Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-06 / 130. szám

>973 június 6.

feSSOT-MAGYARÓRSZA«

JEGYZETEK,

Feltárni a tartalékokat

A KPM Útépítő Trösztje vállalatainak gazdasági igázgatói, főkönyvelői Nyíregyházán tartották országos értekezletüket május utolsó két napján. A megbeszélésen elsősorban az 1973. évi tervekről, s az első fél év várható eredményeiről volt ázó. A tröszt <.2 vállalata nem kisebb feladatot Iát el. mint az ország úthálózata mintegy, felének építési. korszerűsítési munkáit. Ä közúti forgalom növekedésével mind több tennivaló hárul tehát erre a 12 útépítő vállalatra. Mostanában már hagyományosan fél évenként Összejönnek a vállalatok vezetői, irányítói, hogy tevékenységüket egybehangolják. S azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy ezen az értekezleten különös hangsúlyt kapott az említett témán belül a Központi Bizottság novemberi határozata szellemében az üzem. és termelésszervezés, az ügyvitelgépesítés, a gépek, az állóeszközök hatékonyságának növelése, a belső ellenőrzés szigorítása, a költségek csökkentése, valamint az ár- és bér- intézkedések kihatása a gazdálkodásra, és a bérfejlesztési lehetőségek megvitatása. Röviden: a munka hatékonysága, a termelékenység és a jövedelmezőség növelése lehetőségeinek a vállalatokon belül még rejtett tartalékainak feltárása. Nyíregyházán ennek jegyében szabták meg a következő fél év legfőbb gazdasági feladatait, azzal az el- várással. hogy azokat kollektív irányítással, s felelősség vállalással, a vállalatok gazdasági. párt- és szakszervezeti vezetői együtt oldják meg.

Amint Majthényi László, a tröszt gaz- öaslsi igazgatója utalt rá, ezeket a féléven. Iké'M értekezleteket, mindig azoknál a válla ‘oknál rendezik, ahol van mit „megnézni" tehát mintegy tapasztalatcsere jellegű is egy-egy ilyen országos ankétjük.

Megyénk közúti építő vállalata gazdái- k' >áról egyhangúlag elismerően nyilatkozta íz értekezleten. A tröszt vállalatai sorában rangos helyet vívott ki magának. Termelékenység tekintetében a legjobbak között van, eredményességüket, nyereséges

gazdálkodásukat figyelembe véve pedig jó közepes helyet foglal el. Ahol viszont még van tennivalójuk, az a bérszínvonal emelése, mert e vonatkozásban csupán a debreceni vállalat áll mögöttük. Persze ezzel a gonddal nem a közúti építő vállalat áll egyedül megyénkben a tröszti, minisztériu. mi vállalatok között.

Most viszont több lehetőség nyílik rá,

hogy ezen is javítsanak. Mindenekelőtt azzal. hogy az idén 10—15 százalékkal több munkát végeznél? el, mint 1972-ben. mégpedig létszámnövelés nélkül, a munka körültekintőbb. gazdaságosabb megszervezésével. Április elejétől két műszakra álltak át a gépi és az emberi munkaerő jobb hasznosítása érdekében. Márpedig a munka hatékonyságának további növelése az alapja a jövedelmezőbb gazdálkodásnak, s ennek következményeként a dolgozók személyi jövedel- me emelésének, a tervezettnél magasabb bérfejlesztés lehetőségének. Ezen a területen már történt intézkedés: a közismert március l-i központi bérrendezés során a fizikai dolgozók, a munkát közvetlenül irányító mű. vezetők bérét átlagosan 5—6 százalékkal nö. vélték. Ezenkívül a vállalat erre az esztendőre tervezett 4 százalékos bérfejlesztését — az említett munkaszervezési intézkedésekkel — 1—2 százalékkal kívánja túlteljesíteni, •; amelyhez természetesen csak a tervbe vett * jobb gazdasági eredmények teljesítése adhat anyagi alapot. S ha ez sikerül, akkor a 30 ezer forintra növelt bérszínvonal átlag, gal az utolsó előttiről ugyancsak közepes helyre kerülhetnek a tröszt vállalatainak sorában.

A tapasztalatok pedig azt bizonyítják, ahol anyagilag is jobban elismerik az elvégzett munkát, ott annak mennyisége és minősége is javul. Ez pedig — útjainkról lévén szó — mindnyájunk érdeke.

