Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
< <am KCLE^-MAGYAROHgZAS ms. Mn?«s T; Újdonságok ■$ Tudományos kutatások 4Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban MI ÍGY CSINÁLJUK Legeidjavilás Szatmár-Beregben ♦ Mitől kiváló a nyírgyuiají Petőfi Termelőszövetkezet BESZÉLGETÉS SZŐLLÖSl IANOS TSZ-ELNÖKKEL A nyírgyuiají Petőfi Tsz az utóbbi években nem sokat hallatott magáról. Egy hónapja, amikor megjelent a kiváló termelőszövetkezetek névsora, sokan tették fel a kérdést: honnan került elő ez a Nyírgyulaj, nem is hallottunk róla. Hasonló kérdéssel kezdtük a beszélgetést Szőllősi János tsz-el- nökkel. Az előzmények — Volt .nekünk hírünk vagy öt évvel ezelőtt, de az másfajta hír volt — kezdi az emlékezést az elnök. 1968 tavaszán, amikor mint tanácselnököt arra kértek a járási szervek, hogy jöjjek vissza a tsz-be. Akkor mintegy ötmilliós mérleghiánynyal küszködött a szövetkezet. A termelési terveket nem teljesítették, de a nagy prémiumokat felszedték, úgy osztozkodtak, mintha a legjobban termeltek volna. Annyira üres volt a kasz- sza, hogy az egyik tagunk adott negyvenötezer forintot, Megnevezés: Halmozott term, érték Tiszta vagyon Fejlesztési alap Részesedési alap — A fenti számokhoz egynéhány adatot szeretnék mondani, az 1972-es eredményünkről. Közismert, hogy községünk nem a legjobb búzatermő határral rendelkezik. Mi 460 holdon termeltünk búzát, az átlagtermésünk 22,3 mázsa volt. Almából 153 vagonnal szüreteltünk, aminek 92 százaléka exportalma. A 80 hold cukorrépánk átlagban 216 mázsával fizetett. Legsikeresebb a 60 hold burley dohány volt, holdanként 13 mázsa termést adott, összesen 218 holdon termeltünk dohányt, a többi terület hevesi és kerti. Az állattenyésztésben is van fejlődés, de nem olyan mérvű, mint a növénytermesztésben. A 78 darab fejőstehenünk évi tejhozama 1968-ban 1700 liter volt, most 2300 liter darabonként. A sertést hagyományos módon hizlaljuk, mintegy 1000 darabot értékesítünk évente. Öt évvel ezelőtt 6 kilogramm amiből néhány napra való üzemanyagot vásároltunk, hogy megindulhassanak a traktorok. De egy ötezer holdas gazdaságban mit ér eny- nyi pénz. Jártam a hivatalokat, bankot, míg nagy nehezen annyit hiteleztek, hogy a legszükségesebbekre jutott. Az emberek kedvetlenek voltak. ígérni csak egyet tudtam: ha dolgozunk, akkor oszthatunk is, de csak annak osztunk, aki dolgozik. Lassan, elkezdték a munkát az emberek. Az 1968-as esztendőt úgy borotvaélen táncolva lassan kihúztuk. A következő évben már kigazdálkod- tuk a tartozást, rendszeresen fizettük havonta az előleget és valami kis pénz tartalékra is jutott. Három esztendő számokban — Jelentősebb fejlődésről 1970-től beszélhetünk. A következő számok tömören fejezik ki a változást. 1970. 1971. 1972. m 'Ft m/Ft m/Ft 22 761 31 721 38 299 22 099 24 564 27 806 500 2 210 3 378 9 017 11 116 14 014 abrakot használtunk egy kilogramm hús előállítására, most 3,7 kilogrammot. Az eredményeink elérésének semmi különleges módszere nincs. Első lépés volt, hogy a tagok becsületesen kezdtek dolgozni. Mi pedig rendszeresen havonta fizettünk. A többség hamar megértette, csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Az egykor kedvetlenül dolgozó tagok ma szocialista brigádokban dolgoznak. Eddig öt brigád nyerte el a kitüntető címet. Nincs küUInfeges módszerünk A tagok munkakedvének változásával együtt természetesen