Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

W75. Jttnius fO. S.otdrf Már az aratásra készülnek ■ n Ügyelet, jó ellátás Tiszta vizet — a folyókba Nemcsak a vízügyi igazgatóság feladata A gépesítés folytán az aratás ma már nem igényel jelentős kézi munkát. Ennek ellenére a mezőgazdaságban az egyik legnagyobb szerve­zettséget az aratás igényli. Az árpakalászok még alig kezdenek sárgulni, de me­gyénk mezőgazdasági és / a mezőgazdasággal kapcsolatos üzemei, valamint az ÁFÉSZ- ek máris megkezdték a ké­szülődést az aratásra. A MEZŐGÉP Vállalat üzemeiben most szervezik az aratási ügyeletet. Az ügye­letről terv is készül. amit június 15-ig kapnak meg a tsz-szövetségek. a mezőgaz­dasági üzemek és a tanácsok. A vállalat tájékoztatása sze- rint*az idén sem lesz alkat­részhiány az aratásnál. A raktáron nem lévő alkatré­szeket a kijelölt műhelyek­ben azonnal legyártják, a fontosabb alkatrészeket gép­kocsik szállítják a meghibá­sodott mezőgazdasági gépek­hez. A MEZŐGÉP Vállalat valamennyi üzemében az aratás ideje alatt hétköznap 7 órától 19 óráig, vasárnap 7 órától 13 óráig ügyeletet tartanak, a vállalat szakem­berei telefonhívásra is a meghibásodás helyére siet­nek. Az ÁFOR is idejében fel­Nyíregyháza úttörőinek, tanulóinak milyen táborozá­si. üdülési lehetőségei lesz­nek az idei nyáron? Jelenleg legnagyobb gon­dot a táborhely hiánya okoz­za. A sóstói felüljáró térsé­gében lévő Zalka Máté if­júsági tábor további üze­meltetését a megyei KÖJÁL betiltotta. Más ehhez ha­sonló olyan városi .létesít­ményt ahol a gyermekek, üdülhetnek, nincs. így csak Sóstón a megyei tanács gyermeküdülőjében tábo­rozhatnak két alkalommal a nyíregyházi úttörők. Augusz­tusban két hétig hetvenöt őrsvezető, és ugyancsak két hétig negyven állami gondo­zott gyermek a Nyíregyházi Gyógypedagógiai Intézetből A megye és az ország más üdülőjében viszont annál több nyíregyházi pajtás pi­henhet. A rakamazi. a ger- gelyiugornyai, a tivadari és a dombrádi ifjúsági táborok a nyíregyházi testvér úttörő- csapatok közel kétszázötven tagját látják vendégül az idei nyári szünetben. Júliusban az ötödikes, ha­todikos. és hetedikes pajtá­sok közül háromszázan tá­boroznak Szigligeten. Az úttörőcsapatok önálló váltó­turnusa lesz Felsőtárkány- ban.'Debrecenben. Révfülö­pön. Pállházán. Szilvásvára­don. Egerben és Miskolc- Tapolcán. Ezekben az úttö- ’ rőtáborokban mintegy két­százötven nyíregyházi pajtás fog táborozni. Egerben július 11—16-ig húsz. Szilvásvára­don június 24—júlus 4-ig ti­zenegy. Pállházán június 25 —július 4_ig pegyven, Rév­fülöpön június 24—július 4- ig negyven fő. Ezeknek az üdültetéseknek a költségeit helyi pénzforrásokból, illet­ve a megvei tanács művelő­dési osztálvának ifiúságpoli- tika; alapiából fedezik. Csillebércen és Zánkán jó úttörőmunkáiukért hetven ivíregyházi pajtás fog tábo- •ozni három-négy fős turnu- »kban Az úttörőcsapatok vezetői­ék iavaslatai alapján har­:inc nyíregyházi paitás tá­vozik külföldön. NDK-ban készül az aratásra. A tartá­lyokat megtöltik a szüksége« üzemanyagokkal. zsírokkal. A vállalat szükség esetén tartályokat. göngyölegeket, vashordókat is árusít. vagy kölcsönöz- a mezőgazdasági üzemeknek. így az üzemek idejében biztosítani tudják üzemanyag-szükségletüket. A gabonafelvásárló válla­lat az idén is enyhít g. rak­tárgondokon. A vállalat a tavalyi aratás óta szükség­raktárakat létesített, ame­lyekben mintegy ezer vagon termény fér el. A raktárka­pacitás a várható terméshez mérten még így is szűknek bizonyul, ezért a vállalat a mezőgazdasági üzemek segít­ségét kérte. Az üzemekben a kihasználatlanul álló helyi­ségeket termény raktáraknak rendezik be. amelyeket a vállalat bérbe vesz. A bé­relt raktárakban a GFV 4—5 ezer vagon terményt tud majd elhelyezni. Az állandó raktárakat és a szárítóüze­meket kitisztították, fertőtle­nítették a vállalat dolgozói. Huszonhat szárítógépe van a vállalatnak, ejeket a gépeket is üzemképes állapotba hoz­ták' az ^elmúlt napokban, szánjítva arra. hogy a ned­ves terményt szárítani kell. július 27-től tíz napot tizen­öt fő, Lengyelországban jú­lius 3—13—ig szintén tizenöt pajtás. Ugyanebben az idő­ben lengyel és NDK-beli ta­nulók táboroznak megyénk­ben Gergelviygornyán,' illet­ve á sóstói gyermeküdülő­ben. A nyári iskolaszünetben a legtöbb gyerek pihenését, szabad idejének hasznos ki­használását a sportnapközi látja el. így lesz ez az idei nyáron is. A nyíregyházi napközibe a jelentkezés jú­nius 10-én zárul le. Eddig már közel ötszáz gyerek iratkozott be, s előrelátható­lag a favalvi hatszáz fős létszám ebben az évben is meglesz. A foglalkozások három turnusban lesznek — július 2—14. július 16—28-ig. július 30-tól augusztus 11-ig. Az ügyész elmondta a perbeszédet, aztán felsorol­ta. hogy kire milyen bünte­tést kér. A vádlottak — he­ten ültek a pádon — értet­lenül hallgatták, hogyan le­het börtönbüntetést kérni, amikor ők nem is csináltak semmit. A tanácsvezető bí­ró természetesen őket is megkérdezte. Az elsőrendű vádlott semmit nem mon­dott mentségére, a másod­rendű enyhe büntetést kért. a többiek pedig egyszerűen bejelentették, hogy nem bű­nösök, mert nem követtek el semmit, kérik a felmenté­süket. Pedig nem egészen úgy történt a dolog. Az első eset még 1971 szeptemberében történt Nyíregyházán. Bódi Gézáné 48 éves nyíregyházi segéd­munkás felvette a fizetését és elindult hazafelé. A Bú­za téri piacon - találkozott férjével. Bódi Géza 38 éves nyíregyházi segédmunkással és együtt folytatták útjukat. Az Inczédi sori italboltban megálltak inni valamit. Itt Megyénk nagyobb tsz-ei- ben az aratás idején sertést és szarvasmarhát vágnak, hogy javuljon az aratók élel­miszer-ellátása. Néhány tsz- ben és az állami gazdaságok­ban meleg ebédet is kapnak az aratásban részt vevők. Az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek is felké­szültek az aratók kiszolgálá­sára. A Vásárosnaményi ÁFÉSZ például mozgókony­hát bocsát az aratók ren­delkezésére, ha azt a tsz-ek igénylik. Várhatóan az idén is több tsz kér meleg ételt az aratásban részt vevő dol­gozóinak. A vásárosnaményi szövetkezet 4 féle hűsítő italt szállít majd az aratóknak, de megyénk valamennyi ÁFÉSZ_e a szokásosnál több hűsítő italt hoz forgalomba az aratás idején. Ha a me­zőgazdasági üzemek kérik, az ÁFÉSZ-ek mozgóboltokat is indítanak a földekre. A nagyobb boltokban kézi ara­táshoz szükséges szerszámo­kat is árulnak a szövetkeze­tek. A közeli napokban összeül a megyei mezőgazdasági ope­ratív bizottság is. hogy meg­tárgyalja az aratás zavarta­lan lebonyolítását. (n. I.) Mindhárom turnus helye a foglalkozásoktól függően a sóstói uszoda, a városi sta­dion és az úttörőház. A sportnapközi vezetőinek nagy gondot jelent, hogy a sóstói uszoda még mindig nem ké­szült el, s előreláthatólag a nyári hónapokban sem vár­ható az átadása. A stadion­ban a torna, az atlétika és labdajátékokban lesznek a sportfoglalkozások. Az úttö­rőház kulturális programmal várja a napköziseket. Mind­három turnus résztvevői vá­rosismertetőn vesznek részt, melyen megismerkedhetnek Nyíregyháza nevezetességei­vel. Az egész napos foglalko­zásokat testnevelő tanárok és főiskolai hallgatók vezetik. találkoztak össze a 39 éYes Balogh Barnabással, a 46 éves Bódi István nyugdí­jassal és a 34 éves Békési Ilonával. Először a Halász- csárdába mentek, aztán a Szabolcsba, majd az Ezerjó étterembe, de itt már teljes volt a létszám, mert a Szabolcs előtt Dávid Tibor- né is csatlakozott hozzájuk. Már minden vendéglátó- hely bezárt, de ők még in­ni akartak, amikor valaki­nek eszébe jutott, hogy a Kolumbia még nyitva van. El is indultak, de bemenni nem sikerült. mert leg­alább 30—40 ember állt sorba a bejáratnál, hogy ha csak egy hely is megürül, elfoglalhassák. A Bódiék tár­sasága is hasonlóképpen cselekedett, mert Bódiné ki­jelentette. hogy még ha öt­száz forintba kerül, akkor is bemennek. Egyszer aztán megnyílt az ajtó és három vendég távo­zott. Kijutni azonban nem olyan könnyen sikerült, mert mindenki tülekedni Környezetvédelmünkhöz, amelyről mostanában annyi sok szó esik, a levegő, illetve az erdők' védelmén kívül hozzátartozik vizeink tiszta­ságának megőrzése is. Ez a mi megyénkben annál is inkább aktuális téma. mert bár nagy folyók ^zelik át területünket, mégis vízszegé­nyek vagyunk. A Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr, csak a szatmár-beregi részt gazdagítja, a nyírségi ho­mokdombokon viszont még csak jelentősebb belvízcsa­tornák sincsenek. Ezek víz­hozama nagyon kicsi, több­ségük nyáron kiszárad. Ter­mészetes tavaink szintén nincsenek néhány nádas, vi­zes réten kívül, s ezek vizei is lecsökkennek a csapadék­szegény nyári hónapokban. A Nyírségben működő öt víztároló szolgálja a terv­szerű ■ vízgazdálkodást, az öntözést illetve a császár­szállásiak az emberek köz­vetlen üdülését, vízisportját is. Évente több millió forintnyi kár Mindezekből az követke­zik. hogy azt a kevés vizün­ket, amivel rendelkezünk, óvjuk, védjük a szennyező­déstől, hogy alkalmas legyen a sokoldalú használatra. Az ipari termelés, a mezőgazda­ság kemizálásának fokozó­dása. a személyi, kommuná­lis vízhasználat rohamos emelkedése viszont növeli a szennyezés lehetőségét. A bármiféle célból felhasznált víz visszajut vízfolyásaink­ba. folyóinkba, felszíni vize­inkbe. Bár kormányrendelet írja elő. hogy csak tisztítás után szabad visszavezetni a szennyvizet a folyókba, eh­hez a tisztítóberendezések olyan mennyiségére lenne szükség még megyénkben, amely anyagi erőinket meg­haladja. A Felső-Tisza-vidé- ki Vízügyi Igazgatóság mű­ködési területén keletkező szennyvizek jelentős része, mintegy 55—60 százaléka ma még tisztítatlanul kerül visz- sza felszíni vizeinkbe. Ez a becslések szerint évente 10 millió forint kárt okozott a népgazdaságnak. Valamelyest megnyugtató, hogy a jelen­leg még szabadon folyó szennyvíz felének megtisztí­tására már megkezdődött a tisztítóberendezések terve­zése, illetve több helyen a kivitelezés, az építés is. Pil­lanatnyilag a „legnagyobb” vízszennyezőink a demecseri keményítőgyár, a napi 2—2 és fél ezer köbméter szenny­vizével. A Hajdúsági Ipar­művek 1800 köbméter. a Nyírbogdányi Kőolajipari kezdett, hogy bejusson a megürült helyre. A fiatal­ember — aki elöl jött — megpróbált magának helyet csinálni és a furakodás köz­ben a Bódiék társaságából hátrányosabb helyzetbe ke­rült valaki. Dávid Tibomé erre nekiugrott a fiatalem­bernek, aztán Balogh Barna is ütni kezdte. Békási Ilona pedig lekapta a cipőjét és azzal ütötte, ahol érte. Nem maradtak tétlenül a társaság