K. E.

Szépítés — szépséghibával

Újra jár és pontosan mutatja az időt a megyeszékhely központjának egyetlen utcai villanyórája. Az órát, visszahelyezték az új köntöst öltött Tanácsköztársaság téri szálloda homlokzati falára, ahonnan lassan lebontják az állványokat és a forgalom el'tér elő nádpallós alagutakat. Szerelik a neonfényű feliratokat a Kossuth téri tanácsháza megszépített falára is. Megkezdték az irodaház és a megvei tanács épületének tatarozását. Remélhetőleg hamarosan rendben lesznek a Tanácsköztársaság tér parkosításával és — ha minden jól megy — lesz végre a városnak nemsokára egy reprezentatív kivitelű Rzökőkútja is.

Egyszóval: szépülünk. Épülnek a lakóházak. ipari létesítmények, középületek, korszerűsödnek az utak Nyíregyházán. Van azonban ennek a kétségtelenül szorgos ténykedésnek néhány, soha el nem hanyagolható kritériuma is. Történetesen a terv- szerűség. a gazdaságosság, a kulturáltság. Az. hogy ezek a munkák — történetesen az építkezések — ne gátolják a forgalmat, ne kelljen újra bontani ott, ahol már egyszer építettek, ne maradjon hátra utána földkupac. törmelék, árok és egyebek.

Városunk büszkesége, Jósaváros szépen (énül. A házak mellett már sok helyen el- 1?épültek az új utak és járdák is. Sajnos, sót' helyen maradt ott a törmelék. Betonvas. íés kábelhulladékok hevernek szanaszét az eg enetlen, parknak szánt területen.

Némelykor még a munkát átvevő beruhá- teó is könnyűszerrel belenyugszik abba, hogy a szép kivitelű épület környéke még „kilóg” az együttesből. Pedig a tereprendezés, a közvetlen környék rendbe hozásának díja benne van a teljes beruházás összegében. Mennyivel szebb, impozánsabb lenne például a sok huzavonával újjáépített Kossuth utca is. ha a járdaszegélyek is rendben lennének, vagy a Rákóczi utcából betorkolló részen a terelőszigeten nem betondarabok

hevernének és dudvák nőnének, hanem fű

zöldellne. Ugyanezt látja a járókelő már tavasz óta a Tanácsköztársaság téri, másik

terelőszigeten is.

A „Tiszta, virágos Nyíregyházáért” mozgalom sikerében, céljainak elérésében nagy szerepe van a lakosság önként vállalt társadalmi munkájának. Az elmúlt években és az idén is sok ezer virágpalánta került igy a földbe a házak előtt, udvarokra, kiskertekbe és ablakokba. Joggal vetik fel azonban az állampolgárok; egy-egy építkezés után a kivitelező olyan terepet hagy maga után, hogy még arra járni is veszélyes. Vagy, mint a Kossuth utcában is történt a postakábel építésekor, hogy a már szépen gondozott, virággal is beültetett, utat szegélyező zöldsávra dobálták a folyamkavicsot.

Kell és lehet is kulturáltan dolgozni. Úgy felépíteni egy házat, üzletsort, hogy a járókelő mit se sejtsen belőle: a fal túlsó odalán ki, mit csinál.

A gyárakban, üzemekben még a színekre is vigyáznak, olyanra festik a gépeket. berendezéseket, hogy az nyugtatólag hasson a kedélyekre. És virágot ültetnek az udvarra. rózsalugasokat, fákat telepítenek az üzemépületek köré. Nemcsak mondják, ha. nem felmérésekkel is bizonyított; a rendezett munkahelyeken jó kedvvel, termelékenyebben is dolgoznak az emberek.

S ha ott, az üzemekben, a gyárakban fontos ez, mennyivel inkább szükség van erre a városban, a településeken, ahol még annál is több emberről van szó.

T. A.

Két kívánság

Kora délutáni munkanap volt. Nagyobb forgalom estére szokott lenni a nyírvasvári szövetkezeti italboltban, így adódott kis zavartalan idő beszélgetésre Kruzsicz Pál- néval.

A találkozásra az adott okot, hogy ez az asszony öt éve vesztette el a férjét. S hét apátián árva gyerek gondja-nevelése maradt rá.

— Hatvannyolc júniusban halt meg a férjem. 36 éves korában. Súlyos agyvérzés vitte el. Kilencszázötvenhá- romban esküdtünk. S már a következő évben születeti József, a legidősebb gyerekünk. Aztán ' ötvenhatban Ilonka, ötvephétben Pál, ötvenkilencben Ibolya, hatvanban János, hatvankettőben Mária. Másfél éves volt István, legkisebb gyerekünk, mikor a férjem váratlanul meghalt.

, A pesti munkásszülők fia Nyírbátorba került határőr katonának. Mikor leszerelt, feleségül vette a Bátorban megismert és megszeretett lányt. Mint vasesztergályos szakmunkás gyorsan kapott helyet, jól keresett.

— Nem féltünk a gyerekektől. Mi kilencen — nyolc lány, égy fiú —, férjemék

öten testvérek. Az ő kivételével mind élők vagyunk. Csak az volt a hiba... mivel ma a gyerekek nevelésénél nagy az igény, a mi.enk egy sem lehetett bölcsődében, óvodában Bátortól kinn laktunk vagy 3 kilométerre, tanyaszerű helyen.

— Hatvannyolc májusában léptem én is rendszeres munkába. A földművesszövetkeetet kértem meg alkalmaztatásom ügyében. Az igazgatóságnak még mindig köszönöm : megszavazta kérésemet. Nincs tanult szakmám,

így az állomás melletti vendéglő konyhájába helyeztek, kisegítőnek. Kétműszakos munka volt. De nem bántam. Jól jött a keresetem, a gyerekekre mind több kellett. A kisebbek anyukám gondozására maradtak, mikor én dolgoztam. A nagyobbak meg már tanultak, s tudtak vigyázni magukra.

Amikor munkába lépett, másik hónapban meghalt a hét gyerek apja.

Márcsak a gyerekeik érdekében is jónak látszott elhagyni a tanyát. Az Állami Biztosító 12 ezer forintot fizetett ki. Segített az OTP is. S a hét apátián árva anyja házat tudott venni a városiasodó Nyírbátor Széchenyi utcájában. A gyereksegélyi utalvánnyal most már itt jelenik meg havonta a postás.

— 2300 forint volt a legtöbb. Ahogy nőnek a gyerekek, úgy csökken. Most már 1700 az árvasági járadék. A legidősebb gyerek, József, épületasztalos szakmát tanult Pesten. Vizsga után maradt még ott egy ideig, mikor

A KB-határozat nyomában

VOR: Verseny az idővé 1

Aki nem járt ott. talán el sem hiszi, hogy az egykori nyíregyházi huszárkaszárnyában dolgozik az ország egyik legkorszerűbb ruhagyára. A VOR nyíregyházi gyáregységében az utóbbi évek során sok minden történt. Uj üzemcsarnok épült, új gépek érkeztek, átszervezték a szalagokat. Olyan üzem- és munkaszervezési intézkedések láttak napvilágot. amelyek nyomán ugrásszerűen növekedett a termelés, a termelékenység.

Messze járnak már a gyáriak a hagyományos technológiától. A Korátron eljárást csak itt alkalmazzák az országban, s újabb és újabb szervezéssel futnak versenyt az idővel, s a világ élvonalával.

Munkatudományos

módszer

Kérdezhetnénk, hogy eh - hez a gyors korszerűsítési tempóhoz milyen szervezeti keretek állnak a gyáregység- ben rendelkezésre. Nos, mint Marinka János igazga. tóhelyettes elmondta. egy ilyen hatszáz fős üzem képtelen lenne szervezési csoportot működtetni — különösen a megkívánt színvonalon. A Vörös Október Férfiruhagyár — a nagyvállalat — egy ötfős szervezési osztályt működtet. Az osztály munkatársai járják a gyáregységeket, műszakilag, közgazdaságilag tökéletesen és magasan képzettek, figyelik a fejlett ruhaiparral rendelkező országok eredményeit. Az összegyűjtött tapasztalatok kamatoznak azután abban, hogy a legújabb technológiát vezetik be az egyes üzemekben. De mindig úgy, hogy a döntés előtt megkérdezik a gyáregységek vezetőinek véleményét. Nélkülük sohasem születik meg semmilyen döntés.