technikai, technológiai korszerűsítést is végeztünk. Építettünk egv 126 férőhelyes tehénistállót, 80 férőhelyes növendékistállót és egy .3 ezres baromfitelepet,' amit később átalakítottunk serlésfiaztntónak. Nagy anyagi erőfeszítések árán a gépparkunk felét (az összes 28 darab) újra cseréltük ki. Olyan modern gépekre, mint az MTZ, és Dutra gépcsaládok. A kukoricatermesztést nagyrészt gépesítettük és a kalászosok vegyszeres gyomirtása után jelentős lépést tettünk a kapások kemizálá- sára. Az állattenyésztésben bevezettük a mesterséges borjúnevelést. Megvalósítottuk a szabadtartásos marhahizlalást, a juhoknál pedig a kétévenkénti háromszori éltetést. Hogyan tovább? — Mi jól tudjuk, hogy eredményeink nem jelentik a csúcsot. Nagyrészt csak a hagyományos módszereket merítettük ki. Az új, korszerű üzemszervezésen alapuló technika és technológia alkalmazásának még a kezdetén vagyunk. A továbblépéshez nem elegendő csak a tagság szorgalmas munkája. A gépesítés, a kemizálás, a korszerű szervezés és számvitel megvalósítása irányában gyorsabban kell előbbre lépni, hogy a mostani eredményeknél ne ragadjunk le, mert akkor elmaradunk. A következő években — anyagi erőnkhöz mérten — első helyen áll a korszerű gépek beszerzése. Ilyen lépésnek számít például, hogy társultunk a dohányiparral egy kanadai dohánykombájn üzemeltetésére. Ez hatvan hold munkáinak végzéséhez, elegendő. Ezen a területen eddig hatvati' eértber tudott megbirkózni a munkával, most a kombájnnal 21 fő elegendő. Soron következik a kukorica és burgonya teljes gépesítése. A kapásnövények egészére kiterjesztjük a vegyszeres gyomirtást. Szeretnénk elérni (vegyes műtrágyában számolva) a hol- dankénti 5—6 mázsás fel- használást. A gyümölcs-rekonstrukció megvalósítása során az intenzívebb művelési módokra térünk át. Ahogy előrehaladunk a gépesítéssel, a kemi- zálással, úgy valósítjuk mej" a korszerű bérezési formáira4 is — fejezte be mondanivalóját Szőllősi János. (Cs. B,' Védekezés a burgonyabogár ellen Az 1973-as év rendkívül szeszélyes időjárása kedvező feltételeket biztosított a burgonyabogár (Leptinotar«': Decemlineata) elszaporodásához. A burgonyabogár rendeletileg veszélyesnek nyilvánított kártevő. Ha nem védekezünk ellene 70 %-os vagy még nagyobb termés- veszteséget is okozhat. Egv nőstény utódai 3 év alatt annyira felszaporodhatnak hogy 25 kh burgonya zöld részét teljesen elpusztíthatják. A burgonya legveszélyesebb kártevője. mely mind bogár, mind lárva alakban a növény lombozatát lerágja. A burgonya levelein feltű nő nagy és szabálytalan ka- réjos rágásnyom-okat észlelünk. melyek olyan súlyo-' méreteket ölthetnek hog csak az erősebb levélére maradnak vissza. A levele ken tintafoltszerű ürülék nyomok is láthatók. A ká rosított növényen többnyi' a kártevő különböző fejlet1 ségű lárváit, vagy a kifejte4 bogarakat is megtaláljuk, t kártevő első nemzedéke má jus végétő! június végéi fejlődik, a második nemzedék pedig augusztus végén, szeptember elején éri el telje® fejlettségét. A bogár hosszú életű, mert kedvezőtlen körülmények között kétszer is áttelelhet. Az első nemzedék kifejlett imágói -észben tovább szaporodnak •észben a talajba húzódnak üapauzálni. illetve telelni. A bogarak viselkedését nagyban befolyásolja, hogy r ojás és a lárva fejlődése ide- ;én milyen az időjárás. Ha hűvös, csapadékos idő uralkodik. a fejlődés elhúzódik is az érési táplálkozás után, 1 bogarak nagy része telelő- -e vonul. Ebben az esetben a második nemzedék létszám- kisebb lesz. A burgonya mel tett tápnövényei közé tartozik a paradicsom is amelyen Vitaiéban csak első nemzetekének okoznak lombvesz- ’séget. esetleg tarrágást. A kétnemzedékű burgn mbogár ellen a bogarak tö mges Hnlálkozása toiásra- ás idején, május végén— tnius elején. majd iúlhi4- égén—augusztus elején sll védekeznünk. A paradi- nom4’an és az újburgonyá- an főié? az első. míg a tél4 mrgonyában mindkét nemzedék ellen szükség lehet a kezelés megismétlésére. Jó hatású készítmény nagyüzemekben és házikertekben is a )5atox 20 WSC vizes törzsoidatú „20 % tri- klórfon” tartalmú rovarölő szer. Vízzel korlátlanul elegyedik, bármilyen vízmenyn.viséggel azonnal oldódik. A Satox 20 WSC burgonyában a burgonyabogár fiatal és idős lárvái ellen 0.5 %-06 oermetlében (100 1 vízhez 50 dkg Satox 20 WSC szükséges, 600—700 l/ha a javasolható permetlémennyiség). Jó eredményt érhetünk el lagv üzemek ben és házikertekben is a .Safidon 30 EC- vel, mely folyékony emulzióképző koncentrátum s ..prolate” hatóanyag-tartalmú. Előnye, hogy a lárvákat és az imágókat egyaránt pusztítja. A szerrel kezelt burgonyában káros utóhatás nem lép fel. izéből, zamatéból a ourgonya nem veszít. Adatolása 1,7—2,3 kg-ha 400— 300 1 ha vízzel kijuttatva. (A Safidon 30 EC gyümölcsösben is jó pl. az almamoly. "ajzó pajzstetűlárvák és le- 'éltetvek ellen 0,4 %-os töménységben !) Széles Csaba adjunktus, mezőgazdasági főiskola A szaftmárcsekei bizonyíték A szatmárcsekei Haladás Termelőszövetkezet vezetői az elsők közt ismerték fel a gyepgazdálkodás korszerűsítésének szükségességét és Vinczeffy Imre professzor módszerének megvalósíthatóságát, annak óriás jelentőségét. A munkát 1971 őszén kezdték el. Kijelölték a kísérleti parcellákat egy-egy holdas nagyságban, 16 egységben, négyszer-négyes változatban. Minden négy parcella közül egy kezeletlen kontrollterü- let. A talaj öntésen .kialakult erősen kötött réti agyag. Altalajlazítást nem alkalmaztak. A kontrollparcellák ősállapotban maradtak. de ezeket is öntözték árasztásos módszerrel. Ezek az I. kezelésű parcellák. A II. kezelésű parcellákon az ősgyepet középmélyen felszántották. Ezek a területek holdanként 300 mázsa istállótrágyát. 175 kiló hatóanyagú nitrogén., 40 kiló hatóanyagú foszfor-és 80 kiló hatóanyagú káliumműtrágyát kaptak részben alaptrágyaként beszántva, részben fél végén kiszórva, illetve: a második esztendőben két adagban, ősszel és tél végén. A III. kezelésű parcellákon istállótrágyát nem adagoltak. de szántottak. A talaj elművelése mindkét változatban azonos volt. A XV. kezelésű parcellákon nem szántottak, istállótrágyát se adagoltak, hanem a gyepet disztillerrel törték meg és gyűrűshengerrel művelték. A műtrágyaadagok e változatban is azonosak az előző kettőével. Mindhárom változatban felülvették a feltört területet. összesen 28 kiló fűmagkeveréket vetettek holdanként a következő összetételben: 8 kiló réti csenkesz, három kiló vörös csenkesz. 3 kiló csomós ebir. két kiló réti komócsin, 3 kiló réti perje. 2 kiló tarackos tippan. 5 kiló szarvaskerep és 2 kiló fehérhere. Az összes parcellát egyenletesen öntözték. Az összes természetes csapadék la <z-uen 4ia millimeter volt. Épből májas io-ig 132 milliméter nuliou. 