszatérése után j nappal szervezzen faládát, ahová kuli sításokat és titkost séhez, előhívásáha anyagokat küldés, számára. Elérkezett végié a gyelországba való vissza! napja Kezdetben Ma Krybus sehol sem dolgozu 1961. május 1-vel ismét fe vették dolgozni Kedzierzyn- ben telefonközpontos mun­kakörbe. Maria Krybus éppen úgy, mint régen, most is szeretett telefonismeretségeket kötni. Ilyen módon ismerte meg Joachim Sobeket is. Néhány semmire sem kötelező tele­fonbeszélgetés után ajánlatot tett a fiúnak, hogy találkoz­zanak. Tetszett Sobeknek, és amikor ráadásul randevúra hívta a parkba, a fiatalember el volt ragadtatva. Amikor végre eljött a ran­devú ideje, Joachim ponto­san megjelent a parkban. Le­ültek egy padra. A meleg augusztusi este álmodozása csábított. De Maria gond' taiban nem a szerelem Táskájából egy kis la] vett elő, olyasvalamit, an a gyerekek játszanak és á ta Sobeknek. S míg a ki udvarló igyekezett kimor azt a bizonyos szót, a keménven rászólt: „Áss a helyen 1” (Folyta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents