Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-09 / 133. szám
I oldal' > • V 'V v V ( \ fifitST-MAGYARORSZAÖ TS73. ffinhis 8. Szülők fóruma FIATALOK 8Ü FIATALOK IS FIATALOK ÍÜI FIATALOK ü! FIATALOK Veréssel, büntetéssel Szülőnek lenni nem könnyű feladat, ha egyik legszebb emberi kötelesség is. Mindenesetre szülői önkritika, illetve önvizsgálat nélkül szinte elképzelhetetlen a helyes nevelési tevékenység. Nemcsak gyermekünk fejlődésénél kell figyelemmel kísérnünk, lenyesegetnünk az Úgynevezett vadhajtásokat, a magatartásbeli és érzelmi végleteket, hanem a saját nevelési módszereinkben előadódó vadhajtások gyomlálását is el kell végeznünk. Melyek lehetnek ezek? Hászony halljuk, hagy a szülő magyarázó szó helyett azzal fékezi, ijesztgeti szófo- gadatlan gyermeket, „ha rossz leszel, hívom a zsákos bácsit ’, „odaadlak a rendőrnek” és egyébé ilyenfajta képtelenséggel. Szinte beláthatatlan követkézmények- kel járhat az is, ha gyermekünket a sótét szobába zárjuk, vagy összecsomagoljuk kis holmiját és kijelent- • jük: „most mehetsz, ahová akarsz, ilyen rossz gyerek nekem nem kell '. Fenyegetéssel, ijesztgetéssel csak azt érjük el, hogy gyermekünk szorongóvá, ijedtté, zaklatottá válik, nem pedig engedelmessé, szófogadó- vá. A verés pedig egyenesen káros, leírhatjuk akár így is: a nevelés csődje. Pedagógusok és orvosok a megmondhatói, hogy azok az apák és anyák, akiket valamikor nadrágszíjjal „neveltek” a szüleik, s ők is hasonlóképpen, legfeljebb vasalózsinórral verik kékre- zöldre gyermeküket, csak azt érik el vele, hogy gyér- meküknek az élettel kapcsolatos szemlélete deformálódik, a kiegyensúlyozott, boldog életszemlélet helyett féléim! komplexumok rögződnek az egyéniségébe. Az otthon veréssel „nevelt” gyermek pedig — az iskolában is — úgy próbálja félelmeit feloldani, rendszerint úgy kíván megszabadulni tőle, hogy maga is támad, verekszik, kíméletlenül durva társaival, hogy szinte képtelen beilleszkedni a közösségbe, 'tudat alatt így szerez magának elégtételt, így éri el, hogy legyen olyan hely, ahol ő nem fél, hanem tőle félnek. Ennek ellenére is egy életen át hajlamossá válhat a félelemre. „ Az a gyermek, akinek az ütést, verést el kell szenvednie, viselnie, daccal és közönnyel vértezi fel magát, lassanként a testi fájdalmon kívül semmi sem kelt benne hatást. Az érzelmi élet széles skálája számára ismeretlen marad, s egész további életvitelére rányomja bélyegét a gyerekkorban belérögződött durva, goromba magatartás. Mindez elkerülhető, s nem kell hozzá sem pedagógia, sem egyetemi végzettség. De mégis mi az, amiben összefoglalhatjuk a gyermek helyes, emberi nevelésének tudományát? A szeretet, a türelem, a megértés es a következetesség. Szavakkal és szülői szívjósággal a legnehezebben nevelhető gyermekhez is megtalálhat- juk az utat. A legmakacsabb gyerek is megnyílik, megszelídül a türelmes, jó szóra, a dicséretre. Negatívan nem lehet nevelni. Az örökös szidalmak, a szülői elégedetlenség végül is elhiteti a gyerekkel, hogy o semmi jóra nem képes és nem alkalmas. 1 A büntetést, mint nevelési eszközt — főként a kedvezmények megvonásával — nem kell okvetlenül kiktatnunk, csak módjával és megfontoltan alkalmazzuk különös gonddal ügyeljünk arra, hogy az mindig arányban legyen a vétséggel. Különben megtorlásnak, igazságtalannak, a durvaság, az elnyomás az erősebb jogán rejtett, de mégis nyilvánvaló formájának érzi a gvermek. Bármilyen furcsán hangzik is, a gyermekben már nagyon korán kialakul egy erkölcsi norma, egy mérce, ők is tudják mit miért érdemelnek meg, mi az, ami meghaladja az elkövetett rosszaságot. Két néger mese A menekülő nyúl Hol a fáról körte hull, élt egyszer egy kicsi nyúl. Ez a isi nyúl, úgy bizony, észrevette egy napon vadadat t mögötte, két szarvával döfkédve. Mindig mögötte szalad, i. mindjárt belé harap. S szegény nyulat, ni, te ni, tálán í is ökleli. Azt kérdi egy kis rigó: _ Halihó, halihó, ily veszettül, ily vadul, hova szaladsz, esi nyúl? A kis nvul Ily választ adott: — Ne csodálkozz, hogy rohanok. Bősz vadállat fut nyo- omban, feldöf engem talán nyomban. Nagyot kacag a rigó: — Ez a tréfa jaj de jó. Nem fut bizony teutánad semmile bősz vadállat. Csak az árnyékod követ, s szarvnak nézed igv füled. E szavakra, lám a nyúl egy bokorban meglapul. S körül- kint nyulambuiam, s tapasztalja, hogy csakugyan úgy van inden, halihó, ahogy mondja a rigó. Az oroszlán, a farkasok és a kecskék Kilenc farkas, egy oroszlán elindult az országútján. Mentek, mentek, mendegéltek, nagy a világ, majd megélnek. Istállóhoz értek este, mekegett benn tíz szép kecske. — Nem volt ebéd, lesz vacsora — zengett a farkasok dala. — Majd elosztom — az oroszlán szólt, ahogy kifért a torkán. — Egy szép kecskét adok nektek, így azután tizen lesztek. Kilenc kecske jut énnékem, s mi is tizen leszünk éppen. így osztoztak, veszekedtek, az éjszaka csak úgy zengett. Egymásnak ment a tíz tolvaj, s tépték egymást éles foggal Hallja a lármát a gazda, vasvillát ragad a marka Furkós bottal jön a szomszéd, s összecsődül a rokonnép Egy oroszlán, kilenc farkas, nektek senki sem irgalmaz. A rablók mind odaveszlek, örültek a kecskék, mek, mek. Németből fordította és átdolgozta: Ölbe? Irén TÖRD A FElEDf Ismerkedés a fényképezőgéppel (folytatása a vízszintes 1.). 10, Sin betűi keverve. 11. összevissza hív!!! 13. Keleti germán törzs volt. 14. ÉAR. 15. Savanyúság. 17. Ragadozó madár. 19. Pityergő. 21. Államnak fizetendő százalékot. 23. Ógörög építészeti stílus. 24. Tejipari melléktennék. 26. Némán néz!! 27. Izomköteget ez rögzíti a csonthoz. Megfejtendő: Függőleges 6. vízszintes 1. Múlt heti megfejtés: Olasz — svéd — bolgár — dán. Könyvjutalmat nyertek: Fegyver Sándor Székely, Rácz Judit Mátészalka, Sári Ibolya Tiszavasvári. Hersku Ibolya Gulács és Kiss Zsuzsanna Nyíregyháza. Édesanya reggel sürgeti első osztályos kisfiát: — Igyekezz, kisfiam, mert elkésel az iskolából. — Az nem baj, hiszen egé~z nap nyitva van! ★ Az állatkertben a ketrecek rácsain ott függnek a táblák: „Az állatok etetése szigorúan tilos!” Egy kisfiú áll a rácsok előtt és egyre csak a feliratokat bámulja, majd így szól: — Szegény állatok! vjyon miből élnek meg? A TÖRTÉNELEMÓRÁN — És mi történt, amikor a király 16 éves lett? — Amikor a király 16 éves lett. .. személyi igazolványt kapott és attól fogva megnézhette a 16 éven felülieknek szóló filmeket. ÉLŐ VILÁGÓRÁN Az élővilágórán a tanulók a pápaszemes kígyóról tanulnak. Az egyik kisfiú nagy komolyan megkérdezi: — Tessék mondani, tanító bácsi, rövidlátó vagy távollátó a pápaszemes kígyó? A KONYHÁBAN — Évikéin. miért van olyan különös ize ennek a salátának? — Nem tudom, anyukám, hiszen szappannal is u?eg- mostam. ★ Édesapa fürdeti a kisfiát, — Na látod, édesapa te meg tud füröszteni. — Hát igen, de édesanya először leveti a cipőmet. ★ Édesanya: Istvánka, miért sírt Ferike? Istvánka: Mert az orrára szállt egy lény. Édesanya (csodálkozva): Ezért sírt volna? Istvánka: Tudod, édesanya, én agyon akartam azt a legyet csapni. Dr. Papp Sándorné fordítása Vízszintes: 1. Megfejtendő, a függőle. ges 6. folytatása (a hatodik négyzetben római 5.). 6. A különféle rétegeket egyesítő társadalmi politikai szervezetünk. 7. Nóta. 8. Lángol. 9. ...lapu. 11. Szófaj. 12. Gyűrűt, de körutat is jelent Bécsben. 14. Ehetne. 16. Maró folyadék. 18. Földet forgat. 20. Kopasz. 21. Alumínium vegyjele. 22. Római 1 és 499. 24. Női név (+’). 25. Feudális szék. 27. Költőfélét. 28. Groteszk, amorf. 29. Dal. Függőleges: 1. Becézett férfinév. 2. Ajándékoz. 3. Fonto« égitestünk. 4. Eleven. 5. Ellentétes az elejével. 6. Megfejtendő Kelényi István: Katica — hívogató Ujjam csodafű holdas-tornyán: körmöm ormán vérző gyönyörű pettyes csillag Csuklóm sziromforgó muzsikál ezer dongó táncolj Katicám tenyerem parazsán szállj hozzám hozzám szállj — hívlaki fazekas Lajos: Kérdés, felelet Jártál-e erdőben? Jártál-e mezőben? Láttál-e gyors vadat, széptollú madarat erdőben, mezőben, erdőben, mezőben? Nagy erdőben jártarn. szarvas jött utánam, színes tollú madár mezőn vállamra szállt, el se röpült tőlem, ed se röpült tőlem. A megvilágítási idő beállítása Álló témák (tájkép, repró, épület) fényképezéséhez tetszés szerinti hosszú időt választhatunk, ha egy megfelelő stabil állványunk vagy zsebállványunk van. Állvány használatánál ügyeljünk arra, hogy az állvány lábai sima padlón vagy kövön megcsúszhatnak. így ajánlatos az állvány lábait egy darab zsineggel összekötni. Kézből fényképezve 1/G0 s-ig exponálhatunk. Hosszabb időt, pl. 1/30, 115, • l/8-ot exponálhatunk, ha a szűk- ségmegoldások egyikével dolgozunk, pl. zsineg állványt, mellállványt használunk. Ha magas érzékenységű anyagra dolgozunk. akkor kézből hosszabb időt is exponálhatunk. Mozdulatlan témák fényképezésekor a mélységélesség követelményeiből induljunk ki és a íényrekeszértékhez keressünk megfelelő megvilágítási időt. Mozgó témáknál az expozíciós idő kiválasztását a mozgás sebessége, a mozgó tárgynak vagy személynek a fényképezőgéptől való távolsága és a mozgás iránya határozza meg. 1. A mozgás sebessége. Álló személyre 1/60-ot, futóra 1/123-s-ot, motorkerékpárra 1/500, autóra 1/1000 s-ot exponálunk, ha a felvételi távolság és a mozgás iránya azonos. 2. A téma távolsága. Futó személyre 50 méterről 1/60, 30 méterről 1/30, 20 méterről 1 125, 10 méterről 1/250, 5 méterrőr 1 500 s-ot exponálunk. Ebből kitűnik, hogy minél közelebb van a téma, annál rövidebb expozíciós idővel kapunk éles képet. 3. A mozgás iránya. Szemközti irányhói jövő személy vagy jármű mozgását viszonylag hosszú expozíciós idővel fényképezhetjük. A mozgás irányára 60—90 fokig fényképezve a legnagyobb az elmozdulási veszély. A megvilágítási, expozíciós idő pontos megállapítása a felvételkészítés egyik döntő mozzanata. Az objektív kiválasztott fényrekeszérték- hez ki kell választanunk egy megvilágítási időt, ehhez figyelembe kell venni a világítási viszonyokat, a téma világosságát és a film érzékenységét. Összefoglalva a megvilágítási idő megállapításakor az alábbiakra kell tekintettel lennünk: melyik hónapban fényképezünk, hány órakor fényképezünk^ időjárási tényezők, napsütéses, borús, párás, stb., milyen filmre fényképezünk, fényrekesz értéke, az esetleges szűrők szorzószáma 1—1,5—2-szeres szín. szűrővel fényképezünk. Világos vagy sötét téma- ' jú a táj vagy épület. A megvilágítási időt megállapíthatjuk: becslés, megvilágítási táblázat vagy fény. elektromos megvilágításmérő segítségével. Becslés alapján állapíthatjuk meg az egyszerűbb nappali témákat Ilyenkor jó, ha a felvételi körülményeket feljegyezzük, pl. erős napsütésben 11 órakor 18 DIN érzékenységű filmre 8-as fényrekesszel 1 125-öt exponáltunk. A kidolgozás után a kész képpel ellenőrizzük az adatokat. így a tapasztalatokat a későbbiekben felhasználhatjuk. Megvilágítási táblázat. Különböző táblázatok vannak forgalomban, melyekből több adat összeteváséből kapjuk meg az expozíciós időt. Egyszerűbb megoldás, ha a fotóboltokban díjmentesen kapható évszakoknak megfelelő expozíciós .táblázatot hordjuk magunknál. Elektromos fénymérők. Két fajtáját ismerjük. A fényelemes megvilágításmérőkben a fény a fényelemre esik és villamos árammá alakul át. A mutató kilengése mutatja a fényerősséget. Olcsón beszerezhetők és megbízhatóan működnek. Újabban jelentek meg az OFOTÉRT-boltokban az úgynevezett fotoellenállásos fénymérők. Ezekben beépített áramforrás, gombelem van. A mérendő fény félvezető (CdS — kadmium- szulfid) ellenállás felületere jut és így annak ellenállását csökkenti. Ezt az áramerős- ség-vátözást . mikroampermérő méri. Jelenleg ez a fénymérőtípus a legmegbiz- hatóbb. Van olyan típus is, pl. Lunasix fénymérő, mely képes holdfénynél is megfelelő expozíciós adatokat mérni és mérési tartománya akár a 8 órás expozíciót is mutatja. Természetesen ezek a fénymérők nem olcsók és egy közepes áru fényképezőgép árával azonosak. Ä fényelektromos fénymérőkre vigyázni kell, mert kia műszerek lévén ütődésre, rázásra nagyon kényesek. Tárolására a fényképezőgépekkel kapcsolatos előírások mérvadók. A fényelem élettartama kb. 10 év, a gombelem cca. két évig használható. BONYOLULT RAJZ. Szórakozott rajzolónk kilenc tárgyat egymásra rajzolt. Kis türelemmel kibogozható a kilenc tárgy. Rajta, soroljátok fel! ■ojzsnz ‘sau ‘aXuzsaiasa urazs g ‘Xubjj -§so ‘©Aai ‘aizs ‘a;ao>i 'aaputj’p ‘Sozsuiojbh ;sajtajSajj[