19 iá tavasza rosszaoo voll, mint a tavaiyi. hzaunárcse- ke nalaraoan, de pontosan a kísértén gyepterületen május ia-ig csak 112 millimeter csapadék hullott. A kísérleti telep az omozocsaloraaooi gravitációs utón eiárasztna- to. így adagolták ra 100 milliméter ontuzovizet. A tapasztalatcserén min- üenki amult! íMem akartak, ninni a szemüknek, un non olyan a legelő, mint máskor augusztusoan. Itt meg aeré- kig ért a saru íú. Tu ab helyen már meg is dóit. megrokkant, mert le keltett volna kaszálni nenany nappal korábóan. A szalmaresekei tsz csak azért nem kaszálta le. mert meg akarta mutatni mindenkinek. hogy lássák: mit tesz a gyepgaz- ualkoaás korszerusítese, a művelés, a műtrágya és az öntözés. Az I. kezelésű kontrollparcellák hektárra átszámított hozama most, a második esztendő tavaszán 98 mázsa zöld fütomeg, mintegy 25 mázsa szénaérték. A II. kezelésű parcellák hektáronkénti hozama 311 mázsa zöld fűtömeg, körülbelül 78 mázsa szénaérték. A III. kezelésű parcellák hektáronkénti hozama 301 mázsa zöld fűtömeg, körülbelül 75 mázsa szénaérték. A IV. ke_r zelésű parcellák hektáronkénti hozama 314 mázsa zöld fűtömeg, mintegy 78 mázsa szénaérték. Ezek a mennyiségi mutatók csak az első kaszálásból. Eredetileg összesen és csak a harmadik esztendőben évi 60 mázsa szénaértéket terveztek hektáronként a felülvetett, trágyázott és műtrágyázott parcellákról. A minőségi eredmények, a beltartalmi mutatók szintén ámulatba ejtették á bemutatón jelen lévő szakembereket. Minden minőségi mutatót részletesen ismertetni sokáig tartana, ezért csak a nyers és az emészthető fe- hérjearányokát írjuk itt le. Az I. kezelésű, a kontroli- parcellákon. ahol feiülvetés, újratelepítés nem történt a fű nyers fehérjetartalma 15 százalék, az emészthető fehérje átlagosan 8 százalék. A II. kezelésű parcellákon a nyers fehérje 23, az emészthető fehérje 13 százalék. A III. kezelésű parcellákon ugyanezek a fehérjearányok. A IV. kezelésű parcellákon 25 százalék nyers és 14 százalék az emészthető fehérjetartalom. Tehát nemcsak a fű meny. nyisége növekszik, hanem a betartatom, a minőség is, aminek a takarmányozási hasznosításában további előnyeit élvezheti a gazdaság. De meglepő a IV. kezelésű parcellák eredménye. Mennyiségileg és minőségileg is ezek adták a legjobb termést. Ugyanakkor a felújítási, kezelési költségek is e váitozatban a legalacsonyabbak. Ezeket a parcellákat ugyanis nem kellett szántani, csak disztillerezni. Istállótrágyát se kapták. Túri Zoltán főagronómua ismertette a költségeket is. Elmondotta, hogy a 16 holdas kísérlet összes költsége 52 665 forint volt. Eredetileg hektáronként évi 60 mázsa szénaértékkel számolva 8d 400 forint bevételt terveztek, vagyis: 33 735 forint tiszta hasznot — nem szá- mítva az állattenyésztésben való szénaértékesítés hasznát. De máris 77 mázsa szénaérték a hektáronkénti átlagos hozam (egyetlen kaszálásból), ezért a haszon sokkal nagyobb lesz a tervezettnél, A gyepgazdálkodás kojű szerűsítése tehát — a szatmári vidéken elkezdődött. Á munka nem könnyű. Szakértelmet, pénzt, áldozatokat,’ kitartást követel, mint minden úttörés. De megéri. Szendrei József A mezőgazdaság a nemzeti jövedelemben A mezőgazdaság népgazdasági jelentősége, szerepe állandóan nő, hiszen évről évre több „új értéket”, azaz nemzeti jövedelmet termel, jóllehet az összes nemzeti jövedelmen belüli részaránya csökken. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a mezőgazdaság csökkenő részesedése nem a megtermelt nemzeti jövedelem, volumenére, hanem csak az ország nemzeti jövedelméhez való hozzájárulás arányára vonatkozik. A népgazdaság szerkezetében végbement változás is hatással volt az egyes népgazdasági ágak nemzeti jövedelemhez való hozzájárulására. Ezt jól szemlélteti az alábbi táblázat : A nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás 1938-ban 1972-ben százalékban a mezőgazdaság 47,0 18,2» az ipar 38,7 42,7 az építőipar 5,1 11,7 egyéb ágak 9,2 27,4 *=erdő és vízgazdálkodás nélkül Figyelembe kel] venni azt i6. hogy árrendszerünk még mindig nem arányos a társadalmi ráfordítással. Ráfordításarányos árak esetén a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez kedvezőbb képet mutatna. A mezőgazdasági aktív keresők arányának csökkenését, s a mezőgazdaság hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez az alábbi táblázat mutatja: Év Mg-i aktív Nemzeti keresők aránya jöv.-hözvaló hozzájárulása százalékban 1950 52,0 48,0 1955 43,7 42,0 1960 37,7 29,2 1965 27,5 23,2 1970 elején 24,0 1970 végén 23,1 16,8 1971 végén 22,7 17,4 A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a mezőgazdaság bruttó termelési értéke ezen belül az „új érték”, a nemzeti jövedelem volumene emelkedett, jóllehet sokká' kevesebb dolgozóval és földterületen termel 1961—65 között — a II. ötéves terv időszakában — a mezőgazdaság adta> nemzeti jövedelmünk 25 százalékát, de a III. ötéves terv idején — 1966—1970 között — már csak 21 százalékát. Ez a 21 százalék viszont értékben több volt mint az 1961—65 évi 25 százalék. 1960 és 1971 között miközben a mező- gazdaság részesedésének aránya 11.8 százalékkal csökkent a nemzeti jövedelemből, forintban kifejezett értéke 10,8 százalékkal nőtt, s ezt az 1960 évi 1 784100 aktív kereső helyett 1 165 300 aktív keresővel érte el. A mezőgazdaság nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását s arányát az alábbi táblázat mutatja: Év összes nem- Mg. hozzá- Mg. aránya zeti jöv. jarulása százalékban összehasonlítható árakon (millió Ft) 1960 153 059 44 762 29,2 1965 186 782 43 240 23,2 1970 259 772 43 749 16,8 1971 278 000 48 400 17,4 Árvizes év volt 1970. Ebben az évben járult a nemzeti jövedelemhez a legkisebb arányban a mezőgazdaság; mindössze 16,8 százalékkal. 1972-ben pedig erdő- és vízgazdálkodással együtt 18,7 százalékkal részesedett. 1972-ben a mezőgazdaság a tervben számított 2—3 százalékkal szemben 5 százalékkal növelte a termelését az 1971 évihez viszonyítva. Az 1972. évi — mezőgazda" 3 által létrehozott — nemzeti jövedelem 13 százalékkal volt magasabb, mint az 1970. évi. Nagyon lényeges az, hogy a mezőgazda- sági termelés -— ezen belül az új érték — növekedése 100 %-ban a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az biztos, hogy a mezőgazdasági aktív keresők aránya a jövőben is tovább csökken. de most már lassúbb ütemben, ugyanúgy, ahogy a mezőgazdaság nemzeti jövedelemből való részesedésének aránya is csak lassú ütemben fog csökkenni. A MÉM prognózisa szerint 1985-ben az aktív keresőknek «cár csak 17 százaléka fog a mezőgazdaságban dolgozni. 1970 év etejenek 24 százalékos arányához képest ez már csak 7 százalékos csökkenést jelent 15 év alatt. 1985-ben — véleményen! szerint -*■ az aktív keresők 17 százalékát kitevő mező- gazdasági dolgozó az ország nemzeti jöveteimének 13—14 százalékát fogja megtermelni. Sípos Sándor tanszékvezető, mezőgazdasági főiskola