így volt ez korábban is, s fokozottan érvényesül a Központi Bizottság 1971 decemberében hozott határozata után. amely az üzem- és munkaszervezést az egész kollektíva feladatává tette.

A határozat utáni első lépés a nagyvállalatnál az úgynevezett munkatudomá- nyos módszer (MTM) bevezetése. Ezt a különböző keleti és nyugati gyárak jó tapasztalatai ötvözésével dolgoztat ki. Először a várpalotai gyáregységnél aöcal. mázták, s a kísérletek ragyogó eredményt hoztak: 25

százalékkal növekedett a

termelékenység. A nyíregyházi gyáregység júliustól vá- sárosnaményi üzemében ve. zeti be az MTM-et. Már folyik a naményi szakemberek képzése Nyíregyházán és Várpalotán. A nyíregyházi gyár a jövő évben tér át erre a fejlett módszerre. De mint mondják, addig sem ülnek tétlenüL

Elhagyni a feleslegeset

Idén áprilisban új szalag indult Nyíregyházán, amelynek nyomán ötvennel többen kaptak munkát. Ez a szalag technológiai átszervezést is követelt. Közben a nagyvállalat MTM-tanfolyamára is elküldték két szakembert a munkaműveletek. mozdulatok tanúimé, nyozására. Már meg is érkeztek azok az úi gépek, amelyek segítik az ú.i módszer bevezetését.

Az MTM lényege a műn. ka során elhagyni a felesleges mozdulatokat, műveleteket különböző segédberendezések közbeiktatásával. A függesztett munkatovábbítás

eltérő a korábbi szalagrendszerű termeléstől, s forradalmasítja a ruhaipari technológiát.

Igen lényeges szervezési eredmény, hogy Nyíregyházán a hagyományossal szemben bevezették a ragasztott zakókészítési eljárást. Már az elmúlt évben olyan ered. ményt értek el ezzel, s a helyi szabászat kialakításával, hogy elnyerték a kiváló címet. A szabászat az elmúlt év elejéig a nagyvállalatnál volt, s a különböző problémákat csak napok múltán tudták korrigálni. Most ugyanehhez csupán percek szükségesek.

Szervezési bizottság

Beszélgetésünk során ld. tűnik: bármilyen haszonnal is jár a nagyvállalati szervezés. arról egy pillanatig sem mondtak le a nyíregyházi gyárban, hogy saját erejükre is támaszkodjanak. A Központi Bizottság másfél évvel ezelőtt megjelent határozatát követően mind a három alapszervezetük taggyűlésen vitatta meg a helyi tennivalókat. Ezeken született meg a javaslat, hogy hozzanak létre egy öttagú üzem- és munkaszervezési bizottságot. A társadalmi bi. zottságnak három ruhaipari és egy gépész üzemmérnök, s egy technikus a tagja.

Többféle megbízást is kapott ez a bizottság a gyártól. Az egyik, hogy segítsen felszínre hozni a helyi tartalékokat. Nem kevésbé fon. tos. hogy készítse elő a nagy- vállalati szervezési elképzelések végrehajtását, működjön közre annak bevezetésé.

ben. A harmadik, hogy a gyáregység vezetőitől kapott konkrét feladatokat — legutóbb például az anyag- gazdálkodás költségeinek csökkentését — hajtsa vág1 e. A bizottság eddigi működé.*» mutatja, hogy érdemes volt létrehozni. Már eddig jelen, tős plusz kapacitást nyertek osak azzal, hogy vizsgálódé, saik nyomán sikerült elhagyni addig fontosnak tartott műveleteket.

Mindezeken túl nagy gon. dot fordít a gyár a helyi újítások értékeléséle. heve. zetésük megfelelő technoló. giai kidolgozására is, hi. szén tudják, hogy a .ió újítási tevékenység az üzem. és munkaszervezés része.

Tervszerű szökés vezetőképzés

Nagy a szerepe a nagy. vállalati és a gyári képzés, nek is a jobb munkához ve. zető úton. Öt éve mindössze egy technikus volt a nyíregyházi ruhagyárban. Ma négy főiskolát végzett szakembe. rük és öt ruhaipari tochn i. kusuk van. Büszkék rá, hogy mindegyik fiatal specialista a gyár ösztöndíjával tanult. A szervezett szakemberkép. zés nem kevés pénzbe. jelentős munkakiesésbe kerül, de megéri. A tavaly indított esti tagozaton tizenkét dől. gozójuk készül ruhaipari szakközépiskolában. Szeptemberben a most végzett negyvenkilenc ipari tanulójuk közül újabb huszonhetet iskoláznak ide.

A tervszerű vezetőképzés is megindult. Télen aa MTESZ nyíregyházi tagszervezete által indított vezetőképző tanfolyamon a gyár költségén küldött két dolgo. zó végzett, ök most tanítani fogják azokat, akik egy százhúsz órás MTM-tanfolyamon kezdenek tanulni. A közvetlen termelésirányítók

év végén a legmodernebb üzem- és munkaszervezési ismereteket sajátítják ei.

0

Állandó feladat

Nem kampányjellegű fel.' adat a szervezés ebben a gyárban. A gazdasági vezetőket gyakran beszámoltatják a pártszervezetek, félévenként a taggyűléseken is ez a na. pirend. De ennél tovább men. nek: a társadalmi szervek

saját feladatuknak tekintik az emberek felkészítését az újra, hogy az áttérés ne jár. jón zökkenőkkel. Megértetik, hogy az új intézkedéseknek, módszereknek jelentős gaz. dasági hatása van a gyárat tekintve, de kedvező a bérek alakulására is. Magyarázzák: nem a munkatempót, hanem az eredményességet akarják növelni.

A gyáregység feladatai nagyok. Uj üzem indul Vá. sárosnaményban, s jövőre újabb üzemcsarnokot adnak át Nyíregyházán is. Az ex- tenzív fejlesztéssel együtt jár az intenzív fejlesztés is. A gyár jövőre mér ezeregyszáz dolgozót foglalkoztat. Ezzel a VOR legnagyobb vidéki egysége is lesz. Olyan ruházati gyár. amely a legkorszerűbb lyukkártya rendszerű programvezérlésű gépekkel dolgozik majd. Érthető és becsülendő igyekezet. hogy erre sokoldalúan készülnek már most a VOR nyíregyházi gyárában.

Kopka Jáno;

aztán hazahívtam. Hogyisne, a munkásszállóban ellopták a téli nagykabátját, egyik ünneplő nadrágját. Jó helye van a bátori szakipari káté- esznél. Nagyszerű gyerek, keresetét fillérig ideadja. Türelmes, nyugodt természetű, szereti a testvéreit. A többi is fgy van egymással. Ilonka idén tölti be a 17 évet. Szociális otthonban gyerekgondozó akar lenni. Azért tanul tovább. Elvégezte már a 8 általánost Pali fiam is. ő szegény apja szakmáját akarja folytatni: esztergályostanuló a gépjavító gyárnál.

Egy év után a vendéglői konyhából kihelyezték a söntésbe, kiszolgálónak. Több fizetést kap. A váltások lehetővé teszik: minden második napja szabad. Többet lehet és törődhet a gyerekekkel.

Hogyan kerül akkor most, három évi söntési szolgálat után Nyírvasváriba? A család Bátorban. Napi kétszeri nyitás-zárás érdekében négyszer kell megtenni haza, s vissza mintegy 10 kilométernyi utat

— Egyik idős kartárs érdekében vállaltam. Pár hónapja van még nyugdíjazásáig. A söntés pedig kényelmesebb számára. Ami viszont ezt a távolságot illeti, valóban nem könnyű egy nőnék. Délelőtt nyitvatartás itt fél 6-tól 9-ig, délután 16-tól 20 óráig van. A buszjárathoz nem alkal- mazkodhatom. Bizony, nem passzió naponként a> többszöri kerékpározás. És rendben kell lennie a boltnak mind tisztaság, mind egészségügyi tekintetben. Árut átvenni, göngyölegeket vissza- szállítatni. Dehát a gyerekek... Az ő érdekükben teszek, vállalok mindent. Ma is 2 órával jöttem korábban, a délutáni nyitás előtt, hogy rendet teremtsek.

Két kívánságot említ. Nőjenek meg a gyerekek mindannyian épségben, egészségben, s becsületes életre tudja őket indítani. A másik kívánság: mielőbb visszakerülni bátori munkahelyre, a család közelébe.

(asztalost