többi tagjai sem: Bódi István a görbebotját használta fegyverül, Bódi Géza pedig előrántotta a bicskáját és szurkálni kez­dett Bódi Gézáné is ki­használta. hogy az öt ember ütései, szúrásai ellen a fiú már védekezni is képtelen, ő is nekiugrott. tépte, ránci- gálta ahol érte, majd ami­kor sikerült a fiúnak a gyű­rűből kiszakadni, még utá­na is szaladt Békási Iloná­val. Mikor visszaértek. Bódi Géza szólt a feleségének, hogy tűnjenek el innen gyor­san, mert a szurkálás miatt biztos mindjárt itt lesz a rendőrség. Az asszony bele is egyezett, azért az ólját — amit a fiú karjáról letépett — még zsebre vágta és úgy indultak eL Vállalat pedig 700 köbméter szennyvizet bocsátanak ki naponta tisztítatlanul. Oxidációs tó Városai nk, így Nyíregyhá­za üzemeinek és lakótelepei­nek szennyvizét a most bő­vítés alatt álló városi szenny­víztisztító telep szűri, fertőt­leníti. Kisvárdán viszont, ahol az iparosodás, az ur- banizálódás erőteljes, a fel­használt víz tisztítatlanul kerül a Belfő-csatornába, s abból a Tiszába. Mátészal­kán, ahol a fejlődés még , intenzívebb, valamivel jobb a helyzet, mert oxidációs ta­vat létesítettek a szennyvi­zek felfogására, ahol termé­szetes úton részben lebomlik a szennyeződés. Ez persze csak ideiglenes megoldás, városainkban mindenütt tervbe vették a tisztítótele­pek építését. Jelenleg Máté­szalka szennyvize a Kraszná- ba kerül, s ez különösen alacsony vízállásnál okoz komoly problémákat. Nyír­bátorban nincs ilyen gond. Úgynevezett bakhátas erdő- öntözés útján még haszno­sítják is a szennyvizet. Per­sze ez a megoldás csak a nyírségi homokdombokon al­kalmazható, ahol a talajvíz mélyen van. a homok meg­szűri a vizet, s mérgező, il­letve ijertőszennyvize pedig nincs Nyírbátornak. A Tiszának és a Túrnak a vízminősége első osztályú — ahogy a szakemberek mond­ják. A Tisza vizét idősza­konként ugyan a mi terüle­tünkön Vásárosnamény alatt a Szamos szennyezi, de nem nagy mértékben, mert a szennyeződés a Tisza nagy vízhozama következtében fel­híguld Ezenkívül a nyírségi területen vannak belvízcsa­A Honvédelmi Minisztéri­umban most készült el az összesítés arról; hogyan se­gítették a néphadsereg új kiképzési rendszerű műszaki alakulatai a kiemelt népgaz­dasági beruházások megvaló­sítását az elmúlt évben. Az adatok szerint a katonák megközelítően 20 millió órát dolgoztak és csaknem há- rommilliárd forint értékű munkát végeztek a kiemelt beruházásoknál, a nagy la­kótelepi építkezéseken, köz­lekedési létesítményeknél, rekonstrukcióknál. Olyan lé­tesítmények átadását segí­tették munkájukkal, mint a Beremendi Cement és Mész­művek. a kelet—nyugati metróvonal, a visontai Gaga­rin Hőerőmű. Részük van a katonafiataloknak abban is, hogy előreláthatólag hama­rosan átadhatják a forga­Néhány nap múlva Bódi Géza és Bódi István a pia­con találkozott egy férfivel, akit a rendőrség tanúiként idézett a garázdaság ügyé­ben. Kérték, úgy mondja el a történetet, hogy Bódinét hagyja ki a dologból, ezért majd ketten 1500 forintot adnak neki. Néhány nap múlva Bódi Géza ismét ta­lálkozott vele. itt pedig már arra is kérte: mondja, hogy ő magatehetetlen részeg volt, így nem verekedhetett. A Hatzel téri ' piacon is folyt közben a puhitási munka, itt Nagy Tiborné ta­lálkozott össze egy tanúval, és azt kérte, hogy Bódi Istvánról valljon: mégpedig, hogy nem ütött a görbebot­tal. Nagy szükség lenne erre — mondta Nagyné — mert Bódinak már volt néhány büntetése és biztos sokat kapna, mint visszaeső. Nagyné nem hazudott: Bódi István valóban letöl­tött már 3 év 9 hónapot lo­pásokért és hamis vádért, de nem fejezte be a Kolum­bia előtti verekedéssel sem. A Búza téri ABC elől lopott egy kerékpárt, de fél órán belül elkapták, aztán Tisza- lökön — ahová koldulni ment — egyik családtól egy 980 forint értékű órát vitt tornák, úgynevezett főfolyás sok. Mint például a VlIIuas számú, a Nyíregyházát át­szelő Érpatak, amelynek „ál­lapotáról” különösen a nyír™ egyháziaknak vannak rossz tapasztalatai. Ebbe jut a Hajdúsági Iparművek szenny­vize, de a partmentén lakók feleslegessé vált háztartási eszközei, hulladékai is. Ez egyszerűen szeméttároló. A Nyírséget behálózó főfolyá­sok vizét a Lón; ai-csatorna gyűjti össze és vezeti a Ti­szába. Ezek szennyezettsége változó, mindenesetre az említett Érpatak is például, nem javítja a Lónyaiba ke­rülő víz minőségét. Káreiháritási riadó A felszínen úszó szennye­ződések — például olajok, zsírok, — eltávolítására a vízügyi igazgatóság vízminő­ségvédelmi / kárelhárítási részlegének rendelkezésére állnak megfelelő eszközök. Rendszeresen ellenőrzik fo­lyóink, jelentősebb főfolyá­saink vízminőségét. Többfé­le szempontból is; ivóvíz, öntözés, halászat és ipari vízhasználat, stb, közel öt­ven kémiát biológiai ténye­ző szerint. S ha valahol a megengedettnél erősebb szennyeződést tapasztalnak, elrendelik a kárelhárítási ri­adóit Ezenkívül, mint állam- igazgatási, hatósági szerv a vízszennyezőket bírságolja, illetve tisztítóberendezések építésére kötelezi. Ez azonban nem elegendő, mindenekelőtt társadalmunk valamennyi tagjának kell fe­lelősséget éreznie vizeink tisztaságának megóvásáért. lomnak az M 7-es út Mar« tonvásár és Székesfehérvár közötti második szakaszát. Megállapítható, hogy az új rendszerű kiképzés jól szolgálja a katonafiatalok felkészítését, s lehetővé te­szi szakmai fejlődésüket is. hiszen munkájuk révén szá­mosán tesznek szert szak- képzettségre. Emellett azo­kat, akik nem végezték el az általános iskolát, a had­sereg hozzásegíti ennek pót­lásához is. A műszaki csapatok nemcsak a termelési felada­tok elvégzésében állnak helyt becsülettel, hanem az előírt katonai kiképzési program végrehajtásában is. A katonák az őket megille­tő ellátáson túl — egyéni teljesítményüktől függően —• havonta több száz forint jutalomban részesülnek. el. A kerékpárt visszavitték tőle, az óra helyett vett egy másikat és a bíróság előtt ezek után is a felmentését kérte, mert teljesen ártat­lan. A kéréseket természetesen nem. vették figyelembe és a nyíregyházi járásbíróság Bó­di Gézánét 1 év, Békási Ilo­nát 10 hónap. Balogh Barna­bást 6 hónap. Dávid Tibor- nét 6 hónap. Bódi Gézát 1 év 2 hónap, Bódi Istvánt 3 év, Nagy Tibornét 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Dávidné és Nagyné bünteté­sét 3 év próbaidőre felfüg­gesztette. Balogh Barnabás­nak és Bódi Istvánnak fegy- házban, a többieknek bör­tönben kell letölteni bünte­tésüket. A bíróság mellék- büntetésként Balogh Barna­bást 1, Bódi Gézát 2, Bódi Istvánt 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, Bó­di Istvánt pedig kötelezték, hogy a szabadságvesztés ide­je alatt kényszerelvonó keze­lésnek vesse alá magát. A járásbíróság ítéletét Balogh Barnabás, Bódi Géza és Bó­di István megfellebbezték, de fellebbezésüket a megyei bíróság elutasította. így va­lamennyi ítélet jogerős. Cbalogh) Üdülés, kirándulás, spoHnapközI N /íregyházi gyermekék nyara (bakonyi) A iárgyaSúieremb&i Kádár Edit Építő katonák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents