Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-05 / 129. szám

T973. J5hfäs S;

RSteÉff-ÍSAtfrARöfegZSe

s. oKTa!

I

Politizálás jó légkörben

NEHÉZ-E POLITIZÁLÓ LÉGKÖRT TEREMTENI? Érdekesen válaszolt a kérdésre Kovács Ferenc, az MSZMP nyírbátori járási bizottságának első titkára. Ezt mondta: „Egyes vezetők nem is olyan régen még így vélekedtek. Minek kell már újra az embereket arról zaklatni, hogy mit csináljunk, hogyan döntsünk? Majd a tudomásukra hozzuk.”

A dolgozók bevonása a döntések előkészítésébe nem csak politikai szükségszerűség. « demokrácia elvének érvényesítése, de egyben érdek is, közügy. Közvéleményt fqrmálni,

orientálni, megnyerni ügyünknek politizáló légkör, atmoszféra kialakítása nélkül lehetetlen. Sokszor elhangzik mostanában, hogy jő a politikai légkör. Bíznak, az emberek a pártban. helyeslik politikáját. Ez általában így igaz. Csakhogy a párt politikája nem általá- ban, hanem konkrétan ott a faluban, a járásban, az üzemben, tsz-ben valósul meg. Ez viszont igényli az egészséges politizáló légkör megteremtését, olyan felszabadult eszmecseréket, amelyek elősegítik a politika érvényesítését.

Kovács elvtárs említette, ma már egyre kevesebbszer vagy már nem is hallani, hogy „ne zaklassuk az embereket”. Ha lényegbe vágó ügyről van szó, dönteni kell, megkérdezik a munkásokat, a tsz-tagokat. Ők hogyan látják, mit javasolnak. S ezeket hasznosítják is Ez a tapasztalata a járási pártvezetésnek. A jó légkör egyik fontos eredménye talán éppen az, hogy a járási pártbizottság határozatait mind következetesebben valósítják meg. Üzemek, vállalatok, tsz-ek egyaránt.

EMLÍTI AZ ELSŐ TITKA R a nőpolitikái határozatot. Ennek végrehajtását állandóan e'ienőrzik. Évente két ízben is elemzik, hol tartanak a végrehajtásában. E következetesség eredménye is, hogy a járás 18 tsz-ében sikerült elérni, hogy a nők azonos munkáért azonos bért kapjanak a férfiakkal. Ehhez „át kellett törni a frontot”, vagyis olyan, a párt helyes politikáját kialakító légkört teremteni, amelyben az elv érvényesült.

Ott, ahol az egy szektor — szocialista tér- melési viszonyok — az uralkodó, könnyebb politizáló légkört teremteni. Bár a nyírbátori járásban is ez az uralkodó, itt mégis differenciálni szükséges. Ugyanis a 18 tsz mellett van 4 szakszövetkezet, 3 egyénileg gazdálkodó fa- lu, ahol több, mint 3 ezer az egyéni gazdák száma. S mint Kovács elvtárs ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Míg Nyírbélteken akkor teremtünk jó politikai légkört, ha az egyénieket arra serkentjük, hogy az egyéni gazdaságban rejlő lehetőségeket használják ki, Nyírboga ton a szövetkezetben a termelésszerkezet javítására, vagy épp^n a társulások ösztönzését-e kell serkenteríiftik., Éfélé orientálni, befolyásolni a párt- és gazdasági vezetést.”

Lehet-e mérni a jó légkör eredményeit? Nagyon nehéz. Mindenesetre a gazdasági sikerek az első számú mutatói. Köztudott, hogy a nyírbátori járás közgazdasági és természeti adottságai legmostohábbak Szabolcsban. Ha ezt tudjuk, tisztes eredmény, hogy a múlt esztendőben egyetlen tsz sem volt mérleghiányos. Kétségtelen, hogy ez serkentő hatással van a politikai légkör alakulására. Bizalom- növelő tényező és biztonságérzetet eredményez.

Talán ebben a járásban volt a legnagyobb ellenállás a tsz-ekben a szakemberekkel

szemben. Ez a kérdés az emberek tudatában végleg eldőlt. Arról kevesebbet szól, mennyi politikai munka volt szükséges ahhoz, hogy az emberek tudata-szemlélete megváltozzék. Kétségtelen viszont, hogy a járási pártbizott- ság kezdettől a szakemberek mellett állt, védelmükre serkentette a pártalapszervezeteket is. S ezért aztán egyáltalán nem csodálni való, hogy most abban a Pócspetriben, ahol ta- Ián a legnagyobb ellenállás volt a szakembe- • ekkel szemben, 23 egyetemet, , főiskolát vég- tett vezető van. S ma a Béke Tsz a járás legjobbjai közé verekedte fel magát.

OLYAN PARTSZERVEZET ma már nem

él”, amely elzárkózik, nem alakítja ki a politizálás lehetőségeit, nem teremt erre fórumot. Az ilyen szervezetnek nincs, nem lehet vonzása. Nagyon lényeges, hogy az embereknek minden közérdekű javaslatára oda figyeljenek. Erre ösztönzi most a járási pártvezetés a többi között az alapszervezeteket. Mint megtudtuk, a tanácstagi választások során több. mint 1800 közérdekű javaslat hangzott el. Csaknem a kétszerese annak, mint az elmúlt tanácstagi választásokon. Ezeket most igyekeznek a tömegpolitikai munkában hasznosítanál. Bekerültek a tanácsok ciklusprogramjaiba. Minden kérdésre választ kapnak az állampolgárok.

E kérdésben ott kezdődik a helyes politizálás, amikor rangsorolják a javaslatokat. Legtöbb javaslat a községfejlesztéssel kapcsolatban hangzott el. Víz- és villanyhálózat-bővítés, utak, járdák, egészségügyi hálózat fejlesztése. stb. A szolgáltatás iránti igény megnövekedett. Ezt a jó politikai légkör kialakításánál, a feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni. Sok helyen szóvá tették, hogy a javulás ellenére sem kielégítő az állami ügyintézés. Még mindig elég bonyolult, bürokratikus. Ezeket a jelzéseket, információkat feltétlenül hasznosítani kell a pártszervezeteknek a tömegpolitikai munkában. Hasonló feladatai vannak az illetékes állami, gazdasági vezetésnél is. Csak a munkamegosztással lehet eredményes munkát végezni.

JELENTŐS SZEREPE VAN a politizáló légkör kialakításában az Információnak. Ez jelentősen javult a nyírbátori járásban is. őszintébb, tartalmasabb és reálisabb lett. Mint Kovács elvtárs megjegyezte: „Ez köny- nyíti a tömegpolitikai munkát. így tudja, látja valójában a pártvezetés, mi gondjuk-bajuk van az embereknek, mi foglalkoztatja őket, mire és hogyan szükséges reagálni, s intézkedni." És ez állandó vissza-visszatérő feladat. Politizáló légkör teremtés, befolyásolás, orientálás, meggyőzni az embereket a politikánk helyességéről. Erre mindennap szükség van.

Farkas Kálmán

Gyémántlakodalomban

Budapesten, a belső Ferencváros kellős közepén, a Bakát« teret szegélyező Ráday utca 53. számú ház egy földszinti lakásában találtunk rá Fazekas Jánosra, a felszabadulás után hazánk első munkás polgármesterére. aki négy évig volt Nyíregyháza első embere, és feleségére, született Kelemen Máriára, akik gyémántlakodalmukat ünnepelték. mert éppen hatvan esztendeje, 1913. június elején kötöttek házasságot Nyíregyházán.

Tizenegy éve laknak itt, egyik lányuknál. Rajta kívül még két gyermek, hat unoka és egy dédunoka jelentkezett, a családi ünnepen, fotóriporterek, gratulálok. Kicsit késve érkezett a legkisebb unoka, Csöpi, Hook Ilonka, aki azzal búcsúzott, hogy hamarosan megmutatja nagyapunak az új Nyíregyházát és a szépülő Sóstót. Teheti: helyettes vezetője a sóstói szállóknak. A legidősebb fiú, az édesapa nevét viselő dr. Fazekas János nagyon hiányzott Mária néninek. nem tudta megvárni a gyémántlakodalmat, elégette magát a munkában és elment örökre...

Mindketten jövőre lesznek nyolcvanévesek. A tánciskolában ismerkedtek meg, 1912-ben. A fiatal nyomdász akkor már úgy dolgozott, hogy az egyik legrangosabb nyomdai munkát, a tördelést bízták rá. Kelemen Mária varrónő volt. de az udvarló- ja „átcsábította” a nyomdába. Először berakónő lett, de hamarosan olyan jól elsajátította férje mesterségét, hogy

volt hetilap, melynek ő végezte el egyedül a szedését is.

Egyikük sem volt még húszéves, amikor összekötötték az életüket. Az első világháború kitörése után, az első nyíregyházi transzporttal bevonult Fazekas János is.

Akkor már megvolt a legidősebb fiúk és egy kislányuk. Bizony nem lehetett könnyű a fiatalasszonynak az élete.

A kiskatonával ugyanis végigharcoltatták az összes frontokat, míg végül. 1916- ban egy dum-dum robbanólövedéket kapott a felső combjába. Akkor volt huszonkét éves. Évekig kísérője maradt a mankó.

Most olyan dolgokról esik szó, amihez Mária néni előveszi a kitüntetéseket is. Amikor a Vörös Újság megjelenésének kerek jubileuma elérkezett, az Újságíró Szövetség felterjesztette Fazekas Jánost is kitüntetésre, mert köze volt hozzá. De itt van, a Munka Érdemérem ezüst és arany fokozata is, valamint a Szocialista Hazáért kitüntetés, egyebek között.

A Vörös Újságért kapottat külön megsimogatja.

— Természetesen —mondja —. amikor felszabadultam, beléptem a szakszervezetbe, majd a pártba. Ami. kor itthon maradtam Kassáról, találkoztam Szamuely Gyurkával és Zoltánnal. Velük beszéltük meg a Vörös Újság megjelentetését. Először csak egy baloldali — kommunista — sejtet alakítottunk. Amikor a másik

két Szamuely, Tibor és Laci is hazajöttek a fogságból, az emlékezetes népgyűlésre éjjel. titokban nyomtuk ki a „vörös” plakátot, mert már nagyon fenekedtek ránk. A szónokokat a testünkkel véd- tük, úgy vettük körül, segített eey tüzérszázad is, mégis sikerült mind a négy fiát megsebesíteni.

Aztán következett a rövid Tanácsköztársaság, tele munkával és a hosszú börtön: Fazekas János két évet kapott, de egy fél évvel tovább tartották benn. Utána hetenként háromszor kellett volna jelentkezni a rendőrségen. Ehelyett inkább emigrált Csehszlovákiába.

Aztán egy szép napon — 1927-et írtak — elfogta a honvágy. Csehszlovák barátai hosszú kiutazási engedélykérés nélkül elintézték, hogy kiutasítsák, de Csap és Záhony között hetekig tartott, amíg egy jó ismerős 250 cseh koronáért elintézte a beutazást.

Hanem munka az nem volt. Két évig hol itt segített ki, hol Debrecenben heti egy-két napig, amikor hiányzott valaki a nyomdászok közül. Aztán, 1933-ig „vándorolt” (A nyomdászszakszervezet vándorló tagjainak minden húsz kilométernyi helyváltoztatásért fizetett két pengőt.)

Végre az új Jóba nyomda és a Nyírvidék megalakulása hozta meg az állandó munkát. Egészen 1944. március

21-ig amikor a bevonuló németed első dolga közé tartozott, hogy börtönbe vigyék, Egy emberséges rendMM MMMMIMN

.......v- •

ÜJ MŰNK ASSZA LX O. Az építők napjára adták át a KFMÉV 250 személyes korszerű konyhával, étteremmel és orvosi rendelővel ellátott új munkásszállóját a nyíregyházi Tünde utcán. (Elek Emil felvétele)

TANULÓ MUNKÁSOK

Iskola az üzemben

Tapasztalatok az ERDERJ mátészalkai telepén

Egy kisebb erdőre való fát látunk magunk körül. A rendezett csomók szinte körülölelik a fűrészüzemet, ahonnan finom fűrészport hint a környező csomókra a' váltó- zó irányú tavaszi szél. Nem messze innen vasúti vagonok sorakoznak, hogy a rakodás után elvigyék az ÉRDÉRT Vállalat mátészalkai telepének termékeit Ju- goszláviába, Olaszországba és Európa más országaiba. A vagonok mellett már nem hallunk „hó-rukk” kiáltásokat, csendben, verejtékezés nélkül kerülnek helyükre a több mázsás rönkök is. A rakodógépek itt is_ könnyebbé tették1 á ‘ fizikát munkát. Az utóbbi években korszerű gépek érkeztek ide a Szovjetunióból, de a gépesítési programnak még ninos vége. Egyre több tanult emberre van szükség a telepen. Milyen igények és lehetőségek vannak itt a tanulásra és a továbbtanulásra?

őrtanácsos engedte szabadon, miután szép csendesen elintézte. hogy megfeledkezzenek róla és hat társáról. A legközelebbi baj október 15-én jött, Szálasi hatalomra jutásakor. Széplaki „testvér”, Szabolcs újfehértói szárma, zású főnyilasa elsők közt őt kereste. De barátai addigra figyelmeztették és búvóhelyre vitték.

Arra nem gondoltak, hogy míg ők Nyíregyháza romjai között megbújnák, ezek a vadállatok elviszik az ember helyett az asszonyt.

1944. október 31-én reggel lóháton érkeztek a felszabadítók. Borzalmas harc folyt, 1600 halottal. De Fazekas János és elvtársai hamarosan ott szorongtak a városháza árkádjai alatt és üdvözölhették a megérkező Malinovsz- kij marsallt. aki megnézte a pártkönyvet, amiben volt egy orosz nyelvű címirat is. Bólintott és azt mondta:

— Nohát, akkor intézkedjetek. ez a ti városotok.

Akkor következett polgár- mestersége négy éve. amely közismert a megyeszékhely lakosai előtt.

Ez a házaspár, eleven történelem minden személyes élményével, megőrizte szellemi frissességét, fiatalságát. Fazekas János a tanácsok megalakulásakor, — az első szívinfarktus után — nyugdíjba ment. De megígérte unokáinak, hogy hamarosan Nyíregyházára jön hozzájuk, megnézni „városát”. Mária néni kissé siratja még mindig első szülött fiát. — de annyi leszármazott között kell megosztania aggodalmát, hogy már előre kívántunk mindkettőjüknek nagyon boldog nyolcvanadik születésnapot is. Békében, egészségben. gazdag emlékeik között.

GeszteJyi Nagy Zoltán

Herpzegh János párttitkár egy statisztikát vesz elő és így válaszol:

Művezető — érettségivel

— Kilencszázötven dolgozója van a telepnek, és háromszázhetvenhat azoknak a száma, akik még nem rendelkeznek az alapműveltséggel, vagyis hem* szerezték meg a 8 osztályt. A 8 osztály nélküliek között száznegyvenhárom a nők száma. Bizony, ez szomorú statisztika, hiszen sok fiatal is dolgozik nálunk. Egyre több betanított munkásra, és szakmunkásra van szükségünk, s ezeknek a dolgozóknak már meg kell, hogy legyen az általánosuk, Művezető a jövő- ben már csak az lehet, akinek középiskolai végzettsége van. Jobb lenne, ha az érettségizett munkásokból képeznénk művezetőket, nem pedig csak azokból a fiata- lókból, akik most jöttek ki az iskolapadok közül.

Több éve szervezik az általános iskolai • oktatást a vállalatnál — nem nagy sikerrel. A városi pártbizottság kezdeményezésére talán már ez év őszén a telepen egy helyiséget iskolának rendeznek be, s a tanárok mennek a munkásokhoz és nem fordítva. További könnyítés lesz, hogy a ..diákokat” autóbusz viszi majd haza előadások/ után. Valószínű, hogy műszakonként külön- külön 'szervezik meg az oktatást és a hazaszállítást — ha lesz elég jelentkező.

Sarkadi Sándor ék kézzel rakják csomóba a megmunkált apró rönköket, a nap éppen rájuk tűz. A 34 éves fiatalembertől kérdezzük: — akar-e tanulni?

— Télen-nyáron a szabad ég alatt dolgozunk, a fárasztó műszak után nem lenne kedvem tanulni. Ehhez a munkához elég nekem a 6 osztály is és különben sem akarok művezető lenni.

Sipkei József: — Én tanulnék, csak égy pár évvel lennék fiatalabb.

„...jobban megértjük egymást...*

Vannak másként vélekedő emberek is a telepen. Olyanok, akik kihasználják az egyre növekvő kedvezményeket és többet akarnak tudni a világról, még akkor is, ha nem vágynak művezetői beosztásba. Ilyen például Ördögh András, akitől ezeket halljuk:

— Engem is vert a hó és az eső, én is cipekedtem, de este tanultam ópályi otthonomban. Megérte. Megvan a 8 osztályom, s azóta tisztábban látok bizonyos dolgokat.

Móré László művezető furcsának találja a kérdést:

— Hogy megérte-e? Feltétlenül. De nemcsak azért jutottam el az érettségiig,

hogy művezető legyek. Feleségem érettségizett, s ezért is tanultam, hogy ne legyen kisebbségi érzésem. A vizsgák után több a közös témánk, jobban megértjük egymást.

A gimnázium levelező tagozatára jelenleg ketten járnak a telepről. Egyikőjük fizikai dolgozó: Czine Gás- pár villanyszerelő. A fiatalember érettségi után marxista egyetemre akar jelentkezni, vagy szakmai továhb- képzésre. Szabó Sándor szb- titkár mondja, hogy van még több olyan művezető is, akinek csak 8 osztálya van. Van egy tízfős szocialista brigád — egyetlen tagja sem rendelkezik az alapműveltséggel. Éppen ezért a jövőben a szakszervezet és a szocialista brigádok próbálják növelni a tanulási kedvet. Szükség is lesz rá, hiszen a gépesítéssel párhuzamosan ke*l tartani a kiképzést és a to- vábbképzést. Jelenleg betanított munkásokat és szakmunkásokat képeznek az

üzemben, később kihelyezett művezetői tanfolyamot és

faipari technikumot indítanak. A betanított munkásokat a fűrészüzemben képezik.

Soós Kálmánná: — A két fő tantárgy a gépismeret és a faismeret. Hetente egyszer van oktatás, ha vége az előadásnak, kocsi visz bennünket haza, engem Öpályiba. Érdemes áldozatokat vállalni, érdemes a munka mellett tanulni, nekünk, nőknek is.

Béremelés vizsga után

Bartha Sándor: — Láthatják, hogy nem egyszerű gépek ezek. Mi munkások is kértük, hogy képezzenek ki bennünket. Megéri, hiszen a vizsga eredményétől függően

5—10 százalékos béremelést kapunk a nyár végén. Jövőre ismét indul egy tanfolyam, arra is jelentkezünk, de annak elvégzése után már szakmunkás-bizonyítványt kapunk.

A gyakorlatban segédmunkásból is lehet igazgató, vagy mérnök. Herczegh János párttitkár 11 évvel ezelőtt vagonkirakó volt, aztán elvégezte az erdészeti technikumot és több beosztásban dolgozott, míg titkárrá választották. Szabad Sándor szb-titkár is kétkezi munkás volt 1960-ban, aztán munkavezető lett, majd elvégezte a faipari technikumot . .. Szilágyi Lajos bemérő dolgozóként kezdte, a faipari technikum elvégzése után anyaggazdálkodási előadó lett. Risai Sándor anyag- mozgatót is itt képezték ki művezetővé. Ezek a példák is bizonyítják, hogy a munkásoké a vezető szerep a vállalatnál. Átlagon felül! lehetőségek vannak itt a fejlődésre, csak élni kell velük.

Nábrádi Lajag

i